Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-28 / 301. szám

CSONGRÁD ES SZENTES TÉRSÉGE 2010. DECEMBER 28., KEQp, VISSZAVONUL A KÖZÉLETTŐL FELGYŐ LEMONDOTT POLGÁRMESTERE, ÁBEL ISTVÁN A családdal tölti minden idejét Mint már megírtuk, december 17-én lemondott Felgyő polgár­mestere, Ábel István. A közélet­től teljesen visszavonul, most már minden idejét a szerettei­nek, családjának szenteli. SZENTESI kistérség: Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén. Nagymágocs, Nagytőke, Szegvár, Szentes CSONGRÁDI kistérség: Csanytelek, Csongrád. Felgyő, Tömörkény FELGYŐ MUNKATÁRSUNKTÓL - Pontosan december 17-én 17 óra 10 perckor mondtam le a polgármesteri tisztségről ­idézte fel a történteket Ábel Ist­ván (képünkön), aki 22 évig állt Felgyő élén. - Az ok, hogy a képviselő-testület az alpolgár­mesternek és önmagának is megszavazott tiszteletdíjat. Er­re korábban nem volt példa te­lepülésünkön. A polgármester a testület határozatát köteles végrehajtani, ezt pedig egysze­rűen nem tartottam vállalható­nak, kivitelezhetőnek, ezért döntöttem a távozás mellett. Ábel István elmondta: az 1300 fős falu kalkulálhatóan 200 millió forintos költségve­tését ez újabb 4,8 millióval ter­heli, s úgy ítélte meg: ez az ösz­szeg nem teremthető elő. A bü­dzsé 90 százalékát így is az in­tézmények fenntartására, mű­ködtetésére és bérekre fordít­ják; fejlesztésre, bővítésre, szé­pítésre alig jut. Ábel maga sem főállásban, hanem tiszteletdí­jasként látta el feladatát. - Nem vádolok senkit, nincs bennem harag. Ezzel a lépésem­mel a politikától, a közélettől is teljesen visszavonulok, 58 éve­sen korkedvezményes nyugdíj­ba megyek. Ezután minden idő­met a családomnak, főként az unokáimnak szentelem. Hogy mire vagyok az elmúlt 22 eszten­dőből a legbüszkébb? Talán ar­ra, hogy sikerült Felgyőre annyi vállalkozást, céget csábítani, hogy nincs munkanélküliség. De a tevékenységemet, annak pozitívumait és negatívumait nem nekem, hanem a lakosság­nak kell megítélnie. Í819V Felgyőt azóta Szabóné Ber­kes Etelka alpolgármester irá­nyítja. A polgármester szemé­lyéről döntő időközi választáso­kat később írják ki, a helyi vá­lasztási bizottságnak ezt 30 tféP* pon belül - vagyis január 17-lTg - meg kell tennie. mmmhmmhmm •mmmmmmmm ••mbhhhbmhmnmi Az alapítvány célja, hogy GPS készülékkel is felszerelje a szentesi men­tőautókat. FOTÓ: BÍRÓ DÁNIEL Mentőalapítvány alakult Szentesen Lakossági kezdeményezésre mentőalapítványt hoztak létre Szentesen, amely a kistérségi ellátás fejlesztését tűzte ki cé­lul. A mentőállomás dolgozói azt szeretnék, hogy minden au­tójukban legyen félautomata defibrillátor. SZENTES MUNKATÁRSUNKTÓL Csongrád megye északi felén eddig nem működött mentő­alapítvány, épp ezért merült fel a szentesiek körében, hogy lehetne ilyet alapítani, és akkor a jótékony célokra szánt adományokat helyben tudnák felhasználni a men­tésben részt vevők. Az ötletet cselekvés követte: az elmúlt hetekben megalakult a Szen­tes Kistérség Mentő Alapít­vány, amelynek elnökévé Holman Istvánt, a Szentesi Hitelszövetkezet ügyvezető igazgatóját választották meg. A szervezet céljairól Kato­na Ágnes mentőtiszt, kurató­riumi tag elmondta, elsősor­ban korszerű eszközökkel szeretnék felszerelni mentő­autóikat: vércukor- és vér­nyomásmérőre is szükség lenne, illetve félautomata defibrillátorral és GPS készü­lékkel is el kellene látni a gépkocsikat. Mindemellett mentési bemutatók, elsőse­gélynyújtó tanfolyamok és a mentőállomáson nyílt napok szervezése szerepel terveik között. Arra is figyelmet for­dítanának, hogy segítsenek a mentődolgozók mentálhi­giénés problémáinak kezelé­sében. A törvényi szabályo­zás miatt a lakosság 1 száza­lékos felajánlását egyelőre nem tudják fogadni, de min­den tárgyi és anyagi támoga­tást szívesen várnak. Katona Ágnes hozzátette, mivel nem csupán a szűken vett kistér­ségben látnak el mentési fel­adatot, hanem Csongrádra is sűrűn járnak át, abban bíz­nak, hogy az ottaniak is se­gítségükre lesznek. FORGO HENRIK POLGÁRMESTER: VÍZZEL TELI LAVÓRBAN LEBEG CSANYTELEK A„ vn 13 szivattyú dolgozik éjjel-nappal; 6) a ,rt Csanyteleken a belvízveszély miatt harmadfokú a készültség. Éj­jel-nappal 13 szivattyú dolgozik a településen és külterületén, ed­dig egy ház sarka omlott össze, a közeljövőben várhatóan nem kell embereket kitelepíteni otthonukból. Forgó Henrik polgármes­ter tavaszig elhúzódó védekezésre számít. CSANYTELEK IMRE PÉTER Forgó Henrik polgármester és munkatársai karácsonykor Csanytelek belvíz sújtotta ré­szein, illetve a település külte­rületén „ünnepeltek". Folya­az, hogy a település melyik része van nagyobb bajban. Olyan ház, amelyet körbezárt a belvíz, nincs, jelenleg nincs szükség ki­telepítésre, de a mélyen fekvő vert falú, illetve vályogtéglás épületek „időzített bombák", bármikor megrogyhatnak. Több lavórban lebeg". A közlekedő teherautók rázkódtatják, moz­gatják ezt a víztömeget, ezért 30 kilométeres sebességkorláto­zást vezettek be az utakon, hogy minél lassabb legyen a már kialakult repedések terje­dése. A védekezésben közmun­kások is dolgoztak, kérdés, mennyiben számíthatnak rájuk január l-jétől, amikor változnak a foglalkoztatásukkal kapcso­latos szabályok. - Várhatóan a jövőben csak goznak majd 8 órát, de az biz­tos, hogy duplaannyi közmun­kásra lesz szükség, mint eddig. Várom még a szakállamtitkár által beharangozott 100 fős, úgynevezett „vizeskommandó" szerepvállalását is - vázolta a helyzetet Forgó Henrik. Most küldtek orvosi vizsgá­latra 10 rátost, optimális eset­ben mindannyiukra számíthat­nak a „gáton". A település első embere azt is kifejtette, belvíz­ügyben a végleges megoldást egy 4 pontos, mintegy 5 milli­árd forintba kerülő terv megva­lósítása jelentené. Meg kellene oldani a teljes szennyvízcsator­názást, kiépíteni a felszíni víz­elvezető rendszert, kialakítani a belvízelvezető csatornákat, összekötni a mély fekvésű ré­szeket. Valamint megépíteni az „átszelő" utat -1,3 kilométerrel rövidebb lenne a jelenleg a fa­lun keresztül kanyargó 4519-es­nél -, mert mellette kiépítenék a Csanytelek kétharmadát érin­tő belvízelvezető csatornarend­szer fővonalát, amelyet közvet­lenül az alsó-főcsatornába csat­lakoztatnának. Csanyteleken 40 hektár áll víz alatt. FOTÓ: DM/DV matosan ellenőrizték a veszé­lyeztetett épületeket, szükség szerint feltöltötték benzinnel a működő szivattyúkat. Legalább 40 hektár áll víz alatt. - Háborúban nincs szabad­ság, mi pedig most azt vívunk a vízzel. Csatákat már nyertünk, de a végkimenetelt most nem merném megjósolni - közölte a község első embere. - Szinte óráról órára változik a helyzet, tucat házon már nagy repedések figyelhetők meg. Tavaszig elhú­zódó védekezésre számítok. Eddig egyetlen háznak om­lott le a sarka - erről beszámol­tunk a melléképületek azon­ban több portán veszélyeztetet­tek, néhány már károsodott is. Bármikor, bárhol jelentkezhet a belvíz, mert ahogy Forgó Hen­rik fogalmazott: „az egész falu tulajdonképpen egy vízzel teli 4 órát dolgozhatnak naponta a közmunkások, és ezzel - az ál­talam ismert tervezet szerint ­havi 36 ezer forintot kereshet­nek, míg a rendelkezésre állási támogatás, vagyis a rát 28,5 ezer. Kérdés: a plusz 8000 forin­tért megéri-e hóban, fagyban, olvadáskor sárban csatornát tisztítani, a szivattyút áthelyez­ni? Mi valószínűleg úgy oldjuk meg, hogy másnaponként dol­Szikáncson szivattyúzás helyett csatornáznak - Nincs más megoldás: csator­nát vágunk a település végé­ben, és bízunk benne, hogy ez levezeti a vizet - fogalmazott hétfő délelőtt Szikáncson a hódmezővásárhelyi tűzoltóság egyik munkatársa. Megtudtuk: 4 házat körbeölelt a jeges belvíz, a csatorna elkészülte után pár órán belül jelentősen javulhat a helyzet. Hódmezővásárhely-Er­zsébetnél 15 hektár összefüggő­en víz alá került. :0l JiT • ZS ab >liv )lo>i bimhmbnmmmiibmabwhi mmmt: TÖBB SZERVEZETNEK KELL UJ TELEPHELYET KERESNI CSONGRÁDON Sportszállót álmodtak Teljesen kiüríti, hogy később di­ák- és sportszállóvá alakíttassa át a Síp utca iskolaépületet a csongrádi önkormányzat. A hát­térben a fürdőfejlesztés áll, amelyre biztatást kapott a vá­rosvezetés. CSONGRÁD BÍRÓ DÁNIEL Utoljára 2007 tavaszán folyt ok­tatás Csongrádon, a Síp utcai iskolában: az intézményt ab­ban az évben bezárták, majd néhány szervezet foglalta el a diákok és a pedagógusok he­lyét. A nemrég elfogadott 2011-es költségvetési koncepció szerint az önkormányzat telje­sen kiürítené az épületet, hogy turisztikai célokra hasznosít­hassa. Az elképzelések szerint az itt székelő nevelési tanács­adó, az iskolák igazgatósága, a fúvószenekar, a Múzsa Alapfo­kú Művészetoktatási Intéz­mény, az Adj Esélyt Alapítvány és a Csípi ifjúsági iroda más-más épületbe, így a Szent­háromság téren megüresedő volt rendelőbe, az ifjúsági ház­ba, a művelődési központba, a moziba vagy két Fő utcai ingat­lanba költözne át. - Nagyon magasak a fenn­tartási költségek, ezért olyan helyiségekbe költöztetnénk át a szervezeteket, ahol gazdaságo­sabban működhetnek, és az ön­kormányzat terhei is csökke­nek. A megüresedett épületet átalakítanánk, hogy diák- vagy sportszállóként kapcsolódhas­son a fürdőfejlesztéshez - nyi­latkozta lapunknak Körösi Ti­bor. A polgármester szerint a város szégyenfoltja jelenleg a fürdő, ezért mielőbb lépni kell, hiszen gyógyászati és sport­centrummá is válhatna a léte­sítmény, ha fejlesztenék. Hoz­zátette, biztatást is kaptak arra, hogy ebbe az irányba mozdul­janak el. Az elfogadott 2011-es kon­cepció három kiemelt fejleszté­si célkitűzése közül az egyik - a legnagyobb - fürdő modernizá­lása. Az elképzelések szerint A Síp utcai iskolát 2007-ben zárták be - diák- vagy sportszálló lehet belőle, ARCHÍV FOTÓ: TÉSIK ATTILA több medence szolgálná ki az igényeket, amelyek közül a leg­fontosabb, hogy a kistérségben élők rendezett körülmények kö­zött sportolhassanak és gyó­gyulhassanak. A polgármester megjegyezte: olyan konstrukci­óban gondolkoznak, amivel hosszú távon fenn is tudják tar­tani az új fürdőt. Ez a munkahe­lyek megőrzését is szolgálná a helyi vendéglátásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom