Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-09-27 / 37. szám

\ Magyar Újság folytatása. <—« Beolvadt lapok: Detroiti Hírlap Magyar Napilap ”, Flint és Vidéke”. Megjelenik minden pénteken (nyáron két alkalommal nem) A DETROITI SZERKESZTŐSÉG CÍME: P.O. BOX 418. NVYANDOTTE, MI. 48192. Tel.: (313) 935-4666. Minden hétfőn és csütörtökön este 5.30 és 7:30 közöt* VOLUME 64. ÉVFOLYAM ~ NO. 37. SZÁM. 1974. SZEPTEMBER 27. SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND. OHIO 44101. USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Oliio 44113 Telephone: (216) 696-5653 i_____________________________________________________ EGYES SZÁM ÁRA: 20 cent A FEKETE FAJTA KERESSÜK MEG AZ ELVESZETTET Kardinális úr vasárnapi szentbeszéde, 1974. szeptember 15. Becs, Pázmáneum. Az Úr j ézus a végtelen Szentség és az örök Szeretet nem ritkította meg soha az ő hallgatóságát. Akik jöttek, ha vámosok, bűnösök voltak is, azoknak is szólott az Isten igéje. Ö tudta azt, hogy ez a ténye, hogy ő a bűnösöket is ott tartja a hallgatóságában és nem utasítja vissza, sőt hí­vásukra még a lakásukra is elmegy, odaül az asztalukhoz és velük étkezik, ez nagy alkalom a botránkozásra az írás­tudóknál és a farizeusoknál. Az Ür Jézus nem védekezik. A kifogásra nem menti se saját magát, se a bűnösöket. Tanít ehelyett. De ez a ta­nítás jobb a legnagyobb védőbeszédnél. Miről szól ez a tanítás? Az elveszett juhról, az eltévedt juhocskáról és a pusztában a tövisbokrokon fölakadt juhocs­­káról. Sebet kap és ott várja a segítséget. A jó Pásztor az akolban otthagyja a 99 nem-bajbanlévőt, elmegy azután az egy után, mert annak a helye üres az akolban. Odamegy a tövisbokor alá, leszedi a tövisek közűi, befogja a sebét, aztán vállára veszi. Azzal sem törődik, ha rácsorog a vére. Viszi sietve haza, ott kimossa a sebet, bekötözi és nagyobb az öröme ezen a századikon, az eltévedtem a szinte elve­szetten, a sebesültön, nagyobb az öröme, mint az egészen rendbenlevőkön. És hozzáteszi odaátról, az örökkévalóságról: Nagyobb az öröm a mennyek országában egyetlen megtérő bűnösnek, mint 99 igaznak. Nemde ez a tanítás porrá zúzza mindazo­kat a kifogásokat, amiket a farizeusok, írástudók tesznek. Hát hiszen a bűnösöket nem megvetni, nem eltaszítani kell, hanem föl kell karolni ezekben is eltévelygő juhocskák van­nak és az Úr Jézus értük jött el. Elcserélte a mennyet a földdel. Az emberséget felvette és abban élt 33 eszten­deig, a bűnösökért. S mennél bűnösebb, annál inkább tette érte ezt az áldozatot. Ez az evangéliumi szakasz különösképpen szól a ma­gyar emigránsoknak. Másfédmilliónyian vagyunk itt, mini tévelygő juhok itt az idegenben. A régi hazától, a régi akoltól messze elszakadva és hazulról is hoztunk egy és más terhet magunkkal. Különösen, amit összeszereztünk. A fia­talok különösen úgy 1948 óta, mióta a nyilvános nevelés megnehezült odahaza. Azóta egyre nehezebb a helyzet és kevesebb tartalommal jönnek el hazulról az emberek. Voltak még olyanok is, akik tökéletes keresztény életet éllek, de itt künn a kisértésnek, a megpróbáltatásnak az ide­jén itt még a jók is megtorpannak és nehézségbe kerülnek hitéletükkel. Nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a papnevelés sok­kal gyengébb, mint a megelőző nemzedékek idejében. Az általános világszeüem ott van a papságnak és a kedves nővéreknek a nevelésében is. Ezeket mind figyelem­be kell vennünk. Nekünk van hivatásunk itt künn is. Ez a hivatásunk az, hogy mint egyének, mint családok itt az igazságnak a követei legyünk. Nemzetünk igazságának a követei. Mu­tassunk rá példánkkal arra, hogy ez a nép nem olyan, mint amilyennek a trianoni döntések mutatták, — akarták mu­tatni. Azután legyünk az ateizmussal szemben annak a megnyilvánítói, hogy mind az, ami otthon van, hazugságon épül föl. És Nyugatnak hályogos szemeit tisztítsuk meg az igazságnak a közlésével. Ezek fontosak. Aztán nagyon lényeges dolog az, hogy mi találjuk meg azt is, ami vonzó és kedves a gyarló emigránsok köré­ben is. Mikor az Egyesült Államokban repülőgépen men­tünk ebben az esztendőben, egy intelligens fiatal ember elénk utazott és ott ült a repülőgépen. Kérdezem, honnét jött? Azt gondoltam, hogy a legközelebbi repülőállomásról, ahova mi menendők voltunk. Nem — azt mondja, .—■ mi igen messze vagyunk innét. Mennyien vannak ottan magyarok? Azt mondja, hat család. Mikor volt az utolsó magyar szent­mise vasárnap? Azt feleli, nálunk még sohse volt magyar szentmise. És összejönnek a hívek, a hat család? Azt mond­ja, nagyon összejövünk és nagyon szeretjük egymást. És azt mondja — mi dolgozunk is a jó célért. Az asszonyok összebeszéltek, egy kifőzdét csinálnak, ők vezetik. Ők biz­tosak abban, hogy amit ők főznek, az az amerikaiaknak is ízlik és hát jó célra fogják a főzéseket csinálni. Mennyi volt a bevétel, a tiszta jövedelem a múlt esztendőben < kérdezem tőle. Azt mondja, kétezerkilencszáz dollár volt a tiszta jövedelem. És mi volt a sorsa ennek a 2.900 dollár­nak? Azt mondja hát küldtünk az emigráns sajtóra, azután küldtünk a római zarándokházra, küldtünk a Burg Kasthi magyar gimnáziumnak, azután amikről tudunk itt Ameri­kában, kisebb tételeket itt is küldünk. Azt mondtam, na­gyon szép, nagyon jól van, de valamit el kell csípni mind­egyik tételből a következő években és esztendőnkint kell fordítani egy fölszentelt papnak az útiköltségére és akármi­lyen messziről, de évente egyszer, augusztus 20-án, vagy a rákövetkező vasárnapon hozzanak egy felszentelt papot. Akkor azután lesz gyónási alkalom, annak is főzhetnek ebé­det és azután az egész esztendő másként fog kinézni, ha a Szentáldozatban együtt vagyunk Istennel. Felugrik és azt mondja, jaj de remek gondolat! Nagyon köszönjük! így lesz, lecsípjük az adományokat és erre a tételre is juttatunk majd. Hogyha mi fölkaroljuk az emigránsokat, segítünk Folytatás a negyedik hasábon SZÓLÁSSZABADSÁG? _ Shockley James . Nobel-díjas tudós kutatásai során arra a meglepő eredményre jutott, hogy á fekete fajta származásiam okok következtében alacsonyabb értelmiségi fokon van, mint a fehér fajta. Megállapításával Innis Roy, a “Congress of Racial Equality országos igaz­gatója szállt szembe, aki maga is fekete. A két kiváló tudós körútra indult, hogy ellentétes felfogását nyílt vita során ismertesse a közvéleménnyel, elsősorban az egyetemi tanu­lóifjúsággal. Clevelandben a Case Western Reserve egye­tem Strosacker előadótermében gyűlt össze 600 hallgató, hogy a vitát meghallgassa. A terembe természetesen csak belépődíjjal megváltott jeggyel lehetett belépni. A vitára azonban nem került sor, mert valami 20-25 fekete hallgató az első sorokban fülsiketítő zajongást kezdett, sípolt, lábbal dobogott és vadul ordítozott. Két órán át! Az előadók és a hallgatóság birkatürelme valóban csodálatos, de kissé ért­hetetlen is. Miért nem teremtetett az egyetemi hatóság rendet? Miért nem követelte a hallgatóság óriási többsége; a zajongók eltávolítását, vagy a belépődíj visszafizetését?­­Két óra után az előadók eltávoztak. Az egyik belvárosi­szállóban kisebb hallgatóság jelenlétében lefolytatták vitá-; jukat, amelynek szövegét szalagra vették. Talbert Jeff, a Student Lecture Committee elnöke ígéretet tett, hogy a vita meghallgatását a szalagról minden érdeklődő hallgató részére lehetővé teszi. A rendzavarok ellen fegyelmi eljárás indítható, de annak elrendelését Chandrasakar dékán pil­lanatnyilag nem talál ja időszerűnek. A rendzavarok a CWRU afro -amerikai társaságának tagjai voltak, akikhez azonban többen csatlakoztak a clevelandi állami és az ak­­roni egyetem fekete hallgatói közül is. Magatartásukat egyetemi körökben is, általánosságban is elítélik. A eleve-1 lancli délutálni lap szerkesztői cikkben foglalkozott a kér­déssel. Az esetben a szólásszabadság súlyos sérelmét látta, amely szerinte különösképpen szomorú tényként éppen a szólásszabadság bástyáin belül, egyetemen történt. Arra persze sem a szerkesztői megnyilatkozás, sem senki más nem keresett választ, miért kell az egyetemi ifjúság kedélyeit országos körúton többször megismételt — akár tudományos megalapozottságú — vitával a fajtabéli ellentétek feszege­­tése útján izgatni. Pedig ez a válasz igen érdekes lenne. SEMMI JELE SINCS — A népszámlálási hiva­tal adatai szerint az or­szág fekete lakossága 1970 és 1973 között 5%-kaI növeke­dett, 22.8 millióról 23.9 millióra emelkedett. Ugyanebben az időszakban a fehér népesség csupán 2%-kai szaporodott, 179.5 millióról 183.5 millióra növekedett. A szaporodás terén mindkét fajtánál erős visszaesés mutatkozik. 1960 és 1970 közt a feketék még 20%-kal 19 millióról 22.8 mil­lióra gyarapodtak, a fehérek száma pedig 12%-kaI 160 millióról 179.5 millióra emelkedett. A fekete fajta fokozot­tabb erősödése a természetes szaporodás útján tehát mind­két időszakban kétségtelenül kimutatható. A statisztikai adatok azonban a fekete fajta fokozódó szerephezjutását politikai téren is világosan bizonyítják. Öt évvel ezelőtt or­szágszerte csupán 1185 fekete töltött be választás útján elnyert közhivatalt, egy évvel ezelőtt már 2621. 1974 április 1-én pedig 2991. Legtöbb a választott fekete köztisztviselő (194.) Michigan államban. Utána Mississippi (191), New York (l74) és North Carolina (159) következik. A válasz­tott fekete köztisztviselők 45 államban és Columbia-kerü-' Ietben oszlanak meg. 120 köztük polgármester. A városok között, amelyeknek élére megválasztották őket, ott van Atlanta, Cincinnati, Dayton, Detroit, Los Angeles, Newark és Raleigh is. A statisztikai adatok tükrében semmi jele sincs annak a fehér összeesküvés -nek a fekete fajta ellen, amelyről bizonyos fekete körökben szó esik. AMNESZTIA _ Ford R. Gerald elnök nem rettent meg az elődjének adott pardon nyomán felzúduló, mesterségesen szított “felháborodás -tói. Döntött a vietnami hadviseléssel kapcsolatos katonaszöke­vények amnesztiája ügyében is. Mindkét szélsőséges állás­pontot figyelmen kívül hagyta és a kegyelmet két feltétel­hez kötötte. Mind a hazatérő katonaszökevények, mind azok, akik a katonai szolgálat elől menekültek el, kötelesek megújítani hűségesküjüket és legfeljebb két éven át mér­sékelt fizetés ellenében olyan polgári munkakörben dolgoz­ni, amely az Egyesült Államok közegészségügyét, biztonsá­gát, vagy érdekét szolgálja., A fegyveres erő kötelékében az amnesztiában részesülők nem teljesíthetnek szolgálatot és nem élvezhetik a Cl törvény kedvezményeit sem. Az esetek felülvizsgálatára Ford elnök 9 tagból álló bizottságot nevezett ki. A bizottság tagjai az amerikai társadalom ki­tűnő keresztmetszetét képviselik. Elbírálásaik során termé­szetesen azok részesülnek előnyben, akik már kiszabott bün­tetésüket töltik. Az elnöki amnesztia keresztény világszem­lélettel kétségtelenül megnyugtatónak mondható. Az a két évi közmunka azonban, amelyet elnyerése érdekében a ka­tonai szolgálat alól kibúvók végezni kötelesek, semmi, de semmi az 56.000 vietnami hősi halott áldozatához, sőt a szolgálatukat híven teljesítő életbenmaradottak szenvedé­seihez kepest. A megbekeles jobb, mint a megtorlás? Ezt a kérdést csak a jövő döntheti el. MIT MONDOTT AZ ELNÖK? - Ford elnök népszerű­ségét az elődjének adott pardon erősen megtépázta, heg utóbbi sajtóértekezletén valósággal felelősségre vonták, hogy miért és hogyan tudott Nixon volt elnöknek pardont adni. Ford elnök nyílt határozottsággal válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. A sajtó egy része azonban válaszának szavait kiforgatta, saját céljainak megfelelő módon tá lalta. Mit mondott az elnök? Azt jelentették nekem, hogy le­hetséges, igen valószínűen lehetséges, hogy az elnök az igazságszolgáltatás meggátolásával és 10 más valószínű bűncselekmény elkövetésével lenne vádolható ’, de ha erre sor kerülne, egy évre, vagy talán ennél is hosszabb időre lenne szükség, hogy az egész vádemelési és bírósági tár­gyalási folyamat végbe menjen. Ford elnök — mint mondta ez után a tájékoztatás után maga mérlegelte és döntötte el, hogy a pardont megadja. STRAUSS TÁMADÁSA - A "Democratic National Com-mittee elnöke, Strauss S. Robert, a Nixon volt elnöknek adott pardonnal kapcsolatban elég élesnek mondható Lá­­madást intézett Ford R. Gerald elnök ellen. Mint a de­mokrata párt elnöke, több mint egy év óta ellenállt annak a követelésnek, hogy Nixon Richard lemondását, közjogi felelősségre vonását, újabban pedig bíróság elé állítását és elítélését sürgesse, mert az alkotmányos eljárás fölé nem akart pártos felhőt vonni s ezáltal az országnak, a rend­szernek és az egyénnek rossz szolgálatot tenni. Helyeselte Ford elnöknek azt az első álláspontját hogy az igazságszolgáltatási folyama Ipák előbb végbe keil mennie, az elnöki állásfoglalásra csak azután kerülhet sor. Ez az álláspont — Strauss szerint — jogos és helyes volt, amelyet az amerikai nép politikai nézetétől függetlenül el­fogadhatott, megérthetett és indokoltnak tartott. Kevés amerikai akarta, hogy Nixon Richard börtönbe kerüljön. A legtöbb amerikai azonban azt várta, hogy a teljes igazság kiderüljön. Ezért Ford elnöknek az a nyilatkozata, amelyben be­jelentette, hogy Nixon Richardnak teljes és feltétlen par­dont adott, számára a legtökéletesebb meglepetés volt, mert az ellentmondásba került Fordnak korábbi kijelentéseivel, amelyeket a Kongresszus előtt alelnöki megerősítését meg­előzően tett. Ford elhatározása — szerinte az amerikai igazságszolgáltatási eljárás megcsúfolása. Súlyos megsértése annak az amerikai meggyőződésnek, hogy a törvény min­denkire egyformán vonatkozik. Szembeszállás az amerikai néppel és azzal a rendszerrel, amelyben ez a nép él. Csak természetes, hogy az átlag amerikai részéről különböző kér­dések merülnek fel, amelyek sem az ország, sem a párt ér­dekeit nem szolgálják. Ezért, mint a demokrata párt elnöke, felszólítja Ford elnököt, fejtse ki pontosan, miért adott par­dont Nixonnak, amikor az nem ismerte el, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna és amikor továbbra is azt halljuk és olvassuk, hogy Nixont a bosszúálló sajtó és az ellenséges Kongresszus üldözte el hivatalából. Az átlagos amerikai érthetően vetheti fel a kérdést, vajon ez a meg­gondolatlan eltakaró pardon milyen más, ez ellen a köztár­saság ellen elkövetett bűncselekményeket seper az országos Ielkiismeret szőnyege alá. A nemzet és azok számára, akik abban mertek reménykedni, hogy Ford elnök új korszak haj­nalát jelenti Amerikának, szomorú nap ez. Kevesebb, mint 50 napon belül inkább legsötétebb óráink árnyai tértek vissza, mintsem az amerikai igazság fénye, ahogy reméltük. NIXON BETEG - A volt elnök kedélyét Ford elnök pardonja nem nyugtatta meg. Olyan hírek járják, azon tépelődik, hogyan kényszerít­­hették lemondásra, sőt el sem akarja hinni, hogy már nem elnök. Lába feldagadt. Két orvos is megvizsgálta s állapo­tát annyira komolynak találta, hogy kórházba vonulására minden előkészületet megtettek. ÉrhártyagyúIIadása ugyan Tkach Walter kezelése révén javult, főként a vele járó fáj­dalom enyhült, a további kivizsgálás azonban szükségesnek látszik. A volt elnök betegségének komolyságát először két veje hozta nyilvánosságra, aztán leánya erősítette meg. Eisenhowerné tagadta, hogy apja lelkileg kiegyensúlyozat­lan lenne. Ügyvédei a neki szóló bírósági idézés mellőzését kérték. Azzal érveltek, hogy Nixon betegebb annál, mint­hogy tanúskodni tudna. Kórházba vonulása rövidesen, ta­lán két héten belül megtörténik. HAIG KINEVEZÉSE - *WR. Gerald elnöUz Európában állomásozó amerikai haderő parancsnokává és a NATO haderők leg­főbb parancsnokává Fiáig M. Alexander tábornokot nevezte ki. Az utóbbihoz a NA TO formális hozzájárulása szüksé­ges. Fiáig tábornok 5 és Vá évet töltött a Fehér Házban. Először Kissinger A. Henry nemzetbiztonsági tanácsadó katonai tanácsadója, ezt követően rövid ideig az Army ve-KERESSÜK MEG AZ ELVESZETTET Folytatás az első hasábról nekik lelki és testi ügyeikben, akkor mi méltó fiai vagyunk Szent Istvánnak, méltó leányai vagyunk Árpádházi Szent Erzsébetnek. I egnap volt a Szent Kereszt felmagasztalásának ün­nepe. Az Ur Jézus keresztjét felmagasztalták az események Szent Ilona kezével és most arról van szó, hogy mi is az emigrációs keresztet, >— a magunk emigrációs keresztjét ma­gasztaljuk fel a magunk tevékenységével, a jó Pásztor sze­­retetével. Ma Mária drága nevének a vasárnapját üljük. Mária a bűnösök menedéke. Szeressük az emigráns-társakat akkor is, ha elveszett, ha eltévedt juhok, akkor is ha tövisbokrokba akadtak föl a világ szellemétől. Akkor megszenteljük a szenvedéseknek az idejét, Isten dicsőségére, a magunk lel­ke javára. Amen. zérkari főnökének helyettese volt. Haldeman távozása után a Fehér Ház ügyigazgatásának élére került. Kitűnő katona, aki tüneményes gyorsasággal emelkedett az ezredesi rang­ról a tábornoki rangra és nagyszerű diplomata, aki a Fehér Ház ügyintézésének élén a legnehezebb időben kifogásta­lanul megállta a helyét. Új beosztásában felkészültségével nagy szolgálatokat tehet hazájának. Mint elődje, az európai haderő parancsnoki tennivalóinak ellátásával valószínűleg ő is helyettesét, a németországi Stuttgartban állomásozó Fade J. George repiilőtábornokot bízza meg s így minden erejét, tehetségét a NA I O-erők parancsnoki teendőinek ellátására fordíthatja. NIXON NYOMÁBAN - Ford R. Geralr! ej nÖK Kissinger Kin­ügyminiszterrel együtt megjelent az Egyesült Nemzetek közgyűlésének megnyitó ülésén s ott beszédet mondóit. Me »'jelenésének és beszédének egyaránt az volt a célja, hogy a világ köz. leim nyét megnyugtassa: az elnöki tiszt­­cégben törté. 1 sz nélvi változás lényegileg nem jár a/. ' !!* h ' ■ I; 1 ■ - •! A Vg határozottabban kijelentette, hogy a külpolitika terén Nixon M. Richard volt elnök nyomában halad azon a úton, ame­lyet Nixon külügyi politikája tekintetében Kissinger A. Henry külügyminiszter útján kijelölt. Hangsúlyozta, hogy a külügyminiszter minden tekintetben legteljesebb bizalmát bírja. Rámutatott azonban arra is, hogy a világpolitika cél-, jait csak a nemzetközi együttműködés révén lehet megol­dani. Nevek megemlítése nélkül figyelmeztette az arab ál­lamokat, hogy országaik olajbőségét ne használják szűk nemzeti, vagy tömbérdekek biztosítására, mert ez a maga­tartásuk igen könnyen azt vonhatja maga után, hogy más nemzetek is hasonló magatartásra szánják el magukat. Az elnö,k ezzel szinte megfenyegette az érdekelt arab államokat, hogy az olajjal való üzletelés politikájának megtorlásaként az Egyesült Államok beszüntethetik ezekbe az országokba élelmiszerszállítmányaikat. Hasonló figyelmeztetés irányult a Szovjetunió felé is, amikor a nukleáris fegyverkezés te­kintetében történő megegyezés szükségességét hangsúlyozta. KISSINGER ELLEN - Az elnök legutóbbi sajtó­értekezleten az egyik hoz­zá intézett kérdésre adott válaszában elismerte, hogy az Egyesült Államok kormánya a Cl A útján támogatásban részesítette a marxista Allende chilei elnök megbuktatásába irányuló mozgalmat. Hamarosan az is kiderült, hogy a tá­mogatás kezdeményezője más amerikai szervek ellenzése dacára .— Kissinger külügyminiszter volt. Quie H. Albert republikánus kongresszusi képviselő, akinek nézetei Ross B. Thomas tudósító véleménye szerint, általában megegyez­nek az elnök nézeteivel, nem késlekedett annak megállapí tásával, hogy a külügyminiszter hitele megrendült, legjobb lesz tehát, ha Ford elnök meneszti. Egyesek már Kissinger utódját is emlegetni kezdték. Persze nem a saját vélemé­nyükként, hanem úgy, mintha mindez az elnöktől indult volna ki. aki természetszerűen szabadulni óhajt a volt elnök bizalmas munkatársaitól. A hírbevetés azonban csődöt mon­dott, mert Ford elnök félreérthetetlen határozottsággal kö­zölte minden illetékes tényezővel, hogy Kissinger változat­lanul legteljesebb bizalmát élvezi. A CIA szerepét okosan megmagyarázta azoknak, akik ebben a kérdésben mérvadók, a Kongresszusnak sem óhajt adós maradni a szükséges fel­világosításokkal. Reméljük, hogy a jövőben és más vonat­kozásban ugyanilyen határozottsággal száll szembe minden romboló szándéknak, amelynek elődje sajnálatos módon ál­dozata lett. AFRIKÁBAN HAILÉ SELASSIE császárt az étiópiai katonai erők bizottsága megfosztotta trónjától. Erre a lépésre azért került sor. mert a 82 éves uralkodó, aki 43 éven át intézte a 3000 éves ország sorsát, az alkotmányra vonatkozó tervezet gon­dolatát elutasította. Az alkotmánytervezet Imru Michael Lij miniszterelnök terjesztette eléje. A császári palotát nemzeti palotának nyilvánították. A császár leányát, T enagne-Worfc hercegnőt letartóztatták, főbb családtag letartóztatására számítanak. A császár ellen az a vád merült lel, hogy kirí földön, elsősorban Svájcban billió $-os betéteket helyezett el. A család külföldön elrejtett vagyonát több mint 1Ö billió $-ra becsülik. Legértékesebb a 135 millió $ értékű 887.000 uncia arany, ami szintén valahol külföldön van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom