Diakonia - Evangélikus Szemle, 1979
1979 / 2. szám - Komjáthy Miklós: Arcképvázlat Mályusz Elemérről
34 KOMJÁTHY MIKLÓS: ARCKÉP VÁZLAT MÁLYUSZ ELEMÉRRŐL ba, amelyet egyházunknak az első sorban ülő, négy püspöke Kapi Béla, Raffay Sándor, Kovács Sándor és Túróczy Zoltán indított el. * * * Mályusz Elemér diákkoráról szólván, fentebb utaltam történetszemléletének sajátos alapszínére. Bár jóval több, mint fél évszázada ismerem munkásságát, mégis most, hogy e vázlathoz áttekintettem életművét, meglepetve tapasztaltam, mennyire központi helyet foglalt el a népiségtörténet megalapítójának történetfelfogásában az evangéliumi hit és a jellegzetesen történelmi lutheranizmus. S ez nem valami felekezeties megnyilatkozása szellemiségének. Az eperjesi vértanú kései utóda számára ui. magyar és evangélikus egyet jelentett. Születése 80. évfordulója alkalmából a Történelmi Szemle kiadta Mályusz műveinek bibliográfiáját. Ez az összeállítás 13 petittel szedett lapra rúg. Meddő vállalkozás lenne akár csak a címekből is válogatást adni e vázlat keretében. „A türelmi rendelet” című hatalmas kötet mellett azonban, amely ,,A magyar protestantizmus történetének forrásai” című sorozatban jelent meg, nem mehetek el hallgatással. Csaknem egy évtizednyi, fáradságos, levéltári kutatások adták a szilárd forrásbázist evangélikus történetírásunk alighanem legremekebb monográfiájának. Ezernyi akta áttanulmányozása nemcsak az ügymenetre, amelynek végén a türelmi rendelet megszületett, derített fényt, hanem az ügyeket intéző személyiségekre is. Mályusz pontosan megállapította, mit javasoltak az alsóbb hatóságok, mit az államtanácsosok, s végül is miképp formálódott ki II. József döntése, ahogy a modem igazgatástörténelem mondja: mi volt az útja az uralkodói akarat megszületésének (Willensbildung) ? Az új egyház- politikát — nem vitás — II. József kezdeményezte. Mályusz Elemér gondos forráselemzése nyomán a kalapos király emberré, sőt rokonszenves emberré vált, különösképpen azzá, ha alakját odaállítják édesanyja, Mária Terézia mellé, akinek szemében a vallási türelem a legnagyobb szerencsétlenség volt. Európai történelmi szempontból is nevezetes felfedezése Mályusz Elemérnek, hogy a vallási türelmet nem ismerő királynő fiának, II. Józsefnek eszmevilágát nem a francia, vagy az angol felvilágosodás formálta, hanem egy évszázaddal korábbban élt evangélikus tudós, Pufendorf Sámuel. Mályusz, főképp II. Józsefnek az anyjához írt levelei alapján, szószerinti egyezéseket fedezett fel Pufendorf és a nagy uralkodó eszméi között. A mélyen vallásos evangélikus Pufendorf és a mélyen vallásos katolikus II. József találkozott abban a felfogásban, hogy az államnak nem szabad addig beavatkoznia a lelkiismeret kérdéseibe, amíg a természet és társadalom törvényei sértetlenül érvényesülnek. Mályusz művének talán legszebb lapjai azok, amelyek II. József türelmi politikájának előzményeiről, Mária Terézia lelketlen protestáns-üldözéséről szólnak. Szekfű Gyula a XVIII. századot, az elnemzetietlenítésnek és a hanyatlásnak ezt a szomorú korszakát a győzelmes, katolikus barokk fényűző civilizációjának tetszetős színeivel próbálta haladóvá átfesteni. Mályusz egyértelműen bebizonyította, hogy ebben a korban a protestáns magyarokat nemcsak tűszúrások érték, hanem halálosnak szánt csapások. Kegyetlen következetességgel tették földönfutóvá őket, hogy helyükre katolikus németeket telepítsenek. „Protestáns-ellenességben a katolikus társadalom és a bürokrácia csodálatos egyetértésben forrottak össze. Kölcsönös együttműködésük
