Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 2. szám - Botta István: Dévai Mátyás és Serédy Gáspár –További szempontok a Dévai-kutatáshoz
BOTTÁ ISTVÁN Dévai Mátyás és Serédy Gáspár További szempontok a Dévai-kutatáshoz Dévai Mátyást szoros szálak fűzték a Budán működő királyi és királynői titkárokhoz. Bebek Imre, Nádasdy Tamás és Bácsi Ferenc mellett Serédy Gáspárhoz is. A reformátor életének több homályos pontja tisztázódik, ha Serédy Gáspár életkörülményeit és Dévainak Serédyhez való viszonyát tisztázzuk. Irodalmunk eddig e két kérdéssel nem foglalkozott kellő mértékben. , Serédy Gáspár, a reformáció félreértett patrónusa A Seregély család a győri országút melletti, Fejér és Mór között fekvő Seréd- ről nevezte magát. Gáspár atyja Miklós volt, testvérei Miklós, György és Veronika. Gáspár életének körülményei és kapcsolatai arra utalnak, hogy alap- és középfokú iskolai ismereteit Székesfehérvárott, Veszprémben és Budán szerezhette. Ezek után Ferrarába, majd Bolognába ment egyetemi tanulmányok végzésére. Barátság fűzte Celio Calcagninihez. Döntő hatást gyakorolt rá ez a minden újat és korszerűt gyorsan befogadó katona-költő-diplo- mata-író és filozófus, aki fiatalon Miksa császár seregében harcolt, Rómában Ferrara követe volt, VIII. Henrik mellett foglalt állást a pápával szemben, népszerűsítette Kopernikus tételeit, s szerepe volt a magyarországi Erasmus- kultusz kialakításában is. Amikor Serédy Bolognába távozott, 1524-ben Ferrarából Calcagnini levélben kereste meg.1 Hazatérése után váci őrkanonokká lett, s 1526-ban őt is a királyi és királynéi titkárok között találjuk.2 Birtokai voltak a Pest környéki Alagon is és rokonságban állt az Alaghyakkal: Veronika testvérének férje a buzgó lutheránus Alaghy Gáspár volt. 1527-ben már özvegy. Később a Serédy birtokokat az Alaghyak örökölték. Mohács előtt II. Lajos király Serédy Gáspárt is megbízta, hogy a török elleni háború céljára az egyházi kincseket összeszedje. 1526. június 3-án a király pápai engedély alapján meghagyja a váradi egyházmegye káptalanjának és szerzetesrendjeinek, hogy arany-ezüst templomi felszerelésük felét a török elleni háború költségeinek fedezésére szolgáltassák ki biztosainak, Csáky Mihálynak és Serédy Gáspárnak (Caspar Seredy secretarius nostri).3 Később — amint a körülményekből következtetem — Serédy volt az, aki megkísérelte a váradi káptalant a reformációnak megnyerni s ezáltal vagyonát is szekularizálni. E kérdésre még visszatérek. Mohács után a Serédyek Ferdinánd király pártjára álltak, s egyre-másra
