Detroiti Magyar Újság, 1974 (64. évfolyam, 1-50. szám)

1974-06-14 / 24. szám

4. OLDAL. DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1974: JÚNIUS 14. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV IS IRODALOM (Folytatás) magyaros irány ményt adott ki, majd három évvel később, 1796-ban "A falusi nótáriusnak elmélkedései, betegsége, halála és tesla mentoma című alkotása jelent meg. A Rontó Pál nép­szerűsége még vetekedett az Egy Falusi nótárius -éval, az utóbbi azonban már nem váltott ki ugyanolyan tetszést. Meg kell még említenünk “A mostan folyó országgyűlésnek salyrico-critice való leírása címmel 1790-ben kiadott verses röpiratát, amely furfangos palóc észjárással ismerteti az or­szággyűlési tárgyalásokat. Három további verses 1 és bá­rom prózai műve 1'0 kisebb jelentőségű, de szintén figye­lemre méltó. Az idégen irodalmi példák nyomán új magyar iráúyl kereső írói és költői csoportokon kívül akadtak néhányan olyanok is, akik a nemzeti hagyományok értékeit akarták .— az újításokkal szemben — kamatoztatni. Szellem és nyelv tekintetében elsősorban magyarok akartak lenni. A múlt emlékei lelkesítették őket. Gyöngyösi nyomdokait követték. A népies irány felé haladtak. Az újításokkal szembeszálltak. A bécsi udvar németesítő törekvései következtében különös népszerűségre tettek szert. Korábban még sohasem látott, hatalmas olvasótábort teremtettek. Előkészítették az útal Berzsenyi és Vörösmarty költészetéhez, meg a klasszikus népiességhez, közvetlenü I pedi g a nemzeti romantika kor­szakát megelőző írók és költő k sikerét. * A magyaros irány elindítója Dugonics András (1740- 1818) kegyesrendi szerzetes volt. Jómódú, elmagyarosodott dalmát eredetű család sarjaként Szegeden szü letelt és ne­­velkedett. 1756-b an lépett a kegyes tanító rendbe s attól kezdődően az ország legkülönbözőbb helyein tanult és ta­nított. Korán kezdett írogatni is. Egyik tanára Gyöngyösi műveivel ajándékozta meg. Ez döntő jelentőségűvé lett iro­dalmi munkásságára. Megszerette a magyar népet is. 1 öbb mint 10.000 népi mondást, példabeszédet és népköltészeti terméket jegyzett fel. Bár eleinte latinul írt verseket, majd görög-római klasszikusokat és iskolai vígjátékokat fordított, mint a régi magyar költészet folytatója lépett fel. t 774-ben a nagyszombati egyetemen a matematika ( tudákosság ta­nárává nevezték ki. Ebben a minőségében alkotta meg a matematika magyar műszavait. Budán és Pesten is tovább tanított. 1808-ban nyugalomba vonult. Életének hátralévő részét szülővárosában töltötte. írói hírnevét klasszikus tárgyú eposzaival alapozta meg, halhatatlanságát azonban páratlan népszerűségével együtt 1788-ban megjelent Etelka című regényével biz­tosította.1’11 Ennek cselekménye a honfoglalás korában ját­szódik le s az akkoriban teljesen új finnugor nyelvrokonsági elméletet alkalmazza. Meséje nem eredeti. Jellemfestése következetlen. Szerkezete széteső. Előadásmódja unalmas. Szándéka, eseményeinek színhelye és minden szereplője azonban teljes egészében magyar. Nem hiányzik belőle a kortársak népszerűségét biztosító politikai célzatosság sem. A szerző — Kádár főpap beszédében — megintette a ma­gyarokat, hogy az országot legjobban lehet megtartani, ba a ruhát és nyelvet megtartják, továbbá bogy Árpádnak győzedelmes, ugyanazért dicsőséges véréből maguknak (ama régi esküvések szerint) fejedelmeket válasszanak .l6,) Az “Etelká -t Soós Márton az 1 790-es években drá­mává dolgozta át. Ez Dugonicsot is drámaírásra késztette. ]7Q4/95-berV "Jeles történetek címmel két kötetben négy drámája jelent meg- Ezek közül három, a "Toldi Miki ÓS , a “Bátori Mária és a Kún László című egy-egy XVIII. századbeli lovagregény átdolgozása, a negyedik pedig, a­­melynek Etelka Karjelben a címe, Shakespeare Vihar és “Téli rege című darabjaiból merít. Magyar színt, vagy történeti hűséget nem találunk bennük. A közönség azon­ban rajongott értük.lw>) Hasonló sikereket aratott Dugonics "Az arany pere cek" (1794), “A gyapjas vitézek ' (1798), "A szerecsenek' (1803), “Jolánka és “Cserei című regénye is, noha mind­egyikről kimutatható, hogy idegen eredetű. A Cserei pél­dául Voltaire “Zadig című művének német lordítását ültette át magyarba. Áz 1808-ban megjelent Jolánka az "Etelka folytatása.167* Mindennek jelentősége nem a belső értékben, hanem a kortársakra tett hatásban rejlett. I ör­­téneti tanulmányai sem jelentősek. Igen értékes ellenben “Magyar példabeszédek és jeles mondások címmel 1820-ban kiadott nagyszabású gyűjteménye, továbbá az 1774-ben, majd 1798-ban ‘ I udákosság címmel megjeleni nagy matematikai tankönyve. Az utóbbi a nyelvújításnak is egyik legsikerültebb alkotása. Mint érdekességet, azt is meg kell említenünk, hogy Dugonics Andrástól származik az Odisszea első magyar fordítása: anakronisztikusán (időszerűtlenül) magyaros, ro kokó szójátékokkal fűszerezett nyelvezettel. * A magyaros irány másik jeles képviselője Gvadányi József gróf (1725-1801) császári lovastábornok vo It. Ol asz eredetű apai őse a török ellen folyó küzdelmek idején került Magyarországra. Családját 1687-ben honosították. Ősei teljesen elmagyarosodtak. Anyai ágon a Forgách-családdal állt rokonságban. Középiskoláit Egerben, egyetemi tanul­mányait Nagyszombatban végezte. Katonai szolgálatba le­pett. Jóformán minden háborút vitézül végigharcolt. A hubertsburgi béke (1763) után helyőrségi szolgálatainak unalmát olvasgatással és irogatással űzte el. 1783-ban tá­bornoki ranggal vonult nyugalomba. Vadászgatott. megye­­s országgyűlésekre, fürdőre, jókedvű társaságokba járo­­gatott. Eleinte csak időtöltésből alkalmi, üdvözlő, vagy gúny­verseket írogatott. Később levelezni kezdett a korszak né­hány írójával. Első kötete, a “Pöstyéni jőrödés , 1787-ben jelent meg. Országos hírnevét 1790-ben Egy falusi nótá­riusnak budai utazása című elbeszélő költeménye alapozta meg. Ez biztosította költői halhatatlanságát is. A költemény alapeszméjét Gvadányi két német műből 1681 kölcsönözte, meséjét azonban a maga megfigyelései, barátjának valóságos budai utazása és egyéni meggyőződése alapján szőtte hatásos egységbe. Főhőse, Zajtay István peleskei nó­tárius (jegyző) komikus kalandok sorozatával kerül fel Bu­dára, de ott már fölényesen sorra leckézteti az idegen divat, szokás és erkölcs követőit. “Az elaludt vérű magyar szívek fölserkentésére és mulatságára” íródott elbeszélő költemény sikerét nyelveze­tének jóízű zamatosságán kívül népies humora s élénksége is fokozta. 1793-ban “Rontó Pálnak és gróf Benyovszki Móricnak élete címmel Gvadányi újabb elbeszélő költe-JEGYZETEK: 164) ^ regény teljes címe: Etelka, egy ritka magyar kisasz­szony Világosvárott. Árpád és Zoltán fejedelmink ideikben. írta Dugonics András kegyes oskolabeli szerzetes-pap; a józan s egy­szersmind a temiészeti tudományoknak királyi mindenségében a ludókosságnak királyi tanítója; a tanultaknak egyik tagja; a jeles természeti karnak öregbike. (A mindenség egyetemet, a tudá­kosság matematikái, az “öregbik dékánt jelent.) 16,) Az idézetek Alszeghy Brisits-Sík i. m. 167. oldaláról valók. 166) Bátori Móriá -I 1838-ban az új Nemzeti Színház is hatszor adta elő. 167> Itt kell megemlítenünk, hogy emlékiratszerű Följegyzés - ében az Etelká -ba beleszőtt politikai célzásokat és vonatkozásokat is ismerteti. 168) Az egyik Richter szatírája ( Briefe eines Eipeldauers ), a másik Heufeld bohózata. I6q) Gvadá nyi barátja. Becsky György Szatmárból utazott fel Budára lóháton. 17°* A három verses mű: levelezése Mól nár Borbálával (1795), bábián Jul iannáva! (1798) és Dugonics Andrássá I (1854). Molnár Borbála (1760-1825) eleinte bánatos elmélkedő verseket, később költői leveleket írt, 22 éven át Mikes Anna grófnő társalkodónője volt. Fábián Julianna (1765-1810) előbb Bédi János csizmadiames­­ter, később Balog István felesége volt. Molnár Borbála verskötete késztette írásra. Naiv költői leveleit Molnár Borbálához, Gvadányi­­hoz. és Csizi István főstrázsamesterhez intézgette. Nevét az iroda­lomtörténetben nem ezek a versei örökítették meg. hanem az a tény, hogy Csokonai Vitéz Mihály az ő házánál ismerkedett meg Vajda Juliannával, a l.iía-dalok ihietőjével. m) Gvadányi három prózai műve közül egy hadtudományi: A mostan folyó török háború célozó gondolatok (1790). kettő pedig történeti. Az egyik — I izenkettődik Károly svéciai király élete (1792) — Voltaire írásának magyar fordítása, a másik — “A világnak közönséges históriája (1796-1805) — nagyszabású világtörténeti mű, amelynek első hat kötete készült el. Gvadányi — külföldi szakmunkák alapján — a XV. század elejéig mondta el az eseményeket. Halála után Kis János és Síkos István folytatta munkáját. A IX. kötetnél tovább azonban ők sem tudtak jutni, pedig a művet annak idején aránylag elég sokan olvasták. (Folytatjuk) AZ ESzMK TILTAKOZÁSA A FEHÉRHÁZ MEGALKUVÓ SZOVJET POLITIKÁJA ELLEN Jólértesült diplomáciai körökben riasztó hírek terjed- ; tek el, hogy Helsinkiben, legkésőbb július folyamán aláírás­ra kerül az európai biztonságról és együttműködésről szóló nemze tközi egyezmény, amelyet Moszkva régóta sürget. Ez, | a Géniben lolyó, eddig az emberi jogok szempontjából eredménytelen konferencia erőszakolt lezárását jelentené. A jelentések hangsúlyozzák, hogy Nixon elnökn ek bel-1 politikai okokból sürgősen külpolitikai sikerekre van szük­sége, amelyek csak súlyos, •— Europe számára talán vég­zetes —< engedmények árán vásárolhatók meg Moszkvától. Félő, hogy a Szovjetunió három létfontosságú kérdés­ben arathat teljes győzelmet. 1. A Nyugat feladná eddigi követeléseit az emberek és eszmék kölcsönös szabad áramlását illetően Kelet és Nyugat között; 2. A szerződés kimondaná a jelenlegi határok sért­hetetlenségét, vagyis a jelenlegi status quo fenntartását. Ez véglegesítené a szovjet hatalmi befolyást a közép- és kelet­európai rabnemzetek felett; 3. Hozzájárulna a Szovjet által követelt összeurópai állandó szerv életrehivásáboz, amely intézményesített for­mában állandósítaná az európai biztonsággal és együttmű­ködéssel kapcsolatos problémák tárgyalását. Ezzel Moszkva legális beleszólást nyerne úgyszólván minden nyugateuró­pai kérdésbe is és megakadályozhatná Európa szabad ré­szének teljes gazdasági és politikai egyesülését. Az EURÓPAI SZABAD MAGYAR KONG­RESSZUS ezért MEMORANDUMBAN hívja fel a genii konferencián képviselt nyugateurópai kormányokat, akadá­lyozzák meg, hogy a két világhatalom Európa és a rabnem­zetek sorsáról nélkülük döntsön, Európa létérdekének és az emberi jogok figyelmen kívül hagyásával. Az ÉSzMK közös leli épesre, a Memorandum támoga­tására kérte fel a kontinentális magyar szervezeteket és a társemigrációkhoz felhívást intézett, hogy hasonló Memo­randummal fordulja naiv az illetékes kormányokhoz. 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Julius 22-én: Doné András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokonkihozatalra. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE GROGER TRAVEL BUREAU 152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621 -6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods, MI 48236 >aiS - "■ -......... , -----.----- * DR. D'ALBERT FERENC SZENZÁCIÓS SIKERE CHICAGÓBAN Április 27-én a chicagói Illinois Athletic Club gyö­nyörű dísztermében a chicagói spanyol főkonzul rendezé­seben tartotta meg D Albert Ferenc, a Chicago Conserva­tory College elnöke ezidei legnagyobb sikerre) záruló hege­dűhangversenyét. Zongora partnere egy lengel származású kiváló zeneszerző és zongoraművész, Stanley W. Wyszo­­mirski volt. A nagyszabású hegedűhangverseny minden műsorszáma Wyszomirski szerzeményéből lett összeállítva. A legtöbb műnek ez volt az első bemutató előadása is egyszersmint. A műsoron szereplő két hegedűszonátán kívül ha llottuk a következő zenemüveket: Forgotten Love ”, Sandora (a Sandora Suite, Op. 5. hegedű-változata), Pa vane Pour Un Amour Perdu, Op. 9. (mely mű most kerül kiadásra a Rapsodia Publications kiadónál); két kis zpngora-szóló: Kujawiak és a Finale (a Sandora Suite- bői) egészítették ki a műsort. Az első szonátát a szerző Dr. P Albert I "erencnek írta és a Spanyol Szonáta címet viseli. A mű csodálatosan, szép kompozíció és sok alkalmai ad a nagy hegedűművésznek, hogy, művészetét, technikáját, gyönyörű tónusát bemutathassa. Különösen elbájoló volt a szonáta második tétele, melyben megcsodáltuk a két mű­vész tökéletesen egyöntetű játékát. A Con fuoco tételen kívül elragadtató összjátékot mutattak a művészek a spa­nyol témájú Jota tételben. A művet a szerző nem ajánlhatta volna kiválóbb művésznek, mint a művet első bemutatókéni előadó világhírű magyar hegedűművészün knek, D Alberi Ferencnek. A második szonáta, az Appassionata címet viseli és a szerző feleségének, Margotnak komponálta a ki­tűnő művet. A mű egy inspirált, kiváló mesternek a műve. Wyszomirski minden tudását beletette ebbe a művébe. He­­gedűtechnikaifag sok segítséget nyújtott az előadó hegedű­­művész a komponistának, ez volt a benyomásunk. A kiváló kad encia az első tétel végén D Albert mesteri hegedűtech­nikájáról tett tanúbizonyságot. A lassú tétel a legszebb szo­náta tétel a modern hegedűirodalomban. A hangverseny ráad ása is Wyszomirski műve volt: Coquete a címe a kis zeneműnek, bűbájos kis zenedarab. A D’Albert-Wyszo­mirski hangverseny a zenei szezon legnagyobb gála-estje volt. A koncerten résztvettek a chicagói akkreditált orszá­gok főkonzulai, konzulai és Chicago legkiválóbb reprezen­tánsai. A nagyközönség soraiban láttuk a hegedű legna­gyobb élő mesterének szüleit és családját. Melegén ünne­pelték D’Albert Gyula tanárt, kinek most jelent meg Első Zongora Suite c. műve. A hangversenyt követő parti az Il­linois Athletic Club és a Spanyol Főkonzulátus érdeme volt. A nagyszámú vendégsereg a késő esti órákig együtt maradt és méltatta a nagy hangversenyen elhangzott mű­veket és a kiváló előadást nyújtó Dr. D’Albert Ferencet és kísérőjét. (Chicagói külön tudósítónktól, I beírna Gerhardttól.) * * * Mint hallottuk, az egész hangverseny műsora lerne zeken is megjelenik a közeljövőben: A Rapsodia Recorc Company fogja forgalomba hozni ezeket a kiváló művészei­­által előadott műveket. Minden érdem a spanyol íőkonzu látust illeti e hangverseny megrendezéséért. Dr. D’Alberl lesz a hegedűszólistája a DePaul University 75-ik évíor dulójának ünnepségein május 17mn, a chicagói DePaui egyetem dísztermében rendezendő hangversenynek. Május 8-án Sir Georg Solti kapott tiszteletbeli zenei doktorátusi a DePaul University-től. Az évadzáró ünnepi hangverse­nyen, melyet D Albert ad, Catherine Saurer Smith lesz 8 kísérője. Cecil Leeson saxophone-szólista fog a koncerter közreműködni a Leon Stein trióban. Az összes művek o DePaul egyetem e kiváló dékánjának műveiből lesz össze állítva. Mindenkit szívesen Iát az egyetem igazgatósága. A Chicago Conservatory College Commencement-jét ez év­ben ismét a I home Hall-b an tartják június 9-én. A Chica go Conservatory College elnöke, Dr. D’Albert tartja meg Commencement Addess-ét. Mindenkit szeretettel vár 8 nagynevű zeneintézet vezetősége nevében is az iskola fő igazgatója, Dr. D Albert Ferenc. Dr. D Albert-et ismét meghívták a Ball State Univer sity-re mint Visiting Professor -t és mint ártist-in-residenci fog aktíván hangversenyezni a Ball State Festiválon. Else koncertjét június 12 én lógja adni a University Hallban, hercegprímás ur áldása A MAGYAR BETEGEK ÉS MAGÁNYOSOK RÉSZÉRE Milyen sok beteg magyar van szerte széjjel . . . Akik azonban testi erejük fogytán nem tudtak hozzám eljutni a templomokba, én pedig idő fogytán nem tudtam őket fel­keresni, de tudom, ez a hely volt fiatal küzdelmüknek a helye és én most itt minden magyarnak küldöm áldásomat, betegségükben, gyöngeségükben és áldás mellett a lelkűkre kötöm, hogy gondoljanak az örökkévalóság1 nagy útjára, a mely előtt állnak. Biztosítsák maguknak a keresztekkel teli földi élet után az örökkévalóságot és ajánlják fél szenve­désüket gyarlóságaik kiengesztelésére, ajánlják fel öröküd­­vösségük elnyeréséért és hogy a szenvedés értékes legyen, ajánlják fel magyar hazájukért is. Ezzel az üzenettel min­den magyar betegnek küldöm áldásomat. (Elhangzott vasárnap este a WZAK Észak Ohio Ma­gyar Hangja rádión, Kossónyi Mária és Miklós adásában.) ★ SPORT ★ VASÁRNAP TÖRTÉNT Női asztaliteniszcsapatunk, a Statisztikai-hivatal együt­tese Európa-bajnoki címet nyert, miután a döntőben 5:1-es biztos győzelmet aratott az angol bajnokcsapat ellen. * * * A magyar tornász lányok derekasan visszavágtak az elmúlt évben .a románoktól .elszenveded vereségért. A Bu­dapesten eldöntésre került viadalon hét ponttal megelőzték ellenfelüket. Medvec^ky Krisztina 75.35 ponttal az első he-; lyeri végzett. ,i> ■■ ■: >■ .r. .-.jé ..A ■ * * * ‘; p y u •.., ü Nizzában folyó sakkolimpián a magyar együttes a ne­gyedik csoportban küzd és eddig hét ponttal az első helyen állnak sakkozóink. * * # Amíg az elmúlt esztendőben Miskolcon megrendezésre került ifi ökölvívó EB-n öt aranyérmet nyertek fiaink, addig az idei bajnokság keretében egy árva -— még bronzot sem , 1 ' ..r r.;" a; i ■ >’* - "< — szereztek oklozoink. A legtöbb aranyat a Szovjetunió — hét —, Bulgária, Keletnémetország, Lengyelország és Románia (egyet-egyet) szerzett. * * * Labdarúgó világbajnoki edzőmérkőzések: Bulgária Szófiában 2:0-ás győzelmet aratott egy II. osztályú csapat ellen. — Olaszország—Ausztria 0:0. — Basel (svájci)—Uru­guay 4:3. — Spanyolország—Csile 1 :0. * * * Clevelandi Sztárok.—New Jersey 5:0. New Jersey. — Broadview —Clevelandi MAG 8:1, — Tartalék cs.: Broad­view— CMAC 9:2. — Úgy látszik nemcsak a csapattal, de a vezetéssel is baj van a iriágyarokriáf. - ' ' 1 ’’ 1 VILÁGKATASZTRÓFÁK Kővári Károly jezsuita atya előadássorozata a múltban történt hatalmas világkatasztrófákról, ame­lyek a közeljövőben megismétlődhetnek. Mi okozta a vízözönt, az egyiptomi csapásokat, Jerikó pusztulását, Józsiié napcsodáját? 48 old, $1.00. \ Küldje rendelését a csekkel a következő címre: Rev. C. Kővári, S.J., / 6765 State Rd. Parma, Ohio 44134 r ISMERTETŐ 80 egyéb füzetről 25 c. (Rendelőknek ingyenes) ‘: '• • •' : - CGI Ui BdiiUih ‘V'UU Ol *, iV! h «U (' KÁRPÁT NYOMDA VÁLLAL: • KÖNYVKIADÁST • U JSÁGNYOMÁST • NYOMTATVÁNYOKAT • NÉVJEGYEK • BORÍTÉKOK • levélpapírok • NYOMÁSÁT! Keressen fel: 1017 Fairfield Ave., Cleveland, Ohio 44113 Hívja telefonon: (216) 696-3635 VII. KERESZTÉLY (1749-1803). Dánia és Norvégia királya, külföldi utazási közben Velen­cébe is ellátogatott, ahol néhány napot töltött. A dogénál nagy fáraó-játék folyt, melyben Keresztély király is részt­­vett, de egy aranynál többet sohasem tett a játékra. Midőn megkérdezték, hogy miért játszik oly óvatosan, így felelt: — A pénz az országomé. Azonban addig ingerelték, mig va banque’ -cú mon­dott az iszonyú pénzre, mely a bankban volt. Meg is nyerte a bankot, de akkor felfordította az asztalt s így szólt: — Egy királynak nincs szüksége kártyanyereségre; a szolgáké legyen!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom