Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-31 / 304. szám

10 Magyarország 2010-ben A három Veszprém megyei települést elöntő vörösiszap tíz halálos áldozatot követelt. FOTÓK: DM/DV Kétharmados többséget szerzett az Országgyűlésben a Fidesz­KDNP pártszövetség az áprilisi választásokon, októberben pedig az önkormányzatokban aratott elsöprő győzelmet. Orbán Viktor második kormánya gyors tempót diktált a törvényhozásban, mi­közben előbb a hatalmas pusztítást okozó áradással, majd a vö­rösiszap-katasztófával kellett megküzdenie. Árral szemben JANUÁR 10. Pécsett megrendezték az Európa Kulturális Fővárosa eseménysorozat hivatalos meg­nyitóját. 26. Az Alkotmánybíróság al­kotmányellenessé nyilvánítot­ta, és visszamenőleges hatály­lyal megsemmisítette az in­gatlanadót. * FEBRUÁR 3. Andorra kiadta Magyaror­szágnak Farkas Péter olimpiai bajnok birkózót, aki kábító­szerügye büntetőperének íté­lethirdetése közben szökött meg 2008 novemberében. 16. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) befolyással üzérkedés gyanúja miatt tartott házkuta­tást a Zrínyi Miklós Nemzetvé­delmi Egyetem rektori helyi­ségeiben. 22. Az Országgyűlés elfogadta a holokauszttagadás büntethe­tőségéről szóló Btk. módosí­tást. Június 6-án a Btk. újabb módosítása a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is büntetni rendelte. 26. Ismét állami tulajdonba ke­rült a Malév az orosz tulajdonos és a magyar állam megállapo­dásának értelmében. Március 11-én tőkeemeléssel a magyar állam lett a nemzeti légitársa­ság 95 százalékos tulajdonosa. MÁRCIUS 17. A Legfelsőbb Bíróság új el­járás lefolytatására kötelezte a Pécshez közeli Tubesre terve­zett NATO-radar ügyében a Honvédelmi Minisztérium épí­tési hatósági osztályát. Július 16-án a HM elállt attól, hogy a Tubesen építsék fel a harmadik magyarországi NATO-lokátort. 31. A Bács-Kiskun Megyei Bíró­ság első fokú ítéletében nyolc és fél év börtönbüntetésre ítél­te, és tíz évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától Zuschlag Jánost, az MSZP egykori ország­gyűlési képviselőjét, folytatóla­gosan elkövetett csalás miatt. ÁPRILIS 2. öngyilkos lett Daróczi Dá­vid volt kormányszóvivő. 11., 25. Megrendezték az 1990 óta hatodik szabad parlamenti választást. A voksoláson a Fidesz-KDNP pártszövetség elsöprő győzelmet aratva 268 képviselővel kétharmados többséghez jutott az Ország­gyűlésben. Az MSZP 59, a Job­bik 47, az LMP 16 mandátumot kapott és 1 független képviselő is bekerült a törvényhozásba. MÁJUS 1. Átalakult a gyermekgondozá­si támogatások rendszere: már csak kétéves korig jár a gyes az addigi három év helyett. A kor­mány november 25-én úgy dön­tött, visszamenőlegesen ismét három évre hosszabbítja meg a gyes időtartamát. 14. Megalakult az új Ország­gyűlés, a képviselők házel­nöknek a fideszes Schmitt Pált választották meg. A BKV tanácsadói és vállal­kozó szerződései kapcsán folytatott nyomozás során a rendőrség őrizetbe vette Ha­gyó Miklós volt szocialista fő­polgármester-helyettest. 20. Az Országgyűlés alkot­mánymódosítással a parla­ment létszámát legfeljebb 200 főben határozta meg. 26. Az Országgyűlés módosí­totta a magyar állampolgár­ságról szóló törvényt, így a határon túli magyarok ked­vezményesen szerezhetik meg a magyar állampolgárságot. 27. A Fővárosi ítélőtábla hatá­lyon kívül helyezte a 2008-ban született első fokú döntést Kul­csár Attila és társainak sokmil­liárdos sikkasztás vádjával in­dult büntetőpere, az úgyneve­zett brókerbotrány ügyében, és új eljárásra utasított. 29. Az Országgyűlés Orbán Viktort, a Fidesz elnökét vá­lasztotta miniszterelnökké, aki nyolc év után, másodjára alakíthatott kormányt, a kabi­net tagjai letették az esküt. 31. Az Országgyűlés június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírá­sának napját a Nemzeti össze­tartozás Napjává nyilvánította. JÚNIUS 3. Kósa Lajos, a Fidesz ügyve­zető alelnöke egy debreceni konferencián az államháztartás helyzetéről kijelentette: „szűk esélyünk van arra, hogy elke­rüljük Görögország helyzetét". Miután másnap Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője megerő­sítette: nem tartja túlzónak Kó­sa Lajos kijelentését, zuhanni kezdtek a részvényárfolyamok, és jelentősen gyengült a forint. 8. Az Országgyűlés módosította a Btk.-t, egyebek közt bevezet­ve a „három csapást", szigo­rúbb szankciókkal sújtva azo­A nagymértékű esőzés követ­keztében az eddigi legmagasabb árvízszintet meghaladó árhullám vonult le májusban és júniusban számos magyarországi folyón. A legsúlyosabb helyzet Borsod­Abaúj-Zemplén megyében ala­kult ki, ahol a Bódva elöntötte Edelényt, a Sajó pedig Felsőzsol­cát. Az ország 12 megyéjében 265 településen védekeztek az árvíz ellen, amely összességében mintegy 100 milliárd forintos kárt okozott. kat, akik tanárokkal szemben követnek el erőszakos bűncse­lekményeket. Elfogadták a kor­mánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt, amelynek értel­mében a kormánytisztviselőket a jövőben indoklás nélkül lehet felmenteni. Megszavazták azt a törvényt, amely alapján 2010 őszétől kisebb létszámúak lesz­nek az önkormányzati képvise­lő-testületek. Orbán Viktor mi­niszterelnök 29 pontos gazda­sági akciótervet jelentett be. 14. Az Országgyűlés elfogadta a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot. 28. Az Országgyűlés 12 évre Domokos László fideszes or­szággyűlési képviselőt válasz­totta meg az Állami Számve­vőszék elnökévé. 29. Az Országgyűlés Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét, az Országgyűlés elnökét válasz­totta köztársasági elnökké, aki augusztus 6-án váltotta hivata­lában Sólyom László államfőt. JÚLIUS 1. Orbán Viktor miniszterelnök Hatala Józsefet nevezte ki or­szágos rendőrfőkapitánynak. Szász Károlyt nevezte ki hat év­re a Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyeletének (PSZÁF) el­nökévé Sólyom László államfő a miniszterelnök javaslatára. 5. Az Országgyűlés módosítot­ta a közoktatási törvényt, így 2010 szeptemberétől ismét le­hetőség lesz második év vé­gén évfolyamismétlésre utasí­tani a diákokat. Elfogadták az egyszerűsített foglalkoztatás­ról szóló törvényt. 7. Philadelphiában egy vízi baleset két ott tartózkodó ma­gyar diák életét követelte. 10. Az MSZP tisztújító kong­resszusa Mesterházy Attila al­elnök-frakcióvezetőt válasz­totta a párt elnökévé a válasz­tás után lemondott Lendvai Il­dikó helyébe. 22. Az Országgyűlés elfogadta a médiát és hírközlést szabá­lyozó törvénycsomagot. A jog­szabály életbe lépése után a közmédiák új struktúrában működnek, s létrejön a Nemze­ti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). Augusztus 10-én Or­bán Viktor kormányfő kilenc évre Szalai Annamáriát nevezte ki az NMHH elnökének. Az Or­szággyűlés szeptember 13-án döntött a Közszolgálati Közala­pítvány felállításáról. A parla­ment korlátozta a közszférában kifizethető jövedelmeket, és 2010 januárjától visszamenően 98 százalékos adót rótt ki a 2 millió forint feletti végkielégí­tésekre. Miután az Alkotmány­bíróság a jogszabályt megsem­misítette, november 16-án a képviselők újra elfogadták azt, de a munkavállalók számára 3,5 millió forintban húzták meg a határt, a 2 millió forintos li­mit az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében maradt hatályban. Az Országgyűlés módosította a szabálysértési törvényt: ezután elzárással is büntethetők azok, akik húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást, csa­lást, rongálást követnek el. AUGUSZTUS 6. Az Országgyűlés Kövér Lászlót, a Fidesz parlamenti képviselőjét választotta meg házelnöknek Schmitt Pál he­lyébe, aki ettől a naptól az ál­lamfői tisztséget tölti be. 9. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) mind a négy vádlott ügyében vádemelési javaslat­tal zárta le a nyomozást a ro­magyilkosságok ügyében. 19. A kormány elfogadta a Ter­rorelhárítási Központ létreho­zásáról szóló rendeletet, az in­Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, mö­götte Schmitt Pál még házelnökként. tézmény főigazgatójává szep­tember l-jén Hajdú Jánost ne­vezte ki a miniszterelnök. 23. Afganisztánban támadás érte a magyar erők konvoját, Pappné Ábrahám Judit törzsőr­mester a helyszínen, Kolozsvári György zászlós szeptember 7-én a kórházban életét vesztette, két katona súlyosan megsérült. 31. A rendőrség őrizetbe vette Tátrai Miklóst, a Magyar Nem­zeti Vagyonkezelő Zrt. volt ve­zérigazgatóját, akit a sukorói földcsere ügyében különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűn­cselekményekkel gyanúsítanak. SZEPTEMBER 17-21. Budapestre látogatott Tendzin Gyaco, a XIV. dalai láma. OKTÓBER 3. A helyhatósági választáso­kon is a Fidesz-KDNP pártszö­vetség aratott elsöprő győzel­met. Budapesten Tarlós Ist­vánt választották főpolgármes­terré. A megyei jogú városok közül csak Szegeden választot­tak szocialista polgármestert. 4. Tíz halottat követelő kataszt­rófa történt: Ajka közelében át­szakadt a Mai Zrt. zagytározó­jának fala, a kizúduló több százezer köbméternyi mérgező vörösiszap elöntötte Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. 11. Létrejött a Médiatanács, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódja. 13. A Fővárosi ítélőtábla jog­erősen felfüggesztett szabad­ságvesztésre ítélte Budaházy Györgyöt az alkotmányos rend erőszakos megváltozta­tásának előkészülete miatt. Orbán Viktor ismertette a második akcióterv legfonto­sabb pontjait: november l-jétől 14 hónapra felfüggesztik a ma­gánnyugdíjrendszerbe folyósí­tott havi 30 milliárd forint át­utalását; további válságadókat vezetnek be, és felfüggesztik a még meg nem kezdett PPP-be­ruházások szerződéseit. 18. Az Országgyűlés újabb kü­lönadók, úgynevezett válság­adók bevezetéséről döntött, ezek a távközlési, az energeti­kai szektort és a kereskedelmi áruházláncokat érintik. 25. Az Országgyűlés elfogadta a bajba jutott lakáshitelesek megsegítését célzó javaslat­csomagot. 26. Alkotmányellenesnek nyil­vánította, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót az Alkot­mánybíróság. November 16-án az Országgyűlés alkotmánymó­dosítást fogadott el, amelynek értelmében a jövőben az Alkot­mánybíróság csak egyes alap­jogok sérelme esetén semmisít­heti meg a költségvetésről, az adókról, illetékek­ről és járulékokról szóló törvényeket. NOVEMBER 2. Az Országgyű­lés elfogadta a saj­tószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályai­ról szóló törvényt. A médiaalkotmány hatálya minden médiumra, így a hírportálokra, in­ternetes újságokra is kiterjed. 4. Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűt­len kezelés és ma­gánokirat-hamisítás miatt őrizetbe vet­ték Benedek Fülö­pöt, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium volt szakállamtitkárát. 8. Az Országgyűlés módosítot­ta az alkotmányt: ezután a legfőbb ügyész megválasztá­sához kétharmados parlamen­ti többség kell, és interpelláció helyett csak kérdés intézhető hozzá az Országgyűlésben. 9. A Központi Nyomozó Fő­ügyészség vádat emelt Hun­vald György volt erzsébetváro­si szocialista polgármester és 24 társa ellen különösen je­lentős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt. 11. A kormány döntése értel­mében 2011-től kedvezményes nyugdíjba vonulhat minden olyan nő, aki 40 év jogosult­sági idővei rendelkezik. 16. Az Országgyűlés módosítot­ta az adó- és járuléktörvénye­ket: a magánszemélyek vala­mennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak majd, az adójóváírás mértéke 2011-től csökken, a nyugdíjjáru­lék 9,5 százalékról 10 százalékra nő, a társasági adó 500 millió forint éves adóalapig 10 száza­lék lesz. Az Országgyűlés úgy döntött, a jövőben a köztársasá­gi elnök javaslatára kilenc évre választja a legfőbb ügyészt. Schmitt Pál a tisztségre Polt Pé­tert javasolta, aki 2000-2006 közöt már betöltötte a pozíciót. Polt Pétert december 6-án vá­lasztotta meg az Országgyűlés. A parlament döntése értelmé­ben 2011. január l-jétől létrejön a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), illetve a fővárosi és a 19 megyei kormányhivatal. 18. A kormány úgy döntött, sávosan emelik a földgáz fel­használói árát, a fogyasztási helyek 57 százalékában nem emelkedik a gáz ára. 20. A Magyar Olimpiai Bizott­ság közgyűlése Borkai Zsoltot választotta a szervezet új el­nökévé Schmitt Pál utódául. 23. Matolcsy György nemzet­gazdasági miniszter bejelentet­te, hogy a kormány megszünte­ti a kötelező magánnyugdíj­pénztári rendszert. A felhalmo­zott magán-nyugdíjpénztári va­gyon kisebb részét a Nyugdíj­biztosítási Alap hiányának ki­egyenlítésére, nagyobb részét az államadósság csökkentésére fordítják. 26. Kispesten egy bankrablást követően tűzpárbaj alakult ki a tettesek és a rendőrök között, az egyik rablót halálos lövés érte. 27. Budapesten tiltakozó nagy­gyűlést rendezett az MSZP a kormány politikája ellen. DECEMBER 6. Egyszerre két fokozattal, a befektetésre ajánlott kategória alsó határára minősítette visz­sza a Moody's nemzetközi hi­telminősítő Magyarország devi­za- és forintadósi besorolását. 7. Az Országgyűlés elfogadta a 2011. évi költségvetés módosí­tásait és főszámait. A költség­vetés kiadási oldala 13 ezer 151 milliárd forint, a kiadási oldala 13 ezer 838 milliárd, hiánya 687 milliárd forint lett. 9. Jogerősen életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla Weiszdorn Róbertet, a 2002. május 9-én elkövetett, nyolc halálos áldo­zatot követelő móri bankrab­lás egyik tettesét (a másik tet­tes, Nagy László fogva tartása során öngyilkos lett.) 20-21. Megszűnik a súlyponti kórházak fogalma, 40 évi mun­kaviszony után nyugdíjba vo­nulhatnak a nők, az alkot­mányban rögzítik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletalkotási jo­gát - így döntött az Országgyű­lés, amely elfogadta az itthon és külföldön bírálatok soroza­tát kiváltó új médiatörvényt. (Az MTI alapján összeállította: Hegedűs Szabolcs.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom