Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)
1974-09-13 / 35. szám
2. oldal;. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1974. SZEPTEMBER 15. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS Megjelenik minden pénteken Weekly except two weeks during the summer (last week in July and first week in August) Főszerkesztő — Editor in Chief KÓTAI ZOLTÁN Kiadó — Publisher KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue, Cleveland, Ohio 44113 P.O. Box 5348, Cleveland, Ohio 44101 Telephone: (216) 696-3635 A detroiti szerkesztőség és kiadóhivatal hívható (hétfőn és csütörtökön este 5:30 és 7:30 óra között) Telephone: (313) 935-4666 ELŐFIZETÉSI ÁRAK SUBSCRIPTION RATES Egy évre........... $12.00 For one year .. $12.00 Fél évre................ 7.00 For 6 months .. 7.00 Egyes szám ___ 0.20 Each copy 0.20 Second Class postage paid at Cleveland, Ohio Vas zary Gábor: A N YU L Amint kinyitották a kertajtót, egy málnabokor mögül megugrott a nyúl. Mint a suhanó nyíl repült át a virágágyak fűlött, lel a kert végének és eltűnt a szőlőtőkék mögött.- Nyúl, nyúl! .—■ kiáltották a hölgyek és csillogott a szemük a váratlan meglepetéstől. 1—' Ugyan, hogyan jutott be a kertbe, — morfondírozott a vendéglátó gazda >—< a drótkerítésen sehol sincs lyuk. Mindjárt meg is indult, hogy utána nézzen. Ekkor jelent meg másodszor is a nyúl és ahogy átiramodott a kerten, a hölgyek vidáman, izgatottan sikoltozni kezdtek.- Meg kell fogni! . . . Fogjuk meg! ... — és máris szaladtak utána. Ha akkor a szegény nyúl egy kicsit eredetibb lett volna és egyenesen nekik szalad, mindnyájan hanyatt-homlok menekültek volna előle, és békét hagytak volna neki. De a nyúl félt és szaladt és a szaladok sorsa az, hogy utánuk iramodjanak. Egy csirkét is majdnem lehetetlen elfogni egy nagy kertben, hát még egy nyulat. Sokkal gyorsabb mozgású és fürgébb az. Inkább érdeklődve, mint eredményt remélve mentem a bokrok felé, ahova beszaladt a nyúl. Úgyis megugrik és nincs ember, aki elevenen nyakon csípheti. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor közvetlen előttem megláttam a nyulat, amint ijedten a földre lapulva, nekidobta magát a drótkerítésnek és ott akart kimenekülni, ahol emberi számítás szerint képtelenség volt. Úgy látszik, valahol a drótkerítés között bújt be és most ösztönösen ezt az utat keresi újra. Egyszerre elkapott engem is a vadászszenvedély és látva, hogy a nyulat könnyen meg lehet fogni, biztatásomra a többiek is odaszaladtak és elzárva az útját, csak úgy szabadkézzel a két fülénél megfoghattam. Eszeveszetten rugkapálódzott, de nem túdott már elszabadulni. Őszintén szólva, engem csak addig izgatott, amig a kezemben tarthattam, azután már szívesen eleresztettem volna. De ezt mindnyájan élénken ellenezték. A társaság legédesebb és legbájosabb hölgytagja szorgalmazta legjobban, hogy a nyulat megtartsuk. <—> Fel akarja nevelni szegénykét? Megdöglik a rabságban. ' Dehogy is. Majd megesszük. De most még nem kell megölni. Halott nyulal nem ülök egy autóba, de majd Pesten linóm lesz a nyúlpecsenye. Jaj, de finom lesz! . . . | Szép szemeit az égnek emelte és csókolni való szóját vágyakozva megnyalta a nyelve hegyével. Szaladt spárgát szerezni, de mivel spárga nem volt kéznél, egy vékony piros szalaggal kötözték össze a nyúl lábait. Aztán bevitték a szobába és lefektették a földre. A nyúl riadt szemei elárulták, hogy megérezte a borzalmas jöcőt. Elfordítottam a fejemet, hogy ne is lássam. A hölgyek már a nyúlpecsenye elkészítési módjáiról fecsegtek: tárgyilagos hangon, teljes hozzáértéssel megbeszélték, hogyan kell megnyúzni; szalonnával megtűzdelve tepsibe tenni. Tálalásnál keresztbe vágjuk fel, hogy minden sze let csinos legyen és díszítsük citromkarikákkal. 1—' Édesem, a nyúl húsán lévő hártyabőrt is le kell szedni, mert ha rajta hagyod, kemény és rágós lesz.- El kell ene ereszteni a nyulat mégis, — jegyeztem meg csendesen. Szánalmasan néztek rám. ' Ugyan! Micsoda ötlet. • Egy d arabig csendes undorral' szemléltem őket, aztán I visszamentem a nyúlhoz. Riadtan feküdt a földön és meg-megrándította a testét. Amikor megsimogattam, minden porcikája reszketett. Tulajdonképpen én vagyok a bűnös, mert én fogtam meg. Nem is tudom, miért tettem. Visszamentem újra a többiekhez és próbáltam a lelkűkre hatni. Az életről beszéltem, a szabadságról, a nyulak csendes családi életéről, a békéről, a megbocsájtásról, mindez nem basznál semmit, a nyúlra nem haragudott senki, csak éppen meg akarták enni. ' Túlságosan fiatal nyúl. Nagyon nyálkás lehet a húsa. Higyjék el, nem is érdemes megenni. Oh, dehogy is nem. Éppen az a jó, hogy fiatal. Kegyetlenek voltak. A legelszántabb volt közöttük éppen a szép leány, akiről még az előbb is megállapítottam magamban, hogy EMLÉKEZÉSEK írta: Kemény Júlia A negyvenes évek végefelé, a második világháború után, mint magyar újságíró, Clevelandba kerültem, ahol csodálatosan szép és élénk magyar életet találtam. Clevelandot amerikai Debrecennek nevezték, pedig ez az elnevezés nem volt helyt álló. Cleveland nem volt Debrecen, nem is volt magyar város, hanem a milliós amerikai nagyvárosban két magyar falu volt. Az east sidei magyar falu központja a Buckeye road körzete, a west side magyar faluja pedig a Lorain avenue volt. Mindkét magyar falunak megvolt a maga saját élete. A magyar falvakban mindenki a saját anyanyelvén beszélhetett és megtalálta a magyar üzleteket, magyar kocsmákat, vendéglőket. Az üzletek cimtáblájón levő magyar nevek elárulták a körzet magyar jel legét. Ezért azután nagyon sok magyarnak, aki hosszú évtizedek óta élt Clevelandban, nem is volt szüksége arra, hogy angolul beszéljen és leginkább csak a gyermekek tanulták meg az idegen nyelvet, mert az iskolai tanítás angol volt és a fiatalok egymás között is angolul beszéltek. Munkámat a magyar napilapnál Muzslay József vá rosi szerkesztő beosztottjaként kezdtem meg. Muzsi bácsi ismertetett meg a clevelandi magyarsággal, az egyházakkal és egyletekkel is. Sem az öreg újságíró, sem én a greenhorn”, nem vezettünk autót, de arra abban az időben nem is volt szükség. mert akkor még az autóbusz és villamos közlekedés nagyon jó és sürü volt. Nem is járt annyi gépkocsi az utcákon, mint manapság. Amikor Muzsi bácsi a Bethlen Teremből, Szent János, vagy Szent István Teremből, a Dalárdából, Önképzőkörből, Kálvin Teremből vagy bármely magyar gyűlésről, vagy eseményről a késői órákban jött el és éjfél táján várta az autóbuszt, senki nem' háborgatta, senki meg nem támadta. Nyugodtan állhatott a megállónál és várhatott az autóbuszra, ha csak valamelyik arra haladó autóból valaki ki nem kiabált neki magyarul: Muzslay úr, ne álldogáljon itt a hidegben, hanem ugorjon be gyorsan a kocsimba, hogy hazavigyem ’. Ha csak nem volt nagyon részeg a magyar atyafi, akkor persze Muzsi bácsi örült, hogy hazaviszik, mert tudta jól, hogy a felesége már nagyon várja őt otthon egy pohár meleg tejjel és néhány szem aszalt szilvával, amelyet lefekvés előtt elfogyasztott. Clevelandi letelepedésem után rövidesen, a Szent Imre egyházközség tagja lettem, de szívesen eljártam minden más magyar egyházhoz, mert minden magyart testvéremnek éreztem ebben a nagy idegen országban. Megismertem és megszerettem a clevelandi magyarokat. Azok a szép boldog idők hamar elmúltak és mindkét magyar faluból a fiatalabb magyarok elköltöztek a modernebb külvárosi negyedekbe. De az idős magyarság egy része még manapság is i'agaszkodik hagyományos fészkéhez és ha árrafelé járunk, ahol ma már csak elvétve élnek magyarok, most is ráismerhetünk azokra a házacskákra, ahol magyarok laknak. Amikor azt látjuk, hogy az előkertekben minden tenyérnyi helyen szinpompás virágok illatoznak, amikor az ablakok messziről fénylenek, világítanak a tisztaságtól, a patyolat függönyök még foszladozó Torukban is messziről fehérleriek, akkor tudjuk, hogy ott még mindig magyarok élnek. A GYORSHAJTÓK FIGYELMEZTETÉSE A kaliforniai Los Angeles környékén a gépkocsivezetők elfeledkeztek a hajtási sebesség 55 mérföldes felső határáról. Visszatértek a régi 65 mérföldes gyorsaságra. A műúti rendőrség hatalmas táblákat készíttetett “It’s 55 felírással s ezeket nem az útmentén helyezte el, hanem rendőrk öcsik tetejére, amelyek piros lámpájukat villogtatva vegyültek a műúti forgalomba. Egy-két perces időközönként 14 rendőrkocsi vonult fel hasonló felírással. A forgalom lelassult. Kovách Bob hadnagy közlése szerint azonban az eredményt csak később tudják megfelelő módon kiértékelni. tamnttmmmammmmramnmttmmmmmmtmsraramwtttmmnatr, jól jár, aki feleségül kapja. Ártatlan, romlatlan lelkű, szelíd teremtés . . , Na igen, csak éppen nyulat nem szabad mutatni neki. Miután reménytelen volt minden szép szó, csak annyit jegyeztem még meg: — Mindenesetre engem ne hívjanak el. ha megeszik a nyulat. Egy falatot se tudnék lenyelni belőle. Ez se nagyon izgatta őket. Később újra megpróbáltam a lelkű kre hatni. Hasztalan. Alkonyat felé, amikor mindnyájan a kert végében voltak, megint bementem a nyúlhoz. Ugyanúgy feküdt ott, mint előbb, reszkető testtel, halálfélelemmel telítve és halkan, panaszosan felsírt. Ez nekem elég volt. Történjék bármi, a nyulat szabadon eresztem. Legfeljebb szemrehányásokkal illetnek érte, de a nyúl mégis élni fog. Egyszer úgyis agyonlövik a vadászok, de az a halál gyors és szenvedés nélküli lesz, nem ilyen rettenetes, amelyre most várakozik. És ki tudja, talán még hosszú évekig elélhet. Vannak öreg nyulak is, illetve nagyon ügyetlen vadászok. Amint föléje hajoltam, hogy kiszabadítsam, léptek zaját hallottam a kert felől. Hamarjában az ajtó mögé álltam. A szép lány jött be a szóbába. Egy pillanatig a kert felé figyelt, aztán gyorsan letérdelt a nyúl mellé és kioldotta a vékony kis piros szalagot. A nyúlt vidámat ugrott és pillanat alatt eliramlott az alkonyodó kert felé. A szép lány felegyenesedett és hosszan, szeretettel utána nézett. Aztán a kis szalagot gyorsan a földre dobta és kifelé indulva, hangosan a következőiket mondta:- Jé, megszökött a nyúl. Olyan megnyugtató és szép volt, hogy szerettem volna megcsókolni érte a kezét. De úgy látszik, titokban akarta tartani, hogy szive van. Manapság már ezt is restellni kell. A west sidei magyar református nép lelkipásztora an nakidején Nagytiszteletü Daróczy Mátyás volt hosszú évtizedeken keresztül. Gyülekezete rajongott érte és minél szigorúbb volt és minél jobban követelte a rendet, pontosságot, annál jobban szerették. Amikor a Kálvin Teremben ebéd volt, amit néhai Lakatos Néni, a hires magyar szakácsnő vezetésével főztek az asszonyok, akkor az ebéd délben egy órakor kezdődött. Egy perccel sem előbb és egy perccel sem később. Soha nem volt a lelkész tekintettel arra, hogy valami előkelőséget, a polgármestert, szenátort, városatyát, püspököt, zirót vagy bárkit vártak, az ebédnek percnyi pontossággal kellett kezdődnie. Daróczy Mátyás jól értette, hogyan kell rendet teremteni és tartani. Nemcsak az idős néniknek kellett Lakatos Néni utasítása szerint dolgozni a konyhában, hanem a lelkipásztor elvárta a Fiatal Asszonyok Köre vezetőitől és tagjaitól is. hogy bemutassák szakácsművészetüket. Híresek is voltak a west sidei magyar református fiatalasszonyok eledeleikről. Amikor a nagy református magyar konvenció volt a Kálvin Teremben, akkor a lelkipásztor a fiatal nőket biztá meg a vendégek ellátásával és a nagyszámú résztvevők dicsérték a szép fiatal magyar asszonyok főztjét. A west sidei református egyház egyik hűséges hive volt özvegy Angyal Béláné. Idős asszony volt már, de lelke fiatal maradt. Mindig halvány rózsaszín, vagy orgona szinü ruhát viselt, ami előnyös volt mosolygós, hamvas arcához. Pedig akkor már túl volt hetvenedik életévén. Nem emlékszem már keresztnevére, de mindenki csak Angyal néninek szólította, mintha nem is lett volna más neve. Egy alkalommal megkérdeztem Muzslay Józseftől: '— Ugye, Angyal néninek szép és boldog fiatalsága volt, azért maradt öregségére ilyen üde és fiatalos? — Az öreg újságíró arca elkomolyodott, megvakarta kopasz fejét és torkát köszörülte, azután azt mondta: — Látja, látja, mennyire csal a látszat. Éppen ellenkezője igaz annak, amit maga gondol. Szegény Angyalnénak nagyon terhes, nehéz élete volt. Keservesen kellett küzdenie és dolgozna, mert Angyal Béla (az Isten nyugtassa) sokkal jobban szerette a pálinkás üveget, mint a feleségét. Ha nem lett volna olyan szorgalmas és nagyszerű asszony, ki sem bírta volna az életet férje mellett. Angyal Bélát a legjobb barátja sem nevezhette angyal -nak, de a felesége valóságos angyal volt. Soha nem panaszkodott, I némán, ajkán mosollyal tűrte nehéz sorsát és takarta élete nehézséget a világ előtt. Özvegysége megváltást jelenteti neki. Persze az öreg városi szerkesztő alaposan ismerte a clevelandi magyarság életét. Bizalmasa, jó barátja volt az idős magyaroknak és ha módjában állt segíteni valakinek, ha jó tanáccsal, vigasztalással könnyített az olvasók életén, akkor boldog volt. De nemcsak ő volt az akkori magyarság segítője. A west sidei temetésrendező, Bodnár A. Lajos és felesége nemcsak temette a magyarok halottait, hanem szívesen vette, ha ügyes-bajos dolgaikkal, tanácsért, támogatásért, vigasztaló szavakért hozzájuk fordultak. Az egyszerű magyar egészen természetesnek vélte, hogy ha rendőrségi, bírósági vagy hivatalos dologban útbaigazításra volt szüksége, bement a Bodnár kápolnába és a temetésrendező és felesége segítségét, támogatását kérte. Bódnárék irodájában mindig ott ültek a magyar nénikék, bácsikák és elmondták nekik bánatukat-örömüket. Ez az iroda rendes találkozó helye volt a west sidei magyarságnak. Daróczy Mátyás Nagytiszteletü úr is gyakran jelent meg a Bodnár kápolnában, hogy segítsen Bodnáréknak a gyászoló családok vigasztalásában. Abban az időben történt, hogy a magyar református egyház egyik hívének, Kanalas Jánosnak meghalt a felesége hosszú és boldog házasélet után. Az idős házaspár gyermektelen volt és az özvegyen maradt férj vigasztalhatatlan volt. Mint a legtöbb idős házaspár, akik szeretetben élnek, ők is egymást kényeztették, becézték, mint két öreg gyermek. Kanalas János drága halottja ott feküdt a Bodnár kápolnában és a zokogó férj egész nap a ravatalnál állt és beszélt a halott asszonyhoz: — Mi lesz most már énvelem, egyetlenem ? Hogy is tudtál itthagyni engem. Hiszen te voltál mindenem. Nem tudok én már nélküled élni, olyan ágrólszakadt, olyan árva lettem nélküled, mint egy tehetetlen gyepnek . . . A halott nem felelhetett és hiába jöttek a barátok, ismerősök, hiába szólt hozzá vigasztaló szavakkal a lelkipásztor, a szegény férj nem tudott megnyugodni. Csak sirt-sirt és azt hajtogatta, hogy ezt a csapást nem tudja túlélni, ő is meg akar halni. Daróczy Tiszteletes úr, Körmendy István, a református egyház nagyeszű jogtanácsosa, sem talált elég megnyugtató szót a szerencsétlen ember gyászára. Amikor már az összes barátok elmentek és az idő este 11 óra felé járt, a jólelkü Bolnár Lajosné csak ült az irodában és várta, hogy Kanalas József kissé megnyugodjék és belefárad a sok sírásba, a nagy bánatba és végre hazamenjen és nyugovóra térjen. De amikor már elmúlt 11 óra; odament a még mindig zokogó férfihez és dallamos, lágy hangján beszélni kezdett hozzá:-— Kanalas bácsi! A maga drága jó felesége nagyon haragudna, ha tudná, hogy maga igy elemészti magát! Az ő kedvéért nyugodjék meg és menjen szépen haza. Most én hazaviszem magát az én kocsimon. Holnap reggel, ha kissé kipihente magát, akkor jöjjön el és búcsúzzék el tőle. Nem helyes dolog, hogy nem hagyja őt most nyugodni . . . i— Drága Missis Bodnár, hogyan tudjak én hazamenni az üres házba és aludni? Az én egyetlen kincsem itt nyugszik a ravatalon és én nem hagyhatom őt éjjelen át magára. Nálunk otthon a falun is virrasztottak egész éjjel a halott mellett a családtagok. Kérem, engedje meg, hogy én is itt virrasszak mellette. . . Legalább addig, amig a halottas kocsi el nem viszi, itt akarok maradni mellette . . . •— Kanalas bácsi! Én ezt nem tehetem, mert ez törvényellenes. Egyébként sem lenne értelme annak, hogy maga itt maradjon. Másképpen volt az ott a szülőhazában a falvakban, ahol a virrasztók egymást váltották fel a ravatalnál, de maga egyedül van csak gyászában és ha itt maradna a temetésig, akkor már jártánvi ereje sem lenne a temetésen. Mit csiná jak? (Folytatjuk)- FIZESSEN ELŐ -A DETROITI MAGYAR ÚJSÁG hetenkint jelenik meg.- ITT VÁGJA KI ÉS KÜLDJE BE HOL KAPHATÓ A DETROITI MAGYAR ÚJSÁG FRED'S PATENT SHOP DELRAY PARTY STORE 7900 W. Jefferson Ave. 8’901 Dearborn, 842-5130 DELRAY SUPERMARKET - 8346 W. JEFFERSON AVE. ED THOMAS HEATING # SHEET METAL WORK # FURNACE REPAIRS # AIR CONDI TIONING 6 POWER HUMIDIFIERS 3318 FORT ST., LINCOLN PARK, MICH. Phone: 38S-3503 Sept. 13, 20, 27, oct. '4, 1974 MERRY WIDOWS FASHIONS LARGE SIZE WOMAN'S APPAREL WE HAVE A LARGE DISPLAY OF FALL FASHIONS DRESSES * COATS * SWEATERS GOWNS * LINGERIE * ETC. FOR SIZES 18 y2 — 60 340« FORT STREET LINCOLN PARR PHONE: 382-8233 Sept. 13, 20, 27, oct. 4, 1974 Sept. 13—Dec. 13, 1974 35 éve szolgáljuk Trenton környékét. A DETROITI ÚJSÁG” útján küldjük magyar barátainknak köszönetünket pártfogásukért. RIDGE FUNERAL HOME 2272 Jefferson Ave., Trenton, Mich, Telefon: 676-4545 Mellékellem küldök.............dollár A DETROITI MAGYAR ÚJSÁG előfizetésére. Sajtóalapra.............dollárt. Előfizetésem lejár: 19. . . . év.-. • • • hó...........n Előfizetés egy évre $12.00, félévre $7.00. Régi előfizető Q Új elölizető n Nevem: ........................................................................................... Utca, házszám: ........................................................................... . Város: ................................................................................. Állam:..................................................Zipcode: ....................... * Kérjük pontosan és olvashatóan kitölteni * ŐSZI KIÁRUSÍTÁS Gyönyörű fényes szőrmék a legnagyobb választékban RÖVID és HOSSZÚ KABÁTOK. VÁLL és SÁL SZŐRMÉK Bármilyen öltözettel tetszetős tökéletes szőrmék — Alacsony árak Valódi MINK S I OLE a mink begyekből Újjáalakítások, javítások, felfrissítések FURS by HAHN 1763 FORT ST., LINCOLN PARK 38U6600 nyitva 9-5-ig, pénteken 9-8-ig AL MILLER CARPETS WE SPECIALIZE IN HOME SERVICE ONE OF DOWNRIVERS OLDEST CARPET MEN BANK AMERICARD 2425 Fort St., Wyandotte, Mich. AL MILLER PHONE: 284-0566
