Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-11-29 / 46. szám

1974. NOVEMBER 29. DETROITI MAGYAR ÜJSAG QUO VAD1S MAH-GAR? IRTA: DR. JASZOVSZKY JÓZSEF (Folyt aids) Bucliay Jós Ferencnek semmitéle történeti lógatnia nincs az egyetemes kereszténység dogmatikájáról, törté­netéről. A filozófiával sem foglalkozhatott, mert hiányzik gondolatmenetéből a logika. Ezért nyilatkozik meg a Mária­­tisztelelrőí is egészen a fantázia világának a kritériumaival és megvádolja az egyetemes kereszténységet, hogy Jézus­nak, az Úrnak édesanyjáról háromszáz éven át hallgatott. Azt Badiny is elismeri, bogy a Názáreti Jézus valóságos ember volt. Ha valóságos ember is volt, már pedig az volt, akkor földi édesanyától, ki valóságos ember, született. De Badiny kőrútjain előadása után az e tárgyban leitett kér­désekre "privátim úgy nyilatkozott, hogy Jézus édesanyja nem azonos az Evangéliumok által említett Máriával, aki Názáretben élt. De hát akkor Jézus történeti emberi sze­mélyének ki a szülője? Talán a történeti adatokkal be nem bizonyítható sumir-törzsből származó anyaságra vágyó szűz? De ki lehetett ennek a szűznek az anyja és apja? Titok, bogy az ismeretlen szűz miképpen szülte meg fiát. Mily bizonyítékokat tud felmutatni Jós Ferenc aziránt, hogy Jé­zus azonosba babiloni és más keleti mitológiákban szereplő Termékenység istennőjének a Napisten-fiával? Az nem történeti bizonyíték, amit Badiny Jós Ferenc felhoz, vagyis, bogy a sumir-babiloni világban ezt így hitték. Nyilván ön­maga benső világában tisztában van azzal, bogy a mito­lógiák istenei a mesék világának az alakjai. Miért kell akkor megtagadni azokat Jézus emberi családfájában, aki­ket szemtanúk ismertek és akikkel együtt éltek. A szemta­nuk nagyon jól emlékeznek Jézus valóságos édesanyjára. Sem az evangéliumok, sem az egyetemes keresztény egy­háztörténet nem hallgat róla. Jézus édesanyja a Názáreti Szűz, aki a más népekkel is keveredett Dávid családjából való.. ' Jól ismerjük az Evangéliumokat, Lukács könyvét az apostolok cselekedeteiről, az első századok keresztény iro­dalmát. Ezek irodalmi értéke is vitán felül áll. Tudjuk, hogy Máté, Márk és Lukács könyveiket Jeruzsálem pusztu­lása, tehát Kr.u. 70 előtt írták meg. Márk Péter tolmácsa és íródeákja volt. Máté evangéliumának fragmentumait arám nyelven megtalálták az első két századból való borító­lapok alatt. Különben mind a négy evangélium eredeti nyelve a görög. (Koiné). A diaszpórák zsidósága, a Biroda­lom más népei is ezt a nyelvet beszélték. Az arám nyelv a judeai zsidó nép, a szamáriai és a gallileai nép nyelve volt. ÁBC-je a héberével majdnem azonos, nyelvi szerke­zete és idiómái szintén hasonlók a héberéhez. Az arám nyelv annyiban hasonlít a más keleti nyelvekhez (talán a régi szemita és sumir nyelvekhez), amennyiben az óhéber is hasonlít azokhoz. A judeai arám és a gallileai kiejtésben tért el egymástól. (A kínszenvedések éjszakáján a szolgáló­­leány Pétert felismeri kiejtése miatt.) Az óhéber nyelven megírt ószövetségi könyvek magyarázatára és tolmácsolá­sára ezért volt szükség a zsinagógákban. A diaszpórákban az apostolok korában már a Septuaginta görögnyelvű fordítást használták. Mózes öt könyve (Pentateuch) Kr.e. a 15. századból való. Ezt megelőzi a Gil gamesh-eposz, amely világnézetével és Isten-fogalmával egészen eltért a Penta­­teuch-tól. Tehát csak általános emberi megnyilatkozások­ban, egyes részeikben egyeznek egymással. Szó sincs ben­nük lényegbeli azonosságokról. Az sem igaz, hogy Ezras a Kr.e. 5. században rekonstruálta volna azokat. Ö csak összegyűjtötte Mózes öt könyvét, a Pentateuch neve Jero­mostól való. Természetesen a királyok, a próféták könyve későbbi eredetűek. Nem is előzhették meg korukat amikép­pen a kereszténység könyvei sem létezhettek tartalmukat tekintve a sumir világban. Az Új-szövetség könyvei pedig Jézusnak és Jézus korának az evangéliumai. Ezek nem Jézus-életrajzok, tehát édesanyjáról és rokonságáról sem adnak részletes adatokat. Az Újszövetség Jézus és az apos­tolok cselekedeteit és tanításait foglalják magukban. Jézus édesanyjáról az újszövetségi iratok annyiban emlékeznek, amennyiben Mária, a NÁZÁRETI SZŰZ, résztvesz Jézus megváltói művében. Lukács evangélista, aki Pál apostol prédikációi alap­ján írta meg a harmadik Evangéliumot, oly nagyszerű és autentikus átéléssel írja meg a Szent Szűz által közölt isteni kinyilatkoztatásokat, hogy évezredekre ihletet adott a mű­vészeknek a Szent Szűz magasztalására. Pál apostol minden bizonnyal találkozott a Szent Szűzzel s akkor Lukács is már jelen lehetett. Erre a hagyományokból lehet következtetni. 1 örténelmi adat igazolja János apostol efezusi tartózkodását s János magával vitte Máriát Jézusnak a keresztfán tett vég­rendelete szerint. S abban az időben Pál és Lukács is hir­dették az evangéliumot Efezusban. Ezekután megértjük, hogy miért tudta Lukács oly szép színekkel megírni az angyali jelenést Názáretben, Jézus születését Bethlehem­­ben, a pásztorok hitvallását Jézus jászolya előtt s Mátéval együtt Jézus emberi családfáját. Máté és Lukács két külön­féle családfát hoz, de mindkettő megegyezik abban, hogy Jézus akár Mária révén, akár József révén, aki kétségtele­nül csupán. nevelő atyja Jézusnak, a próféták által megígért Megváltóként az Ábrahám törzséből származó Dávid-házá­­ból való. A Dávid-dinasztiában voltak más törzsbeli sze­mita beütések, (Hammurabi egészen más szemita ivadék, mint Ábrám, vagy Ábrahám), de szerepelnek a listán nemcsak, szemita ősök, hanem más nemzetbeliek. S ha Jézus nem e dinasztiából származott volna, hanem valame­lyik sumir, akkád, vagy babiloni istenségtől , az Jézus emberi természetében nem jelentett volna semmi elváltozást, vagy más kritériumot. A történelmi tény az, hogy Jézus a Názáreti Szent Szűz által a választott néptől vette em­beri természetét. Erre utal minden történelmi és üdvösség­történeti feljegyzés. A történeti feljegyzések arról is szólnak és az egész hagyomány, hogy Jézus nyilvános fellépéséig Názáretben élt édesanyjával. József korán meghalt, hiszen Jézus születése idején is már öreg ember volt. Názáret népe természetesen József fiának tartotta Jézust, de csak Jézus nyilvános tanítása előtt. Amikor Jézus tanításával és csele­kedeteivel oly csodálatosan beszélt Mennyei Atyjáról, Aki­vel Ö egylényegű, megnyíltak szemeik és a saját élményeik hatására megvallották: Te az Élő Isten Fia. vagy! Ekkor Mária sem tartotta már titokban titkát az isteni beavatkozásról. Az ácsműhely Jézusa idején megkövezték volna, ha kútnáí azt hirdette volna, hogy Gyermeke a Szentlélek beavatkozása életében. Utóbbit magának Jézus­nak kellett meghirdetnie. T alán a hosszú harminc év alatt kétségek is gyötörhették: Nem volt-e csak egy vízió a názá­reti angyali jelenés? Szép látomás? Kánában, a nyolc boldogság hegyén és a Golgotán megértette az isteni Gond­viselést az emberiség megváltásában: lelki újjászületésé­ben. Mit is írhattak volna tehát részletesen az evangélisták Máriáról? A Fájdalmas Szüzanya történeti alakja elég volt azonban ahhoz, hogy a kereszténység szívébe zárja és ma­gasztalja. A vértanúk korában ennek kifejezést alig lehetett adni. Az evangélisták Jézus tanításáról írtak s nem élet­rajzot. Mária sokszor beszédtéma volt a keresztények összejövetelein. Erről tanúbizonyságot tesznek a katakombák freskói, így a Priscilla katakomba egyik freskója, amely a Szűzanyát a Gyermek-Jézussal ábrázolja. (A második szá­zadból!) A kereszténység felszabadulása századában temp­lomokat építenek az Istenanya tiszteletére, és El ezusban a } zsinati atyákat, akik Mária istenanyaságáról meghozták a maguk hitvallását, már hatalmas Bazilika üdvözölte. E Ba­zilika honlokzatán olt ragyogott a felírás: T heotokos-Isten­­anya! Az Istenanya, akinek Fia a maga személyében az Atyával egyenlő. Istenanya nem a természet jogán, hanem Jézus isteni személyiségének méltóságából. (Erre utal a Niceai Zsinat HOMOUZIOSZ dogmája is.) S éppen j 'lézus személye .—< személyisége az Istenanyát is alázatra készteti Fia iránt. Kéri kegyelmét, mint minden más ha­landó ember. Elmegy utána, amikor a népnek hirdeti az evangéliumot és beszélni akar Vele. Maga Márk evangé­lista is megemlíti: Jézus, a Názáreti, Mária Fia . . . (6. fe-I jezet) isteni természe tlel valóságos ember is, a mi testvérünk, a názáretiek testvére, minden ember testvére. 1 eslvér az isteni kegyeltség jogán! Nem igaz tehát Badiny Jós Ferenc rágalma, hogy az Ösegyházban nem volt meg a Mária-tisztelet. 4. ISTVÁN, A SZENT, AZ APOSTOL ÉS AZ ORSZÁGÉPITŐ Badiny Jós Ferenc történetszemléletének logikus, bár megdöbbentő művelete, hogy a kétezer éves kereszténység megrágalmazása után rágalmat szór az ezeréves keresztény Magyarországra, uralkodóira és intézményeire. Idézett nyílt levelében így sóhajt fel: “Elhaladt felet­tünk ezer év gyászos és szomorú története, ahol nagyon kevés ‘Mátyás királyi öröm’ érte a magyar népet. A leg­súlyosabb ítélete T. István királynak” szól. Badiny Jós Ferenc szerint T. István király sohasem volt szentté avatva, I. István nem is volt szent, hanem a magyar történelem leg­kegyetlenebb uralkodója . ’ Badiny Jós Ferenc Ítéletének megfogalmazása látszat­ja olyan érvel hoz lel, amilyent különben elvet magától. Azt állítja, hogy István király azért nem volt széni. mert a pápa ői sohasem avatta szentté. István esetében a nép ítélete nem számít. Aztán érvelését tovább magyarázza: Kánoni szentté­avatás a római egyházban a mai értelemben, vagyis előírt perrendtartással, már a XII. században megvolt. Talán előbb is. MindenI éppen a pápa dekrétuma volt szükséges a szenttéavatáshoz. Mindez István király esetében nem tör­tént meg. A vértanúk első három évszázadában maga a vértanú­ság avatta szentté a hitvallót, amit a római bírók, prokon­­zulok kihallgatási és vallatási jegyzőkönyvei igazoltak és bizonyítottak. Később a közvélemény, a nép ítélete alapján került be a hitvalló neve a Martirologiumba , szentek kalendáriumába . így volt ez az első századokban. Krisztus utón ezer körül a pápa joga volt teljesen a saját hatáskö­rében valakit szentté nyilvánítani. (Canonisatio). Ez először akkor történt, amikor 995-ban XVI. János pápa Udalrikot. Augsburg püspökét avatta szentté. Ugyanígy említés tör­ténik 1 170-ben, amikor III. Sándor pápa több hitvallót a szentek sorába iktatott. A szenttéavatási perrendtartások szabályait és feltételeit csak a tridenti zsinat (1545-1565) után kodifikálták. A mai kánoni szenttéavatási eljárás VIII. Orbán pápától való, akinek két konstituciója (1625 és 1654) kevés változtatással ma is érvényben van. Vili. Orb án pápa előtt évszázadokon keresztül a nép előtt ismeretes kritériu­mok alapján (vértanúság, szüzeség, tisztaság, áldozatos élet, szegények ápolása, egy életen át) avattak valakit szentté. VIII. Orbán pápa óta a kritériumok ugyanazok maradtak. Később a kánoni eljáráshoz oly cikkelyeket is csatoltak, amelyek azonosak bármilyen bíróság előtt lezajlott perhez. A csodák igazolását is fel kell mutatni a hősi fokban gya­korolt erényekhez. Ötven évnek kell eltelnie, míg a Ritus Kongregáció a kivizsgálások után javaslattal az ügyet a pápához terjeszti a boldoggá-avatási okirat kihirdetése cél­jából. A szenttéavatást ugyanis először a boldoggáavatás előzi meg. Maga a szenttéavatás ünnepélyes szertartások keretében a Szent Péter Bazilikában történik. VIII. Orbán pápa előtt ily bírósági eljárás nem volt. Évszázadok folya­mán igen sok vértanú, hitvalló, szűz került rá a szentek listájára. Ma sok szentről csak annyit tudunk megállapítani, hogy a nép szentként tisztelte őket. Az apostolok korában minden Krisztus követő szent volt, aki a keresztség kegyel­mében kitartott. Szent nemzetség vagytok, írta Péter apostol híveihez. A keresztség után a bűn nagy veszedelmet jelen­tett a hívő számára. Majdnem a biztos örök kárhozatot. Ezért sokan halasztották is a keresztség felvételét. A le­genda szerint maga Nagy Konstantin is csak halála előtt keresztelkedett meg. Szent István idején egészen VIII. Bonifác pápa két konstituciójának a megjelenéséig a közvélemény ítélete volt a döntő abban, hogy minden jogi perrendtartás nélkül a pápa valakit szentnek nyilvánított. Pápának ez a joga is csak a X. századtól kezdve állapítható meg. Érthető, hogy Szent István szentté nyilvánításában ezért hiába keresünk valami­féle jogi perrendtartást, mert az akkor, amikor a nép Istvánt már szentként tisztelte, mai értelemben vett jogi perrend­tartás, mint mondtuk, nem volt. De a kor és a Szentszék kívánalmai szerint István szentté nyilvánításához minden más kritérium és követelmény megvolt. István, a magyarok első királya, mint ember, mint családja és mint a magyar faj kiművelt fője valóban szentként élt. István már gyermekora óta belenőtt a ke­resztény világszemléletbe. Géza keresztény módon nevel­tette őt. Mint államfő és a magyar nemzet megteremtője szigorú és igazságos volt. A kormányzással járó szigorú íté­letei egyáltalán nem kisebbítik egyéni buzgó életének érde­meit. Mindkét dolognak és körülményeinek a megértéséhez szükséges, hogy legalább nagy vonásokban közelebbről lás­suk az ő kora társadalmának, a magyarságnak politikai, szellemi, vallási, erkölcsi képét. Csak e kép keretében bontakoznak ki azok a veszélyek és esélyek, amelyek a ma­gyarságot majdnem a megsemmisülés útjára sodorták, s amelyeket István király éppen szigorúsága, népszeretete, intézkedései, ítéletei által elhárított. István király mindenképpen az Egyháznak a nép által megcsodált szentje és magyar nemzetének országépítő apos­tola lett. Szent István gyermek- és ifjúkorának százada Európa és a kereszténység történetében talán a legtragikusabb. S ha a középkort sötétnek lehel nevezni, úgy ez a sötét jelző a X. századra vonatkozik. Örült rombolási láz gyötörte az emberiséget. A bizánci képrombolás ismeretes az Izlámmal kísérletezett kompromisszum hatásái-a. Maga az Izl ám (mohamedánizmus) fenyegető veszedelemmé vált, mivel a Korán híveit a szentháború első számú kötelességévé és fő­parancsává tette. Végig pusztította Afrika virágzó keresz­tény egyházait. Lerombolta és elégette a vértanú nemzedé­kek irodalmi alkotásait. Az alexandriai könyvtárat. Szent Ágoston nemzedéke unokáiban is átélte a népvándorlás borzalmait, Felbomlott Attila halála után minden hirtelenül feltámadó birodalom. Róma dicsősége már a múlté volt. A Kóspi-tó és a Fekete-tenger közelében keletkezett új népek hatalma csupán efemér jellegű. Problémáik állandóan súlyosbodtak. Zsoldos katonái agyukban az Izlám álmait kergették. Gondolunk itt a Kazár Birodalomban fellépő katonai válságokra, amelyekben csak a később ismertté vált magyar egységek maradtak sértetlenek. Egyidőre csak Nagy Károly birodalma állította meg az európai kereszténység katakombákba való levonulását. De ez a birodalom halála után felbomlott. Újabb népvóndorlási hullám öntötte el Európát. S éppen akkor majdnem végzetes családi intrikák avatkoztak be a római kereszténység pápaválasztásaiba. Egyszer a legyőzött pápa holttestét a I iberisz folyóba dobták. Ismeretes a történelemből, hogy éppen e korszakban Európa az Enns folyótól nyugatra vérzik a dinasztiák egy­más ellen vívott harcaiban. A pápai trón az itáliai kis udva­rok ‘ játéklabdája . Egyik nemesi-hercegi család öléből a másikéba hull. Ez a már említett sötét Középkor. A magyar vezérek és gyulák és horkák külön-külön is képesek hadjá­ratokat indítani a Nyugat ellen, sőt délen a Pó folyóig, sőt Bizánc határáig. A magyarok meg is szokják ezt a hadi­módszert. Nincs szükség náluk valamiféle nemzeti egységre a fejedelem abszolutikus hatalma alatt. Viszont ez magá­ban rejti már a magyar tragédia magvát a jövő szempontr jóból, amikor a lejedelmi erőskézre szükség lenne. Az egyes vállakózások azonban a század első felében nagy győzel­mekkel végződnek. A nyugatiak egymás ellen való harcai­ban szükséges szövetséges a magyar katonai egység vezére az egyik fél számára. A bajorok szövetkeznek is a magya­rokkal. S a magyar átgondolt haditervvel meg is segíti őket. A diplomáciai tehetség sem hiányzik a magyar vezéreknél. Így valóban nagy eredményeket érnek el. A magyar csa­patok többször Verdun-nél (a mai Franciaország), majd délen az Appenineken túl Toscanánál harcolnak. De a X. század első leiének harci szerencséje nem volt kihasználható a nemzetté még nem tömörült magyarság számára s Nyugat egysége felbomlott szintén. Valószínűleg a hosszú harcok­ban felőrlődtek volna és már a X. század végén és a má­sodik évezred küszöbén az Izlám felvonult volna Európa szívéig, mint amiképpen eljutott a mai Spanyolországban az ibériai hegyláncolatokig. Borzalmas dekadenciát jelentett a keresztény szellem megtorpanása az európai udvarokban és késleltette a magyarság nemzetté való egybeforradását ft Kárpátok ölében. Hiszen: a honloglaló Árpád már nem élt (meghalt 907-ben), Alkotása: a nemzeti egység meg-, szűnt. Dicsősége még megmaradt néhány élő szemtanú lelkében és a költő-énekeseknél. (Falán ily dalt énekelt az a leány is, akit Gellért püspök meghallgatott.) (V.ö. Pa­­clányi Viktor tanulmánya, Történelmi tanulmányok, 158. oldal.) A magyarok országa sok kis országból állott. A fent érintett európai helyzet nem is tudatosíthatta a ma­gyarok között, akik között csak rokonsági alapon volt vala­miféle szövetség, az erős nemzeti állam megalapítását. A fejedelemnek nem volt központi hatalma. A vezérek sa­­játmaguk stratégiái alapján vezették hadjárataikat. A tör­téneti gondviselés azonban beleszólt mind a magyarok, mind a nyugatiak dolgaiba. Két zseniális vezért adott, akik felis­merték a saját maguk szempontjából súlyos veszélyeket, esélyeket, tennivalókat és hozzáfogtak a reorganizációs mun­kához, de a végső célt tekintve szembekerültek egymással. Ez a két nagy egyéniség Nagy Ottó császár és a magyarok táborában: Bulcsu hadvezér. Említettük már. hogy Nagy Károly frank-római biro­dalma halála után felbomlott. (Császárrá koronázta a pápa 800 karácsony napján.) Egyideig Arnulf próbálta még ösz­­szetartani és hadjáratokat vezetett a lázadók ellen. A morva fejedelem ellen éppen Árpád csapatai segítették. Arnulf 900-ban meghalt. S ekkor következett be Európában a nagy politikai és erkölcsi káosz. Egy epizóddal Rómában már érzékeltettük igen súlyos és tragikus velejáróját: a ke­reszténység dekadenciáját is. Említettük azt is, hogy a magyarság számára, mily nagy helyzeti és katonai előnyt jelentett ez. A hadi vállalkozásokban 954-ig csak kevés csa­tát veszítettek. (Pl. 904-ben Kusaly vezérkedésének az idején és 915-ban Burgundiában.) A sors iróniája, hogy nemsokára a győző, a másik Arnulf, elveszti trónját és Bulcsu apjá­nak, Kálnak, ki Tas vezér fia, a házában kap menedéket. Arnulf az emigrációban magyar nőt vesz el feleségül Kál családjából. Ezáltal ekkor kerül először a bajor ház az Ár­pádokkal rokonságba. A rokoni kapcsolat visszaszerzi trón­ját. Szövetséget köt Bulcsúval. A szövetség katonai sikert hoz a magyarok számára. 927-től 956-ig a magyarok ha­talmuk tetőpontját érik el. Arnulf ellenfele kilenc évi adó­fizetésre kötelezi magát. Berengár hasonló feltétellel szintén békét köt a magyarokkal. Folytatjuk AZ AMERIKAI MAGYÁR SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE Az Amerikai Magyar Szövetség rendes Közgyűlését 1974 november 29-én pénteken tartja Clevelandban, a Plaza szálló tanácstermében. A Közgyűlést nagy érdeklő­dés előzi meg az amerikai magyarság részéről. Idáig több mint 90 amerikai magyar egyház, testvérsegítő egyesület, társaság és AMSz osztály jelentette be résztvételét és csat­lakozását, többen közöttük új tagszervezetek és egyházak. Az Amerikai Magyar Szövetség az amerikai magyar egyházak, egyesületek és szervezetek összefogó csúcsszer­ve, amelyik 1972-es Közgyűlése óta is a legmesszemenőbbig eleget tett érdekképviseleti kötelességének az amerikai ma­gyarság és az elnyomásban élő magyarországi és utód ál­lamokbeli magyar véreink érdekében. Ugyanakkor kultúiünnepélyeket szervezett, illetve ja­vasolt a 150 éves Petőfi és 250 éves Kovács évfordulókon, amelyekről számos amerikai szenátor és országgyűlési kép­viselő is megemlékezett. A Közgyűlést egy igazgatósági ülés előzi meg Ft. Dr. Béky Zoltán tb. püspök elnöklete alatt. Az ülés az intéző bizottság' által elfogadott alapszabály módosításokat és a beérkezett javaslatokat és indítványokat tárgyalja meg, és terjeszti Közgyűlés elé. A Közgyűlés de. 11 óra 50 perckor kezdődik. Fiók A. Álad ár bíró, országos elnök elnököl. Ft. Dr. Irányi László piarista viceprovinciúlis, tb. igazgató mondja a bevezető imát. Déli 1 órakor, a jelentések meghallgatása után ebéd a delegátusok részére. Délután folytatólagos közgyűlés, az új tisztikar és igazgatóság megválasztása. Határozatok a beérkezett indítványok ügyében. A Közgyűlést Nt. György Árpád imája mejezi be. Az újonnan megválasztott igazgatóság szombaton, no­vember 50-án de. 10 órakor ülést tart, amelyen megválaszt­ja az igazgatósági elnököt és a különböző bizottságok el­nökeit. NOVEMBER KÖZEPÉN MEGJELENIK MINDSZENTY JÓZSEF: EMLÉKIRATAIM a bíboros hercegprímás történelmi müve, amely gyermekkorától kezdve száműzeté­séig foglalkozik a mártír főpap, életével. A világ legnagyobb kiadói (Macmillan, Ullstein, stb.) egyidejűleg 12 nyelven, óriási példányszámban bocsátják közre a MINDSZENTY: EMLÉKIRATAIM at amely magyar nyelven legterjedelmesebb lesz, mert a Hercegprímás a magyar sors­tragédiát saját életén keresztül eddig isme­retlen, meglepetésszerü részletekkel ismer­teti. 0 A MINDSZENTY: EMLÉKIRATAIM kiállításában is a magyar könyvkiadás büszkesége lesz, keménykötéssel, gyönyö­rű művészi címlappal, 72 eredeti fénykép­pel, 532 oldalon. 0 A könyv ára, ennek ellenére, meglepően mérsékelt — I 5 dollár — amiben a postai ajánlott küldés dija is bennfoglaltatik. A modern világtörténelem egyik legna­gyobb értékét nyújtjuk Olvasóinknak MINDSZENTY: EMLÉKIRATAIM c. müvével, amely nemcsak saját, hanem sze­retteink karácsonyi könyvtárának is leg­méltóbb dísze lesz. 0 “CARDINAL MINDSZENTY MEMOIRS” az emlékiratok angol nyelvű kiadása is megrendelhető könyvosztályukon. A könyv 334 oldalon jelenik meg — no­vember második felében — és az ára $10.00. A megrendelt könyvet azonnal postázzuk a megrendelőknek. KÁRPÁT PUBLISHING CO. P. O. BOX 5348 CLEVELAND, OHIO 44101 Kérem, küldjenek alábbi címemre ____ drb. MINDSZENTY: "EMLÉKIRATAIM" c. könyvet. A---------- dollár vételárat csekken — money orderen mellékelem. Kérem, küldjenek alábbi címemre _______ db. (á. 10 doll.) "Cardinal Mindszenty Memoirs" cimü, angolnyelvü könyvet. A $_______vételárat csekken, money orderen mellékelem. Az alábbiakat kérjük NYOMTATOTT NAGYBE­TŰKKEL kitölteni: Név: ____________________________________________ CÍM: _________________ 5. OLDAT A SAJTÓALAPRA ADAKOZTAK Istenes D. Ferenc, Elisabeth, Pa. $5.00 Tosaky, Irén, S. Francisco, Cal. $5.00 Hálásan köszönjük a megértő támogatóst.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom