Detroiti Ujság, 1961 (51. évfolyam, 4-52. szám)
1961-08-25 / 34. szám
4-IK OLDAL DETROITI UJSÄG HUNGARIAN NEWS 1961 augusztus 25. ' DETROITI ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS PUBLISHED EVERY FRIDAY Editorial and Publishing Office: 7907 — 791 1 WEST JEFFERSON AVE., DETROIT 17, MICHIGAN Telephone: VInewood 2-0414 Founded by JULIUS FODOR - Alapította FODOR GYULA Managing Editor and Publisher — Felelős szerkesztő és lapkiadó MRS. JULIUS FODOR SUBSCRIPTION RATE: $6.00 PER YEAR — CANADA: $7.00 EUROPE: $8.00 Entered as second class matter June 21, 1922 at the post office at Detroit, Mich., under the Act of March 9, 1879 A MAGYARSÁG ÉRDEKEINEK SZENTELT HETILAP MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN 7907—7911 WEST JEFFERSON AVE., DETROIT 17, MICHIGAN Telefon: VInewood 2-0414 ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE: $6.00 — KANADÁBA: $7.00 EURÓPÁBA: $8.00. LATIN AMERIKAI TERVEINK Sokan azzal vádolják az Egyesült Államok kormányait, hogy mig Nyugateurópát, sőt Ázsiát is, az anyagi és erkölcsi támogatás minden jelével elhalmozta, tökéletesen elhanyagolta Közép- és Dél-Amerikát. A kubai események végre megvilágították azt az igazságot, hogy a nyugati földteke többi országaihoz legfontosabb érdekeink közös védelme fűződik. Latinamerika a világ leggyorsabban szaporodó népességét foglalja magában és saját lakosságát sem tudja elegendő élelmiszerrel ellátni. A különben termékeny földek legnagyobb része nagybirtokosok kezén van, akik nem gyakorolnak intenzív gazdálkodást. A lakosság 43 százaléka írástudatlan s csak kis hányada vehet részt politikai választásokban. Nyolcvan százalékuk emberhez nem méltó lakásokban sinylődk; a gyer'mekek fele sem jár iskolába. Ez országokban tehát elegendő ok és lehetőség van a társadalmi rend felforgatására, ami Kubában is megtörtént. Jelenlegi kormányunk szorgalmasan dolgozik azon, hogy ez állapotokon segítsen. Nemrégiben kezdte meg mü-Történet a -ködését az Inter American Development Bank, egy milliárd dollár alaptőkével és Kennedy elnök: Alliance for Progress terve, amely május végén lépett életbe, azonnal 500 millió dollárral kezdte meg a földreform, lakásépítés, közegészségügyi és közoktatási reformok támogatását 20 különböző latinamerikai országban. Ez azonban csak a kezdet és bizonyos, hogy a pénzügyi támogatás a volt Marshall Plan méreteit is el fogja érni, amelynek segítségével a második világháború után Európát talpára állítottuk. Az Alliance for Progress keretében minden állam maga fogja meghatározni, hogy milyen reformot milyen sorrendben kíván megvalósítani, nehogy Amerikát ismét “Yankee Imperializmus”-al vádolják. Szükség volna, hogy latinamerikai szomszédaink együttesen valósítsák meg a föld- és adóreformokat, 'hogy az életszínvonalat felemeljék és a lakosság egészségügyi és kulturális viszonyait feljavítsák. Ha ez sikerül, a demokrácia maga főig ja megvédeni magát a felforgatókkal szemben. American Council BUJDOSÓ ÉNEK 1710-ből Kulacsomnak könny a lelke, kenyeremnek könny a sója, és vagyok a tüz-viz között .megütközött Magyarország bujdosója. Nem a fajtám, sem a svábság, sem a rácság, sem a lengyel, én vagyok a tél havában egymagában mendegélő magyaT ember. Kőházamban vércse vijjog, ráró jó lovam lesántult, éhen kurrogó vadakkal, ordasokkal, nyargalom fel a Dunántúlt. Bujdosónak bujdosott föld könny a dija, gond a bére, tüzben-vasban nem magáért egy jövőért, egy világért, hull a vére. Ernőd Tamás 2801 FORT Azok a mennyei szőnyegek Lees-töl JABRO BROS. Csodálatosan szép és a legjobb minőségű mintás és sima kereskedelmi és házi szőnyegek. Művésziesen elkészített gyönyörű lakás bútorzat. WYANDOTTE — A Venue 5-0110 FRANK’S MEN’S WEAR £ér£is*uha és divatáru üzlet Bocsássanak meg, de ezt a történetet óriási kitéréssel kell ; kezdenem. i Ebben a vérzivataros időben el kell önöket vezetnem Afrikába, Afrikának is a legvadabb részébe, hol a lakosok még emberhúst esznek s csak azt tekintik előkelő háznak, melynek asztalán legalább vasárnaponkint megfordul egy kis forrázott hittérítő, tormával és sárgarépával, vagy legalább egy UN-katona ecet-olajban. Ezen a földön reng bölcsője a legtehetségesebb fának, melyet a természet valaha alkotott. Ez a nyiámsz-fa. Én nem akarom hazai fáinkat sértegetni, de a nyiámsz-fa mellett teljesen eltörpülnek. Nálunk a fa becsületes egyszerűséggel megtermi gyümölcsét, aztán lehullatja levelét s egész télen pihen. Sőt vannak fák, melyek egy-jouinAä ^autuajo:} mau unreife csőt és mégis pihennek. Csak az akácfában fedezhető fel némi becsületérzés, mert ennek a virága legalább kétszer nyílik, nyilván, hogy henyéléssel ne vádoljak. De mik ezek a nyiámsz-fa mellett? Ez minden porcikájával az emberiséget szolgálja. A fa rostjaiból ruhát készítenek, a leveleiből házat tetőznek, a gyümölcsét megeszik, a törzsét megcsapolják és bort eresztenek belőle. Egy napon civilizált fehér emberek vetődtek arra a vidékre, kultúrát terjeszteni. Miután a feketék meg akartak maradni szerecseneknek és emberevőknek, legéppuskázták őket és birtokukba vették a földet. És ekkor fölfedezték a csodálatos fát. És rájöttek, hogy a bennszülöttek azt nyiámsznak nevezik. Nagyon jó szó. Lehet rá részvénytársaságot alakítani. De a kutató fehér ember esze tovább ment, mint a bennszülött elme. A fehér emberek ezt a kérdést vetették fői: Ha ez a fa mindenét odaadja, miért tartaná meg magának a gyökerét? Összeegyeztethető ez a fa önzetlen karakterével? Nem!... Vizsgáljuk meg tehát, mire lehet jó a gyökere. És megvizsgálták. Kiderült, hogy a gyökerét megenni nem lehet, bor se fakad belőle, házépítésre sem jó, de épp úgy, mint a rostjaiból, kitűnő papirt lehet készíteni. Erre aztán megütötték a nagydobot, mely hirdette, hogy minden eddigi papiros le van pipálva. A nyiámsz-papiros el nem szakad, még ha vízben áll se, nehezebben gyullad, meg nem fakul, az egér se rágja el, szóval nyomtatásra rendkívül alkalmas. Az összes vegyészek és nyomdaigazgatók mellette nyilatkoztak. Amerikában még a tűzoltóparancsnokokat és a vízvezetékek igazgatóját is megnyilatkoztatták, mert a mi közönségünk ezt nem engedheti el. A vége az lett, hogy nálunk is alakult egy nyiámsz-papirosgyár s hála a lirai költők, a hírlapok, az adókimutatások nagy számának, szerencsésen virágzásnak indult. Ezek után áttérhetek arra, hogy egy ilyen nyiámsz-papirgyár igazgatóságának én voltam a titkára. Az én föladatom többek között azt volt, hogy a nyiámsz-papiros népszerűségét fönntartsam s terjesszem azt a babonát, hogy csak a nyiámszfából készült papírra érdemes egyáltalán valamit nyomtatni, így biztosíthattuk csak a tömeges megrendeléseket. Csöndesen evezgettem az üzleti élet zavaros hullámain, a gyár eljutott tízéves jubileumához. Egy napon a vezérigazgató a i szobájába hivatott. — Fleck ur, gyárunk a jövő fáról — mondá, — hónapban tízéves fennállásé ünnepli. — Gratuláló!;, vezérigazgató ur. V — Délelőtt üiknépély lesz a gyárban, este p sdig bankett. Maga egy nagy beszédet fog készíteni... — óh, vezérig izgató ur, az én csekély szemé yem ... — Ne fecsegjei . Nem a maga csekély szeméi férői van szó. A beszédet én f<*gom elmondani ... 1 — óh, kérem ... Ez még nagyobb kitüntet és lesz számomra... ‘ — Remélem is. A beszéd jó legyen... üt — Igyekezni fogok. — S ne feledkezzék meg benne a nyiámszról se. — A nyiámszról? — kérdém kissé zavartan. (Eddigelé tudniillik sejtelmem sem volt arról, hogy miért nyiámsz a mi papirosunk és miért nem nyiámsz a nem nyiámsz papiros?) A vezérigazgató bámulva nézett rám. ; t: — Ön nem tudja, mi a nyiámsz? ... ‘d?. — Eddig fölöslegesnek tartottam utána érdeklődni... — Igaza van. Egy hivatalnokunknak hinnie' kell a nyiámszban, de nem szükséges tudnia, hogy mi az. — Ez az én nézetem is, vezérigazgató ur, de most, hogy bővebben kellvén foglalkozni az üggyel, legyen szives mutasson nekem egy kis nyiámszot. Az igazgató háromszor végigjárta a szobát. Aztán megállt előttem. — Ön régi hivatalnok, ön előtt nyíltan beszélhetek. Nos, én magam se láttam még nyiámszot. Megint végigment kétszer a szobán s halkan folytatta: — Azt hiszem, nyiámsz nincs is a világon. Lehet, hogy az első gyárak még azzal gyártották a papirost, de minekünk már csak a legenda jutott. S higyje el, hogy ez teljesen elég. Rongyból és más közönséges fából is kitűnő ’papirost lehet csinálni. Épp olyan jót, mint a nyiámszból. Hát akkor mi az ördögnek menjünk mi Afrikába?! Nem igaz? — De igaz. , r — A legendát azonban, ahogy az le van rakva az alapításkor kibocsátott röpiratokban és hírlapi cikkekben, átadom önnek. A beszédemben azonben ne nagyon dobálózzék nyiámsszal... Hátha akad olyan ember, aki szintén látni akarja, mint ön. — óh kérem, — szóltam alázatosan, — szó sincs dobálózásról. Már gyermekkoromban mindig megvert anyám, valahányszor nyiámsszal dobálóztam. Egy csomó röpirattal és nyugtalan lelkiismerettel távoztam. A röpiratokból merítettem az elbeszélésem elején lévő adatokat, a Nyugtalan lelkiismeretből néni merítettem semmit. De irtóztatóan bántott a tudat, hogy gyárunk egy hazugságon alapul.' > Másnap fölhívott a felügyelőbizottság elnöke, fegyelmeztetett a jubileumra s nyájasan szólt: — Fiatalember^ önnek ünnepélyünkön nagy szerepet szántam. — óh, kérem.:. — Elhatároztam, hogy ön fogja megcsinálni a beszédemet. — Nagy kitüntetés rám nézve, elnök ur. S mi a beszéd tárgya? A kövér ur megvetően rám nézett. — Hát még azt is én mondjam meg? — Az igaz, bocsánat. Eltávoztam, nagy dilemával a lelkemben. Már most melyiknek csináljak jobb beszédet? Fölkerestem öreg főkönyvelőnket. — Mondja kérem, Fuchs ur, melyik okosabb ember? A vezérigazgatónk, vagy a felügyelő bizottság elnöke? Fuchs rámnézett zöld simlédere alól. — Az hivatalos üzleti titok, — szólt komolyan. Kinos töprengéseimnek azzal vetettem véget, hogy egyformán jó beszédet készítettem mindegyiknek. Nekem egyik se vessen szememre semmit. A vezérigazgató beszédében agyondicsértem a felügyelő bizottság elnökét, az elnök beszédében agyondicsértem a vezérigazgatót. Az elnök beszéde kijelentette, hogy a vezérigazgató a nyiámsz behozatalával nagyobb szolgálatot tett az emberiségnek, mint Drake Ferenc, aki a krumplit Amerikából Európába vitte és igy megismertette a világ másik felével. A vezérigazgató beszéde viszont kijelentette, hogy az elnök az eszme propagálásával és szívós, felügyelésével nagyobb szolgálatot tett az emberiségnek, mintha Kolumbus Kristóf a filloxérát kivinné Amerikába, és azt kereszteznni próbálná a Coloradó-bogárral. Az ünnepélyen a beszédek óriási hatást tettek. Csak a két ünnepelt izgett-mozgott. Mégpedig mindegyik a másik beszéde alatt. Mindegyik megdöbben azon, hogy a másik ilyen szép dikciót tud kivágni. S az ünnepély után mindegyik hivatott. — ön gyalázatosán oldotta meg feladatát. Hogy lehet ilyen ostoba beszédet csinálni? Kompromittálva vagyok. — Kérem, nagyságos ur, mindenki el van ragadtatva ... — Az természetes. Hol hallotta, hogy a hivatalnokok ne legyenek elragadtatva, mikor a vezérigazgató beszél? Hiszen akkor már csak a világ vége következhetnék ... Az elnöké volt a jó'beszéd... Iszonyúan lepipálta az enyémet. Kétségbe kellene esnem, ha nem tudnám biztosan, hogy nem ő csinálta. Csak sajnálom, hogy én ilyen tökfilkóra bíztam az én beszédemet, mint maga. Elmehet. Ugyanilyen jelenet folyt le köztem és a felügyelő bizottság elnöke közt. ő is tökfilkónak nevezett és kutatta az ismeretlen zsenit, aki a vezérigazgató beszédét csinálta. Ilyen helyzetben még ember nem volt soha; hogy egyszerr'e tökfilkónak és zseninek nevezzék. Elhatároztam, hogy megbosszulom magamat. Este a banketten fölemelkedtem és azt indítványoztam, hogy beszédeim, a tisztviselői kar költségén egy-egy albumba leírassanak, egy példányban az igazgató, egy példányban az elnök számára. Indítványom óriási lelkesedéssel elfogadtatott s a gyűjtés azonnal megindult. Én is adtam hozzá egy kisebb pénzöszszeget. A főmuftik persze nem tiltakozhattak ellene s ez nekem pokoli elégtétel volt... De képzelhetni meg rőkönyödésüket, amikor a “tökfilkó-zseni”, — már mint az én általam irt — beszédeket elolvasták. Most azonban végezetül meg kell vallanom, hogy azzal a “tökfilkó-zseni”' címmel nekik is igazuk volt, de hogy mikor melyik kerekedik fölül bennem, azt még magamnak sem sikerült megállapítani. A VULCAN MOLD & IRON CO., Latrobe, Pa. Trentonban egy “supplier” telepet épített 7 és Vz millió költséggel. így Detroit a nemzet egyik legnagyobb acél városává fejlődik. Az Internal Revenue körzeti igazgatója figyelmeztet, hogy mindazok a közvetítők, nagykereskedők és viszonteladók, akiknek autógummik, belső gummik vagy behúzásra való nyers gummi volt raktárában julius 1-én, kötelesek beadni egy raktári adóvallomást a 3174 sz. űrlapon 1961 október 15-e előtt, vagy október 15-én. Ezt az adót a Congressus által ebben az évben elfogadott, Federal Highway Act Írja elő. 1 Katonákat ölt a villám A virginiai A. P. Campen a minap a 83-ik hadtest divíziójának tártalékosai déli gyakorlatot tartottak. Váratlanul jeges, fergeteges rossz idő kerekedett, zuhogott az eső és csapkodtak a villámok. A gyakorlótéren felállított tábori konyhába a villám belecsapott és két ohioi katonát megölt, tizet pedig megsebesített. Gyapot-féreg pusztít Egyiptomban Cairo kormánya mindent elkövet, hogy segítsen azokon a gazdákon, akiknek a gyapot termelését a gyapot-férgek tönkretevéssel fenyegetik. 500 szakértő dolgozik a gyapot mezőkön és repülőkről fecskendezik be az uj ültetéseket. A féreg pusztítja a kukoricát is és ez újabb feladat elé állítja a cairoi hatóságokat. Űrlapok és felvilágosítás kapható az Internal Revenue Servicétől. Felszólítják az érdekelteket, hogy adják be pontos bevallásaikat időben, hogy büntetés és kamatfizetés elkerülhető legyen. Későbben az év folyamán ellenőrző eljárás fog indulni a mulasztást elkövető adózók felkutatására és a beadott adóivek adatainak felülvizsgálá- 1 sára. Raktári autógumim alkatrészek adózása “Today we need a nation of Minute Men •••• citizens who regard the preservation of freedom as a basic purpose of their daily life». '„.JOHN FITZGERALD KENNEDY |0 days after his inauguration «» the 33th President of th* United State*» Twenty years ago; In the dark, uneasy days before Pearl Harbor, the Minute Man of Concord, timeless symbol of out Nation’s determination to defend its freedom, emerged as the emblem of the U. S. Savings Bonds Program. When war came, the Minute Man became the tallying force behind the huge and overwhelmingly successful effort to back out fighting men with War Bonds;, In this; the 20th anniversary year of Savings Bonds, the Minute Man of Concord calls all Americans to an unremitting effort to help preserve out peace and freedom, threatened by forces mote powerful and tesoutceful than those we faced in 1941. Though this effort will take many forms, one way open to all is the continued investment in Shares in America, U. S. Savings Bonds, by I'citizens who regard the preservation of free• dom as a bask purpose of their daily life.'' BUY U. S. SAVINGS BONDS For 20 years America’s newspapers have published Savings Bonds ads at no cost to (he Government. Tha Treasury Dept, is grateful to Th« Advertising Council and this new*• paper tor their patriotic support• “DETROITI ÚJSÁG” Telefon: VInewood 3-8890 Üzlethelyiségemben elsőrendű minőségű és divatos szabású öltönyöket, munkásruhákat, ingeket; alsó ruhákat, kalapokat, nyakkendőket és mindenféle férfi divatáru cikkeket mérsékelt árért szerezhetnek be. A legjobbat kapja nálam a legkedvezőbb árért. — IKKA és TUZEX kezelés — RÁKAY FERENC, tulajdonos Detroit 17, Mich. 8016 W. Jefferson Ave.
