Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)
1975-12-05 / 47. szám
2. oldal:. DETROIT! MAGYAR ÚJSÁG 1973. NOVEMBER 28. DETROIT! MAGYAR ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden pénteken Weekly except two weeks during the summer (last week in July and first week in August) Főszerkesztő — Editor in Chief KÖT A I ZOLTÁN Kiadó — Publisher KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 P.O. Box 5348, Cleveland, Ohio 44101 Telephone: (216) 696-5635 A detroiti szerkesztőség és kiadóhivatal hivhaió (hétfőn és csütörtökön este 5:30 és 7:30 óra között) Telephone: (313) 935-4666 ELŐFIZETÉSI ARAK SUBSCRIPTION RATES Egy évre ...........$12.00 For one year .. $12.00 Fél évre................ 7.00 For 6 months .. 7.00 Egyes szám .... 0.20 Each copy........... 0.20 Second Class postage paid at Cleveland, Ohio GYÉMÁNTLAKODALOM Horváth János és kedves neje november 27-én ünneplik boldog házasságuk 60-ik évfordulóját. A kedves szülők gyémántlakodalmát leányuk és vejük: Dr. & Mrs. Kenneth Van Vliet a Hungarian Villageben rendezeti vacsora keretében ünneplik meg. A vacsorára a szűkkörű család, unokák és dédunokák lesznek jelen. A család ezúton is köszönti a drága szőlőket, Isten áldó kegyelmét kérve Rájuk, hogy még számos éven keresztül tartsa meg Őket, mindannyiuk őszinte örömére. A gyémántlakodalmas pár címe: Mr. & Mrs. Jolin Horváth, 5443 Lincoln. Dearborn, Mich. 48124. A Detroiti Magyar Újság külön gratulál a kedves Horváth házaspárnak, akik az újság egyik legrégibb előfizetői és olvasói. KIENGEDTÉK A MINISZTERELNÖKÖT-----: Mintegy 20.000 építkezési munkás vonult fel kommunista vezetéssel a 36 óráig tartó sztrájk végén a körülzárt palotájában szinte fogolyként őrzött miniszterelnök, Jose Pinheiro de Azevedo elé, aki végül is hozzájárult az építkezési munkások fizetésének havi 265 $-róI 508 $-ra való felemeléséhez, de a munkaügyi minisztert nem mozdította el hivatalából, csak arra telt ígéretet, hogy vizsgálatot indít ellene. A tömeg ürömtüzeket gyújtóit s azok körül tánvoli. amikor az egyik szakszervezeti vezető közölte a körülzárt palota erkélyéről, hogy követelései teljesítették. A sokaság “győzelem, győzelem kiabálással és kürtök liarsogtalasával vonult végig Lisszabon utcáin. A tüntetésben a kommunisták, a szélsőbaloldali és ladikál is katonák vettek részt. A szocialisták, a népi demokraták és a nem-kommunista katonák előzetesen arra kérték Francisco da Costa Gomes elnököt, hogy küldjön csapatokat Azevedo miniszterelnök kiszabadítására. A kommunisták részéről ez volt a legkomolyabb kihívás a szocialista irányítás alatt álló Azevedo-kormánnyal szemben. A KOMPUTER IS TÉVED A chicagói Baird James egyházi összejövetelen vett részt Memphisben. Hajtás közben néhány mérfölddel tűi haladta a megengedett sebességet. A rendőrök elfogták és igazoltatták, majd a gépkocsi rendszámtáblája alapján komputer útján ellenőrizték, nincs-e a gépkocsi valamilyen bűncselekménnyel összefüggésben. A válasz hamar megjött s annak alapján a chicagói Baird — legnagyobb meglepetésére egykettőre börtönbe került, ahol aztán megdöbbenten ült mindaddig, amíg a rendőrök rá nem jöttek, bogy a komputer “tévedett”. Az illinoisi rendszám helyes volt, de a hozzá kapcsolt közlés, amely azt közölte a rendőrökkel, hogy a gépkocsit ellopták igazi tulajdonosától, már nem felelt meg a valóságnak, mert ez a közlés Indiana államból ellopott gépkocsira vonatkozott. KI KELLETT LÖKNI A REPÜLŐBŐL Egy 19 éves fiatalember, Johnson R. Jack az indianai Evansviileböl, a 1 ri-State Aero repülőtársaságtól repülőgépet bérelt, amelyen a 26 éves Leibundguth Richard pilótával szállt fel. Amint az egymotoros géppel Indiana lelet! szálltak. Johnson pisztolyt logott a pilótára, aki! aztán arra kény szerilett, hogy megforduljon Kentucky irányába, majd Ilíinoison keresztül Missouriba szálljon. Az indianai Evansvilletöl keletre 115 mérföldnyi távolságban lévő missourii Cape Girardeau körül közölte a pilótával, hogy ő tulajdonképpen öngyilkosságot akar elkövetni. Kikapcsoltatta a pilóta biztonsági övét, aztán 8500 láb magasságból a gépel zuhanó repülésbe állította. A pilóta küzdeni kezdett az életűn! fiatalemberrel, aki e közben egyszer rálőtt de a golyó nem talált. 3300 láb magasságban a kis repülő jobboldali ajtaja felpatant, mire a pilóta a gépet hirtelen oldalra fordította és elkeseredett utasát kilökte. Johnson holttestét Cape Girardeautól délkeletre 23 mérfölnyi távolságban találták meg. Leibuirdgulhnak még volt elég ideje és lélekjelenléte, bogy a repülőt kivegye a zuhanásból és biztonságosan földre szálljon. KAVIÁR írta: Mazo do la Koche Az S. O. S.-t először június harmadikán éjszaka adták le az összes rádióállomások. De a teljes történetet csak utána hallói luk azoktól, akik legjobban ösmerték az egészet. Most leírom itt, csaknem pontosan úgy, ahogy összeállítottam Marjorie gyötrött szavaiból, saját tapasztalatainkból s Mr. és Mrs. Basil Graham összefüggéstelen dadogásából. Gral unnék azzal a haszontalan nagylelkűséggel, amely anynyi gazdg és tétlen embert jellemez, hajlandók voltak magukra vállalni az egész felelősséget . . . Nem akarom kísértetbistóriának nevezni ezt a történetet, sem feleségem, sem én nem vallanánk be egymásnak, hogy hiszünk a kísértetekben. Hogy szívünk mélyén mit hiszünk, ahhoz senkinek semmi köze. Az S. O. S. üzenet így szólt: — Fölkérjük Anthony Ray ne l, akit három béllel ez előtt láttak utoljára! a wiltshire-i Barehain faluban, hogy azonnal jelentkezzék a Bareharn-kastély ban, ahol felesége súlyos állapotban fekszik. Elképedve bámultunk a hangszóróra. Aztán majd öszszevertük a fejünket, úgy rohantunk a telefonhoz. Már az is hihetetlen volt, bogy Marjorie Rayne súlyos állapotban, betegen fekszik valahol — azt pedig egyáltalán nem tudtuk elképzelni, hogy Anlhony, aki bárom héttel ezelőtt vette feleségül. eltűnt. Mrs. Basil Graham, akinél a Baréham kastélyban Marjorie tartózkodott, maga jött a telefonhoz. Ez biztos jele volt annak, hogy valami haj van, mert Angela Graham lusta nő volt, a kn rengeteg fölösleges cseléd vett körül... Ö, Istenem, nagyon elszomorít a dolog, Angela —mondta a feleségem. — Ne jöjjünk le? — Aztán dühösen iordult hozzám: — Angela azt mondja, kétségbeejtő a helyzet. Jobb lesz. ha rögtön kihozod a garázsból a kocsit. — S megint a telefonba: — Igen, igen. I íz perc múlva indulunk. i Jeff már elment a kocsiért. Reggel bárom felé érkeztünk Barehambe. A régi kastély minden ablaka világos volt. Mintha farsangi ünnepséget tartottak volna benne: csöppel sem látszott bánat házának. Angela Graham a.ballban várt. Zavartnak, lehetetlennek látszott, de éppolyan ápolt és elegáns voll, mintha a fodrász és a manikűröző az imént tűnt volna el. Csak ennyit mondott: —- Megmagyarázhatatlan. Egy szól sem hiszek belőle. De nem mondta meg, hogy miből nem hisz egy szól sem. Csak annyit tudtunk, hogy Anlhony Rayne eltűnt s Marjorie az emeleten fekszik, kimerültén, de még mindig hisztériás görcsökben, s már ez is elég meglepetés volt, meri egészségesebb és józanabb lányt nem ösmerek. Hogy elmondhassam a történetet, Grahamék estélyénél kell kezdenem, amelyet márciusban, egy héttel búsvél előtt rendeztek. Amennyire emlékszem, a háziakkal egyűli tizenketten voltunk. Marjorie, Peabodyék, a lialal Archit Green? BelfmgerékCegy lunlaíStíkus lialal színésznő, w(t Hazel White-nuk hívlak s akinek férfikísérőjére is emlék szem, bár nevét nem tudom. Szombaton Grahamék báli rendeztek. Aznap este, minthogy nagy vendégsereget vártunk, vacsora után együll maradtunk a hölgyekkel. Archie Green borzalmas históriákba kezdett s aztán — tálán azért, mert a Barebam kastóly bán ültünk — kísértetekre terelődött a szó. Hazel White hirtelen az öreg Grahatnhez Iordult és niézédes hangon kérte: — És most kérem, meséljen az önök kísérletéről, Mislei Graham. Olyan érdekes! Graham kissé tétovázott, mintha szemtelenségnek tartaná a kérdést. — Bevallom — mondta végül — állítólag a kastélynak is van kísérlete, de egyikünk sem látta . . . — Igazán? Meséljen róla! — kérlelte Judy, szépséges és kiváncsi hitvesem. — Nincs sok mesélni való. Csak annyi: a barehami kísértet állítólag lérfi s az egyik elsőemeleti szobában szokott megjelenni. Nem tudom melyikben. Az, akitől a házat vettem, biztosított lelőle, hogy csak akkor jelenik meg, ha az illető szobában — étel van. így aztán nem igen fogjuk látni, mert amennyire tudom, azon az emeleten soha nem szolgálunk löl é telt, — Soha — kivéve a bálokat — mondta felesége. <—■ De úgyis ostobaság az egész . . . Emlékszem, milyen gyönyörű volt Marjorie. S mert szegény Angela olyan tehetetlen, kezébe vette a dolgok intézését s hamarosan megtörte a jeget, amelynek lölolvasztásálioz pedig az ilyen estélyeken rendszerint több tucat pezsgősüvegre van szükség. Remek estély volt. Nem sokkal tizenegy után megláttam Marjorie-t, amint lölszaladl az első emeletre. S amikor nem sokkal később ismét megpillantottam, ott állt a lépcsőn s zavart, kérdő pillantással nézett a táncplókra, akik a nagy bálteremben keringőztek. Odamentem hozzá s együtt néztük a színes tömeget. Kaviárszendvicsei evett. ( — Nem rerfiek ? ,— mondta. — Odalönt szupé-félét készítettek. Bizonyosan a mi számunkra, ha a többiek mái elmentek. Balról az utolsó szobában. Akkor találtam meg. amikor zsebkendőért mentem föl. Ebben a pillanatban az inas pezsgői kínált s nekem nem volt* kedvem inni. Marjoriet is megkínáltam, de nem nézeti rám: megint a bálterembe bámult és sóváran keresett valaki, kit úgy látszik sehogy sem talált. — Kit keres? — kérdeztem s egy pillanatig nem teleli. — Azt hittem, mindenkit ösmerek *— mondta — de amikor a szendvicsért mentem, egy fiatalember jött be a szobába, akit sose láttam. Ösmeri? Magas, nagyon szőke és fáradtnak látszik. Csak ennyit tudok róla — meg azt, bogy a világ legjobb szabójánál dolgoztat és még sohasem láttam olyan modortalan embert.-— Nem értem >— mondtam. —• Mivel bántotta meg? — Nem szólt semmit .,— felelt a lány. — Ott álltam a szobában, ahol a kaviárszendvicsek vannak, amikor kinyi totia az ajtót s bejött. "Halló”, mondom, “maga is megtalálta ezt a titkos kincset.'' de nem felelt. Odajött hozzám s rám bámult, mintha kísértet lennék. Aztán udvariatlanul elhaladt mellettem, nem vette le szemét rólam, megkerülte az asztalt és kiment . . . Úgy látszik, nem tetszettem neki és most szeretném megváltoztatni a véleményét . . . <— Ez az első emelet, nem? >— mondtam s talán meglehetősen ostobán, de hozzátettem: — I alán maga csakugyan kísérteit, olyan, aki csak akkor jelenik meg, ha étel van a szobában . . . Még el sem múlt az este, már megbántam, hogy így beszéltem. Néhány percig vidáman fecsegtünk, aztán Marjorie leszaladt a bálterembe, én pedig a szoba felé tartót tani, ahol vacsorára terítettek. Lenyomtam a kilincset. De valami visszatartott. Nem tudom, micsoda. Megfoghatatlan, érezbetetlen valami. Nem is szörnyű vagy viszszataszító érzés — csak mély feledékenység. szórakozottság, elmélázás. Mintha az emberi élet végső ostobaságára és céltalanságára döbbentem volna. Visszafordultam s megindultam a bálterem felé. Pár perc telhetett csak el. Kihúztam az órámat és . . . elállt a szívverésem. Láttam rajta: azóta, hogy a különös szoba felé indultam, pontosan negyvenöt perc múlt el. Negyvenöt perc . . . Pedig azt hittem, hogy fclpercet sem töltöttem az ajtó előtt . . . Lementem a könyvtárba, ahol szintén bü Hét állítottak föl. Marjorie nem volt ott. A feleségem sem tudta, bol lehet. Hirtelen azt éreztem, hogy meg kell találnom, rá kell vennem, hogy felejtse el a kitűnően öltözött és rosszmodorú fiatal embert, törölje ki emlékezetéből . . . nehogy valami súlyos szerencsétlenség érje. A világ minden kincséért sem tudtam volna megmagyarázni ezt az érzést, de viszont le sem tagadhattam. Hirtelen ráeszméltem, hogy hol találhatom meg. Fölsietltem az első emeletre — s ime, a folyosón, a titokzatos szoba közelében útólértem. Megfogtam karját. — Jöjjön, láncoljunk. Egy pillanatig tétovázott s éz a pillanat volt a döntő. Ma is azon töprengek, hogy vajon nem kellett volna elengednem, nem lelt volna jobb. ha ott és akkor megoldja a problémát. Tíz perccel később bementünk a könyvtárba s azt hittem, elfelejtette az egész esetet, olyan vidám, boldog és élénk volt. Ám egyszerré'TnegszóIalt: • — Nem értem. Úgy látszik nincs a házban s a kapus azt mondta: senki sem ment el. — Talán a hátsó kijáraton — feleltein könnyedén. — Járt á konyha felé? Nagy meglepetésemre igennel felelt. S most már tudtam, hogy soha nem lógja elfelejteni a liatalembert. Amikor aztán Grahamnek elmondtam az ügyet, bosszúsan jelentette ki. hogy úgy látszik valamilyen sodródó” keveredett a vendégek közé. Kellemetlen, de már nem lehet rajta segíteni. Két órakor a bál végétért. Másnap reggel bementem a ”kísértet-szobába . Rendes, köznapi helyiség volt — a lelelónon kívül semmi különös nem ákadt benne. Két hónappal később Márjorie hirtelen beállított hoz zánk. — Gratulálhattok, menyasszony vagyok — mondta boldogan. Akkoriban sok dolgunk volt; nem igen beszélgethet iink vele vőlegényéről. Nem szívesen beszélt egyébként ?ém róla. Egyszerkétszer elhozta vacsorázni s az első percül kezdve megkedveltük. A fiatalemberben szenvedélyes megvetés élt minden hazugsággal szemben, amelyet olyan könnyn fogadunk el az életben. A közhangulat nem hatott rá; a tények embere, igazi modern költő s olyan politikus volt, aki visszariad a közéleti szerepléstől. Gyűlölte az igazságtalanságot, de ez nem volt lehetetlen gyűlölet; a maga csendes, tevékeny módján harcolt a nemes eszmékért. Magas, szőke, tökéletesen arányos testű férfi volt. Nem tudtuk, hogy miből él, úgy gondoltuk, hogy nagy magán jövedelme lehet, mert egész nap szabad volt s csak éjfél előtt néhány perccel búcsúzott el mindig — udvariasan, de határozottan. Csak később tudtuk meß, bogy Marjorie hogyan ismerte meg. Egy westendi szállodában ebédelt Grahamékkal, amikor Anthony Rayne bejött. — Azt hiszem, éppen kávét ittunk — mesélt e Angela Gral iám — amikor Marjorie meglátta. Bizony kár, hogy egyáltalán észrevette. Hirtelen megszólalt: Ki az ?” Sejtelmem sem volt róla, de, Basil úgy gondolta, hogy ösmeri. Istenem, Istenem, ha Basil nein gondolja úgy ... Ami kor Basil Graham meggondolta a dolgot, nem volt egészen biztos benne, hoßy valaha találkozott Anthony Ray ne-nel, de Marjorie újabb kérdéseket tett föl, mire halványan visszaemlékezett: mintha.a klubban együtt lett volna vele. —< De hiszen ott volt a bálon ~ kiáltotta Marjorie. —• Láttam. Most szeretnék vele megösmerkedni. Basil először ellenkezett, de aztán megadta magát. Fölkelt s odament ahhoz az emberhez, akit később Anthony Rayne néven ösmertünk meg. Egy héttel később Marjorie berontott hozzánk s diadalmasan jelentette, hogy menyasszony. * * * ■<—- Folytatjuk < TJJ POSTAI CÍME: P. O. BOX 418 WYANDOTTE, Ml 48192. IJTONÁLLÓ ÁLLATOK Hondurasban a Tegucigalpa és Comayagua városok eső útszakaszon az utóbbi időben egymást érték a közúti balesetek, amelyek nem kevesebb, mint 27 ember életet oltották ki. A baleseteket minden alkalommal azok az állatok, tehenek, lovak és disznók okozták, amelyek szabadon jártak-keltek a műút említett szakasza mentén, és igen gyakran magán a műúton a gépkocsik elé kerültek. A hatóságok a további balesetek megelőzése céljából közölte a vidék gazdálkodóival, hogy az útonálló állatok tulajdonosait súlyosan megbüntetik, ha azokat ezentúl is szabadon engedik a műút mentén csatangolni. A GYILKOLÁS SZABADSÁGA Az alapvető emberi jogok nem foglalják magukban mások életének kioltását, hanem az egyen életét igyekeznek jobbá, elviselhetőbbé tenni. Mert minden ember szabadnak születik. Sajnos, korunkban sok minden megváltozott, a szavak és fogalmak értelmezése más, mint azelőtt volt úgyhogy a becsületes löldi halandó most már végleg nem tud eligazodni a világ útvesztőiben. A gyilkos nem ad kegyelmet, de kér. Kér és megkapja. Az áldozat? Annak úgyis vége, nem lehet feltámasztani, a társadalom számára nem más, mint temetésre váró hulla. 1947 óta Spanyolországban a terroristák 18 rendőrt és 14 polgári járó-kelőt gyilkoltak meg; megsebesítetteó 71 egyént: 19 özvegy siratja férjét és 51 árva maradt a halottak után. Most következik a történet legérdekesebb oldala. Senor Echeverria, aki mint Mexico elnöke 100 fegyvertelen diákot lövetett agyon, erős kampányt indított, mi után ő kíván az Egyesült Nemzetek következő főtitkára lenni. Ehhez nagy adag szemtelenség és arcátlanság szükséges. Sok úgynevezett hivatalos tényező azt hiszi, az emberek feledékenyek. Eltörlik a halálbüntetést, a börtönökből szanatóriumokat csinálnak, a bűnöző ott kipiheni fáradalmai), majd kilép a társadalomba és tovább gyilkol. Sajnos, Európát is kezdi megfertőzni ez az álhumanista szellem, amely a gyilkolás szabadságát egyre inkább lehetőve teszi. ,nz<. > Az Egyesült Államokban pedig már nincs közbiztonság. Hová vezet ez az út, amely az emberiség fertőjéből indult ki, s amely immár polgárjogot kezd nyerni mindenütt? Hála azonban, nem születtünk egyformának és nem mindenki feledékeny. A New York I hues szerkesztőjéhez egy virginiai hölgy intézett levelet a fenti tárgyban, melyet a lap 1975. október 19-i számában közölt. Bízunk abban, hogy az ultraliberalizmus és álhumanizmus lejáratja magát éppen e belőle fakadó eredmények miatt. A pokol kapui megnyíltak. Fegyverek .dörrennek terroristák kezeiben, kések és egyéb gyilkos eszközök oltanak! ki ártatlan emberi életeket. De az Ecneverriák és társaik nem élnek örökké, és örökségük a maguk teremtette pokol tűzében ég el. Merl meg kell magunkat tisztítani a humanizmus kristály vízében. Különben fajtánk elveszett a jövő számára. BŰNCSELEKMÉNYEK Mostanában telték közzé a bűncselekményekre vonatkozó statisztika legújabb adatait, amelyeknek alapján Levi H. Edward igazságügyminiszter (attorney general) joggal állapíthatta meg, hogy komoly országos problémával állunk szemben a társadalom minden rétegében, mert a bűncselekmények száma 1973-tól 1974-ig, tehát rövid egy éven belül, ijesztően megszaporodott. A komoly bűncselekmények száma 8,666.206-róí 10,1 92.054-re szökött fel. Az erőszak alkalmazásával elkövetett bűncselekmények száma 871.445-ről 969.823-ra, a magántulajdon ellen elkövetett bűncselekményeké 7,794.761-ről 9,222.21 1-re, u gyilkosságok és a gondatlanságból okozott emberölések száma 19.526-ról 20.600-ra, a megerőszakolások száma 51.232-ről 55.209-re, a rablásoké 383.260-ról 441.290-re, u súlyos testi sértéseké 417.427-ről 452.724-re, a betöréses lopásoké 2,549.950-ról 3,020.742-re, a tolvajlásoké 4,519.118- ióI 3,227.696-ra, a gépjárműlopások száma pedig 925.713- ról 973.775-ra emelkedett. Ohio állam területén a komolyabb bűncselekmények szama 13%-kal emelkedett átlagosan, egyes lerületeken és bizonyos bűncselekmények tekintetében azonban ez az arány a I S%-ot is elérte. Nem vitás, ha továbbra is ebben az iramban emelkedik a bűnözések száma, mind országos, mind állami viszonylatban igen komoly óvintézkedésekre lesz szükség, Ka ugyan máris el nem késett. Nagy János: “MAGAD, URAM, HA SZOLGÁD NINCSEN” A sok-sok baji keverő Washington Fost végre maga is bujba került. Nyomdai munkásai sztrájkba mentek (már október 1-én), sőt ezl megelőzően még bizonyos károkat is okoztak. A nehézségeket azonban Graham Katharine kiadó es az évi 45.000 $ fizetéssel alkalmazott szerkesztő, Bradlee Benjámin sorra leküzdötte. Magad, uram, ha szolgád nincsen jeligével olyan munkaköröket is ellátták, amelyek még az amerikai gondolkodás szerint is rendkívül távolálltak hivatali beosztásuktól. A kiadó-asszony például seprűt Jogot! és maga takarította ki a nyomdahelyiséget, Bradlee szerkesztő úr maga vette fel telefonon az apróhir deléseket. Gruhamné bevallotta, hogy azelőtt sohasem hitte volna, milyen fontos a nyomdában a hulladék eltakarítása, Bradlee szerkesztő úr a ráhárult sokféle munka következtében minden szabad idejétől elesett, sokáig benn aludt a szerkesztőség irodájában, csak a negyedik Két végén tudott rövid időre hazamenni. Az 50 fontos papirkötegeket is neki kellett emelgetnie. A lap csak október 2-án item jelent meg, de inár ok tóber 5-án más nyomdában 24 oldalas terjedelemmel elkészült és legutóbb már a 96 oldalt is elérte. A munkabérekre vonatkozó tárgylaások folyamatban vannak, a légkör azonban még mindig barátságtalan. A múltkor például Raspberry William ablakán át erős légipuskával ólom betűsort lőttek be, ami azonban szerencsére nem sok kárt okozott, a bejáratok ellenőrzése is szigorúan folytatódik. A k.ado és szerkesztő munkája most már lényegesen könnyebb, de még mindig sok olyan munkát kell végezniük, amit nem szoktak meg. ÉRTESÍTÉS A DETROITI MAGYAR ÚJSÁG
