Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)
1975-04-18 / 16. szám
4. oldal DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1075. ÁPRILIS 18. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1825-től 1925-ig . Folytatás <—> 4 EÖTVÖS JÓZSEF A magyar irodalom romantikus korszakának egyik legtehetségesebb és legjellemesebb egyénisége Eötvös József báró (1815-1871) volt, aki államférfiúi tevékenységének mintegy kiegészítéséül — a bölcselkedésen és regényíráson kívül — költészettel is foglalkozott. Különösen hazafias lírai költeményei révén emelkedett a legismertebb és leghatásosabb költők sorába, pedig a költészet öncélúságát nem fogadta el. Szerinte a költészet is csak eszköz a korszakalkotó eszme szolgálatában. Ennek megfelelően költeményeiben politikai és társadalmi nézeteit hirdette. Mint kö Iiő. kifejezetten romantikus hajlamú volt. Igen gyakran és nagy előszeretettel idézte a fájdalmas magyar múlt emlékeit. Én is' szeretnérrí című költeményében azt mondja: "M ifi gyáva Tor borul hazáin fölébe. F.n szebb emlékével nem gúnyolom; M íg égő könny ragyog' ezrek szemébe . Szelíd örömről nem mesél dalom. Nem vitás, hogy a múltra mindig csak a koreszme szolgálatában hivatkozik, amikor a romantikus költő-próféta ihletettségével igyekszik meggyőzni kortársait politikai és társadalmi törekvéseinek helyességéről. Budán született Szatmár vármegyéből származó régi nemes ’családból, amelynek vásárosnaményi ága 1768-ban emelkedett a báróságra. Apja, Eötvös Ignác báró. 1856-tól 1841-ig Magyarország főtárnokmestere 33* volt. akit korábban is teljesen lekötött a közhivatali szolgálat. A kis József nevelése teljesen édesanyjára, a német Lilien Anna bárónőre maradt. A későbbi nagy magyar költő és.államférfiú anyai nagyszüleinek ercsi kastélyában töltötte gyermekkorát. Magyarul még 12 éves korában is csak törten beszélt. Ekkor került a budai gimnáziumba, majd annak elvégzése után a. pesti egyetemre. 1851-ben Fehér vármegye aljegyzője, l§33-ban ügyvéd. 1835-ben a királyi kancellária jegyzője lett. / reforl Ágostonnal " két évet Nyugat-Európában töltött; Német-, Angol- és Franciaországot járta be. 1858-ban a pesti árvíz idején a mentési munkálatokban tüntette ki magát, utána pedig — mint akkor már ismert költő _ Heckenast Gusztáv, könyvkiadó támogatása céljából az ötkötetes “Árvízkönyv” kiadását kezdeményezte. 1859-ben a Magyar Tudományos Akadémia, amelynek már 1855 óta tagja volt, tiszteletbeli tagjává választotta. 1840-ben Szalay Lászlóval együtt megindította a Budapesti Szende -t. Az országgyűlésen is tekintélyt szerzett. 1842-ben feleségül vette Rosty Ágnest, irodalmi munkásságát és politikai tevékenységét azonban ez nem befolyásolta. Széchenyi ős Kossuth vitájában Kossuth pártjára szegődött. 1847-ben a Kisfaludy-! ársaság elnökévé választották. 1848-ban az első felelős magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere lett. Magatartásával Széchenyi és Deák törekvéseit támogatta. A Batthyány-kormány lemondása után Münchenbe menekült és csak 1850 végén tért vissza. Nagyarányú írói tevékenységet fejtett ki. I öbb müve jelent meg németül is. Felélesztette a Kisfaludy-1 ársaságot (1856-1860). A Magyar Tudományos Akadémia 1856-ban alelnökévé, 1866- ban pedig elnökévé választotta. 1859-ben a Kazinczyünnepen elmondott beszédével rém Ikivüii sikert ért el. Az 1861-ben és 1865-1 ven egybehívott országgyűléseken Déri k Ferenc kiegyezési politikáját támogatta. 1867-ben Andrássy Gyula gróf kormányában újból a vallás- és közoktatásügyi tárcát vállalta. Megfeszített munkássága hamarosan felőrölte minden erejét. 1871 február 2-án Pesten hunyt el. Toldi maradványait Ercsiben helyezték örök nyugalomra. írói munkásságát mindjárt tanulmányainak befejezése után megkezdte. “A kritikus apotbeosisa ’ című munkájában (1851 -ben) Kazinczy Ferencet vette védelmébe Baj za Józseffel szemben. Kazinczy! már korábban, még egyetemi hallgató korában lelkes I lángéi levélben köszöntötte, ami Kazinczyt annyira meghatotta, hogy "Pannóniái út című müvét az ifjú főúrnak ajánlotta. Érdekes, hogy Eötvös költeményeinek stílusa leginkább éppen Bajza József költészetéhez hasonlít. Ünnepélyes és szónokiasan hazafias. Lírájá nak érzelmessége a német Uh land példájának követésére vall. Uhland hatását tükrözik vissza balladái is, amelyet közül A vár és kunyhó az emberi egyenlőség megkapóan szép, romantikus álomképe, A megfagyott gyermek pedig áz árvaság végzetes következményének ugyancsak jellegzetesen romantikus leírása. A Búcsú (1856) és a "Mo Tries (1847) címmel magyar hazájához intézeti romantikus ódája elégikus hangnemből kelt hitel a jövőre. Végrendelet -e (1847) magyar és költői öntudatát juttatja kilejezésre Irodalmi tevékenységének első felében költeményeié kívül drámákat írt. A házasulok (1853) és a Bosszú ($834) után Hugo Viktor Angelo -ját fordította magyarre (1835), kilenc évvel később pedig Éljen az egyenlőség! rímmel vígjátékot írt. Különösebb hatást egyikkel sem ér él. Annál nagyobb sikert aratott irányregényeivel. Ezeke Megelőzően Karthausi című érzelmes napló-regényéve tűnt fel, amelyet az Árvíjzkönyv -ben tett közzé. Főhősé nek, a karthauzi szerzetessé lett Gusztávnak panaszosai áradozó visszaemlékezései, amelyek az elő kelő Júlia irán érzett szerelmében való csalódását, majd Betty, a kis varró lány elcsábítását mondják el, a regényt az első mag’ya lélektani regénnyé avatják. A falu jegyzője’ a központo sítás politikai céljának megvalósítása érdekében a megye fend szer hibáit állította pellengérre. Magyarország 1514 ben című regénye (1847-1848) a jobbágyfelszabadítá: gondolatát akarta népszerűsíteni. Harmadik irányregény« ’iÁ nővérek címmel 1857-ben jelent meg. Politikai vonatkozású művei és cikkei közül a Véle riiény a fogházjavítás ügyében (1859). A zsidók eman Cipációja (l84l). a "Kelet népe és a Pesti Hírlap" címt viatairata és a népképviseleti rendszerről kiadott "Reform’ című röpirata (1846) emelkedik ki.'15* A XIX. század Ural kodó eszméinek befolyása az áíladalomra címmel két kötélben (1851 és 1854) az emberiség fejlődésének nagy kérdéseit fejtegette. A német nyelven is megjelent mű állambölcseleti értéke nemcsak a 'múlt század derekán, hanem később is kimagasló volt, mindmáig figyelemre méltó maradi. Eötvös József báró prózájának nyelvezete hosszú körmondatokban hömpölyög. “A labt jegyzöjé ben például a következő mondatot olvashatjuk; Keleti nép vagyunk s nem azért jöttünk nyugatra, hogy itt újra (áradjunk, sőt miután egyik barátomnak talán igaza voll, midőn minap mondó: hogy meggyőződése szerint őseik csak azérl liagyák el hónukat, hogy oly hazát keressenek, hol a nap később kél. s tovább aludhassanak, való igazságtalanság' volna tőlünk, utódaiktól azt kívánni, hogy Isten által a legnemesebb népnek teremtve, életünket hosszú robotnak tekintsük. Hasonló körmonclatokal találunk Magyarország 1514-ben című regényének szövegében is. Gondolatmenete ráadásul mindig