Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)
1974-05-10 / 19. szám
ldau DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1974. MÁJUS io. rnogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folytatás) ISKOLAI DRÁMÁK is értékelle. Ä földraj első magyar művelője lett. Apja mészáros volt. Iskoláit Losoncon. Besztercebányán, Po zsonyban, Veszprémben és Pápán végezte. Állandó nehézségekkel küzdött. A német ballei egyetem hittudományi karának hallgatójaként evangélikus lelkészi képesítést szerzett. 1707-ben Besztercebányán káplán, majd gimnáziumi igazgató lett. 1714-től 1719-ig a pozsonyi evangélikus iskolát igazgatta, utána az ottani evangélikus egyház német lel« ■szeként működött. Széleskörű irodalmi munkásságot lejtett ki. Külföldi lapokban és folyóiratokban megjeleni cikkeit latinul és németül írta. 1721 március 15-én megalapította az első rendszeresen megjelenő magyarországi hírlapot latinul "Nova Posoniensia címmel. Számos művet írt magyarul is. Kéziratait halála után Balthány józsej gróf kalocsai érsek vásárolta meg. Ezek szállítás közben a Dunába estek. Részben olvashatatlanokká lettek. Nyomtatásban kiadott művei közül a ' Notitia Hungáriáé novae histórico-geographica legnevezetesebb. Ennek négy kötete Pozsony (1755), I uróc, Zól yom és l.iptó (1756), Pest-Pilis Solt (1758), Nógrád, Hont, Bars és Nyílra (1742) vármegyék történetét és földrajzi leírását közli. Az örödik kötet első Jele Moson vármegyéről már csak halála után jelent meg. A korszak irodalmának átmeneti jellegét a szinte új műfajként jelentkező iskolai dráma mutatja légin kább. Eleinte minden iskolai dráma kimondottan vallás-erkölcsi kérdéssel foglalkozott. Az ifjúság eszményképéül választott főhős idegen világban, leginkább a klasszikus ókori környezetben szerepelt, éppen ezért az iskolai dráma nyelve is latin volt. Később az iskolák színpadjain a magyar törté nelem kiválóságai is rendre megjelentek. Ezek Szent Istvántól Zrínyi Miklósig, a szigetvári hősig, mindinkább módot nyújtottak a magyar nemzeti érzés erősítésére, a szatmári békével eg'yidőben megrendült magyar kü Idetéstudat fokozatos felkeltésére. Az utóbbi szükségszerűen hozta magával a magyar nyelv színpadi megszólaltatását. A rokokó lelkiség az iskolai drámákat kezdetben annyira Jellemző komolyság enyhítését, a szórakoztató szándékot és ezzel együtt a világias fordulatot, valamint a népies hangot eredményezte. Maga a dráma, mint műfaj, már korábban sem volt ismeretlen a magyar irodalomban. Előbb a tisztán vallásos tárgykörben mozgó misztérium, drámák kai találkoztunk, később A a hitújítás korában /—< a nyugaton divatos iskolai drámából kifejlesztett hitvitázó drámák terjedtek el a német anyanyelvű városokban (mint például Bártfán, Brassóban, Nagyszebenben), majd fokozatosan a színmagyar nyelvterületeken. Az iskolai dráma tehát irodalmi művelése terén csak annyiban új, amennyiben kimondottan iskolai nevelés, vagy tanítás célzatával virágzott fel. Bevezetői (latinul) a jezsuiták, elmagyarosítói a kegyesrendiek, népies jellegűvé levői a pálosok voltak. Szövegéről s annak betanításáról a költészettan (poétika) tanára gondoskodott, aki ezt a feladatát gyakran fordítással, vagy eredeti dráma megírásával oldotta meg. így alakult ki a magyar iskolai dráma irodalma, amelynek egy része nyomtatásban is megjelent. Felvirágzását eléggé indokolja, hogy a XVI11. század derekán már majdnem minden középiskolában évente legalább egy színdarabot előadtak. A szerepeket az iskola legjobb tanulóinak mintegy jutalmul osztották ki. Az iskolai drámák szerzői közül a jezsuita liléi János (! 725 1794), taludi Ferenc (l 704-I / / 9), Kereskényl Adóm (1715 1777). Kunits Ferenc (1697-1765), a kegyesrendi lienyák fíernát (l 745-1829), Lt~> Dugonics András (1740 . o 18), Pállya István (1740-1802), Simái Kristóf (1742- 1855) neve a legismertebb. A kegyesrendiek érdeme, hogy a magyar drámairodalom útját világias irányba terelték. A ferences és a minorita iskolák színművei továbbra is a vallás-erkölcsi úton maradtak, a jezsuiták azonban hamarosan követték a kegyesrendiek példáját. A pálosok drámái, amelyeknek Fánczí Menyhért személyében csak másolóját ismerjük, nemcsak követték a kegyesrendiek világias irányzatét, hanem népies hangjukkal — nem egyszer vaskos tréfáikkal — azon túl is haladtak, ló példa erre a "Ko csonya Mihály házassága című darab. Mondanunk is felesleges talán, hogy az iskolai Lámák a protestáns iskolákban szintén divatosak maradtak. Ezek a korszak folyamán ugyancsak világias irányba fejlődtek. Mulattató népi jelenetekkel és a diákélet humoros epizódjainak beiktatásával gazdagodtak. Valósággal átmenetet kerestek és találtak a század vége felé mindinkább érvényesülő lelvihígosullság eszméihez. A MAGYAR MÚLT ÉRTÉKELÉSE A szatmári békét követő irodalom történetének átmeneti korszakát a “pihenés . vagy pangás’ korszakának szokták nevezni. Ez a meghatározás azonban legfeljebb és részben csak a szorosabb értelemben vett szépirodalomra vonatkozóan fogadható él, mert már az iskolai drámák tekintetében is, de főleg a szakirodalom terén határozotl felélénkülést figyelhetünk meg. A történetírós ugyan valóban pang. ezt a pangást: azonban pótolja (a magyar iro dalom történetírás és a nyelvkutatás kezdetével is) a rnagyai múlt értékelése. Az első példát erre Apor Péter főművében, a “Metamorphoses Transsylvaniae -ban látjuk. Ali orjai Apor Péter báró ősnemes magyar család sarjaként 1676-ban született. A nagyszombati egyetemer szerzett doktori oklevelet. A Rákóczi-felkelés idején többszöi cserélte pártállását. Greven császári tábornok Brassóban két évig bebörtönözte. A kurucok is üldözték. 1708-bar végleg a császári párt híve és Háromszék főkirálybírája lett 1715-ban bárói rangot kapott. 1717-ben megóvta a Székelyföldet a tatárok beütésétől. 1756-ban megírta művelődéstör téneti szempontból különösképpen értékes művét, amelv a múlt értékelésének megkapóan szép példája. Ezt már a munka teljes címe is elárulja: “Metamorphoses T ranssyl vaniae (Erdély átalakulásai, azaz Erdélynek régi, alázatos idejében való gazdagságáról és mostani kevély, cifra, fel fordult állapotában koldusságra változása . 1739-ben ez! a múltat dicsérő, jelent ócsároló művét versekben is megírta, illetőleg átdolgozta. Verseket írt még A nemes famíliákról ’, “kora történetéről és fogságra jutásáról , de legértékesebb alkotása említett főműve maradt, amelyben a régi jó erdélyi szokások, vendégeskedés, öltözködés hí leírásával a magyar múltat értékelte. 1747-ben megvakul! s 1752-ben bekövetkezett haláláig visszavonultan élt. Itt kell megemlítenünk, hogy Beniczky Gáspár, aki II Rákóczi Ferenc titkára volt. a fejedelem hadjáratairól ve zetett naplójával, az osztrák Schuxmdtner György pedig első magyar kútfő-gyűjtemény, a Scriptores rerum Hunga ricarum veteres kiadásával járult hozzá a magyar múl értékelésének lehetőségéhez. Schwandtner gyűjteményei munkájában jelent még először Bécsben, 1746-ban An on y mus (Pósa) “Gesta Hung'arorum -a is, amely hamarosan e magyarság eredetének kérdésére irányította a magyar múl értékelőinek figyelmét.-x-Bél Mátyás (1684-1749) a magyar múltat már nen kizárólag történeti alapon, hanem földrajzi vonatkozásbai Mindjárt a szatmári békekötés évében, 171 I -ben jelent meg a magyar szakirodalom új, nagyjelentőségű ágának. az irodalomtörténetnek első kísérlete. Szerzője, G"vit linger Dávid, 1670 körül Selmecbányán született s 1745- ban ugyanott halt meg. Németországi egyetemeken folytatta tanulmányait. Altdorlban döbbent rá, hogy fi magyarság neves íróiról, költőiről még senki sem írt. Ugyanakkor a németek azt állították, hogy a magyaroknak nem is voltak neves íróik. Az előbbi felismerés, valamint az utóbbi állítás miatt érzett bosszúság arra az elhatározásra késztette, hogy összegyűjtse a magyar írók életrajzi és könyvészeti adatait. A forrásmunkák és az anyagiak hiánya sok nehézség elé állította. 1711-ben azonban Frankfurtban és Lipcsében végre i sikerült kiadatnia Specimen Hungáriáé Lileratae című munkáját, amelyben betűrendben közölte 296 magyar, horvát és dalmái író vázlatos életrajzát. Műve hiányos (Gyöngyösit és Zrínyit például meg sem említi) és fogyatékos, de mégis az első bizonyságtétel a világ előtt a magyar irodalom létezéséről. Azt is meg kell említenünk, hogy munkáját csak az adósok börtönében tudta befejezni, ahonnan 1715-ban sikerült kiszöknie. Otthon még állást sem kapott. Llete végéig szegényen, csendes visszavonultságban dolgozgatott. Egyetlen öröme az lett. hogy a nagy külföld: névtárak a magyar írókra vonatkozó adatokat az ő művéből merítették. Czvittinger I )f í vid n n in ke íját Rotor ide s Mihály lolytatta. Egyetemi tanulmányait Wittenbergben végezte. Az evangélikus lelkész.} képesítés megszerzése után 1742-ben hazatért, hogy tervezett irodalomtörténetéhez adatokai gyűjtsön. 1744-ben újra YVittenbergbe utazott, ahol művé! meg is írta. Czvittinger tői eltérően anyagéit nem betűrend ben, hanem időrendben és szakok szerint dolgozta fel. Régebbi leltevég szerint munkáját be is fejezte. Kézirata VViltenbergben maradi. 1745-ben azonban ennek csal Í részletes vázlata jelent meg "História hungaricae literaricu lineamenta címmel. 1747-ben Wittenbergben fiatalon el húnyt (a század elején, a gömöri Otrokócson született) 1 Kéziratai elkallódtak. Néhány a pozsonyi líceum könyvtá rában maradt meg. Ezek között foglal helyet a Czviitingei adatainak kiegészítését tartalmazó kézirat is. Rotarides Mihály munkáját \\'allnszky Pál (1742 1824) folytatta. Külföldi egyetemi tanulmányai közben ju toll Rotarides anyagához, amelyet hazatérése után, mini tófkomlósi, cinkotai. majd jolsvai evangélikus lelkész s végül gömöri lőesperes, szorgos kutatások eredményeivel gyarapítóit. Számos írása jelent meg tótul és latinul. Főműve ( onspectus reipublicae litterariae in Hungária címmel először 1785-ben, másodszor bővített kiadásban 1808-ban jelent meg. Ez az első kísérlet a magyar irodalom történet rendszeres tárgyalására és művelődéstörténeti vonatkozásainak felkutatására. 1767-ben. magyar nyelven is megjelenik az első irodalomtörténet. . Szerzője Boti Péter (1712-1792), aki Fnyeden és Felsőbányán tanult, 1756-ban könyvtáros. 1757-ben á zsidó nyelv segédtanára lett, majd ösztöndíjjal három évig a leideni egyetemen folytatta tanulmányait. 1743-ban Bethlen Kata grófnő udvari.papja. 1746-ban emellett hévízi lelkész is lett, 1749-től pedig haláláig ma gyári géni relormátus lelkész volt. Magyarul és latinul írt egyházi, hittudományi és történeti kérdésekről. Az utóbbiak közül említésre méltó “A magyar nemzet ekklézsiai • históriája“ (két kötetben) és Az oláhok története Erdélyben (latinul). Irodalomtörténeti szempontból legjelentősebb az 1767-ben. Szebenben kiadott "Magyar A then ás című műve, amelyben már közel 600 magyar író életrajzát és műveit közli betűrendben, régies, de rokonszenves szövegezéssel, magyarul. Bőd Péter Magyar Athenás -ának megjelenése után tíz évvel Hórányi Fjek (1756-1809) kegyesrendi tanár és irodalomtörténész latin nyelven három kötetben már 1155 magyarországi író életrajzát és irodalmi alkotásait közölte.1'’’ Munkáját azért adta ki latinul, mert meg akarta cáfolni azt a külföldi vádat, hogy a magyarok a tudományok terén elmaradtak. 1792-ben új sorozat kiadását kezdte meg a szükséges kiegészítések és pótlások céljából, de csak az első kötet jelent meg, amely az A-B betűkkel kezdődő szerzők adatait foglalta magában.1’4' Később kiadta még külön két kötetben a kegyesrend íróinak életrajzi és könyvészeti adatait.1'’'” de sok más művet is írt. Nyomtatásban megjelent munkáinak száma több mint húsz. nulmányában már 1693-ban kimutatta, hogy számos magyar szó, köztük a magyar szó is, a héberből származik. Egész iskolája akadt. Fóris Ferencet jóval megelőzően Fogéi Márton (1634- 1675) hamburgi német orvos a kiváló Szenczi Mólnál Albert szótára (1604) és nyelvtana (1610) tüzetes tanul mányozása közben arra jött rá, hogy a magyar és a linn szókincs és nyelvszerkezet meglepő hasonlatosságot mutat. Megfigyeléseinek igazolásául összeállította az egyező szavak jegyzékét és hét pontban a nyelvtani szerkezet azonosságát is megállapította. Minderről azonban még a szakemberek sem vehettek tudomást, mert Fogéi egyik kéziratát a finn SetäK csak I892-ben, a másikat pedig az olasz Feza 1893-ban tette közzé. Fogéi eredményeitől függetlenül a XVIII. század folyamán két német nyelvész, Strahlenberg és Fischer, a magyar nyelv finnugor jellegére vonatkozó több tényt állapított meg, amiről azonban a magyarok szintiül nem tudtak. i 769-ben V//. Kercsztély dán király a bécsi egyetem csillagvizsgáló intézetének igazgatóját hívta meg a Norvégia északi részén lévő YVauLdmusba, hogy ott a Venus átvonulását megfigyelje. Az intézet igazgatója történetesen a selmeci születésű Hell Miksa (1720-1792) jezsuita volt, munkatársa pedig a liatal Sajnovics János (1755-1785) ugyancsak magyar jezsuita, aki a fehérmegyei hordáson született és Hell Miksát elkísérte norvégjai útjára is. A két kiváló tudós magyar jezsuita nemcsak a Venus átvonulását figyelte meg, hanem az ottani nép — téves meggyőződésük szerint lapp nyelvét is. Sajnovicsban az a meggyőződés alakult ki, hogy az ottani ^ lappnak hitt * nyelv és a magyar teljesen azonos. Visszatérés közben a két jezsuita két hónapot töltött Koppenhágában. Amíg Hell Miksa csillagászati megfigyeléseiről szóló jelentését készítette el, Sajnovics nyelvészeti megfigyeléseit foglalta írásba. 1770- ben ugyanott rögtön kinyomatta. A dón tudományos társaságban is bemutatta. I anulmányának azt a címet adta: Demonstratio idióma l ’ngarorum et Fapporum idem esse (a magyar és lapp nyelv azonosságának bizonyítása). Sajnovics tanulmányát a magyar közvélemény határozott ellenszenvvel fogadta. A halszagú rokonság senkinek sem tetszett. Eleves viták keletkeztek és szorgos kutatások indultak. Sajnovics tanulmánya azonban mindettől teljesen függetlenül _ főleg a külföldi tudományos körök megítélése szerint _ a modern iránya magyar nyelv hasonlító kutatás első Számottevő kísérletének bizonyult. A következő lépést Gyarmatin Sámuel (1751-1850) író és nyelvész telte meg. Eredetileg orvosnak készült. Oklevelét 1782-ben Bécsben szerezte. 1787-ben Hunyad vármegye orvosává választották. Nyolc evvel később Cűittingáha ment, ahol a híres német történetíró, Schlözer August Ludwig tanítványa lett. 1799-ben kiadott nyelvészeti tanulmányában. mint a tudományos nyelvhasonlítás megalapítója, módszeresen bebizonyította, hogy a magyar nyelv a finn eredetű nyelvekkel rokon. Közben az is kiderült, hogy azok a lappok, akiknek nyelvel Sajnovics János tanulmányozta, nem lappul, hanem fi finnektől elsajátított finn nyelven beszéltek. Ezen az alapon kezdte meg —< már a következő korszakban -— Révai Ali kiás nagyszabású tudományos nyelvészeti kutató tevékenységet, mint a magyar aúlt értékelésének bosszú időre szóló tudatosítását. JEGYZETEK 138> PBenyák Bernét magyar, német. latin, görög, francia és olasz nyelven több mint 200 könyvet és ezeken kívül 20 iskolai drámái írt. A filozófiát ő tanította először magyar nyelven. Magyar-francia szótárt készített. Magyarul és latinul politikai és hazafias verseket is írt. Legtöbb műve kéziratban maradt. 333) (ú'me: “Memória Hungaroram . A három kötet 1775-ben, 1776-ban és 1777-ben jelent meg. 134> Ez a * Nova Memória ITungaroram” (1792). 13o> “Scriptores piarum scholarum , 2 kötet, 1808, 18Ö9. 136) Gyarmatin Sámuel korszakalkotó művének teljes címe: Affinitás Iingvae Hungaricae cum lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabulária dialectorum tataricarum et slavicarum cum hungarica comparata (Göttingen, 1799). Magyarul: “A magyar nyelvnek a linn eredetű nyelvekkel való rokonsága nyelvtanilag bebizonyított. Nem különben a tatár és szláv tájszólások szókincsének összehasonlítása a magyarral.” (Folytatjuk) Az átmeneti korszak vége felé a magyar szakirodalomnak új ága sarjadt. Első terméke még latinul és küll öldöu jelent meg, jelentősége azonban a magyar múlt értékelése szempontjából így is óriási volt. Ez akkor értbető csak igazán, ha tudjuk, hogy a magyar nyelv eredetéről van szó. A kérdés felvetődése nem volt új. Belföldön is, külföldön is régóta foglalkoztak már vele. A "magyar nyelv keleti jellegét sokan felismerték. Eredetét azonban a Szentírással kapcsolatos tudományok tanulmányozása következtében a héber nyelvvel való rokonságon át keresték. Otrokocsi Fóris Ferenc (1648-1718) “Origines Hungaricae című taMIT VÁRHATUNK A JÖVŐTŐL? Russell Baker tudósító írja, bogy a nők nagyrésze nem óhajt utódot és a születések arányszáma ijesztően csekélv lelt. A nehézségek most még nem mutatkoznak, de aránylag rövid idő (mondjuk 30 év) múlva már szembetűnő lesz a népességi kor közötti egyensúly különbözet. A legnagyobb nehézség a harminc évnél fiatalabb lakosságra vár. Lzek is öregedni fognak és nem lesznek utódok. Ilyen körülmények között számolni kell azzal, hogy országunk lakossága előbb csupán középkorúnkból, később csupán öregek hői fog állni. A hatvanas években a kereskedők azt láttáit, hogy a híres fiatalság, amely vásárol, főleg a huszonnyolc éven aluliak! )ól állt,' akiknek volt pénzük hőven a vásárlásra. Lzek azonban a korral idősödnek és előbb eljön a középkorúak, majd az öregek világa. A tudósító azt kérdi, mit várhatunk országunk lakosságától, ha nem lesznek fiatalok. A nagymamá k akl< or már nem óhajtanak majd a tizenhat <'vesékkel versenyezni és fiataloknak látszani. Az is kérdéses, vajon milyen lesz az az Amerika, amelyből hiányzik majd a fiatalság. A nők, akiknek van utódjuk, azok sem óhajtanak többet egy, legfeljebb két gyermeknél. Azt kérdezi az író, hogy “egyke” vagy “gyermektelen rendszerre óhajt ez az ország áttérni? Remélhetőleg ez a gondolat megváltoztatja majd a fiatalság felfogását is, mert az amerikai társadalom ilyen körülmények között veszedelmesen megritkul. Az egyke rendszer egy időkén szülőhazánk egyes területein is divatos volt, ahol a módos gazdák nem akarták földjüket több gyermek között felosztani. Ez sok esetben vezetett tragédiához, mert az ember halandó és ha az egyetlen örökös elhal, akkor idegeneknek jut az örökség, vagy az államnak . . . Szörnyű elképzelni egy világot, amelyben senkinek sem lenne fivére, vagy nővére. Megszűnne a testvér” fogalom és a családi életnek vége lenne. A régimódi családi élet, a sokgyermekes családok élete, talán mégis csak az egészséges, természetes, normális világhoz vezet, dalán még nem.késő erre ráeszmélni. . , 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julius 22-én: Doné András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehel jelentkezni a nyári 2 hónapos rokonkihoza talra. IKRA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE GROGER TRAVEL BUREAU ^ AST% 152 lire Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (513) 881-4394 I 1264 Blairmoor Ci. - Crosse Pointe Woods, MI 48236 NEW YORK város főpolgármestere annak bizonyítására, hogy a metropolis közbiztonsága nem is áll olyan rossz lábon éjszakának idején körsétát tett a város legveszélyesebb negyedénen. A séta végén kijelentette: egy éjszakai kirándulás nem veszélyes New Yorkban A demonstrációnak azonban volt egy szépséghibája. Kiderült ugyanis, hogy a főpolgármester nem egyedül barangolt az éjszakában, hanem 12 tanácsadó, egy hangszórós rendőrautó, egy televíziós operatőr és 50 rendőr kísérte: Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Horváth herenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.75 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 B. Kovács Fréda: A Halhatatlan harcos ITI 11.00 Kőváry Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenések) 1,2.3 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.0G Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.06 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története líí.Oí) Somogyi Lerenc dr.: Szent István, n magyar nemzeti élet központjában S.8Ö Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc 0.10 Széchenyi István 0,10 Deák Ferenc 0.10 Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi Ferenc 0.10 Szent István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0.10 A Szent Jobb az ereklyetartóban 0.10 Mindszenly József bíboros hercegprímás 0.10 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3.50 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomáríy az északamerikai egyetemeken és főiskolákon ( Tanulmány) 1 80 P. Varga László S.J.: Magyar titok 1.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor: Ő (regény) 5-30 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) _____ 1.25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00 ^ ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE ~ RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: • •• •• •• •• •• •« •• ••••••«•••«••••itt»* •••••••*• ’* • •••••••a •••••• ••••••••• • ••• ••** A csekket mellékelem. Név: .......................................................................................................... Utca: . ...................................................................................... Város: ............................................................................. . . ................. ®« Állam:.......................................... Zip code: ....... 1
