Detroiti Ujság, 1960 (50. évfolyam, 10-53. szám)
1960-03-04 / 10. szám
PUBLISHED EVERY FRIDAY DETROITI ÚJSÁG DETROIT HUNGARIAN NEWS-if* CENTS ' 10CEGY AUC A COPY AN AMERICAN PAPER — PRINTED IN THE MAGYAR LANGUAGE PÉLDÁNY Detroit, Michigan — 7907-11 West Jefferson Avenue — Telefon: VInewood 2-0414 LAPUNK MAI SZAMA 8 OLDAL VOL. 50. ÉVFOLYAM. _________ Consolidated paper«: — "Detroit Journal’’ — Hungarian A “MAGYAR ÚJSÁG FOLYTATÁSA News" — "Kungarlan Dally" — "Flint and Vicinity”. 1960 MÁRCIUS 4. Beolvadt lapok: "Detroiti Hírlap” — "Magyar Hírlap” "Magyar Napilap” — Flint és Vidéke”. NUMBER 10. SZÁM. MÁRCIUS 15 Kint még hóvihar dúl, hideg szél süvölt, de belül a természet csodálatos műhelyében már érlelődik a megújhodás, uj erők feszitik a tél bilincseit s egy-kettőre beköszönt a március, a Tavasz. Ez az ismétlődő, de mégis mindig uj és nagyszerű változás végbemegy a természetben, de ugyanúgy az emberi lélekben is és a történelem során nagyon sokszor csodákat müveit. A magyar lélek sokrétű és érzékeny, könnyen fellángoló mivolta, talán minden más fajtánál alkalmasabb a tavasz csodálatos hatásának érzékelésére és az ebből adódó sokszor hihetetlen akciók végrehatására. Egy ilyen megujhodó Március Idusán, 1848-ban született meg a magyar nép legcsodálatosabb forradalma, amely már előző századok vértforraló elnyomatásában, előző márciusok és forradalmak élesztő tüzében, a kor Íróinak, költőinek, politikusainak lelkében, Írásaiban, dalaiban s a szabadságot mindennél többre értékelő közel 1000 esztendő nagyszerű történelmének és nagyjainak emlékéből kovácsolódott törhetetlen acéllá. “MÁRCIUS 15” örökbecsű dátum a magyarság történelmében és soha el nem felejthető ünnepe a magyarság, — bizony igen ritka — összeforrásának, egységének, szinte példátlan küzdenitudásának és a magyar ifjúság örökké emlékezetes hősiességének. “MÁRCIUS 15” örökké felejthetetlen ünnepe egy kicsiny, a keresztény és nyugati civilizációért szinte elvérzett nagyszerű nép csodálatos harcának Európa két nagyhatalma ellen. “MÁRCIUS 15” örökké emlékezetes mementó az egész világ számára, hogy a szabadságtöbb lehet minden anyagi értéknél, több lehet a legtöbbnél, — az emberi életnél. “MÁRCIUS 15” örök alapja a nálánál nem kevésbbé dicsőséges második forradalmunknak, az “OKTÓBER 23”-nak, amely a “MÁRCIUS 15” szellemiségében gyökerezett, amely szinte a fél világ ellen, a történelem legveszedelmesebb és legembertelenebb elnyomó és kizsákmányoló imperializmusa, a bolsevizmus ellen folyt, szinte puszta kézzel és körömmel, — a világ második felének öszszetett kezekkel figyelő, de passzív részvétele mellett. “MÁRCIUS 15” minden zsarnok számára figyelmeztető, hogy élhet ideig-óráig, azonban a materiális erőnél is többet jelentő szellemi erő és szabadságvágy, a megújhodást kereső forradalmi szellem, a végül is mindig győzedelmeskedő igazság el fogja söpörni. “MÁRCIUS 15”-én emlékezzünk és emlékeztessünk minden magyarra, hősre és gyávára, vértanúra és árulóra, fiatalra és öregre, nőre és férfira, otthon és a világ bármely táján élőre, mert mind magyarok voltak, mind magyarok és mind magyarok lesznek. Most emlékezzünk és emlékeztessünk a közelmúlt évtizedek és esztendők hőseire, vértanúira, akik “szolgaföldben nem nyughatnak”, emlékezzünk és emlékeztessünk kötelességeinkre, a letiport, de el nem bukott forradalmaink továbbvitelére, a márciusi tűz megtartására és hatalmas lánggá való fejlesztésére és arra, hogy Magyarország volt, ma rabságban van, de szabad, független és igaz magyarok országa lesz. Amikor március 13-án összegyűlünk ünnepelni, akkor Petőfi Sándor halhatatlan szavai kiáltsanak riadót szivünkbe: “Talpra magyar, hi a haza!” s egymás kezét szorosan megragadva emlékezzünk és emlé \ keztessünk. ZALAI ERVIN Rendkívül értékes és nagyszabású külpolitikai előadások városunkban “GREAT DECISIONS .. . 1960” U.S./Communist Economic Aid to the Middle East A külpolitikai előadássorozat február 28-vel kezdődő hetének tárgya: “MIDDLE EAST — WHAT HOPE FOR STABILITY?” Margit angol hercegnő menyasszony Az egész müveit világot meglepte Erzsébet anyakirálynő “leap year”-nyilatkozata, hogy Margit hercegnő és Anthony Armstrong-Jones,, London előkelőségének a fényképésze jegyesek. A jegyespár 29 éves és az ismeretségük két évre vezethető vissza. A vőlegény atyja egy kétszer elvált hires ügyvéd, az anyja grófnő. A rendkívül elegáns fényképész nagy népszerűségnek örvend a magas körökben is, a baráti körökben mindnyájuk “Tony”-ja, aki szereti a sört és a jazz-t. Erzsébet királyné II s férje is nagyboldogan vették hírül az eljegyzés hivatalos nyilvánítását. KOLOS BÉLA HALÁLÁRA Tito is Amerikába szeretne jönni Belgrádból érkezik a hir, hogy Tito diktátor is Amerikába szeretne jönni egy kis vendéglátásra és reputáció reparálásra. Tito kormánya terjesztette e kívánságát a mi kormányunk elé, amely eddig diplomatikusan azt felelte, hogy Eisenhower elnök a következő félévben úgy el lesz foglalva, hogy egyelőre a baráti látogatásról még tárgyalni sem lehet. Március 13-án nagyszabású SZABADSÁGÜNNEP a Szent Kereszt Egyházközség márványtermében, az Amerikai Magyar Szövetség helyi osztálya rendezésében. Ezer dollár két jegy Mindenki, aki jelen akar lenni a “Demokrata National Convention”-en, mely juliu 15- én kezdődik, azt megteheti, ha 2 jegy ellenében egyezer dollárt kész adományozni. A pártonkivüli vendéglátó társaság, amely 450 ezer dollárt adott a demokratáknak azért, hogy ők a Los Angeles, Memorial Sport Arénában tartsák meg a konvenciójukat, azt adja tudtul, hogy a jegy ára változatlan marad. Ez a társaság még azt is kijelenti, hogy jegy eladásra nincsen és csak az kaphatja meg, aki kész egyezer dollárt adakozni. Ha a jegyekért 450 ezer dollárnál magasabb összeg gyűl össze, azt nem a párt, hanem a Los Angeles Community Chest fogja megkapni. Bérkövetelés miatt bezárt a vállalat A Wagner Baking Coporation beszüntette február 18-án pékvállalatát a folyton növekedő munkabér követelések miatt, az unionok részéről. Ez a vállalat már 60 éve volt üzemben és 80 munkást alkalmazott. Wesley Schmitt üzletvezető szerint a uniók több mint 5 dollár béremelést követeltek hetenkint minden egyes munkás részére. Sztrájk volt ottan január 27-től. A Mindenható akarata kifürkészhetetlen, annak beteljesülüsét minden halandó földi lénynek megnyugvással kell fogadni. Ilyen nemes, keresztényi gondolatokkal várta a földi élet küzdelmeitől elfáradt testével a vég beteljesülését Kolos Béla is. 1886. január hó 13-án, Budapesten született. Kisgyermek volt, mikor édesapját elvesztettette. 10 gyermekkel visszamaradt édesanyjukkal igen küzdelmes életet éltek. Iskoláit Budapesten végezte s ugyanott szerezte meg a kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítványt. Érettségije után egy könyvkereskedésben dolgozott mint főkönyvelő. Más természetű vállalatoknál is dolgozott hasonló munkakörben, de a könyv- és betü-szeretete már akkor vonzotta és visszatért a könyvkereskedéshez. 1921-ben — tehát 39 esztendővel ezelőtt — mint sokan mások — vette kezébe a vándorbotot és érkezett meg Amerikába. Első állomása Philadelphia. Mint a többi sok bevándorló — nyelvtudás hiányában — kétkezi munkával keresi a kenyerét, de aránylag gyenge fizikuma szellemi munka után hajtja. Már fiatalon úgy érezte, hogy képeségeit a betűn keresztül tudná legjobban a magyarság szolgálatába állítani. Ott lafcj^Y^fehtán Amerika minden nagyobb magyar centrumában, ahol mint segéd- és mint főszerkesztő szolgálta a magyar =*jtót. 1935-ben Clevelandban kerül a Katolikus Magyarok Vasárnapjához és annak kiadásával fáradozik s ezt folytatja Detroitban is, annak felszámolásáig. 1942-ben mint saját üzleti vállalkozását saját szerkesztésében megjelenteti és kiadja az Amerikában magyar nyel-------------------------------------ven megjelenő egyetlen élclapját a “Kis Dongó”-t, amelyen keresztül igyekezett, a szomorú sorsban élő magyar honfitársai szemébe derűt csalni. E kis lapját szerkesztette, tördelte, nyomtatás után postázta, mely munkájában 1945-ben történt házassága óta hűséges felesége segítette, akivel mintaszerű házaséletet élt. 1943-ban a detroiti magyarság közvetlen szolgálatára a “Detroiti Ujság”-hoz szerződött s ezt a lapot becsülettel szolgálta 17 küzdelmes esztendőn keresztül, mint annak segédmajd főszerkesztője, mint harcos, keresztény, nemzeti szellemű tollforgató. Hónapokkal ezelőtt végrehajtott műtétje után már felépülni nem tudott s Istenbe vetett hittel, türelemmel várta bekövetkezett halálát. Kolos Bélát 9 esztendeje ismertük. Csendes férfi, az élő magyar lexikon, a múlt és a magyar történelem kiváló ismerője volt. Szülőhazája sorsáért aggódó s azért tollával harcoló katonája volt. Halálával nagy veszteség érte a magyar sajtót, melynek buzgó és fáradhatatlan munkása volt. Személye köztiszteletben álló, megbecsült egyéniség volt. A hátrahagyott szomorúságban most bucsuzurik Kolos Bélától. Az amerikai magyar betűvetésnek, magyar hazáját védő harcosnak a szelleme itt marad körünkben. Kolos Béla halálhírét egész Amerika területén fájó szívvel vette sok-sok betű után vágyó magyar. Kolos Béla nyugodjál békében s földi élted után a szellemek országában a Mindenható itélőszéke előtt könyörögj a szebb és boldogabb magyar jövendőért! MHBK HITÜNK VAN A Szabadság Ünnepre irta: VAJDA S. ZOLTÁN DR. FARKAS GÉZÁT KÖSZÖNTJÜK Az amerikai magyar újságírás illusztris vezére, 84-ik születésnapját ünnepelte a napokban! AZ ORSZÁGOS “WILLIAM PENN” ÉS ANNAK DETROITI ÜNNEPÉLYE DISZSZÓNOKKÁ AVATTA A MAGYAR ÚJSÁGÍRÁS VFTFRÁN KITtlNnSFr.PT' TU? firitis r.ízíTi DR. FARKAS GÉZA Mélységes tisztelettel, kartársi kitüntető megbecsüléssel és meleg magyar testvéri szivünk minden jóságával köszöntjük aranyos jó barátunkat, tisztelőnket, legőszintébb, legszeretőbb szerkesztő társunkat: Dr. Farkas Gézát, a “Toledo” cimü újság kiadó tulajdonosát 84-ik születésnapja alkalmából. Már városunkban, a William Penn országos egyesület csodálatosan szép ünnepén, az a megkülönböztetett tisztelet érte, hogy szólásra hívták a magyar újságok nevében. A mi nevünkben is. Az Amerikai Magyar Hetilapok Szövetségének nevében is. És az ünnepelt, a magyar újságírás méltó reprezentánsa, mélységes átérzéssel, szive minden magyar sugallatával köszöntötte az ünnepélyt és fejezte ki mindazt, amit a magyar betű szerelmese ilyen alkalomból gondolt és mondani akart. Mi, örömmel, méltó büszkeséggel, a fajtánk iránt érzett odaadó szeretettel hallgattuk Dr. Farkas Géza kedves kollégánk minden szavát és beszéd közben is arra gondoltunk, hogy különös isteni gondviselés, ajándék az nekünk, a magyar betű hűséges, odaadó szolgáinak, hogy ilyen áldottszivü, nagy magyar a képviselőnk. Sokat, nagyon sokat szeretnénk még Dr. Farkas Géza elévülhetetlen érdemei felől mondani, ő tudja legjobban, hogy a mi kartársi szeretőiünknek nincs határa. És ezért zárjuk sorainkat azzal: Jó egészséget, és a széles világon minden jót kívánunk őszinte kartársi és baráti szeretettel. “Hiszek Magyarország feltámadásában.” Újra megbontjuk az ünnepi zászlót! Újra elindulunk a Szabadság szent oltára felé. Magyarok “mindenütt a végeken!” Az öt világrészből, az ezeréves szétdarabolt magyar föld fenyvesekkel díszített bércei alól, a magyar rónák pusztáiról, a vén Hargita tövéből, Erdély völgyeiből, megyünk, lélekben és gondolatban nagy láthatatlan menetekben, hogy találkozhassunk egy magaslaton, ahol öszszeölelkezik minden magyar lélek, felragyog a Magyar Igazság és mi magyar szívvel újra odakiáltjuk a világnak, Szabadságot, Függetlenséget Magyarországnak! Függetlenségét elveszítve, önrendelkezési jogától megfosztva, nemzeti szabadsága, véres csizmáktól tapodva, a meggyötört magyar roskadozva emeli szörnyű keresztjét. “A hótakarta vén hegyek tövében, Egy egy fejfánál Március megáll, Nézi a nehány szónyi magyar Írást, Ami emlékül a fej fákon áll . . . Dereng a hajnal, biborpalást az égen, A fej fákon égnek a jégcsap glóriák. A bús sírok közt halkan, elsuhannak, A zokogva elmondott magyar imák. A szabadságszerető magyarnak semmi sem fájhat jobban, mint az hogy az ezer-éves magyar nemzet, szétdarabolva, a szolgaság láncaitól megkötözve, a teljes széthullás és nemzeti megsemmisülés szörnyű ítélete alá vettetett. A szörnyű és igazságtalan ítélet miatt, a sok százezer szabadságért elhullott hős sirdombjától, a bilincsbe vert magyar nép sok ezer templomából, a sok százezer világvándor magyar könnyhullatásából, az Egek Urához, népek és nemzetek Istenéhez emeljük imánkat: “Isten, kinek ezer év egy lehelet, Ki gonddal állsz meg az árva mellett, Jaj, minket gyalázat és szégyen takar, Hozzád sóhajt most a haldokló magyar. Uram! hozzád most, ki hagyod hogy szenvedjen, Hisz’ irgalmad, kegyelmed végtelen, Mi Atyánk! Ki vagy a mennyekben. Uram! A szégyenpadról vonj le minket, A szenvedés kapuját tedd be Te, Ábrándok lidércfényét oltsd ki, S ne vigy minket a kisértetbe. Szánd meg árva népünk, Ne csattogjon rajta a kemény ostor Igaz békére, Szabadságra vágyunk . . . És szabadíts meg a gonosztól. Atyám, ki bolygók útját kiméred, S világok forgását közelről nézed, Veled lakozik, az Ut, Igazság s Élet, Hozzád könyörgünk s hittel kérünk Téged: Fényei jen Szabadság már a magyar népen, Uram . . . most és mindörökké . . . Amen. Magyarok! Testvérek! Készüljetek a nagy ünnepre! Jöjjetek seregestől a Magyar Szabadság ünnepére. Legyen a márciusi ünnep, komoly és öntudatos hódolat a Szabadság eszménye, tanúsága és summázó gondolata előtt. Kossuth Lajos eszményei, gondolataink és magyar lelkünk világában felröppennek, mint viharmadarak s ide-oda, csapongva szállnak s keresik a helyes irányt a biztos utat . . . Keressük a magyar nemzetnek Szabadságát és Igazságát, mert hitünk van. amely most gördült a szivére a magyar nemzetnek s rábilincselte kezére szabadsága elvesztésének erős láncait. De nékünk hitünk van s nézzük a jövőt. Hitünk van, erős magyar hitünk s mi bízunk és hiszünk a nagy magyar Feltámadásban! A magyar név megint szép lesz, letöri bilincseit, elszaggatja láncait s mint az 1848 március 15 örökre felejthetetlen ünnepnapján, magasba emeljük a Szabadság Szent Zászlaját s lelkesedés felcsap majd az égig. Szabad lesz újra Magyarország s reánk fog ragyogni a Szabadság verőfényes tavaszi napsugara és beragyogja, arcunkat, lelkünket és életünket, mert mi ebben törhetetlenül hiszünk. Hiszünk egy boldogabb magyar jövendőben, mert hátunk mögött van egy roppant ezer esztendő, ami elmúlt a magyar nép felett. Látjuk a jelent, A Detroiti Magyar Nagybizottság 1848 március idusának emlékére f. évi március hó 13- ikán, vasárnap, délután 3:30 órai kezdettel nagyszabású hazafias ünnepélyt rendez az Első Magyar Ev. és Református Egyház dísztermében (Vanderbilt — West End). Az ünnepély részletes műsorát lapunk legközelebbi száma közli. A Nagybizottság ezúton is testvéri szeretettel meghívja Detroit és Környéke magyarságát és reméli, hogy a szenvedő szülőhaza iránti töretlen lelki kapcsolatunk bizonyságtételt fog kapni a résztvevő ünneplő közönség nagy számában is. A magyar ruházatban való megjelenése mindazoknak, akik ilyennel rendelkeznek, nagyban emelné az ünnepély fényét. “Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy Isteni örök Igazságban, Hiszek Magyarország Feltámadásában.” * * * A DETROITI MAGYAR NAGYB1ZOTTSÁG HAZAFIAS ÜNNEPÉLYE
