Detroiti Magyar Ujság, 1973 (63. évfolyam, 10-50. szám)

1973-06-15 / 24. szám

8. OLDAT DETROITI MAGYAR ÚJSÁG 1973. JÜNIÜS 15, 47. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY A MAGYAR ISKOLA FELADATA Ebben a rejtvényben az amerikai és más, Magyarországon kívül működő magyar iskoláink feladatáról van 4 rövid sor a vízsz. 1., vízsz. 60., függ. 1., 41., 44., vízsz. 79., függ. 26., vízsz. 85 és függ 38. sz. sorokban. VÍZSZINTES SOROK 1. Az idézet első része. Zárt betűk: Y, E, R. 15. A pesszimista így látja a jövőt. 16. Tűzhányóból buli. 17..........ein, két német festő (apa és fia) neve. 18. Norvég férfinév (Nobeldíjas norvég író keresztneve). 19. Bátor. 20. Az egyik nem. 22. BVE. 23. Fordítva menj angolul. 24. Hull. 26. Könnyű nyári ruhaanyag. 27. Román pénz. 30. Csordultig. 31. EH. 32. Keresztülszállt. 36. Latin én. 37. Gyermekem. 39. Egyforma magán­hangzók. 40. Ellentétes kötőszó. 41. Magasba röpít. 42. Vissza: villanó, fénylő (latin). 45. Mártírhalált halt győri püspök (Vilmos). 46. Fekhely. Második kockában kettős betű. 47. Széna . . . ah 49. Tiltó szó. 50. Kijut. 52. A királyság előtti egyik fejedelmünk neve, régies Írással. 54. K . . a, szerszám. 55. Fordítva szólít. 57. Nyelvtani fogalom. 59. Sertés teszi. 60. Évszak klimatikus meghatározása. Három szó, 8-ik kockában kettős betű. 65. Az idézet második része. 66. Ceruza. 67. P ..... ló. 70. Sír. 71. Masinája. 73. Kevertekt. 75. Pusztaságok. 76. Sárga kristályos robbanó­­anyag rövidítése. 78. Mint a vízsz. 54. 79. Az idézet hatodik része. 81. Viharos tenger teszi. 84. Szilárd, merev. 85. Az idézet nyolcadik része. 87. Dobozok, ékezethibával. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Az idézet harmadik része. Zárt betűk: N, A, K. 2. Zárt kapuval teszi. 3. Fordítva: Üjpesti torna egylet. 4. Keverve tégy. 5. Latin és. 6. Ahogyan szólítják. 7. Ismeretlen. 8. Fért inév. 9. Római háziisten. 10. Egyforma mássalhangzók. 11. Iskolás. 12. NH. 13. Apróöltéses kézi­munka. 14. Princípiumokra hat. 19. Római 1001. 21. Nagyon régi. 25. Hús teszi a sütőben. 26. Az idézet hetedik része. Zárt betű: J. 28. Kard- Ievelü virág. 29. Hibátlan. 30. Ital, fel esleges ékezettel. 33. Egy — né­metül. 34. Petőfi Arany Lacinak írt versében szereplő mezei állat. 35. Vissza: Német férfinév. 37. Tűz —> angolul. 38. Az idézet utolsó szava. Harmadik kockában kettős betű. Zárt betű: N. 41. Az idézet negyedik része. 43. Vissza: anélkül németül. 44. Az idézet ötödik része, utolsó előtti kockában ékezethiány. 48. Római férfinév. 51. ... világát, jól mu­lat. 53. Fordított kettősbetű. 55. Testünket befutó hálózat. 56. Meztelen. 58. Mint a vízsz. 20. 61. RV. 62. Japán. 63. Mondatrész, első kockában kettős betű. 64. Végén felesleges U-val: pörköl, roston süt r— angolul. 67. Vissza: pápai korona. 68. Osztrák folyó. 69. Múlt századbeli no­vellaíró, újságszerkesztő, keresztnevének kezdőbetűjével (1823-1867). 72. Angol nemesi cím. 74. Nyiss ki pld. szájat. 77. 1 uberkulózis. 80. YBA. 82. Egyforma magánhangzók. 83. Gallium vegyjele. 86. Egyik ős, ékezethibával. BAKA NÓTA, TEGYÜK FÖL! j Nesze támadt, hogy az esperes úr körúton van. Meg­rémült erre ahány pap csak szolgált a környéken, mert ez az esperes akadékoskodott mindenben, s lehetett a válasz bármily okos, soha meg nem elégítette. Az egyik papot afelől faggatta, milyen volt a Sittin fa, melyből Noé a bár­káját készítette. A másiknak azt kellett megfejtenie, hogy az Ür sós vagy sótlan mannát hullatott alá a sivatagban vándorló zsidóknak. Kinek a képét verték a zsidók a pénzre Ábrahám idejében? >—< Milyen fából készült Jákob lajtor­jája? —< Mit találtak a zsidók a Vörös-tenger fenekén, mi­kor a víz kettévált előttük? - Ilyenféle kérdésekkel szoron­gatta, zaklatta a nyomorult papokat, kik vért vért izzadtak, ha csak rágondoltak kapcáskodó esperesükre. Nem kerülte el a sorsát a szegedi plébános sem, kire az esperes azzal támadt, hogy mivel keresztelne, ha vize nem volna. A derék plébános megfogta szelíden az esperes reve­rendája csücskét s gyöngéden az ablakhoz vezette. A Tisza éppen megáradt, mocskos víz terjengett az utcákon, s a papiak kertjében libák úszkáltak. —' Nézzen csak ki bátran, nagytiszteletű uram, vizünk van bőségesen. —- Látom <—i morgott amaz — de mit tenne, ha nem volna? i—> Jobb volna, ha nem volna. Sajnos most ott is van, ahol nem kellene. De amaz csak nem tágított a maga gondolatától: <—> Tegyük föl, hogy nem volna víz, mit tenne akkor?- Nem tehetjük föl, — makacskodott a plébános mert itt folyik a Tisza a kapum előtt. ^ De ba a Tisza eltűnne? !— Akkor a kútból merítenék vizet. Az esperest a türelme kezdte cserben hagyni: — Értsen meg már kegyelmed. Arra vágyok én kí­váncsi, hogy ha a világ minden vize eltűnne, akkor mivel keresztelne? — Borral — vágta rá a szegedi tisztelendő. i—i És ha bor sem volna? Nagyot sóhajtott a szegedi pap, aztán egyenest a szeme közé nézett az esperesnek: —- Ha bor nem volna, nagytiszteletű uram, akkor nem lennék pap, s ha nem lennék pap, nem is keresztelhet­nék se borral, se vízzel. A HOSSZÜ PRÉDIKÁCIÓ Egy tisztelendőnek az a keresztényeket búsító szokása volt, hogy ha egyszer belekezdett a szentbeszédbe, bajosan bírta abbahagyni. Lehetett hideg, lehetett hőség, fáradha­tatlanul ontotta az igét és se látott, se hallott. Ez történt húsvétkor is. Már régen elkongatták a delet, s a buzgólelkű plébános még mindig csak a közepe táján járt a prédikációnak. A hívek egy darabig szelíd nyájként türelmesen üldögéltek, aztán egy részüket elnyomta az álom, mások kitámolyogtak. Később szállingózni kezdtek az alvók is, nemsokára az egyházfi képviselte egymaga az egész gyülekezetét. Leste-várta szegény, hogy csak elhang­zik az “ámen”, s berekeszti a kegyes áhítatot. Hiába várt azonban. Lábujjhegyen odalépkedett haT katedrához, megrántotta a pap stóláját, s így szólt hozzá suttogva: —' Ideteszem a kulcsot a pulpitusra. Ha majd elmegy, tisztelendő uram, ne feledje bezárni a kaput. NE EGYÜNK EMBERHÜST! Egy neves erdélyi úr, név szerint Mikes Ferenc, nagy I kedvét lelte embertársai megszólásában és rút rágalmazá­sában. Ahogy ez időben szokásos volt, udvari káplánt tar­tott maga mellett. Egyszer egy ferences barát káplánkodott nála. Ez a barát kegyetlenül szókimondó ember volt s mi­kor ura és gazdája hozzálátott a rágalmazáshoz, letette a kését s így szólt: Nagyságos uram, van itt tehénhús, juhhús, disznó­hús. Miért akar nagyságod emberhússal élni? FÖLÖS BUZGALOM Olykor a fölös buzgalom más útra tereli az ember­fiát, mint hova menőben volt. Ez történt Pécs városának legnevesebb prédikátorával, egy kapucinus baráttal. Böjti prédikációt mondott a barát, s mivel hívei közönnyel haíl­­gatáák, mindegyre erősebb és színesebb szavakat keresett, hogy felrázza őket, s érzékeltesse velük az élet múlandó­ságát, s a halál szüntelen közelségét. >—i Gondoljátok csak meg, szerelmetes atyámfiai ,—­­mondta egyre hevesebb indulatra gyúlva <—> gondoljátok csak meg, mily múlandó az élet! Sok ember este vidáman és egészségesen fekszik le, reggel pedig —• isten irgalmaz­­zon lelkűnknek <— holtan kel föl! GYORS VISSZAVÁGÁS Vendégségbe hívta a rabbi a plébánost. Miután ked­vükre ettek, italozásra került a sor. A rabbinak úgy rémlett. hogy a plébános kevesebbet iszik, mint szokása. Megkérdezte hát: —< Nem ízlik a bor, tisztelendő uram? —' Jó bor volna, ha nem keresztelték volna meg •—* * felelt a plébános. Szóval a keresztelés árt a bornak? kérdezte a rabbi. —v Nem többet, mint amennyit a körülmetélés árt az aranyforintnak. A BÜSZKE TEOLÓGUS Sárospatakon élt egy fiatal teológus. Jóképű is volt, okos is volt, de az orrát igen fenn hordta. Haragudtak is rá miatta. Egyszer ez a fiatal teológus találkozott az utcán a város legszebb lányával. Olyan méltósággal köszöntötte, mintha nem is teológus, hanem legalább püspök volna.-—■ Csak azt tudnám, mire olyan büszke .—- kérdezte a szép lány. Talán valami előkelő helyen prédikált ma? Nem előkelő helyen prédikáltam én A- válaszolt a teológus, hanem falusi szamaraknak prédikáltam. _ No *—< felelt a szép lány — akkor bizonyosan sze­rencsésen kezdte és szerencsésen fejezte be a prédikációját. Mert, ha szamaraknak prédikált, akkor ez egyszer joggal nevezhette őket szerelmes atyafiainak. Stux találkozik a barátjával. | i—> Szervusz, apafej, rég nem láttalak. <— Meghiszem azt, Vácott ül­tem. <—< Mint fogoly? r— Naná, mint fácán . . . * * * A társaságban egy pasas han­gosan kérkedik: >— Én igazi self made man va­gyok. Magam csináltam magam­ból embert. Mire valaki csendesen megszó­lal a sarokban: — Ez az átka, ha valaki nem szakemberekhez fordul. * * * Patikus: Ebből az orvosságból 15 cseppet kell beadni a betegnek. Vevő: Mikor? Patikus: Mindig egy órával a fájdalom fellépése előtt. * * * A bíróság 50 forint pénzbünte­tésre ítélt valakit, mert egy hölgyet tevének nevezett. Az ítélet kihirdetése után a vád­lott odalép a bírói emelvényhez és megkérdezi az elnököt, hogy sza­­bad-e viszont egy tevét hölgynek nevezni? <—> Azt megteheti, uram <—< vá­laszolja az elnök. Erre a vádlott odalép a pana­szos hölgyhöz és mélyen meghajol előtte: <— A viszontlátásra, “hölgyem”. * * * — Mondja, szomszéd, a kedves lányai hogy viselkednek? < Példásan. Igaz, hogy szigo­rúan bánok velük. Ha este őzig nem jönnek haza, kizárom őket egész éjszakára. * * * Kohn eldicsekszik afrikai va­dászkalandjaival egy társaságban. — Képzeljétek, egyik erdőszé­len oroszlánnal találkoztam szem­től -szembe. Mivel puska éppen [ nem volt nálam, hát kirántottam a vadászkésemet és haláltmegvető bátorsággal vetettem rá magam a bestiára. Szerencsém nem hagyott el; sikerült levágnom mind a négy lábát és a farkát. De miért nem vágtad le a fejét? — Mert az már le volt vágva. * * * Kohnt, az izraeli hadsereg köz­legényét hivatja a százados és közli vele: i—> Maga most kimegy éjjeli őrség és mindenkit megállít, csak azt enged be, aki todja a jelszó. Megértette? — Olázatosan jelentem, megér­tettem. Kohn ezzel kimegy és elloglalja őrhelyét. Kisvártatva mozgást hall a sötét­­»— Ollj, ki az? —' Én vogyok. Be okorok men­ni. d odja a jelszó? — Tudom. —' Okkor jöhet. * * # Krapek: Hallom, bogy sok ba­ja van az öt gyerekkel. Meg is szokta verni őket? Malcsák: Soha — legfeljebb önvédelemből. * * Kohn hadgyakorlaton vesz részt. A parancsnok egy híd fel­derítésére küldi ki. Kohn egy óra múlva visszajön és jelenti: Parancsnok úrnak alássan jelentem, a hídon átmehet a köny­­nyű tüzérség. ' Jól van. — Parancsnok úrnak alássan jelentem, a hídon átmehet a ne­héztüzérség. /—■ Jól van. — Parancsnok urnák alássan jelentem, a hídon átmehetnek a tankok. <—» Remek!-—' Parancsnok urnák alássan jelentem, a hídon a gyalogság nem mehet át. —* Miért nem? Mert a túlsó oldalon áll egy nagy kutya és ugat. * * * 48. SZÁMÚ KERESZTREJTVÉNY -----" ~T. í% A HUSZADIK SZÁZAD Egy-két meghatározás és esemény, amely a mi századunkra szomo­­man, vagy biztatóan —- jellemző. VÍZSZINTES SOROK 1. Ez a mi századunk. 16. Századunk sajnos, ezeknek a kora is. 17. Magyar férfinév. 19. I iszta —- németül. 20. Hajápoló eszköz. 21. Gyom. 22. Korszak. 24. Visszhangfonetikusan. 26. Keverve les. 27. Ma­gyar Egység Pártja. 28. A második világháború tengely-hatalmai. 33. Római 201. 34. A betűsor kezdete. 35. Perzsa költő — tárgyesetben (Chajjám). 36. Növény. 37. Férfinév. 39. Kutyák. 40. Nagy magyar ze­neszerző. 42. Ez is jellemző korunkban, hogy minden..............44. Ha... . an, nagy hangon. 46. ÖLA. 47. Friss, tavaszi. 49. Olasz névelő. 50. A maró folyadékod. 52. Vonat fut rajta. 53. Könyvsiker az . .. ......... 56. Óvoda beceneve”. 57. Német ő. 59. Vissza: bokor termése lehet. 61. Ez is korunk egyik áldása”. 65. A magyar honvédek jelszava. 68. Fordított dísz. 70. Vissza: minden németül. 71. MLE. 72. Hamis. 73. Farkas. 75.........dnagy, katonai rang. 77. Posta <—< angolul. 79. Fran­cia férfinév. 81. Hasonmásra. 83. így is nevezik a huszadik századot. Zárt betűk: R, P. FÜGGŐLEGES SOROK I. A múlt század végén kezdődött és 1916-ban végétért 58 évet nevezhetjük így. Zárt betűk: R, Ó, F. 2. Betű kimondva. 3. A jó költő­nek ..........................sora. 4. FGE. 5. Az amerikai nagy tavak egyike. 6. Híres szegedi cigányprímás volt, dalköltő. (Ékezethibával.) 7. Távolodó­ban. 8. Lakat. 9. Kötőszó. 10. Legtöbbször felesleges. 11. Verj éket. Első kockában ékezethiány. 12. Fordítva: autó fontos alkatrésze. 13. Orosz folyó. 14. Valaha. 15. Fundamentum. 18. Névelő. 23. Ruca párja. 25. Befelé rakja a lábát. 26. Betű fonetikusan. 27. A-val a végén: ma­gyar hegység. 29. Ékezettel: az első gyilkosság áldozata. 30. Egyforma magánhangzók. 31. Sajtó —< angolul. 32. Ez is jellemzője lenne korunk­nak —- csak néha visszafelé sül el. Zárt betűk: H, Sz, M. 36. Postán továbbít. 38. ...agy, katonai rang. 39. A magyar Athén. 4L Utána menő. 43. Becézett Ágnes. 44. Sajnos, ezeknek kora is századunk. Zárt kockában: ÜN. 45. Óraadó magánhangzói. 48. Zokog. 49. Kevert álom. 51. Átnyújt. 54. Vissza, ez is korunk jellemzője: meggyilkolását sok he­lyen törvény engedi. Zárt kockában: Rí. 55. Fordított elme. 58. Pályá­jára talál. 60. Kül ellentéte. 62. OES. 63. Római 2000. 64. Vissza: Zeus egyik szerelme. 66. Súlyt vizsgál. 67. Papírra vet. 69. Idegeivel észlel. 71. Evangélista, ékezeth ibával. 74. DNÜ. 75. Hallószervünk. 76. Vitéz. 78. Szülő. 80. A föld felé. 81. Varróeszköz. 82. Fordítva a tett rugója. Bíró: Maga három éjjel egy­másután betört egy áruházba. Mit lopott el onnan? Vádlott: Csak egy bundát a feleségemnek, tekintetes bíró úr. Bíró: De miért volt ott három­szor? Vádlott: Mert az asszony két­szer visszaküldött, hogy cseréljem ki. * * * Öreg hölgy hálóingben a raj­takapott betörőhöz: — Életem álma teljesült! Vég­re egy igazi gengszter! >—< Flölgyem, ha hozzám ér, rendőrért kiáltok! * * * Schwarc rohan a kikötőbe, hogy elérje a kompot. Hatalmasat ugrik és a lendülettől azonnyomban el­terül a fedélzeten. — Mégis sikerült elcsípnem —• lihegi boldogan. ' Minek a nagy sietség? —> szólal meg a kapitány a háta jnö­­gött ,—• éppen most fogunk kiköt­ni .. . * * * Csopaki Ceglédre utazik és mi­után megváltotta a jegyét, vissza­megy a pénztárablakhoz. — Bocsánat, az előbb rosszul adott vissza. — Sajnálom mondja a pénz­táros fagyosan <— utólagos felszó­j Iamlást nem veszünk figyelembe! —■ Akkor már megyek is »— for­dul sarkon Csopaki <—< ha nem tudná, tiz forinttal többet adott vissza. * * * Egy nő benyit a kalapüzletbe: <—< Lenne szíves bevenni a kira­katból azt a zöld kalapot a páva­­tollal és muskátlival? r-w Azonnal megmutatom, asz­­szonyom —< ugrik szolgálatkészen a segéd és leteszi a nő elé. —• Köszönöm — mondja kifelé indulva >— már nagyon idegesített ez a borzadály, valahányszor erre jártam. * * * Kéregető: Hölgyem, lenne szí­ves egy darabka süteményt adni a szegény embernek, aki immár két napja nem evett egy falatot sem? —- Süteményt? A kenyér nem is jó magának? —■ Dehogynem, de véletlenül ma van a születésnapom. * * * A válóperes tárgyaláson a férj beismeri, hogy öt éve nem szólt a feleségéhez. — És mivel magyarázza ezt? — teszi fel a kérdést a bíró. — Nem akartam az asszonyt félbeszakítani. . . * * * Részeg tántorog éjjel az Andrássy úton és közben nekimegy minden lámpaoszlopnak. A tizenötödik után leül a járdaszélre és ezt mor­mogja: — Jobb, ha megvárom, mig el­vonul a körmenet. Élénken. Ének, £ongora Jo-dol-ga van a ba-ká-nak, van kvarté-lya, koszt ja, Czakumpakkot hord a ba-ka. mi - kor ki-ma - si roz, A pro-funt-jat a fih-rcr ur Meg-se moc-can ha a káp-lar mm - aen-nap ki ,Vi - gyázztkomman oszt • ja. di • • roz Le-nnn-got is kap a ba - ka, De es - té - re ha ba - bá - ját Hat - va-sat egy a ka -pn - ba nap • ra, kap - ja, Va-sa-rol hat szalma-szalas ver - go-m-at raj - ta. raj • ta. Tímt szól hozzá ..O-leli merraa'r szi - vemca-kiun - pakk - iaic ^ pakk - ia‘‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom