Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-12-19 / 48. szám

Detroiti MAGYAR ÜJSÄG A Magyai Újság lolylatása. Beolvadt lapok: Detroiti Hírlap , Magyar Napilap , Flint és Vidéke . >—• Megjelenik minden pénteken (nyáron két alkalommal nem). A DETROITI SZERKESZTŐSÉG CIME: P.O. BOX 418. WYANDOTTE, MI. 48192. Tel: (315) 935-4666 Minden hétfőn és csütörtökön este 5:30 és 7:30 között. VOLUME 65. ÉVFOLYAM - NO. 48. SZÁM. SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO 441.01 .^1Hf RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 Telephone: (216) 696-3635 1975. DECEMBER 19. EGYES SZÁM ÁRA: 20 ceni ÉRTÉKÍTÉLET KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET minden kedves olvasónknak, előfizetőnknek, munkatársunknak, hirdetőnknek és minden magyar testvérünknek A DETROITI MAGYAR ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGE TÉNYEK ÉS IRÁNYELVEK Az 1975 november 28 és november 30 közt az obiói Cleveland városában megrendezett XV. Magyar í alálkozó (III. Magyar Kongresszus) ülésein összegyűlt magyar egye­sületi vezetők, tudósok, írók és művészek a magyarság idő­szerű sorskérdéseinek megtárgyalása után hozott zárónyi­­latkozatukban a következő tényeket és irányelveket állapí­tották meg: 1) A szabad földön élő magyarság változatlanul egy­­ban gú kívánsága és követelése, hogy az orosz haderő haladéktalanul vonuljon ki Magyarországból, az ezeréves Magyarország nyerje vissza teljes állami önállóságát. 2) A helsinki megállapodás, amely Magyarországot átengedte a szovjet hatalmi érdekkörbe, hatályon kívül helyezte a trianoni és párizsi békeszerződés Magyarország önállóságának visszaállítására irányuló rendelkezéseit, ame­lyeknek végrehajtásáért a párizsi békeszerződést aláíró ha­talmak felelősséget vállaltak. Ezek a rendelkezések az em­lített békeszerződések legfontosabb részei, ezért azok hatá­lyon kívül helyezése önként felveti a békeszerződések reví­ziójának elkerülhetetlenségét. 5) A helsinki megáilapjodás a határok békés megvál­toztatásának lehetőségét s az egyes államok függetlenséget biztosította és az eszmék szabad áramlását határozta el. Magyar vonatkozásban mindennek még nyoma sincs, ezért a szabad földön éló magyarság a megállapodásban lefek­tetett elvek alapján a szovjet érdekek szolgálaté ban álló magyarországi kormányzattól a teljes vélemény-, szólás- és sajtószabadság, valamint az önrendelkezési jog gyakorlásá­nak lehetővé tételét követeli. 4) A III. Magyar Kongresszus megállapította, hogy a trianoni béke után megszállt területeken élő magyar ősla­kosságnak a békeszerződésekben biztosított legminimálisabb emberi jogokat sem áll módjában gyakorolni. A leghatáro­zottabb felhívást intézi ezért a magyarországi kormányzat-1 hoz, minden befolyásának legteljesebb latbavetésével szor­galmazza a többségében magyarlakta területek azonnali visszacsatolását az anyaországhoz, a kisebbségi területeken pedig magyar véreink sérelmeinek haladéktalan orvoslását. 5) A III. Magyar Kongresszus örömmel állapította meg, hogy a szabad földön élő magyarság gondoskodik magyar iskolák felállításáról, a hiányzó magyar tankönyvek pótlásáról s a külföldi magyar ifjúság tankönyvszükségle­­leinek kielégítéséről, a hazulról kiküldött, politikai és világ­nézeti propagandát tartalmazó iskolai tankönyvekre tehát nincs szüksége. 6) A szabad földön élő magyarság a hazulról érkező politikai és kuJtúrügynököket mindaddig utasítsa vissza, amíg Magyarországon vélemény- és írói szabadság helyeit csak irányított közvélemény és pártsajtó van. 7) A szabad földön élő magyarság a magyarországi rokonlátogatásokat megértéssel tudomásul veszi; azok azon­ban, akik politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok lét­rehozása, vagy fenntartása céljából látogatnak haza, meg­ítélése szerint szabad földön működő magyar egyesületek és szövetségek tisztségeit nem tölthetik be. 3 Ä III. Magyar Kongresszus különösképpen kéri a szabad földön működő egyházak lelkipásztorait, hogy a változtathatatlan sorsba történő beletörődés helyett a hit győzelmét s az ezeresztendős magyar haza diadalmas fel­­szabadulásának reményét hirdessék. 9) A III. Magyar Kongresszus örömmel vette tudomá­sul. hogy az Erdélyi Világszövetség megújítja fogadalmat: erdélyi magyar véreinknek mindenütt és mindenkor szószó­lója kíván maradni, ezért minden erdélyi magyar sérelmet, üldöztetést, vagyonból való kiforgatást a szabad földön élő egész magyarság egyetemes sérelmének tekint és Erdélynek az anyaországhoz való visszacsatolását szorgalmazza. 10) A III. Magyar KongresszusxkészséggeI támogatja a Szent István országából származó görög katolik us véreink magyar istentisztelet tartására és saját anyanyelvű mise­énekek használatára vonatkozó jogainak érvényesítését. A XV. Magyar I alálkozó (III. Magyar Kongresszus) hálás köszönetét mond a magyar sajtó és rádió megértő támogatásáért, amelyet a magyarság egyetemes érdekeinek szolgálatában következetes állandósággal továbbra is kér, hogy a három napig tartó tárgyalásokon elhangzott irányel­vek maradéktalanul megvalósulhassanak. Cleveland, 1975 december 1-én Dr. Nádas János a Magyar Találkozó (Kongresszus) Állandó Titkárságának vezetője. A HELSINKI HATÁROZMÁNYOK BETARTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE A helsinki határozmányokban az aláírók — az Ame­rikai Egyesült Államok és a Szovjetunió is »— kijelentették, hogy az eddigi kultúrcsere korlátain túlmenően lehetővé teszik állampolgáraik részére családtagjaik ideiglenes meg­látogatását, házasságok kötését, könyvek és más sajtótermé­kek, filmek, hírek kölcsönös kicserélését. A Szovjetunió azonban ezeket a határozmányokat máris több ízben meg­sértette. Sakharov Andri atomtudósnak például nem enged­te meg, hogy a Nobel-békedíj átvétele céljából Oslóba utazzék, a franciaországi számkivetésben élő Maximov Vladimir neves költőt megfosztotta szovjet állampolgársá­gától, stb. A Lengyel Amerikai Kongresszus ohiói tagozatának kezdeményezésére Fenwick Millicent kongresszusi képviselő most (H. R. 9466 szám alatt) olyan törvényjavaslatot ter­jesztett a Kongresszus képviselőháza elé, amely a helsinki határozmányok betartásának ellenőrzésére hivatott külön bizottság kiküldését teszi lehetővé. A bizottság a javaslat szerint 11 tagból állana és kizárólag tájékoztató adatgyűj­téssel foglalkoznék. Az összegyűjtött adatok alapján a bi­­zoúság időnként jelentést tenne a Kongresszusnak s ezen keresztül tájékoztatná a törvényhozás tagjait s a választó­­polgárokat, hogy azok a helsinki nyilatkozatban foglaltak megvalósításáról értékítéletet alkothassanak. Erre azért vol­na szükség, mert a helsinki határozmányok katonai és köz­­gazdasági vonatkozásain túlmenő irányelvek betartásának ellenőrzésére nincs olyan megfelelő szervezet, mint amilyen az előbbiek tekintetében a honvédelmi és a kereskedeUv, minisztérium, valátnint a Kongresszus mindkét házának il­letékes bizottsága. A helsinki határozmányok harmadik csoportja nehezen ellenőrizhető, de a kongresszusi törvényhozókat s a válasz­tópolgárokat a rabnemzetek irányában éppen ezek különö­sen érdeklik és érint:k, mert közvetlenül az emberi szabad ságjogokkal függőnek össze. Az érvényesítésüket megfigyelő különleges kongresszusi bizottság 4 tagja a kongresszusi képviselőház, 4 tagja a kongresszusi szenátus tagjai közül, 3 pedig a három illetékes minisztérium 1-1 kiküldöttjéből kerülne ki. A bizottság törvényhozó tagjait a többségi és a kisebbségi párt tagjai közül egyenlő arányban a két házi illetékes elnöke (a Speaker és a Vice President), a külügy-, honvédelmi és kereskedelmi minisztérium kiküldöttjeit pe­dig az elnök nevezné ki. A bizottság elnöke tanúkat idéz­hetne meg és hallgathatna ki eskü alatt. Mindkét jogát a bizottság bármelyik tagjára is átruházhatná. A bizottság, amelynek neve “Commission on Security and Cooperation in Europe” (az európai biztonság és együttműködés bizottsága), lenne, a tanúkihallgatások útján szerzett hiteles adatokat időnként jelentésben foglalná össze és bocsátaná mindkét ház tagjainak rendelkezésére. A Lengyel Amerikai Kongresszus mindent elkövet, hogy a javaslatból mielőbb törvény legyen és annak alap­ján a helsinki határozványakról rendszeres és tárgyilagos értékítélet alkotása váljék lehetővé. AZ INDIÁNOK IS ÜNNEPELNEK Az oregoni Porllandben az amerikai indiánok évi kongresszusán Warner W. John, az ARBA vezetője 1200 főnyi hallgatóság előtt fejtette ki, miért kell az Egyesült Államok fennállásának 200. évfordulójával kapcsolatos ün­nepségeken az indiánoknak is részt venniük. Hangsúlyozta, hogy az évforduló minden amerikai ünnepe, arról tehát azok sem maradhatnak el, akik legelőször járultak hozzá az Egyesült Államok fejlődéséhez. Warner beszédének hatására 26 indián törzs és nép csatlakozott az évforduló megünneplését előkészítő bízott sághoz, amelynek keretében Chaltin Wayne ‘feketelábú indián vezetésével és Lee Emma sziú ’ indián közreműkö­désével már egy év óta működik az ARBA “Native Ameri can Programs -ának előkészítő hivatala. A tervek szerint Montanában 1976-ban a ‘ crow ’ indiánok egész hétre szóló népünnepélyt rendeznek az Egyesült Államokban élő 800.000 indián törzsközi találkozójául. Oklahomában a “szeminoj indiánok múzeumot és könyvtárt létesítenek. - Arizonában a navajo-nép emel központot hagyományainak , megőrzése céljából. A kansasi Wichitában minden közép- | amerikai indián hagyományának megőrzésére épül központ. , Afaskában az “ Ilingit Haida tanács egy törzsközösségi ott- ( hont épített újjá, az Anse Tribal Council” pedig két 30 , láb magas faragott totem-oszlopot állít fel. , Az indiánoknak az évforduló megünneplésébe történő i bekapcsolódását mozdítja elő a Smithsonian Institution ré- ] széről tervezett 20 kötetes hatalmas mű, amely az észak- í amerikai indián történelmet és embertant dolgozza fel. Az : országok park-szolgálat 80 filmszalagon mutatja be az in- i diánokat. Külön dokumentációs film készül az az indián ré- í giségtani, történelmi és művelődési emlékekről Washington államban. A kansasi Shawnee Missionban az indiánok mű­veltségét bemutató televízió-sorozat indul. Anglia fővárosában, Londonban 600-700 kiállítási tárgy bemutatásával a Hayward Gallery ismerteti az ame­rikai indián művészet 2000 évét. Számos más terv megva­lósítása az említettekkel együtt arra enged következtetést, hogy a Függetlenségi: Nyilatkozat kiadásának 200. évfor­dulóján nemcsak az indiánok ünnepelnek, hanem őket is méltóképpen ünneplik. A LENGYEL ÉS CSEH HADVISELTEK A Lengyel Amerikai Kongresszus (Polish American Congress) olyan törvényhozási intézkedést sürget, amely lehetővé teszi, hogy a lengyel és cseh hadviseltek az Ame­rikai Egyesült Államok hadviseltjeivel azonos elbánásban, előnyökben és javadalmakban részesüljenek. A törvényja­vaslatot a kongresszusi képviselőház már elfogadta, Bielen Casimir, a lengyel amerikai kongresszus nevében most Ford elnököt, Kissinger külügyminisztert és az Egyesült Államok 100 szenátorát levélben kérte a javaslat mielőbbi törvény­erőre léptetésére. Ha a kongresszusi képviselőház javasla­tát a szenátus is elfogadja s a kongresszusi határozatot az elnök aláírja, akkor az új törvény mindazoknak a lengyel és cseh hadviselteknek, akik annak idején akár Lengyel-, akár Csehországban a fasizmus, vagy kommunizmus ellen harcoltak és legalább 10 óta amerikai állampolgárok, ugyanazokat az előnyöket biztosítja, mint amelyeket az E- gyesült Államok legyveres erőinek hadviseltjei élveznek. Jablonski Richard, a lengyel amerikai kongresszus ohiói tagozatának elnöke a törvényjavasla! :t azzal indo­kolta, hogy ha a lengyel és cseh hadvis nem harcollak volna Európában a fasizmus és komitiunizmus ellen, atckoi több amerikai katonát kellett volna Európába küldeni, A törvényjavaslat külön érdekessége, hogy a szóban forgó had­viselt-kedvezményt azokra is kiterjeszti, akik az első világ­háború idején harcoltak a szövetségesek oldalán. A Polish American Congress, Ohio Division, Inc. a Kn gyei származású amerikaiak 400 szervezetéből tevődik össze. Elnöke Jablonski Ryszard, alelnöke Jarvis Charles, címe pedig 9725 Rosewood Avenue, Cleveland, OH 44105. A NYUGDÍJASOK kórházi KÖLTSÉGEI Az inti áció következtében a kórházi költségek is állan­dóan emelkednek. Az emelkedés természetesen a társada­lombiztosító öregkori ellátásában részesülők kórházi költsé­geit is érinti, ezért a “MEDICARE” juttatásai tekintetében is érezteti hatását. 1976 január 1 -tői kezdődően a kórházi költségek biztosítási összegéből az eddigi 92 $ helyett 104 $ lesz a levonható (deductible) összeg s ugyanilyen arányban emelkedik azoknak a napoknak kórházi költsége is, amelyek­nek fedezéséhez a beteg kénytelen hozzájárulni. A kórházi költségek ennek megfelelően a következőképpen változnak meg: a betegség (a kórházi kezelés) első napján a medi­care -ben részesülő az eddigi $ helyett 104 $-t köteles fi­zetni, ami a deductible összegnek felel meg. A következő 59 napon át a kórházi költséget a Medicare teljes egészében fedezi, az ezután következő 30 (61-90.) napon át azonban a medicare -ben részesülő betegnek az eddigi 23 $ helyett naponta 26 $-t, a 91. naptól a 150. napig pedig az eddigi 46 $ helyett naponta 52 $-t kell lizetnie. A betegápoló otthonok költségei ugyancsak emelkedtek. A 21. naptól a 100. napig a betegnek az eddigi 11.50 $ helyett naponta 15 $-t kell fizetnie. A változást a következő táblázat világosabban mutatja: A kórházi ápolás költsége naponta 1975-ben 1976 ban az első napon 92.00 $ 104.00 $ a másodiktól a hatvanadik napig i—'.—' — a 60. naptól a 90. napig 23.00 26.00 a 91. naptól a 150. napig 46.00 52.00 A betegápoló otthon költsége naponta a 21. naptól a 100. napig 11.50 $ 13.00 $ AZ EGYESÜLT MAGYAR ALAP Az emigrációs magyarság kulturális feladatainak meg­valósításához szükséges anyagi alap előteremtése céljából s az emberi jogok védelmére alakult Egyesült Magyar Alap ( United Hungarian Fund”) 1971 április 26-én kapta meg egész Amerikára kiterjedő s adómentességet élvező műkö­dési engedélyét. Bevételei azóta különböző adományokból rohamosan emelkedtek, az 1974-es adóbevallás idején már elérte a 27.000 $-t. Az összeg felhasználása három célra történt. Elsősorban ösztöndíjakat folyósítottak ^ főleg a né­metországi Burg-Kastlban működő magyar gimnázium ta­nulói számára, — másodsorban tankönyvek kiadását, be­szerzését, iskolák fenntartását támogatták, harmadsorban rászorult szenvedőket részesítettek megsegítésben és termé­szetesen az ügyintézés költségeit fedezték. Az Egyesült Magyar Alap a XV. Magyar Találkozó AZ ÁRPÁD AKADÉMIA UJ TAGJAI Az Árpád Akadémia X. évi rendes közgyűlése (osztá­lyainak együttes ülése) 1975 november 30-án a tudományos főosztály keretében Beniczky Adámné könyvtáros, oki. magyar középiskolai tanárt (Cleveland, OH), dr. Fésűs Andor szemész szakorvost (Baltimore, MD), dr. Halácsy Endre egyetemi orvostanárt (Reno, Név), dr. Mehrle Tamás premontrei kanonok egyetemi tanárt (Fri­bourg, Európa), dr. Pádár Csaba agysebészt (Sarasota, FT), dr. Nádas Rózsa könyvtárost (Lakewood, OH), dr. Var­sányi Gyula egyetemi tanárt (Sydney, Ausztrália) ^és Vá­raljai Csocsán Jenő egyetemi tanárt (Oxford, Anglia), Sándor András mérnök (New Brunswick, N J.). ^ ^ az irodalmi főosztály keretében Bujdosó Balin! költőt (Devon, PA), Kertész László költő* (Garfield, NJ), dr. sza­kács Istvánná közírót (Németország), a művészeti főosztály keret' ben Asbóth Oszkár kép­zőművészt (Bécs, Ausztria), id. BalogFerenc dr. képző­művészt (FJoIIywood, CA), Daday Ferenc festőművészt (Hollywood, CA), Dcmján Árpád szobrászművészt (HoIIy­­j wood, CA), Egeghy Péter festőművészt (Northridge, CA)* Kávássy Józsefné zenetan rt és zongoraművészt (Lakewood OF1), Ladányi István festőművészt (Carlsbad, Ausztria), Makk Éva festőművészt (Honolulu, Hawai ), Makk Imre festőművészt (Honolulu, Hawaii), Széles József szobrász­­művészt (Cleveland, OH) és Tóth István szobrászművészt (Hollywood, CA) egyhangú határozattal az Árpád Akadémia tagjai so rába választotta. ' , A levelező tagok közül a rendes tagok fokozatára emelte a közgyűlés Béky Halász Iván dr. könyvtárost és költőt, Botond Pál dr. orvost és költőt, Ch szár Ede dr. egyetemi tanárt, Jaszovszky József dr. püspöki tanácsos, ró mai katolikus lelkész szakírót és Németh Nándor íestőmű-A közgyűlés az Árp Ú Akadémia fennállásának tize­­düíója Jú f í 1 tbeüt tagjaivá válbszh ttái Dálnoki Veres Lajos'"szkv.i vezérezredes rendes ta«ot Ang­liából, Ditrich Imre C. op. rendes tagot Ausztriából, vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc szkv. vezérezredest Németország­ból, Kührner Béla dr. osztályelnök rendes tagot St. Louis­­ból, Eaurisin Fajos dr. rendes tagot New Yorkból, Szabó Pál dr. orvos rendes tagot Németországból és Szitnyai Zol­tán író rendes tagot Ausztriából. ELŐFIZETŐINK FIGYELMÉBE! Az újságpapírt gyártó gyár Kanadában július 1 óta sztrájkol. A papírunk a mai számunkkal kifogyott és csak a jövő hét szerdáján kapunk egy másik cégtől kivételesen, dupla árért papirt, emiatt a Detroiti Magyar Újság de­cember 12-i számát nem tudjuk megjelentetni, de a követ­kező héten, ha kissé megkésve is de megjelenik mind a kettő. Nehézségeinkkel szemben megértést és támogatást kérünk. A magyar sajtó fenttartása nemcsak egy embernek az emberfeletti kötelessége, hanem minden magyaréi A folytonosan emelkedő árak miatt 1976. január else­jétől kezdve Az Újság és a Detroiti Magyar Újság egyes számainak árát kénytelenek leszünk felemelni 25 centről 50 centre; az évi előfizetésidíj 12 dollár helyett 15 dollár lesz, illetve félévre 7 dollár helyett 8 dollár. Előfizetőinknek megadjuk azt a lehetőséget, hogy de­cember 31-ig akárhány évre előfizethetnek a régi előfizetési díjon. Éppen ezért minden előfizetőnkhöz kiküldjük az elő-' fizetési felszólítást, hogy beküldhessék a díjakat. Karácsonyra szerezzen örömet ismerőseinek, barátainak és fizessen Élő részükre. Lapunkra. Minden egyes új elő­fizető szerzéséért a beküldött díjból 4 dollárt írunk az Ön javára. Mindenki, aki december 31-ig beküld egy egy éves elő­fizetést és mellette megrendeli a Mindszenty Alburtiot 16 dollár helyett 12 dollárért kapja azt. keretében, 1975 november 29-én, Clevelandben tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen ft. Vitéz Bán ferences elnp­­költ és Papp Gábor dr. főtitkár számolt be az Alap műkö­déséről. Az Alapnak Clevelanden kívül Detroit, Grand Rapids (Mich.), Los Angeles és San Francisco városokban vannak fiókszervezetei s most alakulnak újabbak Cleve­landben és Cincinnatiben. Flórián Tibor író javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy Am erika-szerte szélesebbkorű kultúrelőadások keretében ismertetik az Alap céljait, Ko­­csondy Zoltán javaslatára'pedig kimondták, hogy további fiókegyesületeket ( Care Club’ -okát) szerveznek. Vitéz Hollósy Ervin pénztári ellenőr jelentése alapján a közgyűlés az Alap pénzkezelését a legteljesebb rendben találta. A tisztújítás eredményeként elnök ft. Vitéz Bán fe­rences, alelnök hazafias Ferenc és Brosné Karikás Cecília, főtitkár Papp Gábor dr., pénztáros Bíró Zoltán, ellenőr pe­dig vitéz Hollósy Ervin és Magyary Csilla lett. Az igazga­tóság 30 tagját az Amerika-szerte működő fiókegyesületek tagjai sorából választották meg. Az alapnak egyesületeken kívül egyéni tagjai is lehetnek. Az utóbbiak évi tagdíja 10 $,

Next

/
Oldalképek
Tartalom