általánosít és a maga korának jelenségeire utal. Dózsa György jellemzése után például a következő megjegyzést teszi; “M il nagy népmozgalmaknál sokszor látunk, azt látjuk itt is; a vezér nem osztja seregeinek lelkesedését; míg mások eszmékért, ő csak saját emelkedéséért küzd; míg hadait minden szenvedések között dicső jövőnek reménye tartja fel. őt csak nyomorult bosszúvágy. törpe, emberi indulatok lelkesítik; nem annyira vezére, mint zászlója pártjának, mely öntudatlanul egy bizonyos irányban ragadtatik. s széttépve csatákban, a győzelem dicsőségét élvezi, de nem öröméi, mert amiért győzött, lelkét érzéketlenül hagyja. Ez az általánosító, bölcselkedő, korára utaló, néha kissé mesterkélten okozkodó hang jellemzi verses költészetét is, de jóval élvezhetőbb mondatfűzéssel, bár még mindig régies jellegzetességgel. A MEGFAGYOTT GYERMEK Ily késő éjszaka ki jár Ott kinn a temetőn? Az óra már éjfélt ütött, A föld már néma lön. Egy árva gyermek andalog. Szívét bú tölti el; Hisz az, ki őt szerette még. Többé már fel nem kel. Anyja sírjára ül, zokog Az árva kis fiú; "Any ám, oh kedves jó anyám! Szivem beli szomorú! Mióta eltemettek itt, Azóta bús fiad. Nincs a faluban senki most, Ki néki csókot ad; Nincs senki, aki mondaná; Szeretlek, gyermekem! Puszta a ház, hideg szobám, Nem lűtenek nekem. Melléd temetve én is itt, Miért nem nvughatom? Szegény és elhagyott vagyok, Hideg a tél nagyon! Az árva búsan zengi így Kínos panaszait; Telelve rá a téli szél Üvöltve felsivít. A gyermek fázik, könnyei Elállnak arcain; Borzadva néz körül, de itt A holtak hantjain Mély lyúgalom uralkodik; A csend irtóztató, Csak szél sóhajt a fákon át, Sziszegve hull a hó. Tölkelne, jaj! de nincs erő; Lankadva visszadül A kedves dombra, — felsobajt S mély álomba merül. És ím az árva boldogul, Jól érzi -most magát: Elmúltak minden gondjai; Az álom hív barát. Szíve még egyszer feldobog, Mosolygnak ajkai; Csöndes-nyugodva alszik ott, — Meghaltak I <ín jai. 1855 B ÜCSŐ ■ Isten veled, hazám, bátrak hazája, Isten veled, te völgy, ti zöld hegyek! Gyermek-reményim s bánátim tanyája, Isten ve led, én messze elmegyek; Ha visszatérek, boldogúlva, hon, Hadd lássam népemet virányidon! Nem mint Lfelvétia hótakart tetői, Nem nyúlnak oly magasra bérceid, S tán szebbek a Provence daltelt mezői, Mint zöld kalászt hullámzó téreid: Virág mit ér, mit ér a bérc nekem? , Hazát kíván, hazáért ver szívem. Az ég egy kincset ád minden hazának S a nemzet híven őrzi birtokát; Császárról szól a francia fiának, Büszkén mutatja Róma ó I alát, Hellásznak kincse egy elomló rom: Tiéd, hazám, egy szentelt fájdalom. Hallgatva áll Rá kosnak szent határa. Ah. régen hallgat immár a magyar! r! S az ősök elenyészett nyomdokára Az esti szellő új fövényt takar; Hallgatva áll a tér. szívünk szorul, S egy könny beszél hazánk nagyságúul. S egy könny Budáról mely magas tetőjén Sötéten áll, egy bús emlékezet, Nagy sírköve hazámnak temetőjén, S ráírva mind, mi véle elveszett: Régen szétdönté az ic lő falát, Kövén meglátni a csaták nyomát. S még áll Mohács, még áll! Magasbra nőnek Az új barázdán s régi hősökön Kalászai, erőt ad a mezőnek, Bár rég lefolyt, a férlivéd-özön. Nincs kő határán, nincsen kúnhalom, De áll a tér s nem vész a íájdalom. S nem veszhet el, míg az ezüst Dunának Nagy tükörén egy honfiszem pihen, S magyar lakik a jiarton, s a hazának Csak egy romlatlan gyermeke leszen; Buda-, Mohács-, Nándornál elfutó, I án bonnom könnye vagy te, nagy lolyó? S oh én szeretlek néma bánatodban. Hazám, szeretlek könnyeid között. Égőn szeretlek özvegy-fátyolodban. Nehéz keserved, melybe öltözött; Bájlón mosolygsz, mert bár sorsod kemény, Él még a sír felett is egy remény. És most Isten veled, talán so ká ra. Örökre tán, hazám, Isten ve led! Rég eltűnt ismert béreid kék határa, S tovább siet vándorló gyermeked; Ha visszatérek, boldogulva, hon, Hadd lássam népemet virányidon! 1836 ÉN IS SZERETNÉM Én is szeretném nyájasabb dalokban Üdvözleni a szép természetet, Ábrándaimnak fényes csillagokban S bimbók között keresni képeket. Én is szeretnék kedvesem szeméről Enyelgve és búsongva dallani, S* nyájas arcáról, jéghideg szívéről Érzékenyen sok szépet mondani. Én is szeretném lángoló szavakkal Dicsérni ősz I okajnak tűzborát, Szabály szerint kimért zengő sorokban Megénekelni a magyar hazát. De engem fölver nyájas képzetimből Komoly valónak súlyos érckara: Fajom keserve hangzik énekimből, Dalom nehéz koromnak jajszava. Mit ezrek némán tűrve érezének, Eltölti égő kínnal lelkemet; Mért bámulod, ha nem vidám az ének S öröm helyett csak bút ébreszthetett? Míg gyáva kor borúi hazám fölébe, Én szebb emlékivei nem gúnyolom; Míg égő könny ragyog ezrek szemébe, Szelíd örömről nem mesél dalom. Miként az aeol-hárfa viharokban Feljajdul a magas tetők felett: Úgy zeng a dalnok bús dalt bús napokban, Ki várna tőle nyájas éneket? Ha éji vész borítja látkörünket, Villámokért sóhajt a tévedő; Ha régi bánat kínozá szívünket, Nem könnyeket kér-e a szenvedő? S ilyen legyen dalom: egy villám fénye, Egy könny, kimondva ezrek kínjait; Kit nem hevít korának érzeménye, Szakítsa ketté lantja húrjait. 1846 MOHÁCS Eldődeink siralmas harchelyén. Zöldebb a fű Mohácsnak mezején; J öbb illat tölti a virágokat, S a gazda, mondják, szebb kalászt arat. E földet bősök vére áztatá, Azért küld Isten ily áldást reá; Mert szent határ az s puszta nem lehet, Hol bo n fi szív honáért vérezett. Oh ne sírasd meg annak végzetét, Ki a hazáért adta életét! Édesen alszik anyja kebelén, S áldások őrzik csendes nyughelyén. Mely a hazáért élt, a bű kebel. Földet termékenyítve hamvad el; És szelleme a sír körül marad, Tettekre intvén az utódokat. 1847 VÉCRENDEI ET Ha majdan átfutottam Göröngyös útamat, S hová fáradtan érek. A sír nyugalmat ad: Márvány szobor helyébe, Ha fennmarad nevem, Eszméim győzedelme Legyen emlékjelem. S ha majd kijőtök néha S megálltok síromon, Zengjétek el a legszebb Dalt néma hantomon. Magyar dalt, lelkesítőt. Melynél a szívr dobog, 1 án halva is megértem, S keblem hevülni fog. És sírjatok egy könnyet Barátotok felett: Dalt érdemelt, mert költő, Könnyet, mert szeretett, 1847 JEGYZETEK S3) A “főtámokmester", vagy ‘ tárnokmester” (tavernicorum regalium magister) a királyi jövedelem, kincstár, pénzverő, tárház felügyeletével megbízott országos főtisztviselő, az ország nagy zászlósára (igazi bárója), rangban a prímás, a nádor és az országbíró után a negyedik méltóság betöltője volt. aki a koronázáskor a keresztet vitte a király előtt. 30 Trefort Ágoston (1817-1888) kiváló államférfiú és közíró. 1865-ban Eötvös József báróval együtt ‘ Politikai Hetilap” címmel újságot indított. Eötvös halála után vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. 1885-ben a Magyar tudományos Akadémia elnökévé választották. 35) Német nyelven megjelent politikai művei: “Über die Gleichberechtigung der Nationalitäten in Oesterreich” (Wien, 1851). "Die Garantien der Macht und Sinheit Oesterreichs” (Leipzig, 1859 s még három további kiadás). Die Sonderstellung Ungarns vom Standpunkte der Einheit Deutschlands” (Leipzig. I860). Folytatjuk Göre Gábor: Kálsa (8-cadik eresztés) 1.0(1 Jaszovszky József dr.: Quo vadis Mah-Gar? 2.30 Katona József: Bárdi bán (Kötve) 1.23 Tt. Király Kelemen: Naplóm 8.00 Kossányi Józsel: Szent György meg a sárkány 1.73 Kossányi József: Végtelen út (vószonköté.sben) 5-0Í) Kővári Károly S.J.: A turzovkai jelenések 1.23 Márai Sándor: Eöld. föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.00 Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.23 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Magyar nyelv és irodalom 1825-ig 12.00 Dr. 1 óth I ihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 4.50 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.23 Dr. Várdy Béla: Magyarországtudornény nz északamerikai egyetemeken és lőiskolákon (Tanulmány) 1.80 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr 6.00 Vaszary Gábor: I lármán egymás ellen 6.00 Vaszary Gábor: () ó.OO Vaszary János: A macska felugrott az asztalra 6.0C Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Javak könyve (meséskönyv) 1.25 Willam Kólái: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) , 7.00 VALLÄS és élet kiadványok Kővári Károly S.J. (6765 State Rd. Parma, Ohio 44154) rádióelőadásaiból. Megrendelhetők a szerzőnél. host és [.élek — 1 • I ápláíkozás 288 old. papírkötésben $5.00 I est és Lélek <— 2. I .élektan 546 old. papírkötésben 5.00 / est és Lélek 3. Lelkiélet 526 old. papírkölésben 5.00 Vallás és Élet — előlizetés tíz füzetre 3.00 Lelkiéletünk T kezdők (2-10 oldal) 3.00 Jézusról: Jézus Szíve I ■ Jelenések, 2. Gyakorlatok, 5. Ködevél .$1.50 Krisztus üzenete a világnak (Szeretetszózat — 1.) .50 “így szenvedtem! ” (Szeretetszózat — 2.) .50 Kövess Engem! (Jézus szenvedése Búj M. C. szerint) 1.00 Urunk kínszenvedése (Emmerich Katalin szerint) .50 A legnagyobb ígéret (Az üdvösség biztosítása) .10 Szendétekről és erényekről: A Szentlélek korszaka — I. Uj pünkösd, 2. Ajándékok 5. Közösségek, 4. Püspöki bizottság nyilatkozata) 1.60 A karizmatikus megújúlásról (A nyilatkozat külön) .10 A Szeretet Misszionáriusai (Teréz anya műve) .50 Boldogok a tisztaszívűek!” (Fiatalok oktatása) .50 A Szenvedő Egyház (Látomások a tisztítóhelyről) .50 Máriáról és követőiről : A tökéletes Mária-tisztelet (M. Sz. Lajos felajánlása) .50 íme a te Anyád! (Amerikai püspökök körlevele) .50 VI. Pál körlevele a Mária-tiszteletről .50 Én vagyok a Szegények Szüze (Beauraing és Banneux) .25 Mária Szíve (Tatima és egyéb jelenések) .50 A Szeplőtelen I ovagja (Boldog Kolbe Maximilián) .50 Sátánról és bűnökről: A Síitán hatalma — 1. Támadásai, 2. Legyőzése, 3. Kiűzése 1.30 Az Antikrisztus (Eljövetelének jelei) .30 Világkatasztrófák (Amelyek megismétlődhetnek) .50 Égbekiáltó bűn! (Magzatgyilkosság. Színes képekkel) .50 Ismertető a megjelent füzetekről , .10 Öl-nyolc füzet egybekelése papírkötésben .30 Csomagolási és postaköltség öt dolláron alúli rendelésnél .30- ITT VACJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE * RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyvekei: A csekket mellékelem. Név: ........................................................................... Utca: .................................................................................................... Város: ...................................... AI Ib ni í ...................... Zip • *«.««•*
