Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-02 / 280. szám

MAKÓ ÉS TÉRSÉGE 2010. DECEMBER 2., CSÜTÖRTÖK A FALU LAKOi EGYETERTENEK A MINOSITESSEL MAKÓI kistérség: Apátfalva. Ambrózfalva, Csanádal­berti. Csanádpalota. Ferencszállás. Földeák. Királyhegyes. Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó. Maroslele, Nagyér, Nagylak. Óföldeák, Pitvaros HÍREK Péter és Pán zenés műsora KISZOMBOR. Ma délután 1 órától Péter és Pán zenés gyerekműsorát hallgathatják meg az általános iskola alsó tagozatos diákjai a régi műve­lődési házban. Az előadást a községi könyvtár a szegedi Somogyi-könyvtár támogatá­sával, a könyvtárak közötti együttműködés keretében szervezte meg. Kiállítás a Tourinform-irodában MAKÓ. A10 esztendős Hagy­mavirág Foltvarró Kör legszebb munkáiból látható jubileumi ki­állítás a Széchenyi téri Bérpalo­tában működő Tourinform-irodá­ban. A tárlat az iroda nyitvatar­tási ideje alatt, december végéig tekinthető meg. Advent a könyvtárnál MAROSLELE. Az adventi hetek következő programjára holnap délután kerül sor. A gyerekeket már 3 órától várják a könyvtár­ban, az adventi kézművesmű­helyben, majd 5 órakor Mihók jános, a Krisztus Szeretete Egy­ház szolgálója gyújtja meg a második gyertyát a könyvtár udvarán elhelyezett községi ad­venti koszorún. Ezt követően a maroslelei általános iskola gyer­mekkórusa énekel. Az alkalomra ezúttal is forralt borral, teával és zsíros kenyérrel várják az érdek­lődőket. Naptár diákfotókból CSANÁDPALOTA. A Kelemen László Emlékéért Kulturális Alapítvány diákfotókból tervez 2012-es naptárat összeállítani. A helyi általános iskola felső tagozatos tanulóit ezért arra kérik, mostantól havonta ké­szítsenek legalább egy fény­képet, amely a település vala­mely részét - utcát, parkot, épületet - ábrázolja. A képe­ket a művelődési házban lehet leadni folyamatosan, jövő év novemberéig. A beérkezett fo­tókat szakmai zsűri fogja érté­kelni. A legjobb munkák készí­tői díjat kapnak, felvételeiket pedig kiállításon és a naptáron is viszontláthatják majd. Újra Magyarcsanád a legszegényebb Nem tiltakoznak a magyarcsanádiak a statisztika ellen, amely szerint falujuk a megye legszegényebb települése. A román ha­tárhoz közeli község két évvel ezelőtt már elnyerte ugyanezt a nem túl hízelgő címet. MAGYARCSANÁD SZABÓ IMRE A magyarcsanádiak szerint is az övék a legszegényebb tele­pülés Csongrád megyében. Ezt „Ha lesz biztos megélhe­tést jelentő munkahely a faluban, akkor az min­den bizonnyal valami­lyen egyszerű, betanított tevékenységet igénylő kisüzem lesz." Guba István polgármester - mint néhány nappal ezelőtt megírtuk - a GfK Hungária Piackutató Intézete állapította meg legutóbbi felmérése alap­ján, amelyet az 1000 főnél na­gyobb hazai települések ada­tait összevetve készített. A szakemberek azt vizsgálták, milyen az emberek vásárlóere­je, azaz havonta mennyi pénzt tudnak elkölteni. Magyarcsa­nád utolsó helyezése nem meglepetés: a cég kétévente végez felmérést, és legutóbb is ez a falu bizonyult a legkevés­bé módosnak. Az egyik falubeli, Bálint András azt mondta lapunknak, nincs összehasonlítási alapja, nem ismeri más falvak körül­ményeit, de tény: Magyarcsa­nádon nagyon nehéz az élet. Bár villanyszerelői és mozigé­pészi szakképesítése is van, most közmunkás. Álma az, hogy kijusson Amerikába, ahol 4 évet már dolgozott gondnokként. Berta Jánosné­val a polgármesteri hivatal előtt találkoztunk - épp köz­munkára jelentkezett, ő sem vitatta, hogy a faluja nehéz helyzetben van. Mint mondta, ő maga most a 28 ezer 500 fo­rintos segélyből él, és bár ed­dig nem volt díjfizetési hátralé­ka, tart tőle, hogy hamarosan lesz. Úgy látja, a faluban nincs perspektíva, az ő két gyereke Sokan a kiutat sem látják a szegénységből Magyarcsanádon. A SZERZŐ FELVÉTELE közül is elköltözött már az egyik. A szintén arra járó Pén­zes József úgy vélte: a munka­nélküliség a legnagyobb baj, és persze az, hogy a helyiek képzetlenek. Igaz, ő kőműves és vagyonőr, mégsem talál ál­lást - utoljára 2008-ban volt munkája Makón. A falu polgármestere, Gu­ba István úgy véli, nagyon nehéz javítani az életkörül­ményeken, mert tapasztala­tai szerint noha például a makói gumigyárba még bat­tonyaiak is járnak, a ma­gyarcsanádiak közül keve­sen vállalják ugyanezt. Sze­rinte ahhoz, hogy befektető települjön a faluba, először a település küllemén kellene javítani. Ezt a munkát már megkezdték, de még renge­teg a tennivaló. Egyébként úgy gondolja, ha lesz biztos megélhetést jelentő munka­hely a faluban, akkor az minden bizonnyal valami­lyen egyszerű, betanított te-* vékenységet igénylő kis­üzem lesz - az itteni munka­erő képzettségével ugyanis valóban vannak gondok. UNOKAZAS, EPITES, VIETNAMI UT: UJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A VOLT POLGÁRMESTEREK Eltűnt a stressz az életükből Volt kőztük, aki önként vonult vissza, mások vállalták a meg­mérettetést, de ezúttal nem nyertek. Két hónappal a válasz­tások után a makói kistérség volt polgármestereinek életéből teljesen eltűnt a stressz. MAKÓ TÉRSÉGE MUNKATÁRSAINKTÓL Eleinte furcsa volt a váltás a fe­rencszállási Domokos István­nak, hiszen 8 évig volt polgár­mester, előtte meg 4 évig alpol­gármester. Ő indult a faluveze­tői tisztségért, de képviselőnek nem jelöltette magát. Nem örült, hogy mást választottak, ám két hónap múltán látja a do» log jó oldalát is: az életéből úgyszólván eltűnt a stressz, több időt tud fordítani a család­ra, a két fiára. Egy építőipari vállalkozás egyik vezetője most, de ez a munka nem új­donság számára. Farkas Jánosné évekkel ez­előtt bejelentette, hogy most nem indul újra a tisztségért - a nyugdíjaséveket, a megérde­melt pihenést élvezi Magyar­csanádon. örül, hogy otthon már mindenre van ideje, többet tud foglalkozni a hét unokával. Képviselő sem lett. Ennek elle­nére azt mondja, továbbra is szeretne tenni a faluért. Most azon gondolkodik a barátaival, hogy alakit egy civil egyesüle­tet, amely a község turisztikai értékeit igyekszik népszerűsíte­ni, bemutatni az oda látogatók­nak - két csoportot nemrégiben már fogadtak is. Tagja maradt viszont a helyi testületnek képviselőként Pit­varos korábbi első embere, Dé­nes László, aki korábban is kép­viselő volt. Úgy gondolja, pol­gármesteri munkája során nem tett rosszat, emelt fővel jár a fa­luban, de számolt azzal az es­hetőséggel is, hogy nem vá­lasztják újra, így nem érte vá­ratlanul a váltás. Amit már csak azért sem volt nehéz megélnie, mert testületi tagsága mellett is aktív a közéletben: egy alapít­vány kuratóriumi elnöke és a helyi Leader-egyesület vezető­je. Civilben egyébként ő is nyugdíjas már. Ahogyan Tuska György is, aki 5 cikluson keresztül irányí­totta Ambrózfalva önkormány­zatát. Tavasszal tölti be a 67. évet. - Éljük a nyugdíjas házas­párok életét, olvasgatunk, té­vézünk, és sokkal több alkal­munk nyílik arra, hogy együtt legyünk a lányomékkal és az unokával - mondja Tuska György. Fel sem merült benne, hogy képviselőjelöltként indul­jon, tudomásul vette, hogy a szavazók többsége most nem őt választotta. Makón él felesé­gével. Azt a lakást, amelyet Ambrózfalván tartottak fenn, átadják. A közeli Csanádalberti ko­rábbi polgármestere, Szabó La­jos korábban bejelentette, nem indul újra. Ettől függetlenül az ősz mégis mozgalmas volt szá­mára, a választások előtt több testületi ülést is tartottak, nem­rég pedig jó ideig feküdnie kel­lett, egy komoly szájsebészeti beavatkozáson van túl. Arra nem volt még ideje, hogy hor­gásszon, mert a ház körüli munkákkal sem áll úgy, aho­gyan szeretné. - Hamarosan el­utazunk Vietnamba, megláto­gatjuk a rokonokat - említette végül a legfontosabb teendőt. Szabó Lajos és Ngo Thi Khue Dung 1994-ben házasodott ösz­sze. Lajost abban az évben vá­lasztották polgármesterré, és attól kezdve számára szinte csak közügy létezett. Biológus agykutató felesége, akit itthon Lillának neveznek, azóta sem kapta meg a magyar állampol­gárságot. Talán majd most. Sikerrel tért vissza Panyor Krisztina Ezüstérmes lett a Bataton-ma­ratonon a sporthoz visszatérő egykori makói triatlon-világ­bajnok, Panyor Krisztina. Álma az Iron Man-verseny. MAKÓ MUNKATÁRSUNKTÓL Ezüstérem igazolja: sikeresen igyekszik visszatérni a hazai at­létika élmezőnyébe a makói Panyor Krisztina (képünkön). A most 30 éves hölgy másfél évtizede, ifjúsági és junior ver­senyzőként volt a csúcson, nyert triatlon és duatlon Euró­pa- és világbajnoki címet 1995-ben, illetve 1996-ban. Az­tán egy sérülést követően jó né­hány évet kihagyott: sportme­nedzser-diplomát szerzett, ki­próbálta a hivatásos katonás* kodást is, most pedig fogászati asszisztensként dolgozik Sze­geden. Két éve gondolkodott el azon, hogy újra sportolni kezd. Egyedül edz, mint régen, és hogy nem rosszul, azt igazolja: a napokban - Marótiné Bense Krisztinával rajthoz állva - pá­ros ezüstérmet szerzett a 7. In­tersport Balaton-maratonon. A siófoki Aranyparton megren­dezett verseny 3 óra 3 perc 20 másodperces eredménye rá­adásul csak hajszállal gyen­gébb, mint ami az aranyhoz kellett volna. Krisztina most lelkes, örül a kupának és a márkás sportórának, amelyet díjként kapott, és azt tervezi, a 100 kilométeres ultra kategóri­ában fog futni. Igazi kihívás­nak az Iron Man-versenyt te­kinti majd - és közben edzői tanfolyamba is kezdett. TR«rrfm»nir-»niwirir»i i uram narvn—— ,n»i •mniixrr-rrn.o .un WWBWMWB Díjazott makói virágok MAKÓ MUNKATÁRSUNKTÓL A városban épp 13 esztendeje indult a Virágos Makóért moz­galom, ez azonban nem hozott balszerencsét: ezúttal 547-en neveztek be a meghirdetett 3 ka­tegória (legvirágosabb utcakert, erkély és intézmény) valamelyi­kébe. A szakmai zsűri év közbe­ni bírálata alapján a napokban a Hagymaházban az utcakertek közül a Liget utcai Bernát János­néé, az erkélyek közül a Hunya­di utcai Mágori Józsefé kapott jutalmat, a legszebb intézmény­nek pedig az Egyesített Népjólé­ti Intézmény Kálvin téri bölcső­déje bizonyult. A városszépítő mozgalom­ban részt vevőket az ünnepé­lyes díjátadón a győzteseknek járó virágvásárlási utalvá­nyon kívül az önkormányzat vízdíjkedvezménnyel is ösz­tönzi - minderre Makón közel 1 millió forintot fordítanak évente. A városban egyébként összesen 120 hektár parkosí­tott terület van. Ennek fele gondozott gyep, a faállomány pedig 40 ezer különböző fajtá­jú és korú fából áll, amelyből 77 védett, összértékük 52 mil­lió forint. A város területén 15 ezer cserje és 4700 folyóméter sövény található. TAVASSZAL KEZDŐDIK A 670 MILLIÓS MUNKA Szerződtek a csatornaépítővel MAKÓ. A meglévő 12,6 kilomé­ternyi csatornahálózat és 11 ré­gi átemelőszivattyú felújításá­val kezdődik a 14 milliárd fo­rintba kerülő Makó-térségi szennyvízprogram. A várost, valamint Magyarcsanádot, Apátfalvát, Kiszombort, Maros­leiét, Földeákot érintő beruhá­zás első szakaszának kivitele­zőjével, a Bonex Építőipari Kft.-vel a minap kötött szerző­dést a hat település. A tavasszal kezdődő munka 670 millióba kerül, és 2012 júniusáig tart. Ezt követi Makó hátralévő részé­nek, Apátfalvának, Magyarcsa­nádnak, illetve Kiszombornak, Földeáknak és Maroslelének a csatornázása, 297 kilométernyi gravitációs és 92 kilométer nyo­más alatti csővezeték, 34 új át­emelő és 14 ezer 306 házi bekö­tés megépítésével. Bővítik a tisztítóművet, és megoldják az iszap hasznosításának problé­máját is. A kivitelező megígér­te, igyekszik úgy dolgozni, hogy a munkák a lehető legki­sebb mértékben zavarják a mindennapi életet. A Bonex Kft. 1982 óta foglalkozik köz­művezeték-rekonstrukcióval és -építéssel, legutóbb Debrecen­ben újított fel 40 kilométernyi szennyvízcsatornát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom