Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)
1974-02-22 / 8. szám
2: OLDAL. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1974. FEBRUÁR 22. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden pénteken Weekly except two weeks during the summer (last week in July and first week in August) Főszerkesztő — Editor in Chief KÓTAI ZOLTÁN Kiadó — Publisher KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 P.O. Box 5348, Cleveland, Ohio 44101 Telephone: (216) 696-3633 A detroiti szerkesztőség és kiadóhivatal hívható (hétfőn és csütörtökön este 5:30 és 7:30 óra között) Telephone: (313) 935-4666 ELŐFIZETÉSI ÁRAK SUBSCRIPTION RATES 3gy évre........... $12.00 For one year .. $12.00 3él évre ............... 7.00 For 6 months . . 7.00 ügyes szám ----- 0.20 Each copy........................ 0.20 Second Class postage paid at Cleveland, Ohio DETROITI MAGYAROK FIGYELMÉBE! A Ft. Jakah András plébános halálával megüresedett Szent Kereszt plébánia betöltéséig Ft. Király Kelemen ferences atyát kérte fel az érsekség, aki vasárnapokon magyarul tartja a szentmisét, prédikál, hétközben pedig a magyarok ügyes-bajos dolgait intézi. Jöjjünk el minél többen vasárnap a szentbisére, hogy mindenki láthassa, hogy él még az Egyházközség. M óra Ferenc: KI CSAPJA MEG A JÁNOST? 1817 tavaszán a kassai piacon egy sebesen vágtató liintó elütött egy pereces kofát. Nagy sokadalom támadt, összeszaladtak a hetivásárosok, a vásári hajdúk is odaértek éppen akkor, mikor egy részeg csizmadia azt indítványozta, hogy most már a hintót is taszítsák bele a pocsolyába a kofa mellé. Mivel azonban a hintón koronás címer tarkállott, a félhold után kapkodó sasmadár, a városi hajdúk a demokrata polgártársat tenyereltették bele a sárba, és a hintó ban ülő úrhölgytöl tudakolták meg, hogy nem ment-e a szívére az ijedtség. A h,intóban DessewflV József grófnak a felesége ült. Sztáray Eleonóra grófnő, aki valóban sokkal jobban megijedt, mint az öreg pereces asszony. Az már rég fölkecmergett, a sarat is Ietappogta magáról, ki is káromkodta magát, mire a grófné annyira föleszmélt, hogy kihajolhatott a kocsiból. —< Nem tört semmije, jó asszony? — Nem tört? ,—■ acsarkodóit a jó asszony mérgesen. — Hát az asszonyságnak nem elég az, hogy összetört a zsoltáros könyvem? Három garast fizettem én azért a Mencel fazekasnak. A nagyurak akkoriban kötötték meg a szent-szövetséget, és a kisemberek már kezdték levonni belőle a konzekvenciákat. Csupa olyan cserépbutykosból itták a pálinkát Magyarországon, aminek zsoltároskönyv formája volt. —< Lássa, még a nevem is rápingálta a fazekas ,—■ hadonászott be a kofa a kocsiba egy zöld cserépdarabbal, amin csakugyan rajta volt, hogy Fricska Rózáié ezen mindennapos ájtatosság. — Na lelkem, csak ennél nagyobb kár sose érje —mosolyodott el a grófné, s ami ezüst húszast talált a ridiküíjében, azt mind belehullajtotta a kofa kötőjébe. Ezzel a pereces ipar sérelme tökéletes elintézést nyert. Fricska Rózái annyira megbékült, hogy odaállt a lovak elé, és el nem akart mozdulni addig, míg a János nevezetű kocsis meg nem ígéri neki, hogy ezután minden hetivásáros napon elüti. Utoljára is úgy kellett ostorral elsuhog'tatni a lovak elől. Hátra volt azonban még a publicitáson esett sérelem megorvoslása. Dessewffy József, a litterátor, konzervatív politikus volt ugyan, de emberséges gondolkodású ember. Nem is azért járt annyit idegen országokban, hogy meg ne tanulta volna, mivel tartozik az ember a polgártársainak, még ha gróf is. —- Hát megint sebesen hajtottál, fiam János? — vette elő a kocsist, mikor a felesége beszámolt neki a piactéri kalandról. * < " WHf: ^ De méltóságos uram, nem nagyon kell a szürkéket hajtani! — villant föl a János szeme- — Mennek azok maguktól is, követem, mint az olajozott istennyila! — Nem mondta n eked az asszonyod, hogy lassíts? — Mondta az, könyörgöm, de akinek ostor van a kezében, pattogtatja az azt, mikor nem akarja is. — No hát ide hallgass, fiam János! Most elmégy a városkapitány úrhoz, és megmondod neki, hogy tiszteltetem, küldjön ide délután három hajdút, azokkal csapatlak én meg téged, kint a ház előtt az utcán. Mindenki látta, hogy sebesen hajtottad a szürkéket, hát most azt is hadd lássa mindenki, hogy milyen szépen állód az egy helyet a deresen, míg rád olvassák a huszonötöt. Megértetted, fiam János? » *. — Parancsára megértettem, méltóságos gróf úr! —- No hát akkor isten hírével! Estefelé majd jelentkezel a hajdúkkal. Elhatároztam, hogy ez lesz a legjobb nyilvános elég tétel a pürgereknek, ha az ő hajdűikkal mindenki szeme láttára fogatom le a Jánost — írta a gróf mindjárt melegében meghitt barátjának, Kazinczy Ferencnek, több nemes vármegyék táblabírájának. (Noha voltak olyan nemes vármegyék is, amelyek feliratban követelték a diétától, hogy a nemzeti nyelvnek ezen veszedelmes megrontóját toloncolják ki az országból.) A nyilvános szatiszfakciónak azonban váratlan akadálya merült föl. A kocsis nem volt olyan demokrata érzelmű ember, mint a gazdája, azért ahelyett hogy a városkapitányhoz ment volna hajdúkért, emigrált a szomszéd vármegyébe, Imre grófhoz, József grófnak az öccséhez. Gondolta, ott is csak Dessewffy-kenyéren vonja meg magát, míg a gazdája haragja elfüstöl. így esett aztán, hogy a kassai gróf hiába várakozott: hajdúk se jöttek, János is elveszett. Staféta állított be ellenben harmadnapra Imre gróf levelével, aki jelentette, hogy János hajlandó volna már vállalni a huszonöt pálcákat, de csak házi kezelésben. Azellen egy szava sincs, ha a gazdájától kapja ki a nyár galót, annak jussa van hozzá, kezet is csókol érte, de már azt a csúfságot mégse tegye vele, hogy tarhonyás hasú városi hajdúkkal húzássá le! — A nyilvános elégtételből nem engedhetek! —< üzente vissza József gróf. *— Vasárnapra a dezentor itthon legyen! A városkapitányhoz meg most már íródeák küldetett, azzal az utasítással, hogy részletesen előadván a cirkumstanciákat, értesse meg a spektábilisszel, hogy itt példát kell statuálni. >—< Értem én azt — bólintott a spektábilisz. — Nem is kell engem arra figyelmeztetni Öméltóságának. Helybehagyták az én hajdúim azt a vén csoroszlyát, úgy, hogy az nem kívánkozik többet hintó alá feküdni. ,—■ Az isten szerelmére! — rökönyödött meg a skriba ,—, hiszen nem a pereces kofán kell példát statuálni, hanem a Jánoson! A méltóságos úr kocsisán? h Hát persze hogy azon! Hiszen az hajtott sebesen tilalom ellenére! — De most már csakugyan nem értem a dolgot *— csóválta a fejét a városkapitány, és szaladt szót érteni a főbíróhoz. A főbíró is tanácstalanul vakarta a fületövét: .— Lehetett azt tudni előre, hogy nem jó vége lesz annak, ha egy gróf mindig a könyveket bújja! Azt hiszem, legjobb lenne megbeszélni a dolgot domine Dulházyvah Dulházy Mihály a grófnak titkára volt, és a Felsőmagyarországi Minerva felelős szerkesztője. (1 udniillik neki kellett becsukatni magát, ha a gróf nagyon ki találta hegyezni a lúdtollat. Például, ha azt írta, hogy némelyik kormány olyan, mint az anclalúziái ketskék szarva: kemény, tekervényes és üres”. Vagy, hogy micsoda állapot az, mikor az állam elválasztja a maga érdekét a polgárokétól, a maga hitelét kifelé a belföld nyomorára alapítja, s az egész népességet két részre osztja: csalókra és csalatottakra? Azt is megtette, hogy egy levelében fölvetette a kérdést, nem vált volna-e az nekünk hasznunkra, ha .Napóleon Bonaparte Luciánt magyar királlyá tette volna Budán? Voltak ilyen különös konzervatív mágnások száz évvel ezelőtt.) A város urai azonban domine Dulházyval se sokra mentek. Azt bizonygatta nekik, bogy a grófnak igaza van. Először azért, mert csakugyan igaza van, másodszor azért, mert gróf. ~ Ez is csakolyan megkeveredétt, mint a gazda) rr** állapította meg a városkapitány a főbíróval. De azért a második érv mégiscsak meggyőzte őket. Vasárnap reggelre kirendelték a három hajdút a grófhoz. A hajdúk meg is jelentek, de a dezentor helyett megint csak az ímre gróf levélhordó kanásza jelentkezett. Isten neki, hozta a hírt, aláveti már magát a János a nyilvános botozásnak is, de egy kis módosítással. Ne városi hajdúkkal hegedültesse el a gróf, hanem katonákkal, mert a fájdalom azzal se nagyobb, de a szégyen mégiscsak kisebb. Imre gróf is igen pártolta a János instanciáját, azzal az indokolással, hogy a család méltóságával is gondolni kell. Mégis más az, ha a császár katonái porolják ki a Dessewfíy-grófok kocsisának a nadrágját, mikor a kocsis is benne tartózkodik, mintha a pugrisok hajdúi teszik csúffá. Ezt a véleményt támogatta a grófnő is, a kis grófok is tapsoltak örömükben, hogy mennyivel szebb lesz az, ha a katona bácsik kenegetik meg mogyoróhájjal a János bácsit, mintha a hajdú bácsik húzzák el rajta a frisset. Legalább most az egyszer leteszik a fél vékás csákót is a fejükről, s kiderül, hogy fej van-e abban végig. Mikor aztán a szobalány is a katonákra adta a voksát a háztartási fehérnépek képviseletében, a gróf is azt mondta, hogy üsse part, hát bánja is ő, csapják meg Jánost a katonák. Utóvégre ez csakolyan, mint mikor a kötél által való halált golyóra változtatják. A fő az, hogy meglegyen a nyilvános elégtétel. A kanász mindjárt hazabukfencezett az örömhírrel, hogy jöhet a János, a gróf pedig kiadatván a hajdúk hono ráriumát az ákovitából. levelet írt a városkapitánynak, megköszönte szépen az emberségét, amivel máskor majd él is, most azonban katonai kézre adja a Jánost, ha már ez az ambíciója a nyavalyásnak. Alázatosan meginstálta azonban a spektábiliszt, hogy zöldcsütörtökön déli harangszókor a közrendet sértő kocsis nyilvános megcsapatására a civitás képviseletében tanúkat kirendelni ne terheltessék. A zöldcsütörtök dele el is érkezett, a dezentor is pontosan megtért akkorára a bujdosásból, saját kezével húzta ki a derest az utcára a kapu elé, ahol három baka kaptákban várta a parancsot, hogy lekapja Jánost a húsz körméről. Szájtátók is szép számmal képviselték a kassai demokráciát, s mikor a város három hajdúja is megjelent, a gról odaszólt a kocsisnak: —- No fiam. János, kezdhetjük! Itt vannak a tanúk. Abban a percben azonban a városkapitány is befordult a sarkon. — No ez derék dolog — ment elébe örvendezve a gróf. - Üdvözlöm a tekintetes urat ezen személyes fáradságáért. Fekszel-e már, fiam János? Ham János már akkor nekivetkőzött, csak még egyel szippantott a pipából. Aztán végigvetette magát a deresen, s átölelvén a fából való paripa nyakát, igyekezett teste leggömbölydedebb részét a legcélirányosabb helyzetbe hozni, amikor rákiált a városkapitány: — Kelj föl csak, fiam János. Előbb volna egy szavam a méltóságos gróf úrhoz. ,—■ Mondja, mondja, domine spektábilisz! .— nézett nagyot a gróf. r— Méltóságos uram, kénytelen vagyok protestálni. (—< Quo jure, domine? A helytartósági tanács generális végzése szerint csak a városnak van joga a közrendet háborító szolgát megfenyíteni. A katonaságnak itten semmi keresete nincs. — Szeretném én azt a végzést látni, spektábilisz. ,—■ d essék parancsolni, méltóságos uram *— nyújtott át a városkapitány egy pecsétes papirost. ,—- 1 évedés ez, domine ,_■ adta vissza a gróf az átí utott írást. — Ez csak azon renitensekre vonatkozik, akik a városi éjjeliőröknek nem engedelmeskednek. A sebes hajtás pedig nem éjszaka történt, hanem délelőtt. De bocsánatot kérek, szemtanúk állítása szerint olyan köd volt, hogy az éjszakának számít.— De én, mint a szent korona tagja, a cselédemmel azt csinálok, amit akarok. — M éltóságod igen, de a katonaság nem. Azellen én a törvény nevében tiltakozom. ,—■ Én pedig fellebbezek a helytartó tanácshoz. Tudomásul veszem. Azonban a katonai megcsapatást addig fölfüggesztem, s ka kell, karhatalommal is megakadályozom. — Sose fárassza magát', domine, megvárjuk a helytartó tanács döntését. Kelj föl, fiam János! Jáho's addig azt a taktikát követte, hogy mikor a városkapitány beszélt, akkor fölkelt, mikor a gróf érvelt, akkor visszafeküdt. De most már végérvényesen függőleges helyzetet vett föl, s csak aziránt voltak kétségei, hogy testi erejével a hajdúkat támogassa-e vagy a katonákat. A bakák tudniillik úgy gondolták, hogy ha már verekedni rendelték ki őket, és a törvény elvonta előlük a kocsist, akkor a hajdúkon kell kimutatni a virtust. Össze is akaszkocltak velük. János azonban kénytelen volt a semlegesség terére lépni, mert a gróf rászólt: Takarodj innen, fiam, János, a lovakhoz. Az alkotmányos tényezők harcához neked semmi közöd. Hanem azt ne felejtsd el, hogy mától fogva adósom vagy huszonöt bot kiállásáig. Szegény feje akkor se felejthette volna el. ha akarta volna, mert mindén fertály esztendőben törvénybe idézték. A városkapitány fölírt. a helytartóság leírt, helyszíni szemlét rendeltek el, ködszakértőket küldtek ki. tanúkat fogtak inkvizíció alá, előállították a pereces kofát, kurrentálták a részeg csizmadiát, új törvényeket hoztak, régieket eltörültek — s ez csak a polgári közigazgatás volt. Vele párhuzamosan feji őcltek a hadügyi bonyodalmak is, mert a katonaság se hagyta a jussát, s az mindig Bécsben kereste az igazságot. Telt-múlt az idő, János éppen olyan sebesen hajtotta a lovakat, mint azelőtt, de hogy az esztendők még sebesebben haladtak, egyszer beállított a grófhoz: __ Méltóságos gróf úr, házasodni szeretnék. ,— Nem ellenzem, édes gyerekem. ~ De a méltóságos gróf urat kérném násznagynak.-—- Vállalom, kedves fiam. De szeretném előbb az adósságomat leróni. Nem lehet, fiam, meg kell várni, mit mond a törvény. De attól házasodhatsz, fiam, tudom én. hogy becsületes ember vagy, nem viszed el az adósságod a másvilágra. A részeges csizmadia megkerült, de a pereces kofa meghalt, s János újra meginstálta a grólot. ,_ Méltóságos gróf úr, keresztelőre készülünk. _- Nem baj, fiam, csak fiú legyen, megint háborút jövendölnek az újságok. ,— De méltóságos gróf urat kérném komának. _ No, még csak az kellene, hogy ne engem kérj! r- Hát az a kis adósság? ^ Mindennek eljön az ideje, fiam, János. Kezdett már deresedni a János üstöké, Dessewffy József gróf pedig miután nemes életét elfogyasztotta az ősi alkotmány védelmében, kezdte a testamentumát szerkeszteni, mikor megint beállított hozzá a János. Méltóságos gróf úr, úgy nézem én. hogy hiába várjuk mink az igazságot. Micsoda igazságot,'lelkem? Hát a megcsapatásom irányában. Ami késik, nem múlik, fiam. A héten kaptam értesítést, hogy most már a kancelláriánál van a dolog'. Majd. . . ne félj . . . aki rendes ember ... A többit elköhögte szegény öreg gróf, mert úgy süvöltött belőle az asztma, hogy rossz volt hallgatni. _ Nem jó lesz ez így. méltóságos gróf úr — csóválta a fejét János. — Szabad velünk az Isten, egyikünket is elviheti, másikunkat is, aztán kinek számolok én el akkor, ha, teszem azt, a méltóságos gróf úr ... el találna múlni. Már akkor csukladozott egy kicsit a János hangja. A gróf eltűnődve veregette a teknősbéka hátából faragott tubákos pikszist, amelyet még legénykorában adott neki emlékbe valami francia dáma. Igazságod van, fiam, János. Jó az. ha az ember idejekorán rendbehozza a földi dolgait. Majd kigondolok valamit, hogy a törvény sérelme nélkül eleget tehessünk az erkölcsi világrendnek. Azt a gondolta ki, hogy a megyei hajdúkkal mérette rá Jánosra a huszonötöt, amire a városkapitány is csak he- Iyeslőleg bólinthatott le a mennyei kancelláriából. Mert a megye, az mégiscsak más, mint a katonaság, az. édes közanyja mindnyájunknak. Az öregnek különben nem tört csontja, a vármegye hajdúja kíméletesen kezelte a mogyorófavonót. s ha mi kis sajgást érzett volna is János, azt megváltotta a gról huszonöt aranya. ,_ Ecce! *— mosolygott az öreg méltóságos fáradt me-Iabúval, mikor az erkölcsi világrend helyreállíttatott — milyen hasznos intézet a vármegye! Hogy ez az izgága Kossuth mégse akar neki békét hagyni! Ezt a legöregebb fiának mondta, Aurel grófnak, a konzervatív publicisztika X. Y. Z.-jének. akit kortársai a magyar Júniusnak neveztek, és a fontolva haladó jelzővel ékesítettek. BUSEN APPLIANCE REPAIR Új és használt Maytag mosó és száritó gépek Eureka porszívók - Komplet alkatrészek és javítások 2323 FORT ST. (corner Mill), Lincoln Park - DU 1-1492 Feb. 1, 8, 15, 22, 1974 MEGHÍVÓ DÉLMAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÓ TANÁCSA folyó évi április 7-én délután fél négy órakor tartja 1974. évi közgyűlését a West oldali magyar evangélikus egyház termében. Ebből az alkalomból körünkben lesz Prof. Dr. Baráth Tibor, neves őstörténészünk, a DFJ tb. elnöke, s közgyűlésünk napirendjének keretében "A délvidéki kérdés és emigrációs külpolitikánk címmel fog felszólalni. Előző napon, 1974 április 6-án délután öt órakor Prof. Dr, Baráth 1 ibor külön előadóestet tart a magyar őstörténettel kapcsolatos témakörből: A magyar őstörténet és helynévkutatásunk címmel. Az előadás színhelye ugyancsak a nyugatoldali magyar evangélikus egyház lesz (\Vest 98. St. és Denison Ave. sarkán). Az előadást követően ugyanott társasvacsora. Tagjainkat, barátainkat s a clevelandi magyarság egészét kérjük, minél nagyobb számban vegyen részt Délmagyarország Felszabadító Tanácsa e hármas rendezvényén, amelynek keretében emlékezünk meg a DFT fennállásának huszadik évfordulójáról is. Cleveland, 1974. január 20. Dr. Lelbach Antal, elnök 1 iteli J ózse /, főtitkár MAGYAR EGYESÜLETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE A mai nem mindig legjobban ko ordinált vagy, nem legteljesebb eg'yüttértésben dolgozó közösségi életben, külön öröm hallani, ha magyar egyesületek terveiket összeegyeztetik, módosítják vagy egymás támogatására hívják fel tagjaik figyelmét. Mint már közöltük, a Széchenyi Társaság tavasszal országos gyűjtést indít meg a torontói egyetemen felállí tandó Magyar Tanszék anyagi alapjainak fedezésére. Az Egyesült Magyar Alap vezetősége elfogadta a Társaság kérését és az év első felében szüneteltetni fogja gyűjtési hirdetéseit. A Kanadai Magyar Mérnök Egyesület januári közleményében külön felhívta tagjainak figyelmét a Magyar Tanszék és a torontói Magyar Ház terveinek támogatására. Minden egyesületünk tanulhat ebből a példából, csak úgy tudjuk a magunk ügyét előbbrevinni, ha mások becsületes és jószándékú magyar törekvéseit is támogatjuk. Emlékezzünk Mindszenty prímás úr hozzánk írt soraira: Tegyétek félre a versengést . . . mindenki ott tegye meg a magáét, ahova az élet állította. ÉRTESÍTÉS A DETROITI MAGYAR ÚJSÁG na iBuami ji.ii üljnk», hűm uj postai címe: P. O. BOX 418 WYANDOTTE, Ml 48192. MAO BIRODALMÁBAN is van Gulag szigetcsoport , erről Jean Paskanini könyvéből értesült a közvélenény. A Párizsban élő 47 éves férfi édesapja francia volt, uly ja: kínai. Könyve, Mao foglya címen megjelent a rigóul és rövidesen több más nyelven is napvilágot lát. Az író életének jó részét Pekin.gben töltötte el és kü önbözö nyugati követségeknek dolgozott. 1957-ben ellen arradalmi tevékenység vádjával letartóztatták. Tizenkétévi rüntetö munkatáborra Ítélték. Bár francia állampolgár, kid ejére nézve viszont tökéletes kínai. Amikor 1964-ben ra.ncia.oi sza.g es /\1.1 i (i diplomacia.i ko.pcsol.uti a. lepett egynással, kiengedték a munkatáborból. ,—' Haza mehettem volna Franciaországba <— rnöndota —-, amelyet azelőtt soha sem. láttam. Magam mögött kel ett volna hagynom egész életemet, barátokat, feleséget, iki bebörtönzésem idején nem volt hajlandó elválni tőlem. — Ennek ellenére mégis úgy döntöttem, hogy elha jyorn Kínát. Ott hagytam két fiamat, akiket — valószínűleg — sohasem láthatok többé. Paskanini hét esztendőt töltött a kínai büntetőtábor - pan, amit magyarul reformálni munkával hívnak. Hogy milyenek a kínai munkatáborok1 Erről az író a következőket mondotta: — Ne képzeljük, hogy valami szörnyű kinzótelepröl >an szó. Éheztünk az igaz, de az egész kínai nép éhezett. Azért kaptunk enni, mert a táborokat korrektül vezették, mondhatnám azt is — emberségesen. A kínai táborok lakóit, a szovjettel ellentétben, emberséges munkára használják fel. Az egész kínai plasztik termelés ezekből a táborokból indul ki. A táborban be kell tartani a szabályokat, de kegyetlenségről szó sem volt. Paskanini becslése szerint eddig kb. 16 millióan ismerték meg a kínai büntetőtáborok életét. HOL KAPHATÓ A DETROITI MAGYAR ÚJSÁG DELRAY PARTY STORE FRED'S PATENT SHOP 7900 W. Jefferson Ave. 8901 Dearborn, 842-5130 DELRAY SUPERMARKET - 8346 W. JEFFERSON AVE.
