Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-04-18 / 16. szám

4. OLDAL, DETROITI MAGYAR ÜJSÄG 1974. .ÁPRILIS i 9. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folytatás) SZAKIRODALOM A bitviták tűzében megacélosodott magyar nyelv za­matossága és kifejező ereje Pázmány Péter prózájában és Szénczi Molnár Albert verselésében is, prózájában is a tu (ladátos érvényesítés magasabb fokán jelentkezik. Az utóbbi á magyar nyelv tudományos vizsgálatának első lépéseit is megteszi, de még mindig elsősorban vallásos író marad. Szótáraival még nem indítja el a magyar irodalom szakok szerint való tagozódását. Á vallásos irodalom terén ugyan látunk már két érdekes példát, amely a fejlődésnek erre az irányára mutat, alapvető lényegében azonban még egyik sem hoz újat. Pécsi Simon, aki nevelőapja, Eössi András nyomdokain megszervezi a magyar szombatosok vallását, lieber és talmudi vonatkozású irodalmi érdeklődésével és alkotásaival sem lépi át a korszak vallásos irodalmának határait, mint ahogy Szállási Mihály különleges tábori ima­könyvét sem sorolhatjuk azokon kívül.1"” Az első szakiro­­lalmi műalkotásnak csak Geleji Katona István nyelvésze- i tanulmányát tekinthetjük. Geleji Katona Istvánt (1589-1649), mint a sárospataki ollegium kitűnő tanulóját, Bethlen Gábor erdélyi fejede­­'m küldi külföldi tanulmányútra. Két évet a heiclelbergi gyetemen tölt. Hazatérése után Bethlen Gábor udvari elkésze, 12 évvel később, 1653-ban pedig Erdély reformá­­us püspöke lesz. Nemcsak erélyes egyházfő, hanem a állásos irodalomnak is mind latin, 'mind magyar nyelven iváló, termékeny művelője. Halotti beszédeket és terjedel­­es prédikációs könyveket adott ki.111’ Keserűi Dayka János eíormátus püspök nagyszabású énekgyűjteményét, az úgy­evezett Öreg graduál -t is ő fejezte be és adta ki 1656- ban. I ulajdonképpeni irodalomtörténeti jelentőségét azon­­an 1 itkok titka” című művének függelékeként kiadott Magyar grammalikácska” című dolgozatával vívta ki. Ebben a magyar nyelv keleti jellegét hangsúlyozta, a szé­kelyeknél fennmaradt szkíta” (rovás) írásra hívta fel a ligyelmet és a magyar helyesírás szabályainak egységes megállapítását, valamint új szavak képzését sürgette. A helyesírás alapjául a szavak etimológiáját jelölte meg. Az új szavakat a már meglévő szóképzések és szóösszetételek hasonlóságára kezdte képezni. Ezzel már 1645-ben a nyelv­újítás úttörőjévé s a nyelvészeti szakirodalom elindítójává lett. Geleji Katona István nyelvészeti tanulmányához rész­ben hasonló', mu,úka csak félévszázaddal később jelenik meg. Ez Misztótfalusi Kis Miklós . Ratiocinatio de Orto­­graphiá” címmel 1697-ben kiadott figyelemre méltó dol­gozata. Misztótfalusi (vagy Tótfalusi) Kis Miklós (1650-1702) tulajdonképpen a leghíresebb magyar nyomdász volt. Ösz­töndíjjal került Amszterdamba, ahol nemcsak a betűmetszés művészetét, henamen a nyomdászat egész tudományát is elsajátította. Miután hazulról anyagi támogatást nem ka­pott, saját metszésű betűivel könyvkiadásra vállalkozott. 1685-ben a Bibliát, 1686-b an a zsoltárokat, 1687-ben az Újszövetséget adta ki saját költségén. Európai hírnévre tett szert. Vagyont gyűjtött. 1690-ben hazament. Átvette a kolozsvári református kollégium nyomdáját, de maga is nyomdát nyitott. 84 kiadványa maradt ránk. Ezek között foglal helyet 1697-b en kiadott Apologia Bibliorum és 1698-ban megjelent ‘‘Maga személlyének Mentsége cím­mel két saját műve is. Ezeket azért írta, mert a Biblia nyelvén és helyesírásán eszközölt javításai miatt ellentétbe került egyházával. Említett nyelvészeti tanulmánya az ‘Apologia harmadik részeként jelent meg.112> A szakirodalom első művelői közé kell sorolnunk ipáczai Csere (vagy Cseri) Jánost is (1625-1659), aki az Iső magyar enciklopédia kiadására vállalkozott. Szegény 'jébbágyszülők gyermekeként Kolozsvárott és Gyulafehérvá­rt járt iskolába. Geleji Katona István küldte ki Hollan­dba. A franekerai, leydeni, utrechti és harderwijki egye­beken végzett tanulmányai 1651-ben a harderwijki egye­­em hittudományi doktorává avatták. Ezután megházaso­­jott, de még további két éven át Utrechtben folytatott tanulmányokat. 1653-ban a gyulafehérvári főiskola igazga­tója lett. De studio sapientiae címmel megtartott szék­foglalójában élesen bírálta az akkori iskolarendszert. A jó iskolák hiányát nemzeti szerencsétlenségnek minősítette. Akadémia s egyetem létesítését sürgette. Törekvéseit a kol­légium tanárai nem tudták magukévá tenni. Különösen Basire Izsákkal, a kivégzett I. Károly angol király egykori udvari papjával került éles ellentétbe, ak i II. Rákóczi György erdélyi fejedelem kedvelt embere volt. Vizsgálat alult ellene, amelynek befejezése után a fejedelem Cseri most a kolozsvári kisiskolához helyezte át, ahol haláláig nított. Négy latin műve 113) vitás hittudományi és bölcseleti rrdésekkel foglalkozik. A magyar irodalomtörténetben Magyar encyclopaedia” (Utrecht, 1653) és “Magyar Iogi­­tska” (Fejérvár, 1654) címmel kiadott munkái tették nevét Ihatatlanná. * A szakirodalom termékei közé kell sorolnunk Zrínyi iklós gróf, a költő és hadvezér (1620-1664) minden prózai Ivét is. A “Tábori kis tracta” tulajdonképpen a legelső igyar katonai szolgálati szabályzat. A “Vitéz hadnagy’ dtudományi értekezés. A “Siralmas panasz” és a Monte­­ccoli császári hadvezér ellen irányuló “Névtelen levél” Iitikai röpirat. A “Mátyás király életéről való elmélkedé c” és a “Ne bántsd a magyart!” 114) című munkája a ■leslátókörű államférfiú nagyszabású politikai tanuhná n>a. Az utóbbiban a szerző arra ösztönzi nemzetét, hogy a törökkel szemben való védekezését, sőt a török uralom ki­szorítását is önmaga szervezze meg, mert senki másra nem számíthat. A magyar öntudat és a küldetés tudatosítása is ebben a művében jelentkezik először, amikor megállapítja, hogy “egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók .llj) Ez a mondat sokat idézett szállóigévé s az egyetemes magyarság önbecsülését meghatározó irányelvvé Iétts ■ # A történetírás nyelve még ebben a korszakban is a latin. Legkiválóbb művelője Istvánffy Miklós (1535-1615). tanulmányait Pécsett, Páduában, Bolognában és Grácban végezte. Kitűnő eredményeket ért el. Különösen a nyelvek­ben tett szert nagy jártasságra. Előbb Zrínyi Miklós, a szigetvári hős szolgálatába szegődött, aztán Oláh Miklós bíboros esztergomi érsek titkára lett. Miksa király a kan­celláriába nevezte ki, Rudolf király pedig tanácsosává tette meg. 1581-tői 1608-ig, mint alnádor, nádorhelyettes­ként működött. Protestáns-ellenes magatartása miatt 1608- ban mégsem őt, hanem Illésházy Istvánt választották ná­dorrá. Ez elkedvetlenítette. Visszavonult. Történeti művét halála után hét évvel, 1622-b en Pázmány Péter bíboros esz­tergomi érsek adatta ki először Kölnben. A 34 részre tago­zódó, nagyszabású és alapos felkészültségről tanúskodó munka a Habsb urgokhoz való feltétlen hűség s a római katolikus Egyházhoz való ragaszkodás jegyében készült és öt kiadásával11S) jelentősen hozzájárult a katolikus megúj­hodás szellemének fokozatos megerősödéséhez. Magyar nyelven Szalárdi János (1601-1666) “Siral­mas magyar krónika” címmel ránk maradt történetírása az első kísérlet arra, hogy nagyobb korszakot (1526-tól 1662-ig) eredeti források alapján rendszeresen tárgyaljon. Szalárdi János is külföldön végzett egyetemi tanulmányokat. Az erdélyi fejedelem udvari szolgálatába lépett. I. Rákóczi Györgynek titkára és főadószedője volt. 1853-ig kéziratban maradt művének kútfői jelentősége van. Kemény János (1607-1662), aki 1660 december 22-től 1622 január 23-ig Erdély fejedelme volt, a krimi tatárok fogságában a zsoltárokat olvasgatta s azokról könyvet írt, amelyet 1659-ben ki is nyomatott. Ennek címe: ‘ Gileádi Bal samuiri”. Jóval értékesebb alkotása kéziratban fennma­radt önéletrajza, amely születésétől 1655-ig igen sok értékes történeti adatot őrzött meg az utókor számára. Flaller János, aki előbb Kemény János fejedelem ta­nácsosa volt, később Erdély közjogi helyzetének szabályo­zása körül játszott fontos szerepet, Hármas Istória” címmel Nagy Sándorról, Trójáról és példázó' történetekről • írt könyvet egyszerű, könnyed, világos és zamatos nyelvezettel, amely 1695-ben jelent meg. Bethlen Miklós (1642-1 716), az Erdély közjogi hely­zetét véglegesen szabályozó Diploma Leopoldinum” létre­hozója, Kolozsvárott, Gyulafehérvárott, holland és német egyetemeken tanult, Angliában és Franciaországban járt. Hét latin és egy francia könyve jelent meg nyomtatásban, értékes magyar történeti adatokat tartalmazó két önéletrajza és Noé galambja” című munkája kéziratban maradt.117’ Cserei Mihály (1668-1756) Erdély történetét írt meg I. Apafi Mihály korától, 1661-től 1712-ig. Előkelő székely család ivadéka volt. Az Apafi fejedelemsége idején nagy szerepet játszó Teleki Mihály titkáraként teljesített közszol­gálatot. A németek is, kurucok is sokat üldözték. Nagy felkészültségről «tanúskodó, közvetlen hangú, de sokszor részrehájfú^'ftiuríkáját". sajátos erdélyi szemlélet' Jellemzi, amely jnfeúicsiík a Habsburgökjérdekeivel száll szembe, ha* nem a kurucok szabadságtörekvéseivel is. ■ ' " — " 1 ' « •«=» ' , & ~ _ r; r \ H VERSES KÖLTÉSZET A korszak verselése terén a vallásos érzelmek uralkod­nak, amelyek főként a zsoltárok magyarra fordításában és az egyházi énekek útján nyilatkoznak meg. A nagy pro­testáns gyűjteményeken kívül ebben a korszakban jön létre a katolikus egyházi énekek első gyűjteménye is, amely “Cantus Catholici néven terjed el. A világi verses költé szetet uraló elem elsősorban szintén a vallásos érzelem, amely Balassi Bálint követőinek lantján istenes versekben nyilatkozik meg. Rimái és Alsósztregovai Rimay János (1573-1631) még gyermekkorában került kapcsolatba Balassi Bálinttal, aki nagy szeretettel fejlesztgette bontakozó költői hajlamait. Tanulmányainak befejezése után Báthori Zsigmond erdélyi ejedelem szolgálatába lépett. Bocskai fejedelemsége idején komoly diplomáciai feladatokat oldott meg. 1606-ban belső tanácsossá nevezték ki. Rövid időre II. Mátyás király hívévé szegődött, de hamarosan Bethlen Gábor hűségére tért. Politikai iratait és levelezését Ipolyi Arnold adta ki. Vallá­sos elmélkedései imádságos könyvvével együtt i—> kézirat­ban maradtak. Istenes énekei Balassi költeményeivel együtt — 1632 és 1806 közt 38 kiadást értek el. Korának legkivál óbb lírikusa volt. Beniczky Péter (1603-1664) a latin klasszikusok ta­nulmányozása közben kapott kedvet az íráshoz. “Magyar ritmusok” című munkája istenes és világi énekeket, vala­mint körülbelül 250 verses példabeszédet tartalmaz.118’ Tanító szándék vezeti. Példabeszédeiben a magyar közmon­dásokat dolgozza fel Balassi-szakos versekben. Balassa Bálint (1626-1684) a nagy költő rokona volt. “Átok” címmel nagyobb elbeszélő költeménye maradt ránk, amelyben —< éppenséggel nem választékos költői nyelven — rokonait ócsárolja, akikkel folytonos viszálykodásban élt. Több lírai költeménye és egy színműve ismeretes még. Koháry István (1649-1731) füleki kapitány volt. Sokat küzdött a törökökkel is, meg a kurucokkal is. Buda felsza­badító ostromában ugyancsak részt vett. 1687-ben Eger ostroma közben keze megsérült. Később Thököly Imre gról, a kuruc király fogságába került. Ekkor kezdett verseket “faragni”, amelyeket <— miután leírni azokat nem tudta — később emlékezetből udvari káplánjának mondott tollba. 1714-ben országbíróvá választották. A királytól ekkor en­gedélyt kapott, hogy nevét ezüst lemezre vésethesse és alá­írás helyett azt használhassa. Költeményeit “üdőmúlatás közben “szerezte (mert írni nem tudta) és maga fűzfa­versek -nek minősítette. Istenbe veteti őszinte bizalom és a szerencse változásáról való meggyőződés hite árad be­lőlük.1191 Pekry Lőrincné Petrőczy Kata Szi dónia (1664-1708) ifjúságát Lengyelországban töltötte. 1682-ben Pekry Lőrinc gróffal kötött házassága nem tette boldoggá. Sok megpró­báltatás érte. Ura Teleki Mihály miatt fogságba került. Kiszabadította, de Erdélyből menekülnie kellett. Amikor Pekry elhagyta evangélikus hitét és katolikussá lett, német­ből magyarra fordította Mayer F. Jánosnak A pápista vallásra hajlott lutheránusok” című művét (1690-ben). Rá­kóczi felkelése idején Pekry Erdély kuruc főparancsnoka lett, ő azonban öt leányával együtt labanc fogságba került. Megint fordításban keresett vigaszt-. A pietista Arnd. Jánös "jéuiajá XI! liliom" eímií mtmkáját ültette át magyarra (l 708-ban), később pedig a “Jó illattal füstölgő igaz szív" című elmélkedést fordította le. Az ózdi várban 45 eredeti költeményét is megtalálták. Ezek a vallásosság, a hazafi ság és a hitvesi szerelem igaz érzelmeit szólaltatják meg ha nem is a legtehetségesebb költő hangján, de az első is­mert magyar költőnőhöz kétségtelenül illő módon. Ráday Pál (1677-1733) II. Rákóczi Ferenc titkára volt. Ö fogalmazta meg a Recrudescunt” kezdetű kiáltványt és lengyel-, svéd-, porosz- és oroszországi követjárás után 1707-ben ő egyengette Nagy Péter cárral is a kurucok sző vétségének útját. Á szatmári békekötés után mégsem követte Rákóczit. Hűséget esküdött a királynak.-Megírta: Rákócz szabadságharcának történetét, amely önéletrajzával és ben déri útjának naplójával együtt kéziratban maradt ránk. Lelki hódolás és istenes énekek” címmel 171T)-ben Kassán megjelent buzgó áhítatot keltő, szép nyélvezetű imádságos­­könyve tíz kiadást ért el. Latinul is, magyarul is kiváló szónok volt. Latinul verseket is írt. Magyarul öt szerelmes verse maradt ránk. A korszak verses költészetének — az előbbieket mesz­­sze felülmúló — két kiváló művelője, Zrínyi Miklós gróf (1620-1664) és Gyöngyösi István (1629-1704), Balassi Bá­lint örökségétől, minden kortársától s egymástól is függet­len költői egyéniség. Gyöngyösi talán az előző század his­­tóriás énekeiből továbbfejlődő elbeszélő költészet korszerű megszólaltatója és határozottan előbbre vivője. Zrínyi .— Arany János szerint — megelőzte korát, de nem hatott rá \ pedig f—< a korszakot legjellemzőbb módon a magyar kül­detés irodalmi tudatosítását fogalmazta meg és tagadhatat­lanul örök érvényűt alkotott. Mindegyikükkel külön-külön kell foglalkoznunk. A korszak verses költészetének teljesen különálló fe­jezete a kuruc költészet, amelyet Vallásos hit, hazafias búsongás és a bécsi udvar magyar- és protestáns-ellenes törekvései elől bújdosók panasza jellemez. I érmekei ezen kívül a labancokat gúnyolják s a szabadságot rriagasztalják. Szerzőik ismeretlenek. Néhányat magának II. Rákóczi Fe­rencnek tulajdonítanak, erre azonban semmiféle kezzellog­­ható bizonyíték sincs. A kuruc költészetet sajátos jellegű népköltészetnek kell minősítenünk. Legszebb alkotásai: a Kuruc tábori dal (Te vagy a legény, I yukodi pajtás), a “Csínom Palkó”, a “Nyalka kuruc”, “A szegénylegények éneke”, Buga Jakab éneke ”, Rákóczi könyörgése , Most jöttem Erdélyből”, a “Tűz-víz között”, “Rákóczi kesergője” és a “Rákóczi-nóta (Jaj, régi szép magyar nép, Az ellenség téged mikép Szaggat és tép!). JEGYZETEK- 0 '• ° ■ 2 • . 8.. . . .2": V .1 j, s ■ PPhAb. iroákijp90%cín*g j* A*' ÜJlilF * hpz^jolc^rt & bujdosó -j G^efíKaioÁa táv áh irídVfef: fdfloAF^S&del? (1624F, '‘TitkőL titta” (tóS). "Válfság Titka" (1645), "(A. evéfltsáff titkának második volumenje" (1647). “A váltség titkának harmadik volumenje’ (1649). 112) “JVIentsége” című könyvét az enyedi templomban ünne­pélyesen vissza kellett vonnia és meg kellett semmisíttetnie. Ez annyira elkeserítette, hogy búskomorságba esett. 113) Apáczai Csere Mihály négy latin műve: l) ‘‘De introduc­­lione ad philologiam sacram” (1650), 2) Disputatio theol. inaugu­­ralis (1658), 3) "Disp. de politica ecclesiaslica" (1658), 4) “Disp philos. de mente humana” (1658). 114) A mű tulajdonképpeni címe: “Az török áfium ellen való orvosság, avagy Az töröknek magyarral való békessége ellen való antidotum . Nyomtatásban 1705-ben jelent meg először. Forgách Simon adta ki. llj) Az idézetet magában foglaló teljes mondat a következő­képpen hangzik: Csak jobbítsuk meg magunkat, szabjunk más rendet dolgainknak, tegyük régi helyére militarem disciplinam: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók, és ha kevesen vagyunk is, nem oly kevesen azért, hogy a török ebekkel meg ne bánassuk, hogy ily semminek tartott minket ”. (Zrínyi Miklós összes művei. 1. kötet. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1958., 656. oldal. 115) 1622-ben, 1662-ben, 1685-ben, 1724-ben és 1758-ban “Nicolai Isthvánfi Pannonii historiarum de rebus ungaricis Iibrt XXXIV címmel jelent meg. 117> Bethlen Miklós 7 latin műve 1672 és 1703 között, “Mémoires historiques contenant I’Iiistoire des derniers troubles de Transsylvanie" cimű műve 1736-ban (Amsterdamban), magyarul 1804-ben jelent meg. 118) Beniczky Péter kötetét még maga rendezte sajtó alá, de kiadásáról már csak halála után Bartók István esztergomi kanonok tudott gondoskodni. 119) Koháry István négy műve: l) "Üdőmúlatás közben szer­zett versek’ (Í687-ben, egri sebesülése után). 2) "Sokféle kereszttel elkeseredett embernek kikoholt verse” (1706), 3) Munkács kővá­rában szereztetett versek’ 5 füzetben (1720). 4) Hol egyszer s hol másszor kifaragott s összveszedet,t, rongyából leírt fűzfaversek’' (1726). (Föl ytatjuk) HALLGASSA ÖN IS A MAGYARSÁG KÜLFÖLDRE SZAKADT NYOLCADIK TÖRZSÉNEK HŰSÉGES LANTOSA A NÉPSZERŰ CLEVELAND MAGYAR HANGJÁ-t "KRASZNAI RÁDIÓ" MŰSORÁT CSÜTÖRTÖKÖN ÉS PÉNTEKEN ESTE 7:30 ÓRAKOR SUGÁROZZA A WZAK—FM ADÓ 93.1 MC-ÁN A WZAK-RÄDIÖ LEGRÉGIBB MAGYAR MŰSORÁT! Munka társait: Krasznai Antal, Dr. Molnár Zsigmond. Dr. Lőte Pál, Rózsa László. SOCIAL SECURITY 1974 április 15 után, aki Social Security kártyáját ki akarja váltani, annak szükséges a születési bizonyítvány vagy keresztlevelének másolata. Ha valaki nem rendelkezik ezzel az okirattal, úgy más elfogadható okmánnyal kell ma­gát igazolnia. 1972-ben hozott törvény szerint, aki S.S. számot akar az állampolgársági papírt kell bemutatni vagy illetékes külföldi állampolgárságát kell igazolni. Bárki, akinek még nincs S.S. kártyája, kérje haladék­­alanul, mert 4-6 hét szükséges az elintézéshez. Felvilágo­sításért keresse fel a legközelebbi S.S. Hivatalt. . • • <?.■/» is.»h AZ ÉSZAK-OHIO MAGYAROK LEGKEDVESEBB MAGYAR RÁDIÓMŰSORÁT Észak-Ohio Magyar Hangját MELYET ESTÉNKÉNT 7:30 ÓRAKOR CLEVELANDBÓL SUGÁRZUNK A WZAK—FM RÁDIÓ 93.1 MOAN .. r : Esténkint jelentkezünk Magyar Szívek Muzsikájával és a magyar szellemerkölcsi értékek őszinte, tolmácsolásával. Munkatársak: Kossányi Mária, Kossányi Miklós/ Ntj“ Dömötör 1 ibor Fáy Ferenc, Kálnoki-Kis Tibor, Kossányi József, Ft. Kővári Károly, Márfy Lóránt, Dr. Nádas János, Nehéz Ferenc, Prof. Őszi ányi Róbert, Szeleczky Zita, Wass Albert. ’ “ - ' " Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) ’ ' 1.00 Horváth Ferenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elémei.) 8.00 Katona József: Bánk'báli (Kötve)-- sej ' .Jaw T.23 JWsénrf.Jfc*e£: Cyfejfo cKossán^ J^8ef;By^gteIe^fÚU(^»^ötóaWn)q3rti Kov*c» Préda:, A Halhatatlan U KőVáry Károly: A turzovlcal jelenések > ,r,f. (Szűz Mária-jelenések) |J(3 Kövendy Károly: Magyar királyi csendorség (432 oldal, képekkel) kötve $12.00 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.00 Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7*00 . Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarsáb története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, a magyar nemzeti élet központjában 1.80 Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák Ferenc 0.10 Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi Ferenc 0.10 Szent István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona . 0.10 A Szent Jobb az ereklyetartóban , P.10 ,jj Mindszenty József bíboros hercegprímás, . ,,-0.10 ,r Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve , . ,3250 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) "8.2,5, Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomájay az , , .. . „ északamerikai, egyetemeken és főiskolákon (Tanulmány) ■ . ». . , 1,80... P. Varga László S.J.: Magyar titok ,».1.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5J5Ó Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor: Ö (regény) ’ 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos,élele. ,2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) .. 1.25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) „ ,7.00- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE -RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: .............••••••••• V .••••••• ............................................... • • • ••’•••••••••••••••••••••»••«••••••ft A csekket mellékelem. Név: ......................................................................... Utca: ............................................. ................. . .......................... Város: ........................................................................ «íimiiKiiiMiiMm it&tl •»««»•«• , .. HALLGASSA!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom