Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 1. szám - Jánosy István: Bártfa (vers)
JÁNOSY ISTVÁN Bártfa Őseim temploma, örökszép példázat, hogy a tépett lélek függőlegesen épül: lentről száll a fényre a sötétbül, ha a varangy-lét kénye ellen lázad. A kezdet: idill. Nagyfejü, vézna lánynak fia születik és a lány megszépül örök jelenéssé. Ázottan köré gyűl pásztorok népe: enyészet és alázat. De ha a lélek csak fölfele száll, az idill vége: a kereszthalál: szikár, rút Corpus a boltív alatt. Mégis e test túlnő minden bilincsen, mert Benne Igenné vált a Nem, a Nincsen. Ablak: lánggal zenél, s megállt a pillanat. 1978. június 29.
/
