Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-02-08 / 6. szám

4. OLDAL­DETROITI MAGYAR ÜJSÁG 1074. FEBRUÁR 8. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folytatjuk) 2-NYELV ÉS IRODALOM SZAVAK A legrégebben leírt magyar szó a veszprémvölgyi apá­cakolostor valamikor 1002 előtt görög nyelven kiállított alapítólevelében maradt ránk, mint a kolostorhoz tartozó falu neve. Alakja i—< latin betűs átírásban »—< SAMTAG volt, kiejtése pedig az első szótagban szám, a második szó­tagban viszont a görög betűkkel nem jelezhető mély torok­­hangban végződő tog lehetett. Amikor Kálmán király (1095 és 1116 közt) az alapítólevelet latin nyelven megújította, ez a falunév már Zamtoil alakban került a szövegbe, amelyet akkor valószínűleg szümtou-nak ejtettek.11’ Mai magyar nyelvünkön ez a szántó szóval és falunévvel azonos. A tihanyi apátság 1055-ből származó alapítólevele már 58 magyar szót, valamint 9 ragot és képzőt foglal ma­gában. Ha az összetett szavakat részeikre bontjuk, legrégibb szavaink száma 67-re emelkedik.12’ Egyes szavak a későbbi oklevelek latin szövegeiben is gyakran feltünedeznek. Az adományozott birtokok határai­nak leírása ugyanis elkerülhetetlenné tette a magyar sze­mély- és helynevek, szavak beiktatását. Ennek köszönhető, hogy nyelvünk számos régi szóalakját már a XIl-XlIl. szá­zadból ismerjük. Ilyen például ajándék (Ajanduc), agg (wgh, og), farkas (Forcos), zuhogó (zuchugo), szilfa (arbor sil, vagy syl) stb szavunk. A, csupán, szórványosán ránkmaradt magyar szavak­ból is kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy azok már fejlett, összetett szavakat is használó, minden más nyelv szókincsé­től eltérő, különleges hangrendszerrel képzett szókincs ele­mei. Leírásuk latin betűkkel nehéz, éppen ezért gyakran eltérő, kiejtésük meghatározása pedig bizonytalan számunk­ra. Csak annyit tudunk megállapítani, hogy a magánhang­zók mélyebbek és zártabbak, a mássalhangzók használata viszont néha eltér mai használatuktól. A mai nyelvünkben mássalhangzóval végződő szavak után sokszor u hangot ta­lálunk (fehér=feheru, had^hodu, út=utu). NYELVTÖREDÉKEK A tihanyi apátság 1055-ből származó alapítólevelében nemcsak egyes önálló szavakat és neveket foglaltak írásba, hanem több szóból összetevődő kifejezéseket is. Az ilyen önmagukban értelmetlen, vagy összefüggéstélen . szö­vegrészek; nyelvtöredékek. A tihanyi apátság alapítóleve­lében többet is találunk. Ezek az őri útra (éri itu reá), “óút kútjára” (out cuta reá), “Péterszénájahelyre” (petre zenaia hel reá) és a példaként leggyakrabban idézett “Fe­hérvárra menő hadúfra (feheru uaru reá meneh hodu utu reá) irányhatározó kifejezések. További nyelvtöredékek már csak jóval későbbi korból ismeretesek. A XlV. század elejéről a gyulafehérvári glosz­­szák maradtak ránk. Ezek latin szentbeszédek és elmélke­dések vázlataihoz fűzött magyar sorok.13’ A három vázlat közül az a legjellegzetesebb, amelyiknek latin eredetije Jézus nevéről szóló újévi elmélkedő szentbeszéd vázlata. Öt latin sorának öt kezdőbetűje is a JESVS nevet adja. Magyar változata ezt nem tudja követni. A vázlat szövege: latinul magyarul Jocunditas merentium Hábróságben valáknok kegyössége Eternitas viventium élőknek öröksége Sanitas Iangentium Kórságbon