Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)
1974-12-27 / 50. szám
2. OLDAL. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1974. DECEMBER 27. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden pénteken Weekly except two weeks during the summer (last week in July and first week in August) Főszerkesztő K O T A I Editor in Chief ZOLTÁN Kiadó — Publisher KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 P.O. Box 5348, Cleveland, Ohio 44101 Telephone: (216) 696-5635 A detroiti szerkesztőség és Ifiadóhivatal hívható (hétfőn és csütörtökön este 5:30 és 7:30 óra közöli) Telephone: (313) 935-4666 ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy évre........... $12.00 Fél évre............... 7.00 Egyes szám .... 0.20 SUBSCRIPTION RATES Por one year .. $12.00 For 6 months .. 7.00 Each copy........... 0.20 Second Class postage paid at Cleveland, Ohio VARGHA GYULA, A STATISZTIKUS KÖLTÖ Irta: IJr. Heckenast Dezső ‘Alkonyt költészet ez, mely az esthajn^I bágyadt varázsát és gazdag árnyalatait, a hosszú szeptemberek egyenletes napsütését, gyümölcsös báját, viaszsárga és lázaspiros lombjait juttatja eszünkbe, a mi őszünket, mely üdén színes, a nélkül, hogy tarka vagy cifra lenne. Kosztolányi Dezső jellemzi így Vargha Gyula líráját. T öbb ez, mint udvarias tisztelgés a költőtárs előtt, s nem is csupán Kosztolányi egyedülálló véleménye. Ady Endre is hitet tett mellette: Hódolok a tiszta életű, nagy állású s legfőképen a poéta. ságában kifejezett előkelőségű és maradandó Vargha Gyulának.” Ady Endrét sokáig Tisza István ellenségének vélte az irodalomtörténetírás s rajta keresztül Vargha Gyuláénak "is, aki az utolsó 1 isza-kormányban kereskedelmi államtii- Hjér volt. Vargha Gyula neve a második háború után sokáig Byayzotl az. irodalomlörlenelekből és verseil seholsem kö■ mígnem egy buzgó irodalombúvár leíledezle Ady ■UJBuek a "méltóságos államlilkár úrhoz” intézett levelei! SEB 1959-es anlológ'iában Végli György, Századrégi “TT.®« I II <— már nyolcvan verssel szerepel. Azóta többször H^negemlékc/lek évfordulóiról, pár hónappal ezelőtt éppen ' ' ójáról s ebben mint statisztikus köl-Biszigd^íják. I'.zl :f eilgkel akarjuk ■ Vulypll kiegészí' • pár családi vonatkozású adattal teljesebbé tenni, -un} * Életpályája sok időszerű tanulságot kínál: ugyanis ifsak a lantos múzsát szolgálta, hanem a statisztika ko-a<<pa tudományát is, amellyel már annyian visszaéltek. Dr -ena yönyi Vargha Gyula már liatalon a Központi Statiszuoos'divatal szolgálatába lépett (1872), pedig akkor még ,jnú lejezte jogi és államtudományi tanulmányait; az inliynek 1892 -ben már aligazgatója, majd pedig 1901- I,^r^l4-ig igazgatója volt, miniszteri tanácsosi rangban. Ezután Tisza István kormányában volt kereskedelmi államtitkár 1917-ig és Kassa város képviselője egészen a cseh bevonulásig. Ez időből való szinte eltűnt és ezért ritkán idézett megrázó költeménye: A kassai harangok. A háború bukása után titán visszavonult pusztalöbi 360 holdas birtokára és teljesen a családjának, s a költészetnek élt. Sokszor feljárt Budapestre, mert másodelnöke volt a Magyar Tudományos Akadémiának és ugyancsak a Kisfaludy Társaságnak is. Kiegészítésül, bár a legtöbb újabbkori lexikonban is megtalálhatók életrajzi adatai: Káván, Pest-megye monori járásában született 1853-ban, jómódú kisnemesi birtokos családból. Atyja: János >— okleves ügyvéd, de csak 1848-ig folytatott ügyvédi gyakorlatot, a szabadságharcban ugyanis mint nemzetőr-káplár vett részt s utána ügyvédi gyakorlatot nem folytathatott. Birtokai voltak Bényén, Káván, Nemesgorzsönyben és Tatán. Felesége, Vargha Gyula édesanyja: Zsarolyáni Márton Sára, Szatmár-megyei földbirtokos lány. Vargha Gyula felesége — Szemerjai Szász Róla írónő, Szász Károly dunamelléki református püspök, s közoktatási miniszter < és Barátosi Bibó Antónia leánya. Vargha Gyula, bár nagy református családok ivadéka volt, a gimnázium alsó osztályúit Székesfehérvárt, a ciszterciták gimnáziumában végezte és csak 1865-ben került Budapestre, ahol a református gimnáziumban érettségizett 1871-ben. Az irodalmi lexikonok szerint: költő, műfordító, statisztikus és nemzetgazdasági író. Joggal merül lel a kérdés, hogy egyeztethető össze a költő -műfordítói munkásság a statisztikus és a nemzetgazclász szereppel. Vargha Gyula közvetlen ősei és maga is jogvégzetl birtokosok voltak s foglalkozására nézve statisztikus, tehát első idevágó munkája szinte természetesen a mezőgazdasági statisztika területét érinti. Láng Lajos szerkesztésében megjelenő Magyarország Statisztikája című munka II. kötetében ő állította össze a gazdasági statisztikai részt, amivel nagyon értékes munkát végzett. Jekelfalussy Józseffel közösen írta és szerkesztette 1887-től a Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv 9 kötetnyi évfolyamait. A magyarhitelügy és hitelintézetek története című munkája elnyerte a Magyar 1 udományos Akadémia Marczibányi-díját 1896-ban. Négy hatalmas kötetben dolgozta fel az 1895. évi Mezőgazdasági Üzemi Statiszliká-t. Magyarország pénzintézetei c. munkája 1895-ben, Békés vármegye mezőgazdasága 1899-ben, jelent meg. Nemzetpolitikai irányú műveiben már a magyar sorsproblémák szélesebb területeit is felöleli: A magyar nyelv hódításai az utóbbi 10 év alatt (1893), A magyarság félszázados fejlődése (1902) és A Magyar Birodalom vázlatos ismertetése (1908), s ugyanez a munka angol nyelven is: Hungary, a Sketch of the Country and. its Conditions (1910). Ezen a ponton kapcsolódik egybe‘a tudós-statiszti kus-nemzetgazdász reális magyarságszemlélete a pesszimista hazafias költő művészetével. Vargha Gyula az Aranyepigonok tisztes középszerűségével indult el költői pályáján. Mint Szász Károly (aki a szabadságharc után nagykőrösi gimnáziumi tanár volt) veje, közvetlen összeköttetésbe kerül Arany Jánossal és annak fiával, Arany Lászlóval, majd Gyula Pállal és annak irodalmi körével, s azok lemondó keserűsége őt is erősen befolyásolják, de ez csak statisztikus költő korában lép előtérbe. Huszonnyolc éves korában jelenik meg első verses kötete DALOK címmel (1881), Arany János hangján, az Ő népi-nemzeti lírájának a szellemi birtokbavételével. Utána hosszú időre elhallgat. Ezt a fiatalkori verselést, amelyben nagy helyet kap a szerelem, a családi élet, a falusi élet, felváltja a műfordítások kora. Fiatalon fordítja már Goethe és Schiller munkáit, de különösen a francia parnasszisták érdeklik: Gautier, Heredia, Leconte de Lisle és Sully- Prudhomme, a német Condrad Ferdinand Meyer költészetének mindmáig nagyrabecsült tolmácsoló ja. Érdekelte a folklore: a Magyar Népköltési Gyűjtemény szerkesztője volt 1902-től 1910-ig s ő indította az ifjú Móricz Zsigmondot első gyüjtőútjára Szatmárba a Kisfaludy Társaság ötvenkoronás támogatásával... Vargha Gyula költői és tudományos működése szorosan összefügg. Más országokban is voltak írók-költők, akiknek prózai foglalkozásuk volt. A nagy francia regényíró, André Maurois (Emilé Herczog), cipőgyáros volt, a legnagyobb francia katolikus költő, Paul Claudel diplomata, Wolfgang Goethe —' államférfi-politikus, vagy magyar vonatkozásban: Arany László bankigazgató volt, Lévay József <—< alispán, Bajza József, Jókai Mór és Vörösmarty Mihály ,—- ügyvédek voltak. Ezek a kenyérkereső foglalkozások azonban semmiféle kapcsolatban nem voltak a nevezett személyek írói-költői működésével. Vargha Gyula esete azonban homlokegyelest ellenkezője az előbbi példáknak: statisztikus szerepe a legszorosabban összefügg hazafias költészetével és pesszimisztikus magyarság-szemléletével. Mint az Országos Statisztikai Hivatal igazgatója és államtitkár-képviselő sok olyan bizalmas adat birtokába jut, amihez más nem férhetett hozzá. Az évtizedek alatt asztalára került látszólag semleges számokból rámeredt a magyar valóság, a magyarság betegségei, a szomorú jövendő: a dunántúli egyke”, az országos zsellér-paraszt kivándorlás Amerikába, a nemzetiségek magyarellenes erőfeszítései, a regáti román bankok birtokvásárlásai Erdélyben, a szlovákok államellenes izgatásai, a ruténföldi vallási szakadármozgalmak. Mindezeknek a bizalmas adatoknak a birtokában lemérhette a magyarság gyengülését, pusztulását s nem táplálhatott illúziókat, mint a felületes politikussok és melldöngető hazafias költők. Érdekes, hogy Popa Ágoston román miniszternek ideiunt az emigrációban megjelent hír hedt könyve Transsylvania, Object of Rumanian and Hungarian Discord — kifejezetten meg is említi Vargha Gyula ezirányú aggodalmait. Idevágó versei: Kevés a vetés, Sötét árnyék, Szőlőhegyen, Öngyilkos nemzet fia vagyok én —- mint egytőíegyig a hanyatlást, a nemzet egyenes rohanását láttatják a balsors, a pusztulás felé, amit talán jobban érez, mint nagy pesszimista költőink ■ Kölcsey Teremtől Ady EndiW). Vargha Gyula két malomkő közt őrlődött: mint Tisza István barátja és államtitkára a konzervatívokhoz húzott, de mint tudósstatisztikus, aki a számokból látta a valóságot, s mint költő ösztönösen érezte is azt, a haladókhoz számított és Ady Endréék pártján állott. Ma már tudjuk, hogy Ady Endre, Tisza István, Vargha Gyula és a többiek is mind a konzervatívok is, meg a haladpk is jó magyarok voltak. A forradalmárok talán kicsit túl messze mentek az időben, a konzervatívok viszont nem ismerték fel az idők jelét és nem mertek szembenézni azzal a természeti törvénynyel, hogy az élet rombolva teremt és mindig új levél hajt a régi helyén. Vargha Gyula tudla-érezte ezt, mert még megérte I rianont, és újabb versei már a reménykedés hang ján szólnak. Születésének 120. évfordulóján a budapesti Magyar Nemzet azt írja róla: Költői munkásságának tér mését bízvást vállalhatjuk: becses és tiszta értékei azok nemzeti kuItúránknak. Vargl l a Gyula: KEVÉS A VETÉS Ülök szomorún a vonatban, s egy daltöredék kísér szakadatlan, Tört hangja egy bús, panaszos dalnak: Kevés a vetés, sok a parlag. Fut a táj, hegy-völgy váltja a síkot, Nagy tálal a után jönnek a pici csíkok; I arlón, ugaron fel-íelröppennek a varjak, Kevés a vetés, sok a parlag. A föld csupa gaz, csupa kóró, Magvát a szelekbe kiszóró. Hol a szél vet, ugyan ki arathat? Kevés a vetés, sok a parlag. Kihalt a mező, elvétve ha egy-két Gyerek zavarász kócos tehenecskét, Vagy roskatagon öreg ember ballag, Kevés a vetés, sok a parlag. Szomorú ősz, a felleg a tájra Ködesőjét egyre szitálja, Siratja talán, kik többé nem aratnak . . . Kevés a vetés, sok a parlag. (1915) SÖTÉT ÁRNYÉK Közéig a végzet, hallom zúgni szárnyát, A romlás réme ül azon. Lelkemben én, hazám, bukásod árnyát Már negyven éve hordozom. Ez vonta gyászba ifjúságomat, Végighúzódott életem nyarán, Kísért, reám borult, hozzám tapadt, Elűzni bárhogy akarám, Olykor feledni kezdtem. Biztatón Föl-fölcsillámlott a színes remény — Tűnő sugár sötét, ködül te tón. — Meg elborult s hangzik folyvást felém: Álmok szegény, szegény bolondja, te, Ne' álmodozzál nagy, dicső hazáról; Néped halott. Története, Mint egy koporsó, szomorúan bezárul. (1912) SZŐLŐHEGYEN Ősz az idő már, a levél Piros a meggyfán, mint a vér. Váltva a sárgás színeket, Szanaszét véres szigetek. Szél fut a szőlő-hegyen át, Hallani síró sóhaját. Panaszos jajjal nyög bele A szedett tőkék kebele. Összekuszálták levelét, Földön az oldott kötelék. Fürt, a lefosztott venyigén Nem mosolyog már az idén. Majd csak az új nyár melegén Zsendül az új fürt új venyigén. Zsendül-e vájjon? Tudja az ég: Üj tayasz, új nyár jön-e még? . . . Sárga halálszín közepeit Szanaszét véres szigetek. Elfog a kétség, hogy a nyár Vissza nem is tér soha már. (1916) Hiába, mindhiába, Eljő az elkerülhetetlen, És én szeretném zúgó fejemet A földbe fúrni mélyen, Csakhogy ne halljam A végzet mind közelb dübörgő Vaslába súlyos dobbanását, Mely eltiporja ezt a nemzetet. A DIÓFA A közmondást —- öreg paraszt-morál Régóta ismerem. A diófát minél jobban verik, Annál jobban terem. En azt hiszem, habár bevallani Sokan ezt nem merik: A diófát, minél jobban terem. Annál jobban verik. KÁRPÁT NYOMDA VÁLLAL: • KÖNYVKIADÁST • UJSÁGNYOMÁST 9 NYOMTATVÁNYOKAT • NÉVJEGYEK • BORÍTÉKOK • LEVÉLPAPÍROK • NYOMÁSÁT! Keressen fel: 1017 Fairfield Ave., Cleveland, Ohio 44Ü13 Hívja telefonon: (216) 696-3635 OFFICE FURNITURE Complete Office Planning and Decorating Service NOW FEATURING A COMPLETE LINE OF STEELCASE Business Equipment DESKS — CHAIRS — FILING CABINETS also many other Nationally Famous Brands Carpeting * Draperies * Partitions * All Accessories Visit our display showroom ,—■ Financing Available LINCOLN OFFICE SUPPLY 1456 FORT (Nr. Southfield), Lincoln Park - 382-6900 OLD COUNTRY IMPORT CO. KARÁCSONYI AJÁNDÉKNAK MAGYAR SZALONCUKOR Európából importált legfinomabb marcipán csokoládék Európából importált parfümök, kozmetikus cikkek Ezüstök t— Porcellán és kristályüveg szervizek Hummel figurák — Diana sósborszesz KARÁCSONYI-LAPOK Baby kötött ruhák. Importált fűszerek. Magyar paprika Málnaszörp. Legújabb magyar hanglemezek. Rabro tabletta és sok más — Csomag és pénz küldés Európába 14408 GRATIOT AVENUE — DETROIT, MICH. 48205 Szemben a Montgomery Ward-dal Tel.: 521-3930 Nov. 29, Dec. 6, 13, 1974 Karácsonyi ajándéknak Gyönyörű fényes szőrmék a legnagyobb választékban RÖVID és HOSSZÚ KABÁTOK, VAU, és SÁL SZŐRMÉK Bármilyen öltözettel tetszetős Tökéletes szőrmék —< Alacsony árak Valódi MINK STOLE a mink Kegyekből Újjáalakítások, javítások, felfrissítések FURS by HAHN 1763 FORT ST., LINCOLN PARK Nyitva minden este 8 óráig. 381-6600 Dec. 6, 13, 1974 LEPJE MEG HOZZÁTARTOZÓIT PÉNZZEL. MAGYARORSZÁGRA AZ IKKA CSEHSZLOVÁKIÁBA A TUZEX ROMÁNIÁBA A COMTURIST RÁKAY FERENC irodájából Telefon: 843-8890 CSOMAGGAL GYORSAN ÉS LEGBIZTOSABB AN 8016 \\. JEFFERSON AVENUE Detroit, Mich. 48209 NYITVA: naponta de. 10-iől du. 5-tg Daloljon velünk HALLGASSA ' < VINCE ANDRÁS és NEJE rádióprogramját minden kedden déli De. 11-12 és minden szombaton de. 11-12 óra között a detroiti AM rádió WIID 109.0 állomáson Hirdetésért, üdvözlésért, köszöntésért hívja: 881-4394 Óim: 1264 Blairmoor Ct-, Grosse Pointe Woods, Mich. 48236 KEDVEZMÉNYES EURÓPAI UTAZÁSOK MINDEN IDŐBEN wYvvvvyvvvvvvvvvvyvyvyvvv* Nov. 29, Dec. 6, 13, 20, 1974 I JÉ VívCtU^me I SAVINGS BANK I-----2 CONVENIENT LOCATIONS______, I 10474 W. JEFFERSON • 1787 SCHAEFER | [ BANK TELEPHONE: VI3-B8SO | j j FEDERAL RESERVE SYSTEM FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORR j SPÓROLJON, HOGY JÖVÖJE BIZTOSÍTVA LEGYEN i • CSEKKSZÁMLA • TAKARÉKBETÉTEK • CHRISTMAS CLUB • INGATLAN KÖLCSÖN • AUTOMOBIL KÖLCSÖN [ | Tatarozási és ház modernizálási kölcsönök • Személyi kölcsön stb. | j Fiók intézetünkben két Drive-in-Window, és nagy /parking lot [■HMM áll rendelkezésre I [Bank Americ ahq j MICHIGAN BANKARD | I ”**TM**** hitelkártya előnyeit szívesen ’‘elmagyarázzuk** ÉRTESÍTÉS A DETROITI MAGYAR ÚJSÁG UJ POSTAI CÍME: P. O. BOX 418 WYANDOTTE, Ml 48192. HOL KAPHATÓ A | DETROITI MAGYAR ÚJSÁG FRED'S PATENT SHOP DELRAY PARTY STORE . 7900 W. Jefferson Ave. 8’901 Dearborn, 842-5130 ; DELRAY SUPERMARKET - 8346 W. JEFFERSON AVE.
