Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)
1973-03-09 / 10. szám
1973. március 9. Detroiti MAGYAR ÚJSÁG — Detroit HUNGARIAN NEWS 3. oldal KÁR VOLT, HOGY ELMÚLT * Mari néni meghatódottan kevergette a mazsolás kását a nagy tűzhelyen. Menyegzői lakomára készült a ház. Nagyjából készen volt már minden. Sült tyúkok, kacsák mosolyogtak a nagy tálakon, piros céklával, zöld uborkával koszoruzva, hogy éppen csak a vőfélyek kezébe kelljen adni. Porróvizes fazekak tetején melegedett a pecsenye addig. A kalácsok, süteményfélék fehérre súrolt deszkára rakosgatva, a szekrény tetején várták, hogy rájuk kerüljön a sor. A finom töltöttkáposzta csendesen fortyogott a tűzhely szélén, a tyukleves is. Még csak a mázsolás kása volt hátra, annak pedig, a környékbeli régi jó szokás szerint, nem volt szabad hiányozni valamirevaló lakziból. Az egész háznép a templomba ment. Mindenki látni akarta a szép mennyasszonyt, deli vőlegényt, csak Mári néni maradt otthon a konyhában. Részint, mert valakinek csak meg kell főzni a mazsolás kását, részint, mert nem igen tudott már felmenni a dombtetőre, a templomig. Nagyon fájt a lába. Most is odahuzták neki a padot a tűzhelyhez, azon ült, úgy kevergette a lábasban a fortyogó ételt. Egyszerre árnyék esett a nyitott ajtóra, amin át bejött az áldott nap utolsó délutáni sugárkája, meg a virágzó orgona finom szaga. Május eleje volt. Mári néni feltekintett. Ki jöhet vájjon? — Én volnék, — köszönt István bácsi, a szomszéd. — Látom, itthon maradtál, Mári, te is. Gondoltam, együtt búslakodjunk. — Miért búslakodnánk? — felelt vissza Mari néni a tüzlángtól-e, vagy egyébtől piros arccal. — Én nem sajnálom a keresztlányomat az öccsétől, maga se sajnálja az öccsét a mi családunktól. — Még mindig ilyen hirtelenmérgü vagy, Mári, — csóválta a fejét István bácsi csöndesen és nagy bajusza megrebbent, mint valami fehér madár szárnya. — Mindig mindjárt felfortyantál. Nem a gyerekek dolgát mondtam én. Annak csak örülök. Mert igy mégis rokonságba kerülnénk vénségünkre, mi? Pedig másféleképpen lehetett volna minden, ha te valaha á tréfát érted. — Nem volt az tréfa, — felelte Mári néni és megtörölte kötényével a szája szélét öregasszonyok szokása szerint. — Mikor azt mondta, hogy nem csak én vagyok szép lány a világon ... — Ne kezdd újra, — legyintett István bácsi. — Rég volt, talán már nem is igaz. Leült a sarokba, a vizes deszkák mellé, a padra. — Hát miórt búslakodjunk? — nézett fel hosszú csend után Mári néni. István bácsi megfontoltan felelt: — Egyrészt azon, hogy máskép esett minden azon a régi tavaszon. Az jutott az eszembe, most, hogy néztem a virágzó orgonafát és a násznépet. Másrészt meg azon, hogy hallom, a te lábad is annyira fáj. — De milyen nagyon! — kesergett Mári néni. — A magáé is? — Látod, mankóval járok. — Ezen pedig, — sóhajtott Mári néni, — éppen úgy nem lehet segiteni, mint azon a régi tavaszon, amikor máskép lett minden, mint ahogy kellett volna. István bácsi megcsóválta a fejét. — Lehetne lehetne, — mondta. — Talán lehet is. — Hogyhogy? — Fürdőre kellene menni, majd meggyógyulna a te lábad is, az enyém is. Tudok én egy olyan fürdőt, ahol tudom, annyira jobban lennénk, hogy niég táncolni tudnánk ketten. — Tréfál csak mindig, — mondta Mári néni és levett egy szem rizskását a kanálról, hogy megkóstolja, puha-e már. — Dehogy tréfálok. Fenn, a Dunán felül, a Garam meg az Ipoly folyó közelében, ott van az a fürdő Jártam arra fiatal koromban. Nagy hegyek között völgyben fekszik, akkora erdők vannak arra, hogy végét nem éri az ember három nap, három éjjel, ha ugyan azóta a csehek fel nem tüzelték, el nem pusztították. — Hát a cseheké lett az is? — nézett fel Mári néni. — Ha nem az övék lenne, elmennék, — mondta István bácsi. — El én. Hogy meggyógyuljak. Meg aztán szeretném mégegyszer látni azt a vidéket. Mert valami szép. Soha olyan óriási harangvirágokat nem találtam életemben, meg olyan páfrányt... a térdemig ért. Az egész erdő sok helyen, mint valami virágoskert. A jó Isten ültette. Aztán sok az égbenyuló sziklás hegyek ... De a legkülönösebb maga a fürdő. Szklenónak hivják. Ott úgy folyik patakban a melegvíz, mint nálunk a hideg, az asszonyok télviz idején is melegben mosnak odakint. Csak úgy párolog olyankor a patak s jó darabon nincs mellette hó ... — Ugyan már! Csak tréfál most is? — Már hogyan tréfálnék? — Van ilyen melegvíz máshol is, sok helyen, ez nem olyan csuda. De csuda már az, hogyan meggyógyítja a lábfájós embert. Egy hires orvos volt ott, az váltig mérgelődött, hogy azt mondja: ha külföldön volna ez a viz, már az egész világ idecsődülne, de mert Magyarországon van, a kis kutya sem törődik vele ... — Most aztán külföldön van, — mondta Mári néni. — Ott, hogy a ... Hát látod, ezért búsulok én. — Csak ezért? István bácsi ránézett a bozontos ősz szem— Tudod te jól, hogy van elég búsulni valóm. De az ember olyan. Amíg megvan valamije, nem becsüli meg kellőképpen. Könynyelműsködik. Ha aztán elveszti, hej, de kellene ... csakhogy már késő. — Késő.... — sóhajtotta Mári néni és félrehúzta lábast. Odakint leáldozott a nap. Messziről hallatszott már a közeledő cigánymuzsika... az • égen csupa biborszinü felhő piroslott, mintha ünneplőbe öltözött volna még a mennybolt is Mári néni szép kis keresztleányának esküvői« napjára. — Van fürdő elég mindenfelé, — mormogt maga elé István bácsi, — de olyan, min Szklenó, nincs több a világon. Volt és va szép lány elég, ele olyan, mint te voltál. Már; egy sem. Mári néni most már a szeme elé emelte kötényét. Hallgatott a két öreg. Lassan homály borult a konyhára. Azitá István bácsi mégegyszer megszólalt: — Mi már fiatalok nem leszünk. Ami el múlt, elmúlt. De ha Szklenó újra a mién' lesz, akkor elmegyünk oda meggyógyuld Mári lelkem. Jó lesz? — Jó lesz, — szipogta Mári néni halkan • köténye mögül. A cigány vonója már ott húzta a kerti alatt. Egyszerre hangos kurjantás verte 1« az udvart, betoppant az első vőfély a him hogy jön a lakodalmas nép. István bácsi felkászolódott a pádról és eh jük sántikált. Mári néni is. Vége volt a csendes beszélgetésnek. ORMÁNDY JENŐ PEKINGBE LÁTOGAT President Nixon tanácsadója, Henry Kissinger telefonon arról értesítette ORMÁNDY JENŐT, a Philadelphiai Zenekar karmesterét, hogy Csu En-lai kínai miniszterelnök meghívására a Kínai Népköztársaságba kUldik. Ormándy Jenő, aki 1899-ben született Budapesten és a budapesti Liszt Ferenc Akadémián kezdte zenei tanulmányait, világhírű karmesterré lett Amerikában a Philadelphiai Zenekar élén. Rádió és televíziós nyilatkozatában őszinte hangon jelentette ki, hogy milyen kellemes meglepetésként érte a hir, és milyen örömmel néz a kinai útja elé. EMLÉKEZZÜNK MÁRCIUS 15-RE! KÉRDÉS A férj egy nap hamarabb tér haza 8 egy idegen férfit talál az asszony mellett — Hogy hivják maga becstelen? — kérdi felháborodottan a férj. A feleség is odafordul az ijedt férfihoz: — Valóban, most már én Is kiváncsi vagyok. Mondja, hogy hivják magát? SZÉPLAKI JÓZSEF: ARCCAL A FALNAK' BÉKY-HALÁSZ IVÁN VÁLOGATOTT VERSEI 1936- 1956-ig Minden pénteken hangulatos CIGÁNYZENE * MŰSOR és , HALVACSORA este fél 8-tól zárásig. ] Halkülönlegességek, levesek. | Délelőtt fél 12-től már kapha-; tők a legfinomabb halételek. ! Haza is lehet vinni. ACE BAR 1323 Eureka Road, Wyandotte, Tel.: AV5-0284 Magyar tulajdonos A FE R TÓ TÓ osztrák oldalán magyar építőmester családi’ házakat épít jutányos áron. Nyugdíjasoknak különösen megfelel. Bővebb felvilágosításért hivják: (313) 675-2646 délután Béky-Halász Ivánnal a XII-ik Magyar Találkozón, mint könyvtáros kolléga találkoztam. Itt ajándékozott msg verses füzetével, amit hivatalosan nem terjeszt, de irodalmi érdeklődésű barátainak és kollégáinak adegyegy példányt, szerényen és diszkréten. Eddig, mint könyvtárost és bibliográfust, a pontos adatgyűjtőt ismertük, most Béky-Halász, a költő is bemutatkozott. FUzetéből kitűnik,hogy 1936 óta fr. Válogatott verseit adta ki 1956-ig “ARCCAL A FALNAK” címmel. Egy magyar és egy ember húsz évet felölelő viharos múltja elevenedik meg előttiink 36 versén kérésztől. Életfelfogása talán legjobban a “Sorsom” című verséből tűnik ki (a kötet első verse), ahol így ír: Indulni, de be nem érni, Mindig adni, sose kapni, Vetni, vetni s nem aratni, Lobogni, de el nem égni. Mérhetetlen keserűséget és csalódottságot fejez ki ez a vers az élettel szemben, kivéve utolsó sorát, ahol optimizmus és élniakarás tör keresztül elemi erővel: S villámok közt is dalolni. .. Fő jellemvonása költészetének a hangulati csapongás egyik végletből a másikba. Hol Istent ta-Megjelent Kerecsendi Kiss Márton új müve, az ’EMLÉKKÖNYV" Ara: 6.50 dollár A könyvet Domján-metszetek és Szalay-rajzok díszítik. Az "Emlékkönyv” megrendelhető a szerzőtől: 20916 Fairpark Dr., FAIRVIEW PARK Ohio 44126 USA gadó, hol vallásos, egyszer haragos, majd megbocsájtó, egyik pillanatban gyengéd, a másikban brutálisan cinikus, de mindig emberi. Verseiben sosem található a mesterkélt érzelmek erőszakolt formája. Apai gyengéd féltés és óvás szólal meg “Altató” című versében, ahol az utolsó két versszakban így ír: Álmodjál szépet, Bűvös meséket, Bánatról, könnyről te mit se tudj; De nem adja meg magát, az állandó küzdés élete főmotívuma. Időnként megpihen a szerelemben, de nem sokáig, ott is csalódások érik, talán ezért kapcsolja össze a szerelmet az elmúlással: Már nem leszek. A testemet Agyag borítja s eltemet. Vissza hiába kéred Csókolni két bús szememet, Gödréből vígan rádnevet Egy falánk, fürge féreg. ..“ 184 8 március 15-én a magyarság rettenthetetlen bátorsággal hitet tett a szabadság szent eszméje mellett. Ezen a napon a szabadság eszméje Magyarországon a népből nemzetet teremtett. A jólét kábulatában a szabadságvágy könnyen kialszik. Elfelejtik az emberek a történelem örökérvényű tanítását: amelyik nép jólétéért, biztonságáért eladja szabadságát, az elveszíti mind a szabadságát, mind a jólétét és biztonságát. Ezért olyan Időszerű ebben a mal einemzetietlenedett korban március 15.-nek Igazsága. A szabadságeszme örök érték. A mai élet változásai között sem lehet büntetlenül lemondani róla. A szabadságeszme tüzét félelemből, megalkuvásból, kényelemből kialudni ne engedjükl Tegyünk hitet mellette ml is! A magyar függetlenség eszméjének szolgálatában benne van a világ egész magyarságát összefogó program. A 48-as szabadságeszme zászlója alatt a helye minden magyarnak. E zászló alatt mindnyájan elférünk és mindnyájan összeférünk. ( A.GY.) Ne azért utazzon velünk, mert mi a legolcsóbban tudjuk utaztatni Európába és ** “Magyarországra, hanem azért, mert a mi utazásainkat szeretni fogja. L Utazásait intézze a legjobban megszervezett magyar utazási irodával, a .Álomtündérek jönnek már érted, Aludj hát szépen, aludj aludj. Magyarságát sokszor keserű ^ szájízzel, de a terhek teljes j. tisztánlátásával vállalja: S bár vállamon érzem bús keresztjét én is, Vallom bátran, vallom büszkén mégis: Magyar vagyok ...se föld nekem hazám! (“Vallomás”, utolsó versszak) Béky-Halász versei világosak t és tiszták, nem fél a szavak s időnkénti vakmerő használatától i sem, ha az kifejezi érzésvilá- \ gát. Az ömlengéstől teljesen j mentes, sőt Inkább azt mondhat- ] nám, nyersen őszinte. A modern j magyar ember, néha kissé kúsza 3 lelkivilágát tükrözi költészete. ] Keresztül visz bennünket a há- 5 ború borzalmain, harcos bajtár- 3 sát siratja, és az “És akkor...” s című versében nemcsak a nemzet katasztrófáját érzékelteti, de j az emberét is: i És akkor azt hittük, hogy nincs tovább! Mélyebbre ember nem süllyedt soha: Röhögve dőzsölt pimasz ostoba, S idegeinken rángtunk, mint a báb. Elkeseredésében Istenhez szól, megtörve és vádolva egyszerre: ;; Mert ha igaz: Te szabtad így utunk ■ * Az iszonyatban, míg vég felé futunk, • • Átkozzunk mondd, vagy csókoljunk kezet... ?! (“Már nem leszek”) ::- -Elfogják és börtönbe kerül, be- :: tegség támadja meg tüdejét és :: várja a halált, de azt is egy ;; bizonyos hetykeséggel és daccal: ” >, Mégis, fütyülünk bacilusra, lázra És kárörömmel várunk a halálra, Mint vendégére beteg utcalány. . . (“Rabkórház”) Keserűség, cinizmus, reménytelenség, sokszor düh árad verseiből, de a kötet elolvasása után mégis többet érzünk ennél. Egy hang tisztán és világosan túlszárnyalja a pesszimista érzelmeket, a dac, a küzdelem, a törhetetlen élniakarás és egy életre szóló, mindannyiunk számára példát mutató elhatározás, egy magyar költő vallomása: “... vérem ellen nem vétkeztem... soha!” Verses füzete az AmerikaiMagyar írók gondozásában. Torontóban jelent meg, 1972-ben. th^Good Neighbor. VÉL; Carpathia Travel Agency, lnc.vEL 1543 Second Ave., New York, N.Y. 10028 Telefon: 535-3612, 879-8003 és 737-2666 - Area Code 212 CARPATHIA SHUTTLE SERVICE rendszerében működő eso- ■■ portunk árai Rokonok kihozatala BUDAPEST-NEW YORK-BUDAPEST 22/45 napra $260 : NEW YORK-BUDAPEST-NEW YORK 22/45 napra $257 ;; Youth fare New York-Luxemburg-New York $188 :: " Ingajáratunk, Shuttle Service 10 éve működik New York-München-Bécs-Budapest .. :: között, amelyeken részt vesznek az amerikai turisták Európába és Magyarországtól “ látogatók az Egyesült Államokba. Ingajáratunk keretében utasaink az Icelandic .. :: Airlines DC'JET gépein utaznak Luxemburgig, onnan a Carpathia modern autó- “ “ buszain Budapestig. ;; :: Ingajáratunk különösen előnyös a hozzátartozók hozatalára, mert csoportjainkat ” " Budapesttől végig az útvonalon, egészen a repülőgépbe való beszállásig több nyel* .. ” vet beszélő csoportvezetőink kísérik, akik utasaink rendelkezésére állnak minden- " :: ben„ :: :: 1973. évben a következő napokon indulnak csoportjaink Budapestről ;; és New Yorkból. ” Március 14. Július 3. Szeptember 4. :: :: Április 17. Július 10. Szeptember 18. Május 9. Július 24. Szeptember 25. “ ■: Május 30. Augusztus 1. Október 2. “ :: Június 12. Augusztus 14. November 6. “ Június 27. Augusztus 28. December 18. : : Vállalatunk organizállsága kiküszöbölte a csoportulazások hátrányát, mely l azokat időhöz kötötte.- Ingajáratunk keretében utasaink nincsenek időhöz követ, úgy oda, mint vissza bármelyik cso[ portunkhoz csatlakozhatnak. : VIGYÁZAT! : Ilyen ingajárata, illetve csoportutazása New York-Budapesl-New York kö- zöit csak vállalatunknak van! " Vállalatunk képviseli az összes repülőtársaságokat, úgy mint Pan Am, TWA, Luftl hansa, KLM, Swissair, stb. Végig JET gépen NEW YORK-BUDAPEST-NEW YORK NEW YORK-VIENNA-NEW YORK $303* $282* * 22-45 nap ” Irodánkban azonnal kaphatók jegyek az Egyesült Államok területére is, *' Irodánkban hajójegyeket is kiállítunk az egész világra. Kérjük utasainkat, tegyenek látogatást a bécsi operával szemben lévő irodánkban, OPERNRING 1, VIENNA. :: Jegyezze fel a Carpathia címet 1543 Second Avenue, a 80 és 81-es - utca között, telefonszámunk 535-3612, 879-8003 és 737-2666 Area ■ * code 212 és bécsi irodánk címét, Opemring 1. telefonja 57-24-14. « *