valáknok egéssége Vbertas egentium Szükségben valáknok bősége Sacietas esurientium éhező(knek elégsége) Azok a nyelvtöredékek, amelyeket Németországban a königsbergi könyvtár egyik XIV. századbeli kódexének, szö­vege léié kötött pergamen hártyán, majd felvagdalt öt per­gamen szalagon fedeztek fel,14’ á gyulafehérvári soroknál valamivel később, 1550 körül keletkezhettek cß königsbergi töredékek néven ismeretesek. Teljes szövegük-' Szilágyi ■ Ló­­ránd összeállításában és olvasása szerint a következőképpen hangzik: “. . . úr isten úgy szála . . . legyen én szerető, hű szul­­gám, ki én küetségörn lkövetségem] viselhesse. . . Gabriel. . . küetségem te viselted . . . keráluknok [királyoknak] kerálátul Ikirályától] istenségnek anyjáhuz, angyoluknok asszuná­­hoz . . . Szűz leánhuz . .. titkon, Jozepnek jegyöséhöz ezen szóvol: idüzlégy . . . málosztval telles, úr te veled vagyun, áldott vogy te, .. . és te miliődnek gyümölcse ... “. . . ez nem. egyéb gyermök, hanem isten. . . Ez lön új égnek csudája, ki mid ürdügük íördögökl szörnyűié­nek . . . úgy szólánok: világnok kezdetvitül fugva rohtonk [rajtunk] ez nem lőtt vala, hogy szűz leán fiát szülhessen, szűzségnek tükere tisztán maradhasson és nekünk hírünk benne ne lehessen llehessenJ. Tudjuk, látjuk őt szűz leáll­nak, ki ölében tart csudáltus fiót. Füriszte [füröszti], musja, eteti, emleti, úgy hogy anya szilöttét. . . De ki légyen néki atyja, ozut nem tudhotjuk. Ez oz isten mint őt esmérjük, kit szeplő nem illethet. Mert ha isten ő nőm volna, ő benne binöt lelhetnejnk. Amen.’lo) Bár a tihanyi apátság alapítólevele (1055) után három évszázaddal később keletkezett gyulafehérvári és königsbergi nyelvtöredékek már igen jelentős fejlődésről tanúskodnak, lényegükben mégiscsak ugyanolyan egyszerű írásos feljegy­zések, mint amilyenek a tihanyi apátság alapítólevelének latin szövegébe szúrt nyelvtöredékek. Csak a nyelvre vonat­kozó bizonyítékokat rejtenek magukban, mindössze hang- és szótani törvényszerűségeket árulnak el. NYELVEMLÉKEK A gondolatkifejezés igazi módját, a nyelv sajátságos szerkezetét összefüggő szövegekből, gondolkozást egységek írásbeli rögzítéseiből állapíthatjuk meg. Az ilyen írások már valóban nyelvemlékek, amelyekből a mondattan törvény­­szerűségeit is meg lehet határozni. A könyvnyomtatás felfedezését megelőző időből szár­mazó, kézzel írt szövegek általában mind nyelvemlé kék. ámelyeknek ismerete nélkül sem a nyelv, sem az irodalom történetét nem tudnánk megérteni. Bizonyos megfontolások alapján ezeket az írott szövegeket két csoportba szokták osztani. A rövidebb, különálló szövegek: szorosabb értelem­ben vett nyelvemlélek, amelyek rendszerint valamilyen gya­korlatias célt szolgáltak. A hosszabb terjedelmű, egész írott könyvet, kódexet, vagy annak szerves részét alkotó szövegek nyelvemléki jelentőségük csorbítása nélkül — már a kódexirodalom keretébe tartoznak. Szorosabb értelemben vett, igazi nyelvemlék a magyar­ban kettő van. Különös véletlen folytán az egyik prózai, a másik verses írásmű. Az előbbi temetéseken a halott felett mondott beszéd, az utóbbi valószínűleg istentiszteleteken énekelt < himnusz. Mária-siralom. A HALOTTI BESZÉD Az első magyar nyelvemlék, a “Beszéd halott felett (sermo super sepulchrum), vagy általánosan elterjedt, bár nyelvileg helytelen elnevezéssel “HALOTTI BESZÉD ”, 1200 körül keletkezett. A Pray-kódexben maradt ránk, amely 1185 és 1210 közt készült Pozsony vármegyében, a Deáki községben lévő bencés kolostor használatára. A mise­könyvön kívül temetési szertartásokat és történeti feljegyzé­seket tartalmaz. Természetesen latinul. Történeti része “po­zsonyi kis krónika néven ismert. A nyelvemlék nem a te­metési szertartások között foglal helyet, hanem a halottak napjára (november 2-re) szóló szertartást követő imák után található. Legelőször Pray György említette és közölte né­hány sorát, aztán még ugyanabban az évben (1770-ben) Sajnovics János adta ki teljes szövegét,16’ amely tulajdon­képpen két részből tevődik össze. A 227 szóból álló első rész a halott felett mondott beszéd, a 48 szóból álló második rész pedig az ahhoz kapcsolódó rövid könyörgés. A latin betűk használatának nehézségeivel küszködő eredeti szöveg élőszóban valószínűleg a következőképpen hangozhatott: Látjátok, fe leim. szőrötökkel, mik vogymuk. fsa pur és homuv vogymuk. Mennyi milosztben terömteve Eleve miv isernököt, Ádámul. És odutta vola neki paradisomut házoá. És mend paradisumben volou gyimilcsiktül munda neki él­nie. Heon tilutoa ül igy fa gyimilcsetül. Gye mundoa neki méret nő ennéjk. fsa, ki nopun emdöl oz gyimilsrül, hálálnék halálául holsz. Hadlava holtát teremtöve Isteniül, gye félé­dévé. Engede ördöng intetvinek. És evek oz tilvutt gyimilcs­­tűl. És az gyirnilcsben halálut evék. És oz gyimilcsnek uly kesevu vola vize, húgy turkukat migeszokosztja vola. Nőm heon muganek, gye mend ű fojánek halálut evék. Horogu­­vék Isten, es veteve üt ez munkás világbele. És leön hálál­nék és pukulnek /esze. Es mend ü neméne k. Kik ozuk? Miv vogymuk. Húgy es tiv látjátok szömtökkel. Isa és nőm iggy ember mulhotja ez vermut. Isa mend ozhuz járov vogymuk. Vimádjuk uromk Isten kegyilmét ez lélikért, húgy jorgossun üneki. És kegiggyen. És bulcsassa mend ű bűnét. És vi­maggyuk szent akszun Máriát. És boudug Michael ar­­kangyelt. És mend angyelkut, húgy virnaggonok érette. És vimaggyuk szent Péter urot, kinek odutt hotolm oudonia és ketnie, hagy ouggya mend ű bűnét. És vimaggyuk mend szentukut, húgy legyenek neki segéd uromk színe előtt, hugy Isten ű vimádságuk mia bulcsassa ű bűnét. És szobodukja üt ördönk ildetvilül. És pukul kinzotviatúl. És vezesse üt paradisum nyugulmabeli. És oggyun neki menyuruszágbele utót. És mend jouben részét. És keássátuk urornkhuz hár­­mul: Kyrie eleison. Szerelmes brátim, timággyuk (omuk) ez szegin ember hlkiért, kit Ur ez nopun ez homus világ timnücebeleül mente: kinek e nopun testét tümelive. Hugy Ur üt kegyil­­mehel Ábraám, Isaák, Jákob kebelében helhez/e: hugy bir­­ságnop jutva mend ű szentit és önöttei köziköm jou feleül joktotnia illeszje üt. És tiübennetiik. Mai magyar nyelven ezt a szöveget igy fogalmaznánk: “Látjátok, felebarátaim, szemetekkel, mik vagyunk. Bizony por és hamu vagyunk. Mennyi kegyelemben terem­tette Isten a mi ősünket, Ádámot! És a paradicsomot adta neki házává. És azt mondta neki, hogy a paradicsomban lévő minden gyümölcsből ehetik. Csak egy fa gyümölcsétől tiltotta el. De megmondta neki, hogy arról miért ne egyék. Bizony, amelyik napon eszel abból a gyümölcsből, halál­nak halálával hálsz meg.” Hallotta halálát a teremtő Isten- j tői, de elfeledte. Engedett az ördög incselkedésének és evett I a tiltott gyümölcsből. És annak a gyümölcsnek oly keserű volt a leve, hogy torkát megszakasztotta vala. Nemcsak magának, hanem egész fajának halált evett. Megharagudott Isten és a munkás világba vetette. És a balálnak és a po­kolnak fészke lett. És egész nemének. Kik azok? Mi va­gyunk, ahogy ti is látjátok szemetekkel. Bizony, ezt a vermet egy ember sem kerülheti el. Bizony, mind ahhoz járók va­gyunk. Kérjük Urunk, Istenünk kegyelmét ezért a Iélekért, hogy irgalmazzon és kegyelmezzen meg neki és bocsássa meg minden bűnét. És kérjük a szent asszonyt, Máriát és boldog Mii íály főangyalt és minden angyalt, hogy imád­kozzanak érte. És imádkozzunk Szent Péter úrhoz, akinek hatalom adatott oldania és kötnie, hogy oldja fel minden bűnét. És kérjünk minden szentet, hogy legyenek neki Urunk színe előtt segítségére, hogy Isten az ő imádságuk miatt bocsássa meg bűneit. És szabadítsa meg az ördög ül­dözésétől és a pokol kínzatásaitól és vezesse a paradicsom nyugalmába és adjon neki útat a mennyországba és részt minden jóban. És kiáltsátok Urunkhoz háromszor: Kyrie eleison. Szeretett barátaim, imádkozzunk e szegény ember lei­kéért, akit az Ür ezen a napon kimentett e hamis világ töm- Iöcéből, akinek ezen a napon testét temetjük, hogy az Ür kegyelmével Ábrahám, Izsák, Jákob ölébe helyezze, hogy az ítéletnap eljöttével minden szentje és választottja között jobbja felől való juttatásra támassza fel őt és tibennetek. Legrégibb nyelvemlékünk szövegének tüzetes tanul­mányozása mindenkit meggyőzhet arról, hogy a magyar nyelv már 1200 körül tökéletesen kialakult gondolatközlési eszköz volt, amely irodalmi alkotások megörökítéséhez szük­séges fejlettséggel, szóbőséggel és szemléletes kifejezőerővel is rendelkezett. AZ ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM A második magyar nyelvemlék az elsőnél egy évszá­zaddal fiatalabb. 1500 körül keletkezett. Csak az első világ háború után fedezték fel a belgiumi Löwen (Lauvain) könyvtárában őrzött kódex lapjain. Időrendi sorrendben ez is jóval megelőzi mind a gyulafehérvári, mind a königsbergi nyelvtöredéket. Valójában a francia Geoffroi de Breteuil (Godefridus de Sancto Victore) 1196 előtt szerzett “Planc­­tus” című siralmának szinte az eredetinél jobb átültetése. Olvasása és értelmezése Pais Dezső szerint a következő:17’ Volék sirolm tudotlon. Valék siralom-tudatlan. Sirolmol sepedik. Siralomtól süppedek. Buol őszük, epedek. Bútól aszok, epedek. Választ világumtuul, Választ világomtól, Zsidou fiodumtuul Zsidó fiacskámtól Ézes ürümemtüül. Édes örömemtől. Ó én ézes urodum, Ó én édes uracskám, Eggyen igy fiodum! Egyetlen egy fiacskám! Sirou anyát teküncsed. Síró anyát tekintsed. Buabeleül kinyuhbad! Bújából kihúzzad! Szemem künyüel árad. Szemem könnytől árad, Én junhom buol fárad. Én keblem bútól fárad. Te vérud hullottya Te véred hullása Én junhom olélottya. Én keblem alélása. Világ világa. Világ világa, Virágnak virága! Virágnak virága! Keserűen kinzatul. Keservesen kínzatol Vos szegekkel veretül. Vas szegekkel veretek Uh nekem, én fiom, Ö, nekem, én fiam, Ézes mézüül! Édes mint méz! Szegényül szépségűd, Szegényül szépséged, Vírüd Kiöli vizéül. Véred hull vízként. Sirolmom, fuhászatum Siralmam, íohászkodásom Terletik kiül. Terjed kívül. En junhumnak bel bua. Én keblemnek belső búja Ki sumha nim hiül. Ki soha nem hül. Végy halál engumet, Végy, halál, engemet, Eggyedüm illyen, Eggyetlenem éljen, Maraggyun urodum, Maradjon uracskám. Kit világ féllyen! Kit világ féljen! Ó igaz Simeonnok O iguz Simeonnak Bezzeg szovo éré. Biztos szava éré. Én érzem ez butürüt, Én érzem e bú-tőrt. Kit niha egire. Mit valamikor igére. Tüül ed válnum, ÉJ válnom tőled De nem valállal. De nem volna, Hűl így kínzassál, Hol így kínzatol, Fiom. halállal. Fiam, halálra. Zsidou. mit tész. Zsidó, mit tész, I ürvéntelem, I örvénytelen, Fiom mert hol Mert fiam hal Biüntelen. Büntelen. Tugva. husztuzva, Fogva, húzogatva, Üklelve, ketve Öklelve, kötve Ülüd. Ölöd. Kegyüggyetek fiomnok. Kegyelmezzetek fiamnak, Ne légy kegyülm Ne legyen kegyelem mogomnok, magamnak, Ovogy halál kínáal Avagy halál kínjával Anyát ézes fiáal Anyát édes fiával Egyembelü üllyétük! Egyetemben öljétek! Ennek a nyelvemlékünknek már annyira eredeti a kile jízésmódja, annyira jó a ritmusa, alliterációi és bár nen következetesen rendszeres >— rímei annyira természetesek hogy a verset teljesen eredeti alkotásnak kell tekintenünk Joggal feltételezhetjük azt is, hogy a Mária-siralom nen az első magyar vers, hanem az ősmagyar költészet kérész tény ihletettségű középkori fejleményének — belső értéké tekintve — “legmagasabb pontját jelenti: utolsó fázisát ain pák a nagy átalakulásnak, amelyen a messze keletről, Gój és Magóg szomszédságából kijött nomád magyarság átmen és bizonyságát annak a szellemi kapcsolatnak, amely : kelet egykori vad gyermekéi a Nyugat nagy érzelmi mű veltségéhéz fűzte ”.18’ Az ómagyar Mária-siralom több, mint nyelvemlék Joggal mondható már az irodalom első termékének is. Leik jelentősége van. Művészi értékkel rendelkezik. A keresztén; középkornak azt az egyetemes szellemét juttatja kilejezésre amelyet a magyarság —> mint nemzet is — magáénak vallót! JEGYZETEK: 111 Hajdú István: Finnugor népek és nyelvek. Budapest, 19(32. 12) Érdemes ezeket a szavakat mai alakjukkal és valószínű kiejtésükkel összehasonlítani. A szó valószínű mai alakja: egykorú írása: kiejtese: alap olup olup alaphely oluphel oluphel almádi holmodi olmodi aszóvégi asuuegi aszuvegi árok aruc äruk ároktő aructue äruktu bálványa baluuna bälvuna bokorra bucurea bukurea élői eluui elvűi fa fa fa fehér feheru feheru fekete fecte fekte fertő ferteu fertő fok fuc fűk fő feu, fee fű, fé fövenyes fuegne* füenyes füzes fyzeg füzeg Füzesaszó fixet; axaa fizegaszäu had hodu hodu halma holma holma három harmu härmu háromhíd harmuhig härmuhig híd hig hig homok cumuc kumuk homokja humca humka hurok hurcu hurku kerék cerecu kerekű kert cert kert kerthely certhel kerthel körtefa curtuelfa kurtvelfa köves cuesti küesti kövesdi cues kües köveskut cuescut küeskut kőristő ceuristue keüristű kútja cuta kuta leány lean leän lóház luaxu lúazu martos mortis mortös megyéje megaia mögäja menő meneh meneö mogyoró monorau monorau monyoró munurau munurau nagy nogu nogu nyír gniru nyiru ó oh ó óút ohut óut óvíze uueixe úvejze Örs urs ürs Ölyv huluo ülvo őri éri éri ölyves uluues iilvüea j . reá r*a reä " ravaszlyuk (rókalyuk) ruuoxlicu ruvozliku sekélyvíz secuvexe seküveze siker syker , sükör szakadék xakadat V- szakadat szár zár szär szárfő xarfeu szär fű szénája xenaia szénája sziget **get sziget Szigetszád xigetxadu szigetszädu szélűkút xilikut ’ szílikut tó tue tű út ut, utu, itu ut, utu, itu vár uaru väru vására uuasara •*•.!> väsära Vége uege vége ,t , Lásd még Nagy Sándor: A magyar nép kialakulásának tör­ténete. Buenos Aires,1968., 235-236. oldal. 13 ’ Szilágyi i. m. 466. oldal. 1/’ Révai XII. kötet, 136. oldal. lo) Szilágyi i. m. 468. oldal. 16) Pray, Georgius: Vita S. Elisabethae. Tyrháviaé, 1770.; Sajnovics, Johannes: Demonstratio idióma Ungarortim et Lappo­­num idem esse. Kopenhága, 1770.; Révai, Nicolaus: Anticiuitates. 1803. 17) Tóth Veremund: A magyar irodalom története (szemel­vényekkel). Kossuth Kiadó tankönyvsorozata, 6. könyv. Buenos Aires, Editorial Kárpát, I960., 25-26. oldal. 18) Szilágyi i. m. 468. oldal. SAJTÓALAPRA ADAKOZOTT Benne Anna, Akron, Ohio $5^00 Pecsenye István, Stow, Ohio $8.00 Rogers Aranka, Detroit, Mi. $5.00 Juhász István, Flint, Michigan $4.00 Hálás köszönet a megértő támogatásért! Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) J.OO Horváth Ferenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8,00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25 Kossányi József; Szent György meg a sárkány 1.75 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5,00 B. Kovács Préda: A Halhatatlan harcos III , tEOQ Kőváry Károly: A turzovkai jelenések h' ■„A fpzuz lvIana jelenesek) Kövendy Károly: Magyar királyi csendőrség (452 oldal, képekkel) kötve $12.00 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.00 Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.00 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 12.00, Somogyi Ferenc dr.: Szent István, a magyar nemzeti élet központjában 1.80 Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák Ferenc 0.1Ö Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi Ferenc 0.10 Szent István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0.10 A Szent Jobb az ereklyetartóban , ££ V :■ 0.10 f. Mindszenty József bíboros hercegprímás V 0/10 V Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az Örökéletet, kötve 3,50 Újszövetségi Szentírás (na gybetüs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon (Tanulmány) 1.80 P. Varga László S.J.: Magyar titok 1.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor: Ö (regény) 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Javak könyve (meséskönyv) 1.25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE -RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5548 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: . ............................................... A csekket mellékelem. Név: ............................ ............................................................. , Utca: ............................................................... * ,.,-í............... Város: ..................................................................... ... Állam: .............................. Zip coda: .. » .... •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom