Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)

1973-12-21 / 49. szám

Do r ro iii

SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND, OHIO 44101, USA.

RETURN POSTAGE GUARANTEED

KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC.

1017 Fairfield Avenue Cleveland. Ohio 44113 Telephone: (216) 696-3635

VOLUME 65. ÉVFOLYAM

NO. 49. SZÁM.

1975. DECEMBER 21.

EGYES SZÁM ÄRA: 15 cent

EMBERI JOGOK

KELLEMES

KARÁCSONYI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK!

minden kedves olvasónknak, előfizetőnknek, munkatársunknak, hirdetőnknek és minden magyar testvérünknek DETROITI MAGYAR ÚJSÁG Szerkesztősége és Kiadóhivatala

A BETLEHEM! CSILLAG FÉNYÉNÉL -December 10-én múlt 25 éve, bogy az Egyesüli Nemzetek Szervezete kiadta az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatát, amelyet a második világháború után bárom evvel az egész világ nagy megnyugvással és határtalan reménykedéssel fogadott, korszakalkotónak minősített. A nyi mtkozat kiadásának negyedszázados évfordulóján a vélemények már megoszlanak. Az egyházak világtanácsának iőtitkára. Potter A. Philip, találóan állapította meg, hogy vannak, akik azt csak a jámbor szólamok jellegzetesen eszményi gyűjteményének tekintik és vannak, akik tíz emberiség történetének jelentős mérföldkövéül ismerik el. Mindkét felfogásban sok igazság rejlik, amelynek alapja már a nyilatkozat kiadásakor megmutatkozott. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének akkori 56 tagja közül ugyanis 8 a nyilatkozatot elfogadó határozat meghozatalakor nem volt jelen. Az utóbbiak közt foglalt helyet a Szovjetunió. Saudi Arabia és South Af rica is. A közelmúlt eseményei világosan mutatják, hogy az emberi jogokat elsősorban azok az országok sértették meg, amelyek annak elfogadásakor távollétükkel tüntettek. Ennek okát a könnyen felismerhető világnézeti különbségben kell keresnünk. Az évfordulón azonban azt sem hallgathatjuk el, hogy az emberi jogok megsértői közt sok más ország is megtalálható. Az RNS (Religious News Service) tudósítójának megállapítása szerint talán egyetlen ország sincs, amely kisebb-nagyobb mértékben meg ne sértette volna a 25 éves deklarációban biztosított valamelyik emberi jogot. A nyilatkozat 50 pontjának figyelmes olvasása közben pedig arra is ráeszmélhetünk, hogy azokban semmi óij sincs. A betlehemi csillag minden karácsony táján fokozottabban felénk ragyogó fényénél az emberi jogok deklarációjának minden tételében a közel kétezeréves kereszténység tanait, elveit ismerhetjük fel, azok megvalósításának útján tehát bármelyik ország csak akkor haladhat igazán előbbre, ha nem új üstököseik, hanem á betlehemi csillag fényét követi.

gyár népi és művelődési kisebbségek szerves együttműködésének nemzetközi biztosítását, valamint 8) a magyar nyelv megőrzésének és a magyar öntudat ápolásának lehetővé tételét minden országban az Egyesült Nemzetek illetékes szervein keresztül is.

A nyilatkozat szövegét angolul minden illetékes tényező megkapta és megkapja, sokat azonban ettől sem várhatunk. Ennek a nyilatkozatnak azonban egyetemesebb, átfogóbb szemléletén kívül van két igen értékes jellege: l) szakít a megrögzött magyar sérelmi (gravaminális) politika beállítottságával és 2) olyan feladatokat is megjelöl, amelyeknek megoldása nem kizárólag másoktól, hanem elsősorban tőlünk, magyaroktól függ, ha élni tudunk az emberi jogok bennünket is mindenütt feltétlenül megillető gyakorlásával. Rajtunk >— mindnyájunkon és magunkon «— módik, hogy a nyilatkozat -bóí mikor, hogyan és mennyi valósul meg. Volenti nihil difficile”. (Aki akar, annak semmi sem nehéz.)

30 ÉV UTÁN _ Az emberi jogok deklarálásának

25. évfordulóján és a múlt nyáron Szombathelyen megrendezett második anyanyelvi konferencia világraszóló jelentőségének ismételgetése közben kinek jutott volna eszébe, hogy 19-15 december 10-én Szombathelyen szociális értekezlet’ zajlott le, amely a sokgyermekes éléséit magyar családok intézményes, állami megsegítését előmozdító nép- és családvédelmi törvény végrehajtásának gyakorlati lehetőségeit kutatta? Kinek jutott volna eszébe, hogy a szóbanforgó törvényt Miridszenty József bíboros hercegprímás (akkor még Zalaegerszeg apátplébánosa) már évekkel azelőtt a szociális Magyarország aranybullája -nak nevezte? Es főként kinek jutott volna eszébe, hogy az értekezlet vezetője záróbeszédében azt mondta: Félreérthetnek, megalázhatnak. H>-.d«égémtől, bír

’nevemtől, szabadságomtól megfoszthatnak.’ Yte amíg étek, mindenütt szociális munkát végzek, mint a múltban, mert soha sehol senki meg nem tilthatja, hogy fajtámnak, elesett magyar véreimnek hűséges, szerény szolgája ne maradjak ? A régen elfelejtett, jelentéktelen évfordulóra mégis levelet hozott a posta. Az előbb idézett szöveg után — az évfordulóra való minden utalás nélkül egyszerű közlés: Régi

munkásságom szép emlékeit idéztük. A fenti idézet az én életem irányvonalát is jelentette, amiről >—* hála a jó Istennek r* soha le nem tértem ”, pedig úgy jártam, mint sokan mások, nem termett babér számomra . Vajon 50 éy után mi, a szabad világban élő szabad magyarok, idézhetjük-e az idézetet és váJaszoIhatunk-e rá hasonló természetességgel? Számhivetettségünk 29., vagy 50. szent karácsonyán elmondhatjuk-e, hogy zokszó né Ikül mindig azon a magyar úton jártunk, amelyre a betlehemi csillag fénye áradt?

MAGYAR SÉRELMEK _ "A «**1 alá*,.«,-;

bad magyarsága nevében az emberi jogok deklarációjának 25. évfordulóján az I Európai Szabad Magyar Kongresszus . az Észak-Amerikai Magyar Közös Külügyi Bizottság . a Dél-Amerikai Magyar Egyesület és az Ausztráliai Magyar Szőve*ség együttes megkereséssel fordult az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Bizottságé -hoz. A beadvány a kiáltvány kia| dásának 25. évfordulójára történő hivatkozással a magyar nép emberi jogainak sereiméire bívja lel a figyelmet. Hangsúlyozza. bogy a magyar nép nem nyilváníthatja szabadon véleményét, nem alakíthat szabadon egyesületeket és 1947 óta nem gyakorolhatja önrendelkezési jogát, mert azóta , nem volt szabad választás, ami né lkül ' nincs nemzeti élet 1 és független állam . Az Emberi Jogok Bizottságától azt kéri: l) tűzze napirendre a magyar nép jogfoszlottságát, 2) bívja fel a szovjet és a magyarországi kormányzatot az Egyesült Nemzetek közgyűlésén 1956-ban hozott határozatok betartására különös tekintettel arra, bogy a magyar nép nem gyakorolhatja önrendelkezési jogát és bogy a szovjet jogtalanul katonai megszállás alatt tartja Magyarországot, 5) mindezekről tegyen jelentést az Egyesült Nemzetek közgyűlésének. Sajnos, az aláírók maguk is tudatában vannak, hogy beadványuknak nem lesz más eredménye, mint az, j bogy annak szövegét az. Egyesült Nemzetek Szervezetének, tagjai megkapják.

I

SORSKÉRDÉSEK - “A* jogot «feUartdy

ja kiadásának 25. évfordulóján, de arra való hivatkozás nélkül, a clevelandi Magyar Kongresszus (a XIII. Magyar Találkozó) is nyilatkozatban fejtette ki, hogy a magyarság egyetemességét érintő legidőszerűbb sorskérdések megoldása érc lek ében mit kíván, kér és követel.

A nyilatkozat első négy pontja a szülőhaza sorskérdé'seivel foglalkozik: 1) Az 1947 február 1.0-én megkötött

párizsi békeszerződés, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1956-ban hozott 14 határozata alapján követeli a Magyarországon állomásozó szovjetorosz haderő haladéktalan kivonulását, 2) Magyarország nemzetközi függetlenségének és teljes állami önállóságának, nemzeti szabadságának helyreállítását és biztosítását, 5) kéri a trianoni és párizsi békeszerződések igazságtalanságainak sürgős kiküszöbölését és 4) követeli a magyar állampolgárok politikai jogainak demokratikus szabad választások útján történő gyakorolhatását.

A nyilatkozat másik négy pontja már a magyarság emberi jogainak egyetemes elismerését és biztosítását szorgalmazza: 5) Mi ncl Ma gyarországon. mind az utódállamok területén követeli a magyarság emberi jogainak, vallási, művelődési, gazdasági és politikai szabad életének nemzetközi biztosítását. 6) kívánja a magyarság egységes szellemi fejlődésének, művelődési tevékenységének az országhatárok korlátozásai nélkül történő lehetővé léteiét, 7) kéri a ma-CSALÁDESZMÉNY — I öbb mint három évtizeddel a nép- és családvédelmi alap létesítéséről intézkedő törvény meghozatala után a mai magyarországi kormány egészségügyi minisztere, dr. Szál >ó Zoltán is meg merte állapítani: “A nemzet érdeke, hogy a családok több gyermeket vállaljanak, bogy a há romgyermekes családeszmény terjedjen el. A mi családeszményünk a 40-es évek elején ugyan a négy-gyermekes család volt, az idézett megállapítás tehát visszafejlődést mutat, mégis örömmel üdvözöljük a megvalósítása érdekében Kozott intézkedéseket. Mert ilyenek is történtek. Január l-től kezdődően a bérből, vagy fizetésből élő anya áz első gyermek után 800, a második után 900, a harmadik és minden további gyermek után pedig 1000-1000 forint gyermekgondozási segélyt kap. A harmadik gyermek után esedékes 1000 forintot az az anya is megkapja, akinek már két nagyobb gyermeke van. A termelőszövetkezeti tagok gyermekgondozási segélyét 700, 800 és 900 forintra emelik. A családi pótlék (amelyet eredetileg vitéz Imrédy Béla kormánya vezetett be) 1974 június l-től kezdődően két gyermek után 100 forinttal növekszik. Az anyasági segély, amely gyermekenként 2500 forint, ezentúl minden szülő nőt megillet, akár keres, akár nem. A gyermekápolási táppénz, amely a gyermek egyéves koráig korlátozás nélkül igénybevehető, bárom éves korig 60, 6 éves korig 50 napra jár majd. A dolgozó anyák s a gyermekeiket egyedül nevelő apák az eddig őket megillető havonta egy fizetés-nélküli szabadnapon kívül egy 14 éven aluli gyermek után két, kettő után öt, három után pedig kilenc nap fizetéses pótszabadságot kapnak. A többgyermekes családok üdülési lehetőségeit is növelik.

FELBECSÜLHTHÉTETLEN ÉRTÉK -John,

aki most 19 éves és New Yorkban a városi egyetem Bernard Baruch College másodéves hallgatója, bárom és fél évvel ezelőtt kifutóim volt az egyik üzletben, ahol heti 40 $-t keresett. Az üz let! elek udvarias kiszolgálása közben egyik barátjával gyakran versengett azon, hogy az éltes tieid Ethel asszony öt válassza, mert a kifutófiúk tőle mindig 1 $ borravalót kaptak. Amikor az öregasszony megbe-AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG ELNYOMÁSA ELLEN TILTAKOZOTT AZ AMSz ÉS AZ ERDÉLYI BIZOTTSÁG

Az Erdélyi Bizottság és az Amerikai Magyar Szövetség, együttesen tiltakoztak az erdélyi magyarság elnyomása ellen közös .emlékiratukban, amelyet Ft. Dr. Béky Zoltán és I )r. Löte Lajos jutatlak el Nixon elnökhöz és Kissinger külügyminiszterhez Cenucescu román államelnök látogatásakor.

A memorandum a magyar intellektuellek szétszórását állami intézkedések által, a Bolyai magyar egyetem felszívását a Babes román kolozsvári egyetembe, és a hivatalosan beismeri rnagynrtalnitást pel lengő réz te ki. és hivatkozott arra a tiltakozási bullámra, amelyet amerikai képviselők és szenátorok a múltban rzirányban, főkép az AMSz tájékoztató akciója eredményekepen kiíejtettek. C sc.k kulturális vonalon ért a tiltakozás el némelyes eredményt, az alapnehézségek továbbra is lennállnak.

Az emlékirat kiemelte, bogy a magyarok nem voltak későbbi bevándorlók Erdélybe, és bogy a románositásnak meg kell szűnnie mint hivatalos politikának, ha a békés együttélés a cél.

Javasolta az emlékirat a magyar nyelv hivatalos nyelvként való elismerését Erdélyben, és a kulturális autonómia megadását. Egy független magyar iskolaszisztémát, a Bolyai egyetem helyreállítását minimális lépésként kérte az emlékirat.

Úgy szintén kérte, hogy az etnik struktúráján Erdélynek ne változtassanak a magyarság szétszórása által, és hogy az egyetemet végzett magyarok kaphassanak Érdél', magyarlaki: r'- -miben állást, és a diót-, kok mehessenek a*s\ái i «Tgyt lenire, es ne a Regátba tanulni.

Mindkét szervezet annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Nixon elnök ezen javaslatokat elfogja juttatni Ceaucescu elnökhöz megbeszéléseik alkalmával.

tegedett. a szükséges bevásárlásokat is elvégezte helyette. Nemcsak az árút szállította* fel lakására, hanem a hideg ételeket is felmelegítette neki, mert az öregasszony félt a tűzhelytől. Végül már mindennap meglátogatta. Mindaddig, amíg az öregasszony önkív illeti állapotba nem került, majd ezután bárom hónapra, február 5-án el nem hunyt. A 81 éves asszony hagyatéki tárgyalásán derült ki, hogy a borravaló bőkezű osztogatásának megvolt az alapja s ezt teljes egészében a vele szemben mindig előzékeny Bianchi Johnra hagyta. A fiatalember váratlan öröksége 50.000 $ értékű, vagy talán még ennél is több, mert sok zálogcédulát és elfénvteleneclett ezüstöt is magábapfoglal, amelynek valóságos értéke a név- és becsértéknél jóval magasabb lehet. Erkölcsi értéke azonban, mint az előzékenység jutalma, felbecsülhetetlen.

RÉZ HELYETT ALUMINIUM -Az év elején a réz ára fontonként 30 centbe került, újabban azonban 1 $ körül mozog. Ez az áremelkedés komoly pénzverés! kérdést vetett fel. A mostani árak figyelembevételével ugyanis a rézöntvényből vert cent nyersanyaga 0.7 centbe kerül. Az előállítási költség további 0.2 centet emészt fel. Minden cent tehát, amikor a pénzverd ébőí kikerül, 0.9 centjében van az államnak. A forgalombahozatallal együttjáró költségek már meghaladják a cent névértékét. Ha a réz ára tovább emelkedik, mint ahogy a jelek mutatják s eléri Untonként az 1.50 $-t, akkor a centes váltópénz fémanyagának értéke maga egy cent, esetleg még ennél is több lesz. Broods Man*, az államkincstár igazgatója Shultz P. George pénzügyminiszterrel egyetértésben ezért felhatalmazást kért a Kongresszustól, hogy az egy centes váltópénzt réz helyett alumíniumból verethessék. Az aluminium jelenlegi ára fon tonkint 30 cent. Egy font alumíniumból 500 darab egycentest lehetne verni, míg egy font rézből csupán 150 darab e«y-centes készíthető. A réz centesekről az aluminium centesekre történő áttérés tehát igen előnyösnek látszik. Az aluminium váltópénz súlyra is lényegesén könnyebb lesz, mint a réz.

t

\ Magyar Újság folytatása. i—< Beolvadt lapok: Detroiti Hírlap , Magyar Napilap , Elint és Vidéke . »—< Megjelenik minden pénteken (nyáron két alkalommal nem) Minden hétfőn és csütörtökön este 5:30 és 7:50 közöl* A DETROITI SZERKESZTŐSÉG CÍME: P.O. BOX 418. WYANDOTTE Ml 48192 ’fel • (313) 955-4666.

J- . _______________ ’ * * * * \

AZ ATOM ÉS A NAP A JÖVŐ IGAZI ENERGIA FORRÁSA

' Az energiaválság problémájának sürgős megoldásával kapcsolatban eddig az Egyesült Államokban a legjelentősebb lépes az volt, hogy a Szenátus egyhangúlag 20 milliárd dollárt szavazott meg a következő tízévre a kutató munkára. Ennek a kutatómunkának a célja a megfelelő módszerek kifejlesztése, a napenergiájának és a Föld geotermális energiájának hasznosítására, a szén gázosítására és csepfojyósítására, környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével, valamint az ország eddig kihasználatlan energiaforrásainak a feltárására.

A Szenátus által megszavazott törvény javaslat előkészítője Jackson demokratapárti szenátor, aki reméli, hogy Nixon elnök aláírásával majd törvényerőre emeli a javaslatot.

Közben a kormány máris tanulmányozza az Atomerő-Hatóság javaslatát, amelynek értelmében kutató és fejlesztési munkát, nukleáris erőmű-telepek építését tervezik a közeljövőben.

A takarékosság mellett nagy érdeklődéssel fordul a közvélemény a napenergia gyakorlati felhasználása felé. Ha ki lehet dolgozni erre a gyakorlati módszereket, akkor nem vitás, bogy a berendezés költségeitől eltekintve, ez lesz a legolcsóbb energiaforrás.

Az Egyesült Államokban ezt a kérdést, a legutóbbi időkig, inkább hoby -ként kezelték, annak ellenére, hogy már 1915-ban gyakorlatilag kimondták: n napenergiát fel lehet használni házak fűtésére.

Jelenleg az egyik kongresszusi bizottság tanulmányozza a javaslatot, amelynek alapján az ország, éghajlati szempontból, különböző vidékein, a kormány költségére, több ezer házban Solaris fűtő berendezésket állítanának fel. A ház lakói és tulajdonosai köteleznék magukat arra, hogy öt éven át végrehajtják a kért kísérleteket a berendezésekkel, amelyek ezt követően, saját tulajdonunkba mennének át.

Az amerikai űrhajózási program bebizo nyitotta, hogy a soláris energiát nemcsak főzésre és fűtésre, hanem tárolható elektromos áram termelésére is fel lehet használni. Ezt a módszert eddig csak az űrkutatásban használták fel, de a szükség azt eredményezheti, bogy a módszer a mindennapi, földi használatban is sokkal hamarabb meghonosul majd, mint bárki is gondolta volna.

Az amerikai társadalom hosszú időn át hozzászokott ahhoz, hogy nincs energiahiány és így érthető, hogy a jelenlegi korlátozásnak, válamint takarékossági intézkedéseknek senki nem örül. De ugyanakkor határozott a szándéka a cél megvalósítására, hogy az ország ne legyen külföldi energiaforrásoknak kiszolgáltalva. És ennek érdekében a technikai módszerek kidolgozása máris folyamatban van.