Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)
1974-05-17 / 20. szám
4. OLDAL, DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1974. MÁJUS 17. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folytatás) 9. IRÁNYKERESÉS ÜJ HIVATÁSTUDAT A magyar irodalom átmeneti korszakában eleinte a szellemi élet keserű csalódásból eredő megtorpanását, aztán szinte óvatosan tapogatózó tájékozódását figyelhettük meg. A zömmel külföldön készült és kiadott írások mintha önigazolás, vagy védekezés szándékával jöttek volna létre. A régi küldetéstudat értelmezése lassan megváltozott. Zrínyi önérzetes tétele, amelynek értelmében egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók”, mégis érvényben maradt. A múlt értékelésének alapja és irányelve lett. Persze nem katonai, vagy államvezetési szempontból, mint ahogy eredeti megfogalmazásakor volt, banem a magyar szellem alkotóképességének megállapítása és újabb tevékenységének elindítása érdekében. A felvilágosultság137) eszmeáramlatának a XVIII. század második fel ében kibontakozó érvényesülése ked vező volt az új szemlélet kialakítására. Francia eredete már eleve rokonszenvessé tette. A nemzeti nyelv jelentőségének hangsúlyozásával új fegyvert adott a magyarság kezébe, amellyel éppen az elnémetesítési törekvések idején a legsikeresebben vehette fel a védekező harcot. A fel világosultság eszméinek gyakorlati megvalósítója, II. József nemcsak a német nyelv hivatalossá tételekor került szembe a magyarsággal, hanem a magyar alkotmány s vele a magyar nemzeti múlt semmibevevésekor is. A magyarság számára ez a nyelv és a nemzeti múlt azonosítását eredményezte. Az lett a meggyőződése, hogy nyelvében él a nemzet”. A felvilágosultság szellemében hozzáfogott nyelve kiműveléséhez, de ugyanakkor a felvilágosultsággal ellentétben történelmét is korszakalkotó rendszerességgel tárta fel. Révai Miklós (1749-1807),1,S) a legkiválóbb magyar nyelvtudós, a nyelvtörténeti módszer legelső alkalmazója. 1803-ban kiadott remek tanulmányában139’ a Halotti Beszéd nyelvtörténeti jelentőségét mutatta ki, másik nagyszabású művében pedig a nyelvtörténeti módszer alkalmazására! az egész magyar nyelvtan rendszerét alapozta meg.140) Vele szemben Verseghy Ferenc (1757-1822) az élő nyelvre és a nyelvszokásra építette magyar nyelvtudományi elméletét.141’ Érdemes megemlíteni, hogy a királyi helytartótanács Verseghy elméletét fogadta el, a Magyar Tudományos Akadémia azonban az írók nagy többségével együtt <—< később Révai nézeteit tette magáévá. Nem hallgathatjuk el, hogy a magyar nyelv iskolai | tanítását rendkívüli tantárgyként csak az 1791. évi XVI. I törvénycikk rendelte el. Az 1792. évi VII. törvénycikk ugyan a rendes tantárgyak közé sorolta, de Horvátország és Szlavónia területén továbbra is rendkívüli tantárgyként hagyta meg. Az 1805. évi IV. törvénycikk rendelte el, hogy j az országgyűlés feliratait hasábosán magyarul és latinul kell szerkeszteni. Ugyanez a törvénycikk engedte meg Magyarországon a magyaroknak, hogy a királyi kancelláriához és a helytartótanácshoz magyar nyelven írhassanak a korábbi latin helyett. A magyar beadványokra ettől kezdődően a választ is magyarul kellett megadni. 1807-ben az országgyűlés további terveket szőtt. Szerette volna törvénybe iktatni, hogy: 1.) tíz évvel később középiskolába csak olyanok mehessenek, akik magyarul tudnak, 2.) a papok kinevezésénél a magyarul beszélők előnyben részesüljenek, 3.) magyar nyelvű tanítóképzés indulhasson meg és 4.) a vármegyei, meg a városi közigazgatás nyelve is magyar lehessen. Ezek a tervek azonban sohasem váltak valóra. I örvénybe iktatásuk a kormány ellenállása miatt meghiúsult. Ugyanez lett a sorsa az országgyűlés hasonló kísérletezésének 1811-ben is. Ä “hamvából feltárnadott magyar nyelv megmentése s ápolása, amit nemes Défísy Sámuel (1742 1816) '1 “Pannóniái Féniksz című művében már 1790-ben annyi lelkesedéssel sürgetett, szinte kizárólag az írókra, költőkre és nyelvészekre maradt. * A magyar múlt iránt az érdeklődést ebben a korszakban kétségtelenül a Halotti Beszéd szövegének első ismertetéseivel kapcsolatban a nyelvészeti kutatások keltették fel. Viszont Pray György (1723-1801) jezsuita történetíró 1431 volt az első, aki felhívta rá a figyelmet.144' Pray még az átmeneti korszakban kezdte nagyszabású történetírói tevékenységét. ‘‘Annales főcímmel kiadott műveivel140’ hozzájárult a modern magyar történetírás alapjainak lerakásához. 1773-ban, a jezsuita rend feloszlatása után, Mária Terézia nem ok nélkül nevezte ki — évi 400 forint díjazással — Magyarország történetírójává. Monográfiáival és 1801 -ben kiadott összefoglaló munkájával olyan kiváló eredményeket ért el, hogy azokat ma sem lehet figyelmen kívül hagyni. A magyar pecséttan alapját is ő vetette meg. Kor- és rendtársa, Katona István (1732-1811)1 ,G’ minden elismerésre méltó szorgalommal és párját ritkító éleslátással írta meg 1810-ig az első pragmatikus magyar történetet. 43 kötetre terjedő "História critica ”-ja a modern magyar történetírás komoly, úttörő jellegű alapvetése. * A felvilágosultság szelleme a szatmári békét követő keserű csalódottság lelkiségéből, valamint a magyar nyelv és a nemzeti szabadság nyugati (német) veszélyeztetettségének felismeréséből a történeti események tárgyilagos értékelése alapján a magyarság új hivatástudatát alakította ki.147) Az elsődleges cél nem a Nyugat védelme lett a Kelet részéről Európát fenyegető támadásokkal szemben, hanem az a törekvés, hogy a magyarság az európai műveltség teljes birtokába jusson, Európa — minden más, művelt néppel egyenrangú — szerves részévé váljék, de a nélkül, hogy nemzeti vonásai, jellegzetességei lényegükben megváltozná nak. Ez a törekvés az írókat a célhoz vezető út és irány keresésére ösztönözte, [gy alakult ki az iránykeresés korszaka s ezen belül az írók és költők r— eltérő, vagy azonos irányai alapján meghatározható ^ több csoportja. A TESTŐRÍRÓK Az iránykeresés irodalmi korszakát a testőrírók tevékenysége indította el. Amikor Mária I erézia 1760-ban megszervezte udvarában a magyar neínesi testőrséget, sok tehetséges ifjú került Bécsbe, a korszak egyik legjelentősebb művelődési központjába. Itt a francia felvilágosultság szellemében kibontakozó irodalmi és tudományos élet hamarosan ráeszméltette őket, hogy hazai műveltségük több vonatkozásban kiegészítésre szorul. Irodalmi kört alapítót lak, amelynek élére hamarosan Bessenyei György került. Bessenyei György 1745-ben született a szabolcsi Bereden régi nemes családból. Sárospatakon mindössze öí évig tani ilt. A szentírási ismereteken és némi latin nyelvtudáson kívül nem sok eredményt ért el, ezért apja nem is taníttatta tovább. Otthon vadászgatással és mulatozással töltötte idejét. Ne így évvel később, 18 éves korában a nemesi testőrségbe került, ahol szellemi elmaradottságát minden társánál jobban és gyorsabban ismerte fel. F,rős akarattal fogott hozzá ifjúkori mulasztásainak pótlásához. Megismerkedett a francia irodalom termékeivel, főleg Voltaire müveivel. Írói példaképéül is Voltairet választotta, de Rousseau romanticizmusától sem tudott egészen szabadulni. Nyolc évi szolgálat után kilépett a testőrségből, de mint a négy református magyar egyházkerület titkári közbenjárója, továbbra is a királyi udvarban maradt. Néhány évvel később ezt a tisztes jövedelmet biztosító állást elvesztette, mert egyháza felfogásával ellentétben a királynő tanügyi politikáját támogatta. Elkeseredésében a katolikus hitre tért. Mária Terézia jutalmul kinevezte könyvtárnoknak. II. József ebben az állásában nem erősítette meg, ezért 35 éves korában el kellett hagynia Bécset. Életének hátralévő részét a bihari Pusztakovácsiban töltötte: kicsinyes környezetben, busongó, meghasonlott lélekkel, magányosan. A 90-es években alkotó kedve visszatért. Sok bölcselkedő természetű s néhány költői művet írt, amely azonban mind kéziratban maradt. 181 1-ben húnyt el. Kívánságának megfelelően .minden egyházi szertartás nélkül kertjében temették el. Bessenyei nem volt kimondott nagy tehetségű költő. Inkább szorgalma tette naggyá és nemes törekvése korszakalkotóvá. Verselése könnyed folyamatosságú. Prózája lelkének lírikus tusakodása következtében — sokszor magával ragadó. Irodalmi jelentőségét növeli, hogy barátait írói tevékenységre és müveik kinyomtatására ösztönözte. Leghíresebb műve az “Ágis tragédiája” című dráma, amely 1772-ben jelent meg nyomtatásban. Ezzel vette kezdetét az iránykeresés korszaka. A tragédia szereplői nem drámai alakok. Inkább csak beszélnek. A tragédia maga nem is eredeti. Tárgyát Bessenyei Gottsched német író hasonló című drámájából vette ál és Voltaire módszerével dolgozta fel. Jellemzője a hármas egység, az okoskodó hangnem és az eszme-hirdetés. A főhős spártai államférfiú, aki a nép elnyomói ellen küzd, a végén azonban elbukik. A mű versalakja párosán rímelő alexundrin. Néhány sora: * Nem azért vagy vezér, hogy erőszakot tégy, Istenink akarjál;: kegyelmes atya légy. Néped szükségében nagyon adósodott, Közöttük tömlőében már sok elrothadott. Gazdagaink tették rabbá életüket; Kik vérüket szívják, kínozván testüket. Ezek az üldözők, megvévén országunk, Akaratuk szerint igazítják sorsunk.” Valamivel jobb a “Philosop.hus című vígjáték, amely 1777-ben jelent meg nyomtatásban és 1792-ben Pesten és Budán többször színre is került. Említésre méltó még: a magyar nyelv és művelődés érdekében síkraszálló “Magyarság (1778), a “Holmi (1779), a magyar tudományos akadémiát sürgető “Egy magyar társaság iránt való Jámbor szándék (1781), élete második feléből pedig “A természet világa, vagy a józan okosság című terjedelmes tanköltemény, “A bihari remete’ című bölcseleti s erkölcsi elmé kedés és a “Tarimenes utazása ’ című szatirikus politikai regény. Be ssenyei fellépésén ek az az irodalomtörténeti jelen-1 tősége, hogy kijelölte azt az útat, amelyen a magyarság a nyugati műveltség elsajátításával, de a magyar nyelv és érzés megtartásával, fejlesztésével új haladás felé indul hatolt. * A testőrírók közül Bessenyein kívül még Barcsai Ábrahám és Bárótzi Sándor tűnt ki. 1777-ben a “Bessenyei György Társasága címmel kiadott gyűjteményes munka Bessenyei, Barcsai és Orczy verseit közölte. Barcsai Ábrahám (1742-1806) 1762-ben került a nemesi testőrségbe. Mint a fejedelmi család sarja, a legelőkelőbb bécsi körökben forgott. Kotán kezdett írogatni. Versei jobbára költői leve ek, amelyeket barátaihoz intézett. Könnyed hangjukkal, választékos, gördülékeny nyelvezetükkel s a magyar nyelv és művelődés ápolására buzdító tartalmukkal keltettek figyelmet. Bárótzi Sándor (1735-1809) már Szebenben, az erdélyi kormányszéknél való hivataloskodása idején kezdett írogatni, de öntudatos íróvá csak akkor lett, amikor —< mint nemesi testőr — Bécsben találkozott Bessenyeivel. Néhány verse a “Bessenyei György Társaságé -ban jelent meg. Kifogástalan műfordításai közül a 7 kötetes Kassandra , a francia La Calprenéde regénye emelkedett ki. Sokat tett az irodalom fellendítése érdekében. A védelmeztetett magyar nyelv” című röpirata 1790-ben jelent meg. Kazinczyt is ő ihlette későbbi munkásságára. Faludi Ferenc óta ő az első -tudatosan művészies írásra törekvő magyar szerző. A kifejezések, fordulatok és mondatszerkesztések terén sokat újított. Kár, hogy később az aranycsinálás rabja lett s az írást abbahagyta. Orczy Lőrinc báró (1718-1789) nem volt testőr, csak baráti kapcsolatok fűzték Bessenyeihez, Barcsaihoz és Bárótzihoz. A pozsonyi országgyűlés lelkesedése bírta az örökösödési háborúban való részvételre. A hétéves háborúba a maga költségén toborzott hajdú és jászkun huszárezred élén vonult be. Hadik András gróf seregében Berlin ostrománál is ott volt. A békekötés után tábornoki rangban lépett ki a hadseregből. Élete végéig magas közjogi méltóságokat viselt. Korán kezdett írogatni. Bessenyei fellépésekor nagy lelkesedéssel csatlakozott hozzá. Mint a franciás irány nagy tiszteletben álló követője, főként költői leveleket írt. A regi szokásokat dicsérte, a paloták cifra nyomorúságát ócsárolta, a hiúságot, léhaságot, nagyravágyást ostorozta. Verseiben jelentkezett először az Alföldről szóló költészet.118 JEGYZETEK: 11,1 A felvilágosultság az a művelődési irány, amely a józan ész tárgyilagos, elfogulatlan, vallási és társadalmi előítéletektől ment következtetései alapján alkalmazott tudományos módszer segítségével, kizárólag emberi ésszel, világosan érthető ismeretekre törekszik. Bölcseleti megalapozója Descartes, gyakorlati elterjesztője Diderot és D’Alembert Enciklopédiája. Politikai eredményének három eltérő példája az Amerikai Egyesült Államok megalakulása (1776-ban), a franciá forradalom (1779-ben) és II. József uralkodása (1780-1790). 1381 Révai Miklós kegyesrendi szerzetes volt, de 1778 óta — nehéz körülmények között — a renden kívül élt. 1796-ban fogadalma alól is felmentették. Sokfelé tanított, még többet búvárkodott. Mint költő, a latinos irányt követte. 139) “Antiquitates literaturae hungaricae” (1803). Nem szabad elfelednünk, hogy a Elalotti Beszéd teljes szövegét először Sajnovics János adta ki 1770-ben Demonstratio -ja függelékeként. H0> Ez a műve az “Elaboratior grammatica hungarica”, amelynek két kötete 1803-1 ran és 1806-ban jelent meg, harmadik kötete kéziratban maradt ránk. Ezt a Magyar Tudományos Akadémia 1908-ban adta ki. 141> Verseghy Ferenc nyelvészeti művei: “Tiszta magyarság’ (1805), A philosophiának talpigazságaira épített felelet (1818) és a Magyar grammatika (1817). M2) [Jácsy Sámuel Pozsonyban, Sárospatakon és Németországban végezte tanulmányait. Bölcsészeti és orvostudományi doktori oklevelet szerzett. Bécsben telepedett le, ahol 27 éven át szerkesztette a “Magyar Kurír”-1 és annak melléklapját, a “Magyar Masa” című szépirodalmi lapot, amely a maga nemében az első volt magyar nyelven. Több könyvet írt. Említett művének teljes címe: Pannóniái Féniksz, avagy hamvából feltámadott magyar nyelv. ” M3) pray György Érsekújváron született. I iroli származású katona-család sarja volt. 1740-ben jezsuita lett. Sokfelé tanított. 1777-ben a budai egyetem első könyvtárőré, 1790-ben nagyváradi kanonok, majd tarmovai címzetes apát lett. Nagyszabású történetírói tevékenységet fejtett ki. Nevezetesebb munkái: ‘ Annales veteres. Hunnotum, Avarum et Hungarorum ab anno a. n. Chr. 210 ad annum Chr. 997” (1761), “ Supplementum ad Annales veteres” (1764), ‘‘Annales regum Hungáriáé 997-1364 (1763-1770), “História regum Hungáriáé” (1801). Az előbbi 3, az utóbbi 3 részben jelent meg. Történelmi tanulmányokat írt a magyar szentekről és a Szent Jobbról is (az utóbbiról hazavitele alkalmából). 144) “\/pa 5. Elisabethae necnon B. Margarithae virginis’ című tanulmányában közölt belőle mutatványt. 145) Felsorolásukat lásd a 143. jegyzetben. 146) Katona István 1750-ben lépett be a jezsuita rendbe. 1763-től a nagyszombati egyetemen tanított, 1769-től történelmet. A rend fel oszlatása az esztergomi főegyházmegye kötelékébe lépett, de továbbra is az egyetemen tanított Budán, majd Pesten. 1784-ben nyugalomba vonult. Minden idejét kutatásainak szentelte. 1790-ben a kalocsai káptalan könyvtárosa, 1794-ben kalocsai kanonok, 1799-ben boldogmonostori apát lett. História critica prirnorum Hungáriáé ducum ’ című műve 1778-ban, História critica regum Hungáriáé, 42 tomuli in 44 partibus című főműve, amely 1810-ig dolgozza fel rendszeresen és módszeresen a magyar történelmet, 1779-től 1817-ig jelent meg Pesten, Pozsonyban, Kassán, Budán, Kalocsán, Kolozsvárott és Vácon. 147) Erre vonatkozóan lásd még Álszqghy-Brisits-Sík i. rn. 129. oldalát. 148> Különösen szemléletes A bugaci csárdának*tiszteletére írt verse. (Folytatjuk) MIÉRT FÉLTEK A SZOVJET VEZETŐK SZOLZSÉNYICINTŐL? A New V ork I imes moszkvai tudósítója több észtén- i dót töltött a szovjet fővárosban és szerinte' a szovjet vezetők azért féltek Szolzsenyicintöl, mert folytatta azt a hagyományt, amely még a cári korszakban kezdődött. Mint más orosz írók, Szolzsenyicin is vállalta a társadalom bírálójának a szerepét. Az orosz írók kötelességüknek érezték hazájukkal szemben, hogy kipellengérezzék és kifejezzék azt, amiről az egymást követő tekintélyuralmi rendszerekben mások nem beszélhettek. Oroszország népe, különösen az értelmiség tisztában van Szolzsenyicin szerepével az orosz történelemben és kid túrában. Szolzsenyicin egyedül vívta meg az igazát a szovjet hatalmasaival. Nyolc évet töltött fogolytáborban, három esztendői száműzetésben, több mint négy évet a II. világháborúban, sok esztendőt töltött elszigetelve és elhanyagol va és túlélte mindezt, sőt még egy súlyos rákbetegséget is. Mintha minden ellene volna. Ennek ellenére nem tudott egy olyan orosz íróról sem, aki szívesen el nem cserélné lelkét Szolzsenyicin palástjáért, aki ne tudná, hogy száz év múlva az egész világ — beleértve az orosz világot is ,—meghajol majd a nagy író neve előtt, amikor a többiek nagy részére már senki sem fog emlékezni. Az orosz nép még hallgat, de ez a hallgatás nem jelent jót a Kreml számára. Krushcsov három évvel ezelőtt bekövetkezett halála előtt hangszalagra mondotta emlékezését, amelyek az amerikai Times folyóirat tulajdonába kerültek. A kiadott szöveg híven követi hangfelvételeket. Krushcsov kijelentette: Tévedés volt a szovjet csapatokat a Varsói Szerződés országaiban állomásoztatni. Ez nem növelte a bizalmat Moszkua iránt és egyáltalában nem járt eredménnyel. OLASZORSZÁGBAN TOVÁBBRA IS ÉRVÉNYBEN MARAD A VÁLÁST MEGENGEDŐ TÖRVÉNY A kétnapos választások eredménye azt mutatják, hogy a szavazók többsége a válás mellett foglal állást. VI. Pál pápa vasárnap felszólította Olaszország népet. Mint mondotta: támogassa az erős és egészséges polgári erkölcsöt. Az olasz Keresztény Demokrata Párt a válási törvény eltörlése mellett szállt síkra. A kommunista párt vezetője viszont kijelentette, hogy a szavazás eredménye a szabadság, a meggondolás és Olaszország győzelmét jelenti. DR. KARDOS TALBOT BÉLA 1902-1974 A külföldön élő magyarság egyik legértékesebb tagját vesztette el Kardos Béla halálával. A veszteség igazán az egész magyarságé, mert az elhunyt életének utolsó percéig a magyar ügyet szolgálta, ritka önzetlenséggel, példás hűséggel. 1927 februárjában lépett közszolgálatba a Teleki Pál Intézetben, amelynek 1955-ben helyettes igazgatója lett. E nyolc év folyamán egy évet töltött a Harvard és Wisconsin egyetemeken, mint Rockefeller ösztöndíjas. 1935-től i 958-ig a Népszövetség pénzügyi megbízottjának, Royall J aylernek a titkára, utána három évig az Országos Mezőgazdasági Kamara közgazdásza. 1941-től a Földművelésügyi Minisztériumban találjuk, s. titkártól miniszteri oszt. tanácsosi minőségekben szolgálva I eleki Mihály, Bánffy Dániel, Pálffy Fidél, Nagy Imre, Dobi István, Kovács Béla és Bárányos Károly minisztereket —< egész kis történelem ez a névsor is —- a közgazdasági, érdekképviseleti, elnöki és szövetkezeti osztályokon. 1947-ben egyike lett az Egyesült Nemzetek első magyar tisztviselőinek, annak élelmezési és földművelési szervezetében (FAO), innen kerül Washingtonba, mint a kongresszusi könyvtár szláv és keleteurópai osztályainak tanácsosa. Negyvenötévi közszolgálatának utolsó 17 évét a Voice of America-nál tölti 1972-1 aen történt nyugalomba vonulásáig. Nyugalom és Kardos Béla azonban összeférhetetlen fogalmak. Ahogy közszolgálati éveiben állandóan írt, szervezett, előadott -— ezekben az években sokszor írói neveket használva, mint Joseph Ostrovsky, G. H. Sikorsky, Miroslav Lazarovich — úgy nyugdíjas állapotában is mindenütt ott találjuk, ahol magyar munka folyik. Az Árpád Akadémia, Mécs László költészetének rehabilitása, az Egyesült Magyar Alap, az Amerikai Magyar Szövetség Washingtoni Osztálya, a külügyi Koordináció Bizottsága mellett legtöbb idejét a Studies for a New Central Europe washingtoni szerkesztői munkája foglalta le, a “Studies” nemrég megjelent, könyvnek is beillő kettős számát "Normalization and Security in Central Europe or a Second Yalta c. sokat mondó cím alatt, mint külön szerkesztő, ő állította össze. Ezzel, s a korábbi számban írt Blueprint for a New Central Europe” c. műveivel maradandóan hasznos szerszámot adott nemcsak a magyar, de a szomszéd népek képviselőinek a kezébe is, remélhetőleg a külügyi hivatalok is felfigyelnek adataira és javaslataira. Legutóbbi terve szerint a középeurópai népek amerikai szervezeteinek együttműködését kívánta megszervezni a Lengyel-Magyar Világszövetség főtitkári székéből. E tárgyban meghirdetett előadását már nem tarthatja meg a május 25-i chicagói gyűlésen. De maradt utána bevégezetlen munka egyébként is. Kiadásra várnak A dunai nemzetek száz éve 1867-1967”, a Választások, pártok, kormányok a dunai államokban 1867-1967 c. művei, egyenként 500 oldal. “Szabó Dezső és életműve”, egy breviárium, 580 oldalas kézirata; “A teljes gmber és művészete, különös tekintettel a magyar irodalomra 200 oldal; Symbolics of Worldliterature, Symbols of Tragedy, Wholeness and Holiness” c. műve két kötetre tervezve ’>—> magyarul is megírva ,— kiadóink figyelmére apellálnak, E sorok írója e művek jórészét kéziratban ismerve lelkiismereti kötelességének tartja arra figyelmeztetni, hogy milyen közérdekben áll, hogy e művek egyszer az olvasó közönség elé kerüljenek. Kardos Béla pótolhatatlan űrt hagy maga után. Azok az élmények és tapasztalatok, amelyeket a Wesselényi Relorm Klubtól kezdve a Bartha Miklós Társaságon át, Szabó Dezső közvetlen körében, az 1958-as Körben, Teleki Pál bizalmából a komáromi tárgyalásokon, majd ezek sikertelensége után Esterházy János társaságában Cianoval folytatott bizalmas tárgyalásokon szerzett, ritkán jutnak egy ember osztályrészéül. Ö nem fukarkodott tapasztalatai értékesítésében. Minden munkájának hátterében ezek az élmények állanak, irányitó és meghatározó érvénnyel. Harvardi tartózkodása idején ismerkedett meg Armstrong Edith-tel, odaadóan kűséges élettársával. Két lányuk közül egyik Ausztráliában, másik Vermontban (USA) él. Középiskoláit a pozsonyi Ev. Gimnáziumban végezte; nem öreg , de mint mondani szokta ős-cserkész’ volt a koronázó városban; a budapesti Közgazdasági Egyetemen dok- Ióráit. 1902 márc. 1-én született Kismartonban, 1974 ápr. 50-án halt meg, röviddel egy súlyos operáció után, Washingtonban. Emléke élni fog mindazok szívében, akik valaha is kapcsolatba juthattak ezzel a magyarabb magyar, emberebb emberrel, akit Kardos Béla néven ismertünk és szerettünk. P-G i 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julius 22-én: Donó András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokonkihozatalra. , IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE groger travel bureau 152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. ^AÍiív Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods, MI 48236
