Detroiti Magyar Újság, 1975 (65. évfolyam, 2-49. szám)

1975-06-20 / 25. szám

DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1975. JÚNIUS 20. ^ r 5. OLDAL. dr. Molnár Zsigmond: "SPANYOLORSZÁG FÖLÖTT FELHŐTLEN AZ ÉG" Újság vagy rádió-riportjaimban nem szívesen foglal­kozom a napi bel és külpolitikai kérdésekkel. Inkább sze­retek a múltban barangolni. Most azonban mégis hegyeztem a füleimet, amikor kitűnő Ford elnökünk, részben Amerika, részben pedig más egyéb nagy demokráciák által annyiszor lekicsinyelt és le­kezelt Spanyolországban is villámlátogatást tett Franconál. az öreg Caudillónál, aki a nagyszerű áldemokráciák szerint még ma is olyan diktatórikus és önkényuralmas, bogy ezért sem az ENSZ-be , sem a NATO-ba nem en gedték be. Amit különben Franco nem is kért s akikre egyébként fü­tyül is. Hát igen ... az öreg Franco kissé diktatórikus és ön­­kényuralmas ugyan ... de olyan rendet tart az országában, amitől a szent demokráciák bab-testén felborzolóclik min­den szőr. Ma pláne tartja a rendet, amikor a szomszéd J Portugália, ez a hirtelen vörös szoknyát öltött szépleány a kelleténél jobban rázza és riszálja magát. Balfelé. Ezt a Portugáliát még az elmúlt évben úgy megde­mokratizálta a Spinola, ez a monoklis, lakk-csizmás és fel­tűnési viszketegségben szenvedő tábornok, ez az öregedő szép-fiú a végén a maga-csinálta demokráciája miatt el kellett ugrania a saját hazájából és beállott emigránsnak Braziliába. De önkényuralom ide vagy oda . . . európai és ame­rikai demokraták károgása még idébb vagy még odább . . . kitűnő elnökünk ijedten röppent el Hispániába, mert köny­­nyen lehetséges, hogy a beteg 83 éves öreg generalissimus esetleges hirtelen eltávozása után fejtetőre állhat ott min­den, amikor is az amerikai atom-tengeralattjáró bázisokat kiebrudalhatják onnan. És ha Franco halála után valami forradalom vagy felkelés győzne, a jó ég sem menti meg a világot attól, hogy a ma még földalatti baloldali Spanyol­­ország vadházasságra ne lépjen ezzel a piros-szoknyás Por­tugáliával, amely Salazár keze alatt hangtalanul lapult a politikai mélytenger vizeiben. Amerika azonban ezt a sze­relmi Iiesont nem engedheti meg magának, mert ezzel Euró­pa balsarkának léte és Amerika biztonságának egy része meg lenne pecsételve. Bár azt sohasem lehet tudni, hogy Amerika a nagy és szent demokráciájában mit engedhet meg magának Moszkvától Pekingig, vagy Madridtól Lisz­­szabonig. Gondolom, ha Ford elnök nem a Kissinger gyerekre hallgatott, valami egész rendes kis titkos védelmi szerződést köthetett Francoval, hogy “semmiféle zűrben nem hagylak cserben, kedves jó bátyám ”. Amely cserben nem hagyásról egyébként a kedves jó bátyámnak meg van a különbejáratú saját véleménye, különös tekintettel a közelmúlt vietnámi eseményeire. És még jobban tekintettel arra, hogy annak idején éppen Amerika ellenezte legjobban Spanyolország­nak az ÉNSZ-be és a NATO-ba való felvételét. Csak ak­kor nem voltak gátlásai, amikor az atom-tengeralattjáró bázisok létesítését kérte az önkényuralmas Francotól. De mivel a biznisz még Amerikában is biznisz ... jó elnökünk megfőzhette az öreg Caudillót, akinek és a spanyol népnek éppen elege volt az 1936-os felfordulásból, f ellát az ibériai félszigeten morajlik a föld. És amikor e sorokat írom, négy évtized mélyéből jön­nek felém régi politikai emlékeim, az 1936-os polgárháború­ról . . . Hispánia iszonyú megrázkódtatásáról. Hogy is volt csak akkor? Emlékezzünk kissé. Most, 1973 július 19-én a 39. évforduló. * * * 1931-ben a spanyol választásokon a Bourbon-házbeli 13. Alfonz király corrupt kormánya kisebbségben maradt, a köztársasági pártok győztek és a vékony bajuszú Alfonz az összes motyójával és cókmókjával emigrációba vonult. Bár én tudtam volna annak idején annyi cuccal emigrálni. Spanyolország az új, 1934-es alkotmánya értelmében hivatalosan köztársaság lett. Természetesen a királypártiak részéről az új köztársaság' első éveiben sok kísérlet történt a hatalom visszaszerzésére s a köztársaságot még az un. szakadár, a baszk és katalán mozgalmak berzenkedései is gyöngítették. A monarchisták, élükön Sanjuró tábornokkal, 1932- ben felkelést is robbantottak ki a fél-baloldali köztársaság ellen, de a lázadást a köztársaság csapatai leverték. San­­jurót halálra ítélték, de aztán megkegyelmeztek neki, mert Sanjuró kivégzése esetén az akkor még királypárti, 100 ezer főnyi hadsereg hovaállása nem volt kétséges. Később ez a Sanjuró lett az előkészítője a spanyol köztársaság ha­lálát jelentő nagyszabású felkelésnek, amelyre a megindu­lást az észak-marokkói ceuta-i rádióból kü Idött és előre meg­beszélt titkos jelmondat adta meg. * * * 1936 július 18-án forró, tinta-kék színű latin éjszaka borult az ibériai félszigetre. Millió csillag szikrázott An­dalúzia és Asturia felett... a Hold a felhőtlen égen a leg­kisebb sarlójára fogyott le. De a halk, mandolin-pengéses és szerenádos éjszakában mintha mégis remegett volna va­lami. Valami alig észrevehető nyugtalanság. Júliusi 19-én, hajnali 4 órakor az észak-afrikai spanyol-Marokkóban, a ceuta-i rádión felröppent egy előre megbeszélt titkos jel­mondat, hogy Spanyolország fölött felhőtlen az ég.” E rá­dió mondatot már várták a spanyol köztársaság hadsere­gének királypárti tisztjei, legénysége és a beszervezett ki­rálypárti garnizonok. E jelszóra mindenütt fellázadtak és megindultak a spanyol hadsereg nemzeti érzelmű alakula­tai. elfoglalták a fontosabb középületeket, a postákat, a rádiókat és a vasúti gócpontokat. És ezzel elindult a spanyol polgárháború, hogy aztán temérdek vérrel-szenvedéssel és 1 millió halottal, 3 évi nehéz küzdelem után bár, de mégis győzelemmel fejeződjék be. * * # Amikor 1936 július 19-én hajnali 4 órakor elhangzott a ceutai rádió titkos üzenete a spanyol Armada részére . . . Sanjuró generális repülőgépe már útban volt Marokkóból Spanyolország felé, hogy személyesen vegye át a felkelés vezetését. Gépe azonban motorhiba miatt kigyulladva, a Földközi Tengerbe zuhant s a tábornok és kísérete halálát lelte. A beállott pillanatnyi zavarban egy akkor még isme­retlen fiatal tábornok, Francisco Franco vette át a felkelés irányítását. E felkelés ketté szakította Spanyolországot és 3 éven át úgy harcoltak egymás ellen, mint az amerikai pol­gárháborúban annak idején Észak a Dél ellen. Az ipari vidékeken, Madridban, Barcelonában, Bil­­baóban és I oledóban, egyszóval azokon a részeken, ahol nagyobb tömegében ipari munkásság1 élt, az első időkben sikerrel állottak ellen Franconak, más vidékeken viszont, ahol a termelés kizárólag mezőgazdasági jellegű volt, tehát ahol a föld egyszerű és vallásos népe élt, mindenütt a mo­narchisták győztek. Természetesen a Szovjet . . . ősrégi családi szokásai szerint . . . iszonyú erővel fűtötte ezt a vad testvérharcot. Titkos utakon, szárazföldön és tengeren egyaránt ömlesz­tetté az un. könnyű hadianyagot a köztársaságiak részére. A Piréneusok hágóin özönlöttek a világ kalandorai és a nemzetközi bolsevista söpredék, majd Ibéria kék egén ha­marosan feltűntek az orosz Katyuska bombázók és a fekete Moska vadászgépek. Ezek azonban csak addig randalíroz­hattak ott, amig Francoék oldalán meg nem jelent a német Kondor Légió a stuka bombázókkal és a Messersmitt va­dászgépekkel, valamint egy olasz Caproni vadász és bom­bázó osztály. Ugyanakkor a messinai tengerszorosban az olasz tengeralattjárók epedve várták a Fekete Tenger felől a titkos szovjet fegyverszállítmányokkal lopakodó spanyol köztársasági gyorsnaszádokat. A hazájukból elszökő, vagy már korábban emigráció­ban élő és odaözönlő ismert és ismeretlen kommunistákból a spanyol köztársaság úgynevezett nemzetközi brigádokat szervezett. Egy ilyen brigádnak volt a parancsnoka a Moszk­vából odaérkezett, de csak lőtávolságon kívül settenkedő Rákosi-Róth Mátyás is. Szerettem volna látni ezt dagadt biboldót, hogy feszeleghetett a brigadérosi egyenruhájában. Jöttek a vérszagra az u.n. széple Ikek és * entellektue­­lek”. Mint haditudósító, jött az ismert orosz-zsidó újságíró, az Ilja Erenburg, nyüzsgött Amerika nagy Nóbel-díjas írója is, aki szeretett minden zűrben nyakig benne lenni m ind­­addig, mig egy idegrohamában később öngyilkos nem lett. “Akikért a harangok szólnak című hírhedt regényében, amelyet a kitűnő Gary Cooperrel és az akkor még észbon­tóan csinos és sexi Ingrid Bergmannal meg is filmesítettek, a kommunista brigantik “hőstetteiről ömlengett a Mr. He­mingway. Később mosta kezeit és meglehetősen szégyellte ezt a könyvét. * * * A magyar kommunista emigránsokból és szökevények­ből 1937-ben alakult meg egy zászlóalj, amely egy Domb­­rovszky nevű lengyel kalandor brigádjának a kötelékében harcolt, illetve e minőségében segítette elveszteni a polgár­­háborút a vörösöknek. E dicső “magyar zászlóalj száma kb. 1000 fő lehetett. Legtöbbjük 1919-es szökött, vagy bün­tetett előéletű kommunista volt. Ilyen nevek futottak a harc mezején mint Zalka Máté, aki Lukács “tábornok” néven szerepelt és esett el, valamint dr. Münnich Ferenc, az egy­kori pécsi ügyvédjelölt, aki később Rákosi-Róth atya kor­mányának tagja, majd Budapest rendőrfőkapitánya lett. Ö f latter Ottó néven futott a polgárháborúban. A Flatter név úgy látszik, jobban tetszhetett neki, mint a Münnich, mivel ez ősmagyarabb hangzású volt. Aztán ott sűrített még egy másik “tábornok” is, aki a kuruc-kapitányos Gáli János nevet viselte, de aki a pesti Dohány utcában a tisz­teletreméltó Gold csalód tagjaként született s akit egy ri­tuális szertartás alkalmával a hitközségi metsző a szittya hangzású Manó névre kanyarintott. Ott nyüzsgött a fejesek között a Rajk László is, a na­gyon tehetséges, de a földalatti kommunista tevénykedése miatt büntetett, volt Eötvös CoIIégiumbeli tanárjelölt, akit viszont Rákosi-Róth atyánk. . . polgárháborús érdem ide vagy oda . . . tiszta személyi kultusz”-ból irgalmatlanul fel­köttetett. A régi budapesti politikai, valamint a belügymi­nisztérium közbiztonsági főosztályának a nyilvántartásából, ahol valamikor sokat bogarásztam á “spanyol ügyben , em­lékszem még egy Csébi Lajos nevű fickóra, aki viszont oly spanyol-mániás volt, hogy a hetyke torreádor vagy a gőgös hidalgó hangzású Pedró Jósé Fernandez nevet viselte. Tet­szett magának komcsiknak, a Veiszberger Dezsőnek, a Heves Ákosoknak, a Földes Izidoroknak és a Kaufman Miksáknak, akiknek a száma részben az ebrói átkelésnél, részben a jaramai ütközetben egy maréknyira csökkent le. Ebben a díszes társaságban azonban még nagyítóval sem lehetett találni egy jó csendőr vagy huszárkápláros nevet, egy Nagy Jóskát, egy Tóth Ferkót vagy egy Kovács Pistát. Igaz viszont . . . s ezt pirulva vallom be, egy Molnár azon­ban mégis volt közöttük. Ö azonban Braunként jött be a vereckei szoroson. Nem Etelközből ugyan, de Tarnopolbók * * * A spanyol polgárháború a nemzetiek részéről bővel­kedett néhány legendásan szép és hősi epizódban, mint pl. Alcazórnak, a madridi kadett iskolának a védelme, Mos­­tardó generális és fiának tragikus története, valamint Yague spanyol ezredes hőstette. A Mr. Hemingway ezekről is írhatott volna ónnak idején egy jó könyvet . . . mert ezekért a harang még ma is szól Spanyolországban. * * * Madridot 1939 tavaszára vette be Franco. Egy ideig még folytak az apróbb csatározások, majd egész Hispánia a nemzeti monarchisták kezére került. A vörösök egy része fogságba esett, más részük a Piréneuokon át Franciaország­ba menekült, ahol a baloldali Leon Blum kormány mene­déket adott nekik. Sokan visszamentek a Szovjetbe. A fran­ciaországiak nagyrészét aztán, mivel ott sem fértek a bő­rükben és a 2. világháború alatt a francia ellenállási moz­galomba kotnyeleskedtek bele... a megszálló németek morzsolták fel. * * * A harcizaj elülte után Franco Spanyolországában a rend évei következtek, bár Franco sem tett olyan intézkedé­seket és reformokat, amelyek a spanyol nép jobblétét elő­mozdították volna. A biztonsági intézkedések mindenesetre megvoltak a komcsik moccanni sem mertek eddig. A por­tugál zaj hallatára azonban ma már mocorognak. Az amerikai politika eddig csak félvállról kezelgette Francót, de most, hogy Rotában az amerikai atom-tenger­­alatt járó bázis veszélyben volt, Ford elnök és kísérete ijed­ten odaröppent azonnal s gondolom, az öreg Caudillót na­gyon kérlek alásan, tábornok uram’’-ózhatták. I ranco, nehogy halála után káosz üsse fel a fejét His-JULIUS KÖZEPÉN MEGJELENIK! MINDSZENTY JÓZSEF CLEVELANDI LÁTOGATÁSÁRÓL SZÓLÓ ALBUM Egy évvel ezelőtt közöttünk járt Főpásztorunk. Felke­reste a magyar központokat. Közel egy hetet töltött a Cleve­land Egyházmegye területén. Látogatása előtt elkészült az angol nyelvű album, amely jelezte, milyen magyar egyhá­zak, egyesületek várják a Bíborost. Akkor megigértette velem, hogy magyar nyelven is kiadom ezt, a látogatás ké­peivel. Az album nyomása elkezdődött. Már 68 oldal elké­szült és június végére elkészül a további rész is. Előrelát­hatólag több mint 200 nagy oldal (8.5 x 11 ) lesz kb. 600 képpel, színes fedőlappal, Mindszenty prímásnak elősza­vával, amelyet még tavaly írt albumunk elé. A könyv tar­talmazza időrendben a hetes látogatást, az egyházak, egyletek történetét, köszöntéseket és az adott válaszokat, valamint a templomokban elmondott beszédek teljes szö­vegét. A könyv végén képek és szövegek is lesznek a pázmá­­neumi lakásáról, valamint a máriacelli temetésről. Egy képet mutató közlünk: az egyszerű ágyat, amelyben aludt a kórházba menet előtt. A könyv előállítása nagy költséggel jár. A számlákat azonnal kell fizelni. Már eddig' is több ezer dollár a befek­tetésünk. és még szükség van újabb összegre. Ennek az összegnek előteremtésére kécjük olvasóinkat, hogy már most rendeljék meg az albumot és íizessék be a kedvezményes árat. Az Album ára előreláthatólag 16 dollár lesz. Akik július 10-ig beküldik a pénzt az alábbi megrendelő szel­vénnyel 16 dollár helyett kedvezményesen 14 dollárért kapják meg. 10 példánynál nagyobb mennyiségben 12 dollár dara­­bankint a pénz előzetes beküldése mellett. Nagyon kérjük az Olvasóink megértő figyelmét és közreműködését, hogy a könyvet minél hamarabb kipos­tázhassuk. RENDELÉS f Megrendelem a MINDSZENTY ALBUMOT I ........ példányban (előzetes áron á. 14.»—' illetve 10 pl.-nál több esetén 12.»—). i Mellékelem a . ........................dollárról szóló csekket. Név .................................................................................................. Cím ....................................................................................... Utca. Házszám, Város, Állam, Zipszám pániéban, az utódlás kérdéséről is gondoskodott és egyik unokájának férjét, egy Bourbon herceget jelölte ki utódjául, aki ismét csak a nép megkérdezése nélkül, királyként fog majd a Ferdinándok és Izabellák annyi dicsőséget és hódí­tást látott trónjára ülni. Hiába, a spanyolok nem tudnak leszokni a királyokról. Tehát az ibériai félsziget a politikai erjedés állapotá­ban van s ma még csak halkan bár, de morajlik a föld. És mivel minden politikai földmorajlásban és bajkeverésben a Szovjet szőrős mancsát találhatjuk meg, így nem tudható, hogy ez a ma még halk morajlás mikor válik hirtelen egy Korea vagy Vietnám-szerű iszonyú földrengéssé, aminek feltörő lángjai majd Hispánia kéklő egéig érnek fel. Ford elnökünk ezért ment el az öreg generálissimushoz ... s ri­portom befejezésekor már tudjuk, hogy a rotai bázis ügyé­ben sikerrel járt el. A NÉPISÉGRÖL Ft. Greeley M Andrew “Ethnic critics talk nonsense’’ címmel érdekes cikket írt, amelyben a megnyerő és tehet­séges” McCarthy Abigailnek szellemesen szemére Hányja, hogy mint a katolikus értelmiség egyik olyan tagja, aki újabban a népiségi (etnik) kérdésekben csalatkozHatatlan nyilatkozatokat tett, a népiséggel kapcsolatban néhány he­lyes megállapításon kívül elragadtatással idézte Lawlor G. Justus kétségtelenül túlzó meglátásait. Ezek alapján McCarthy Abigail azt a kérdést teszi fel, hogy az új népiség (ethnicity) vajon helyes út-e, vagy csak mellékösvény-e. Greely atya azon csodálkozik, hogy hány más társa­dalmi jelenséget intéznek el hasonlóan egyoldalú megítélés alapján. Helyesen mutat rá, hogy az amerikai társadalom kezdete óta megoszlott és még; mindig megoszlik. És Mc­Carthy asszony még azon tépelődik, hogy a népiség (ethnic­ity) új mozgalmalma mellékösvény-e, vagy a helyes” út-e. A katolik us értelmiség tagjai Lawlor G. Justus bírá­latával és McCarthy Abigail bizonytalanságával szemben nyugodtan vehetik kezükbe azt a könyvet, amely Ethnic­ity címmel Glazer Nathan és Monyni.han P. Dániel szer­kesztésében jelent meg s az egész világ minden részéből való tudósok tanulmányait foglalja magéban. A könyvet az “American Academy of Arts and Sciences” adta ki, a népi­­ségről szóló megállapításai tehát kétségtelenül helytállóknak tekinthetők, a katolikusok részéről is elfogadhatók. MÁSIK BOLYGÓ? Szovjet csillagászok azt állítják, hogy a Pluto mögött másik, eddig fel nem fedezett bolygónak kell lennie. A Leningrádban működő elméleti csillagvizsgáló intézet veze­tője, Chebotaryov Gleb a Tass szovjet hírügynökség útján hozta nyilvánosságra, hogy a múlt században megfigyelt üstökösök matematikai elemzése azt mutatja, hogy a felte­hetően létező bolygó 54-szer olyan távol esik a Naptól, mint a Föld. A végzett számítások arra is következtetést enged­nek, hogy az ismeretlen bolygó nagysága a földével azonos. Érdemes megemlíteni, hogy a Pluto felfedezésére irá­nyuló távcsöves csillagászati kutatást LoWell Percival ame­rikai csillagász 1905-ben indította meg s ennek eredménye­ként Tombaugh W. Clyde amerikai csillagász 1930-ban fedezte fel az új bolygót, amely a naptól 3670 millió mér­földnyire van és 248 földi év alatt fordul meg egyszer a Nap körül. A Föld 92 millió 897 ezer mérföldnyire van a naptól, a feltételezett új bolygó tehát ~ a szovjet tudósok számításai szerint »— 5016 millió mérföldnyire van a Naptól. VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉG A bajor Alpokban, Warngautól délre, a vasúti állo­mástól mintegy 200 yardnyira, két vonat összeütközött. Az egyik Bad Tölz kirándulóhelyéről utasokkal zsúfoltan ro­bogott a síneken, a másik Holzkirchenből majdnem üresen indult el. Mindkét vonat a szokásos sebességgel haladt, az összeütközés következtében — a rendőrség megállapítása szerint ^ a két mozdony valósággal eggyé lett, annyira ösz­­szetapadt. A szerencsétlenséget az okozta, hogy a Holzkir­chenből indított vonat Warngau állomását korábban hagy­ta el, holott meg kellett volna várnia, amíg a szembejövő vonat Bad Tölzből befut. A borzalmas látványt nyújtó szerencsétlenség színhelyére 250 tűzoltó, 200 elsősegélyt nyújtó személy és több mint 20 orvos sietett. A mentési munkálatok egész éjszakán keresztül folytak. Az összetört vasúti kocsikat mozgó darukkal emelték ki a romokból. Az első rendőrségi jelentések szerint legalább 42-én meghaltak és 80-an megsebesültek. LUANDÁBAN HELYREÁLLÍTOTTÁK A RENDET Angola fővárosában az utóbbi három hónap folyamán szórványos, de valósággal állandósult: harc folyt az Angola felszabadításáért küzdő két ellentétes csoport, a Nemzeti Arcvonal és a Népi Mozgalom között. A portugál hatóságok mindkét csoportot figyelmeztették, hogy ne vigyenek a fővá­rosba fegyvereket. A figyelmeztetés hiábavalónak bizonyult. A három hónap leforgása alatt közel 300 ember vesztette életét, köztük sokan olyanok is, akik egyik csoporthoz sem tartoztak, csak véletlenül kerültek a két csoport kereszt­tűzébe. A portugál hatóságok most erélyes lépésre határozták el magukat. Ejtőernyősök szállták meg az angolai fővárost, akik kiürítették az egymással vetélykedő két felszabadító szervezet fegyvertárait és helyreállították a békés rendet. IRÁN TENGERALATTJÁRÓKAT VÁSÁROL Az iráni kormány nemrég hat új rombolót vásárolt az Egyesült Államoktól. Most az a szándéka, hogy három 24 éves tengeralattjárót is szerezzen tengeralattjáróellenesi felderítő tevékenység céljából, továbbá azért, hogy az arab| tengeren meg tudja akadályozni a Perzsa-öbölhöz vezető Hormuz-szorosba történő ellenséges benyomulást. A tenger alattjárók megszerzése Iránt az Indiai-óceánon is hadműve letek végzésére képesítené. A vásárlás készpénz ellenébe történnék, de az árakat még nem hozták nyilvánosságr/ Mind a három tengeralattjárót diesel-motor hajtja. ALKOTMÁNY KÉSZÜL A 49 év után szabadon megválasztott portugál orsz gyűlés 250 tagja bizonyos nehézségek után megkezdte új alkotmány elkészítését. A többségi szocialista és a kis­­ségi kommunista párt között az elején, éles ellentét tán A szocialisták két napig távol maradtak a 21 tagból katonai-polgári kormány üléseitől, míg végül hatá ígéretet nem kaptak, hogy a kommunisták befolyását i mányzatban és a hírközlő szervekben csökkentik. ( Costa elnök a nemzeti egység biztosítására fellebbezv, ezzel elérte, hogy a kommunista beállítottságú katonai mányzat hozzájárult az alkotmány akadálytalan réf kidolgozásához az elnök részéről meghatározott keret zött. A törvényhozó testület számára szocialista Po I megvalósítása a cél. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom