Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-13 / 289. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS i II,., Sorry, de nein beszélni más nyelv! Mi, magyarok a turisták rémei vagyunk. Félreértés ne essék, éppenséggel nem állunk rossz házigazda hírében, kimondottan kedvesnek tartanak minket az idelátogatók, s a magyar lábasokban főtt ételekért is odáig vannak a külföldiek. A gond azzal van, ha beszélgetni kell. Ilyenkor Magyarország háromnegyede ugyanis „activityzni" kezd. M < _j _i LO lli k CO co < is s/ o co CO < im m M p nj LO lo lu ií qc lu (vi lo ANYANYELV VARGA ALEXANDRA A magyar felnőttek háromnegyede nem tud egyetlen idegen nyelvet sem, ez a legmagasabb arány az egész Európai Unióban - derül ki az Eurostat felméréséből. A turisták tapasztalata szerint, ha kérdéssel fordulnak hozzánk az utcán, legtöbbünk még csak meg sem áll, aki pedig veszi a fáradságot, az lassan és hangosan, szinte üvöltve kezd magyarázni... magyarul, esetleg mutogat. Legviccesebbnek találták nyelvtudásunkban, amikor keverten beszélünk, egy-két angol, illetve német szót hintünk el mondatainkban (Sorry, de ich nem tudok helfelni!). Vannak, akik még azt sem ismerik fel, hogy németül vagy angolul szóltak hozzájuk, s akad, aki legalább kinyögi: I don't understand! Hazánkban tízből hárman ha megértik az idegen nyelvet, s ez még nem garancia arra, hogy helyesen, nyelvtanilag hibátlanul vissza is válaszolnánk. Még a britek körében is jóval többen beszélnek idegen nyelvet, mint nálunk, pedig az ő anyanyelvük a világ legelterjedtebb nyelve. A felmérés szerint honfitársaink 74,8 százaléka egyetlen idegen nyelven sem képes társalogni, ez messze a legmagasabb ráta az egész EU-ban. A skála túlsó végén a litvánok állnak, közöttük mindössze 2,5 százalék azok aránya, akik csak anyanyelvükön tudnak megszólalni. Kicsit csalóka a statisztika, ugyanis a volt Szovjetunió tagállamai - például Litvánia - azért végeztek előrébb, mert sokan tudnak oroszul. A szlovákok többsége pedig a rokon cseh nyelvet beszéli. Az Európai Unió statisztikai hivatala által elkészített elemzésből kiderül, hogy a magyar felnőttek csupán hat százaléka állítja azt, hogy nagyon jól beszél legalább egy idegen nyelvet. Hét százalék nyilatkozott úgy, hogy jó a saját idegennyelv-tudása, míg 12 százalék csak alapszintűnek becsülte azt. A 2010-es felmérés alapján készült tanulmányból tehát kiderült: a 25-64 év közötti magyarok Romániát és Törökországot követve az egyik legrosszabb arányt képviselik az Unión belül, szemben olyan eredményekkel, mint Svédország vagy Norvégia mutatója, ahol öt, illetve négy százalék az egyetlen idegen nyelvet sem beszélő emberek aránya. A KSH Statisztikai Tükörben idén májusban publikált tanulmány szerint ugyanakkor Magyarország az általános iskolai nyelvoktatás tekintetében is az utolsók között található az EU tagállamainak sorában. A tanulmányból kiderül, hogy itt az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó idegen nyelvek száma a felső tagozaton. Szintén rossz az eredmény a középfokú oktatásra vonatkozóan, a hazai mutató az EU 27 tagállamának átlaga alatt foglal helyet, annak ellenére, hogy ebben a korosztályban már kisebb az elmaradás. Ez már annak köszönhető, hogy 2008-ban az általános iskolák napJ »• « f Az idegen nyelven nem beszélők aránya (a 25-64 év közöttiek körében) í • MAGYARORSZÁG 74,8% | •SPANYOLORSZÁG 46,6% •FRANCIAORSZÁG 41,2% •OLASZORSZÁG 38,6% •LENGYELORSZÁG 37,3% •CSEHORSZÁG 31,9% •NÉMETORSZÁG 28,6% •AUSZTRIA 20,3% •SZLOVÁKIA 7,6% •SVÉDORSZÁG 5,0% pali tagozatain tanulók 75 százaléka, mintegy 590 ezer diák, az alsó tagozatosok harmada, illetve a felsősök közül szinte mindenki részesült idegen nyelvi oktatásban. A 203 ezer nappali tagozatos gimnazista majdnem mindegyike tanult valamilyen idegen nyelvet tavalyelőtt, míg a szakközépiskolásoknál 91,5, a szakiskolásoknál pedig 77 százalék volt ez az arány, miközben a KSH kimutatása szerint a felsőoktatásban végzettek negyede nyelvvizsga hiányában nem vehette át a diplomáját. Míg az európai oktatáspolitika az Európai Tanács 2002. évi barcelonai ülésén elfogadta, hogy az iskolákban legalább két idegen nyelvet kell oktatni, addig Magyarországon a Nemzeti alaptanterv értelmében legalább egy élő idegen nyelvet kötelező tanulnia minden diáknak a negyedik évfolyamtól a tankötelezettség végéig. Persze á gyakorlati tudás megszerzéséhez is sok idő és pénz kell. Félmillió forint és körülbelül 600 tanóra - becslések szerint körülbelül ennyi kell, ha valaki nulla szintről el akar jutni a középfokú nyelvvizsgáig. De azt mondják, hogy megéri a befektetés, mert így könnyebben lehet munkát találni, és általában magasabb fizetést lehet kérni. „Mind-mind elveszi a kedvet a nyelvtanulástól, ha nem megfelelő szintű csoportba kerülünk, ha nem jó a tanár, ha túl nagy a csoport, vagy ha nem megfelelő módszerrel oktatnak - mondta Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. - A magyar nyelvtanulók között egyébként újra egyértelműen az angol a legnépszerűbb. Korábban sokáig holtversenyben volt a némettel, de a nyelvtanárok szerint az intemet miatt a legtöbb fiatal újra az angolt választja. Az interneten ugyanis szinte mindenki ezt a nyelvet használja." 99 Sok statisztikai táblázat élén járunk a nyelv(nem)tudáson kívül: legtöbbet dohányzó, legdepressziósabb nép, legkevesebb időt sportoló. Jó lenne, ha legalább a dobogóról lekerülnénk, lehet ennek egyik lépcsőfoka, ha külföldi barátainktól kérünk tanácsot, biztosan szívesen helfelnének az ungarnoknak. 99 Bármit csinál, Lady Gagára odafigyel az egész világ. Hírnevével igyekszik jótékony célokat is támogatni. Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Kedd Gyógy-ír Szerda Légy-ott Csütörtök Bizalmasan Péntek Délmadár A jó megjelenésű nőket nem alkalmazzák? Kétszer nagyobb valószínűséggel utasítják el a jó megjelenésű nőket az állásinterjún, mint kevésbé csinos társaikat, derül ki egy tanulmányból. Ezt a kutatók azzal indokolják, hogy cégek HR-osztályain, dolgozó alkalmazottak akár potenciális vetélytársat látnak a jó megjelenésű pályázókban, ezért elutasítják őket. Az izraeli Ben Gurion egyetem kutatócsoportja több mint 5000 álláskeresőt interjúvolt meg, ez alapján jutottak a fenti következtetésekre. A férfiak esetében viszont éppen az ellenkező tendencia figyelhető meg: a vonzóak gyorsan találtak állást, a csúnyáknak viszont kétszer annyi pályázatot kellett beadniuk, mire munkát találtak. Megállapították, hogy a vonzó nőket kevéssé alkalmazzák szívesen, hiába magasan kvalifikáltak és beszélnek akár több nyelven is. Ez azonban csak abban az esetben igaz, ha nem ügynökség közvetíti ki a munkakeresőt, az ügynökségeknek ugyanis nem számít, ki mennyire szép vagy csúnya, ők a szaktudásra és a munkatapasztalatra helyezik a hangsúlyt. Szombat Szieszta JEGYESOKTATÁS A HERCEGI PÁRNAK Újabb ponttal bővült Vilmos brit herceg és menyasszonya, Kate Middleton listája a tavaszi esküvő előtti teendőkről, a fiatalok különleges jegyesoktatáson vesznek részt a canterbury érsekkel és London püspökével. Vilmos és Kate az esküről fog beszélni Rowan Williams érsekkel és Richárd Chartres püspökkel valamikor az április 29-i esküvő előtt - vált ismertté udvari forrásokból. A Westminster-apátságban tartandó esküvőn mindkét egyházi személy tevékenyen részt vesz. A jegyesoktatáson rendszerint szóba kerül a nézeteltérések rendezésének módja, valamint az is, hogy miként kell felkészülni a gyermekvállalással járó változásokra. Az „órák" sokszor csoportosak, a királyi jegyespár esetében azonban várhatóan mindent szigorúan bizalmasan kezelnek majd. A KÖVÉR NEM HISZI, HOGY KÖVÉR Minden negyedik túlsúlyos nő abban a hiszemben él, hogy valójában karcsú, mivel annyira elterjedt a kövérség, hogy elveszett az egészséges súly fogalma - figyelmeztettek amerikai kutatók. A Texasi Egyetem kutatói több mint kétezer nőt kérdeztek meg méreteiről, étrendjéről és mozgástevékenységéről, majd meg is mérték őket. Kiderült, hogy a túlsúlyos nők 25 százaléka és a normál súlyúak 16 százaléka roszszul ítélte meg saját súlyát. Az afroamerikai és a spanyol ajkú túlsúlyos nők közül többen gondolták magukról, hogy egészségesek, mint a fehér nők. A normál súlyúaknái fordított az arány: több fehér nő hiszi magáról tévesen azt, hogy túlsúlyos. A kutatók szerint az eredménynek komoly következményei vannak a túlsúlyt megelőző programokra, mivel sok érintett nő nem ismeri fel, hogy részt kellene vennie bennük. Azok a túlsúlyos egyének, akik nem ismerik fel a problémájukat, jóval kisebb valószínűséggel figyelnek étrendjükre és arra, hogy mozogjanak. Ebből fakadóan ki vannak téve a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, a 2-es típusú cukorbetegségnek és más komoly zavaroknak. Ez különösen a szülőkorú nők szempontjából fontos, hiszen nagyobb eséllyel híznak el, mint a hasonló korú férfiak. A LEGPROVOKATÍVABB HÍRESSÉGEK Lady Gaga amerikai énekesnőt választotta az év legprovokatívabb hírességének a CNN amerikai hírtelevízió. A világszerte fogható csatorna Showbiz Tonight című műsorának készítői azokat a művészeket vették számításba, akik „zsigeri" reakciót váltottak ki, a leginkább meghökkentők voltak, a legnagyobb érdeklődést keltették és mély hatást gyakoroltak a társadalomra. A jelöltek végső csoportjában Lindsay Lohan, Miley Cyrus, Mel Gibson és Charlie Sheen is szerepelt, a győztes mégis Lady Gaga lett. „Még ha figyelmen kívül is hagyjuk masszív lemezeladásait és Grammy-díj-jelöléseit, az év Lady Gagáról szólt. Lázadó stílusa révén folyamatosan a címlapokon volt" - írták a hírtelevízió internetes oldalán, felidézve többek közt az extravagáns énekesnő húscafatokból készült „ruhájáról", amelyet az MTV Music Videó Awards gáláján viselt. A CNN adásának stábja emlékeztetett, hogy Lady Gaga számlálja a legtöbb követőt a Twitter közösségi portálon, és az ő klipjeinek nézettsége lépte át a mérföldkőnek számító egymilliárdos nézettségi határt a YouTube videomegosztó portálon. A híresség ugyanakkor jótékony célokat is támogat, kiáll a fizikai bántalmazás és a homoszexuálisok elnyomása ellen.