Délmagyarország, 2010. december (100. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-10 / 287. szám

2010. DECEMBER 11., SZOMBAT MEGJÖTTÜNK E-MAIL SZEGED VARGA ÁRPÁD December 6., 14 óra 50 perc, 2760 g. Sz.: Sere Csilla és Varga Ferenc (Jánoshalma). PÁSKA ZSOMBOR December 5., 18 óra 29 perc, 4030 g. Sz.: Kovács Linda Kata és Páska Gábor (Vásárhely). PAPP BARBARA SZTELLA December 4., 21 óra 40 perc, 3550 g. Sz.: Tóth Bernadett és Papp Béla (Mórahalom). KÉKES-SZABÓ DEMETRIA December 6., 12 óra 10 perc, 3350 g. Sz.: Zsoldos Margit Éva és Kékes-Szabó Norbert (Szatymaz). ERDŐS DORKA December 6., 23 óra 35 perc, 3130 g. Sz.: Kálló Csilla Mária és Erdős Tibor (Szánk). VIKOR ZSOMBOR December 6., 23 óra 55 perc, 3190 g. Sz.: Budai Henriett Anna és Vikor Gábor (Szeged-Tápé). DEÁKY TAMÁS December 7., 3 óra 34 perc, 3730 g. Sz.: Mészáros Erika és Deáky Tibor (Szeged). MARÓTI BOLDIZSÁR GERGELY Dec. 7., 2 óra, 4200 g. Sz.: Balogh Judit és dr. Maróti Gergely (Szeged). SZAMKÓ NÁNDOR ADRIÁN December 7., 4 óra 45 perc, 4080 g. Sz.: Zalai Márta és Szamkó Szabolcs (Szeged). TÓTH OLIVÉR December 7., 5 óra 40 perc, 3180 g. Sz.: Kajuha Éva és Tóth László (Szeged). RÉDAI NORINA LUCA December 7., 9 óra 20 perc, 3180 g. Sz.: Köteles Violetta Mónika és Rédai Roland (Makó). SZÉLL DOMINIK December 7.. 15 óra 55 perc, 3480 g. Sz.: Tóth Nikolett és Széli Zsolt (Szeged). ÚJHELYI BENDEGÚZ December 8., 4 óra 25 perc, 3400 g. Sz.: Bús Alexandra és Újhelyi Roland (Szeged). TÓTH GERGELY December 8., 18 óra 45 perc, 2740 g. Sz.: Varga Györgyi és Tóth László (Zsombó). MAKÓ BALÁZS LEVENTE December 6., 21 óra 35 perc, 3360 g. Sz.: Árva Renáta és Balázs László (Maroslele). SZENTES BENCSIK IZABELLA December 8., 12 óra 45 perc, 3540 g. Sz.: Sebestyén Éva és Bencsik Péter (Csongrád). NYÁRI CSABA December 8., 19 óra 58 perc, 3210 g. Sz.: Duma Enikő és Nyári Norbert Tibor (Mezőkovácsháza). SZEMERÉDI ÁRON December 9., 2 óra 35 perc, 2890 g. Sz.: Virág Rozália Anna és Szemerédi Zoltán (Kiskunfélegyháza). GRATULÁLUNK! Államosítják a megtakarítást?! Politikai vihar dúl a magánnyugdijpénztárak körül. Mindkét oldal sorolja vélt vagy valós igazát. Vajon kinek van igaza? Szakismeret hiányában nehéz véleményt mondani, de a témával kapcsolatos kérdőjeleket nem észrevenni lehetetlen. Kezdjük azzal, hogy év elején a kevés konkrét választási ígéret között a magánnyugdíjpénztárak megvédése szerepelt. Vajon miért teszi a hatalom az ellenkezőjét? 12 éve léteznek a kötelező magánnyugdíjpénztárak. Lehetséges, hogy a kormány a kezdetekkor hatalmon, majd nyolc évig ellenzékben nem vette észre azokat a most oly hangosan emlegetett hibákat? Úgy tűnik, ez volt az egyetlen kivétel, ami fölött elsiklottak, hiszen a kákán is megtalálták a csomót. Eltőzsdézték a megtakarításokat, állítja a hatalom. Akkor a semmit kívánják állami kezelésbe terelni? Magasak a költségek, veszteségesek a pénztárak, hangoztatják. Milyen nem létező hozamokat terveznek megadóztatni? Nem biztonságos a magánpénztári megtakarítás. Lehet, de az élet számos területére igaz, hogy a több lábon (pilléren) állás biztonságosabb. Ez lenne a kivétel? Választási tehetőséget kínálnak a pénztártagoknak. Választási lehetőség-e, ha kilátásba helyezik, aki marad, az igényjogosultságát a mintegy 70 százalékos állami részre elveszti? Választható-e valami, ha az egyik (ez esetben a maradás) lehetőségére adandó óhaj kinyilvánítása eleve megvalósíthatatlan? Hitelesen nyilatkozik-e az a gazdasági miniszter, aki maga is (valószínűsíthetően önkéntesen) tagja a vitatott magán-nyugdíjpénztári rendszernek? Hogyan féltheti hitelesen az elnöki szóvivő a „zemberek" megtakarításait, amikor magánvagyonából 15 millió forint biztosítási kötvényekbe van fektetve? Ezek és még számos kérdés arra utal, hogy valami nincs rendben. A kormány 2700-3000 milliárdos megtakarítást akar „államosítani" (az első tervezett lépés még 14 havi befizetés állami kasszába tereléséről szólt, kártalanítással). A megtakarítással a hatalom a személyi jövedelemadó módosítása kapcsán keletkező bevételkiesést akarja pótolni. Kik az új adótörvények elsődleges haszonélvezői? A magas jövedelműek, például a törvényhozók és a hozzájuk közel állók. Tehát a megtakarítások közvetve és törvényesen a „zemberek" zsebéből az „új oligarchák" zsebébe vándorol. Egyszerű és követhető folyamat. Persze ki kell mondani, rendjén van ez, mert mi, balga választók felhatalmazást adtunk nekik. Vagy mégsem, vagy erre már nem? És hogy 10-20-30 év múlva milyen értéke lesz a nyugdíjaknak? Kit érdekel? Akik most a törvényeket meghozzák, azokat aligha. A hárommillió pénztártagot, és azok felmenőit, ilietve utódait, azaz az ország csaknem valamennyi polgárát annál inkább. Széli István nyugdíjas, Sándorfalva Az egészségügyi intézmény neve Szabó Gyula észrevételére szeretnék reagálni, amely a november 26-i számban jelent meg. Ne bántsuk a szokásokat, pláne úgy. hogy félre akarjuk tájékoztatni az újság olvasóit a hiányos ismereteinkkel. A kérdéses egészségügyi intézmény elég régóta a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ kezelésében áll, ahhoz tartozik, különböző részlegeinek (pl. sebészet, belgyógyászat, szemészet stb.) orvosai próbálják meg kezelni lelkiismeretesen a betegeket. Egyébként sem érdekli az utazókat, a betegeket, hogy a tömegközlekedési eszközökön milyen néven nevezik az intézményt, ahová gyógyulást remélve betérnek - inkább a megálló helye. Sokkal többen utaznak a közlekedési járműveken nemcsak ebbe az intézménybe, hanem a közeli bevásárlóközpontba, s az oktatási intézményekbe is. Mivel ez az intézmény nemcsak a Szegeden lakók, hanem a régió lakóinak igényeit is kielégíti, és a köztudatban ezen a néven vált ismertté, egyáltalán nem lenne célszerű a tömegközlekedési eszközökön a tájékoztatást ebben és más esetekben sem (pl. cipőgyári megálló) megváltoztatni. Más utca- és térneveket is meg akartak anno változtatni (pl. Mars tér, Szentháromság, s sorolhatnám, csak ezek a legismertebbek), és a szokásoknak megfelelően nem sikerült (a helyi lakosok ellenállása miatt, mert nem voltak hajlandók az új elnevezést elfogadni), de volt több utca is a belvárosban, amely visszakapta eredeti, régi, megszokott nevét. Ezért nem kell bántani a szokásokat! De vannak nálam okosabbak is ez ügyben. Zámbó István, Szeged KÖSZÖNET KÖSZÖNET A TŰZOLTÓSÁGNAK! Az elmúlt hetek kiadós esőzései miatt elöntötte Kiskundorozsma-Subasán a Maty-parti út 33. szám alatti kiskert pincéjét a talajvíz. A zöldségek, gyümölcsök, a télire eltett befőttek víz alá kerültek - írta e-mailben Zsótér József. Végső kétségbeesésükben fordultak a tűzoltósághoz. A december 5-én szolgálatban lévő Veszelka László vezette csapat azonnal segítségükre sietett, kiszivattyúzta a vizet, és segítettek a család értékeit is kimenteni. A család ezúton szeretné kifejezni hálás köszönetét mindannyiuknak áldozatos munkájukért. ADVENTI KOSZORÚ Az SZTE ÁOK Idegsebészeti.Klinika szeretné megköszönni a Szegedi Paloma Virágüzleteknek és Felhők Angyalok te tű.-t™hűs 1ÍÉÍ Mffiiri iffi JS fit ' A fotón látható angyalkákat olvasónk készítette kartonpapírból, csomagolópapírból, pingponglabdából és angyalhajból. Már három éve kerülnek elő adventkor, szép és tartós dekorációk. Az alkotás címe: Angyalok a mennyország lépcsőjén. Az angyalkák feje levehető, a testükbe lehet rakni a meglepetéseket. FOTÓ: LOSONCZI ERIKA POSTABONTAS Vőneki Gyula emlékére A képeket Csólyospáloson, a nagyszüleinél készítette olvasónk, amikor a lenyugvó nap megvilágította a felhőket, amelyek egy repülő madarat formáznak. FOTÓ: CZAKÓ ANNA Buresch Györgyinek, hogy az idegsebészeti klinika részére felajánlottak két adventi koszorút. Ezúton kívánnak mindenkinek áldott, békés ünnepeket! MEGTALÁLTÁK A TÁSKÁT Lázár Mihály szegedi olvasónk nagyon hálás, amiért a szegedi a Kálvária sugárúti ABC-ben megtalálták a táskáját, amit utána is vittek. Köszöni szépen. ELVESZETT PENZTARCA Mártáné Lőrinc Veronika, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat dél-alföldi régiójának csoportvezetője jelezte: az egyik vendégük, aki az adományáért ment be hozzájuk, ott felejtette a pénztárcáját az irodában. Arra kérik a tárca tulajdonosát, hogy 62/435-919-es számon érdeklődjön. FÜLBEVALÓ Olvasónk december 2-án, fél 8 és 10 óra között a Retek utca-Bite Pál utca-Szamos utca környékén elveszítette fél pár, franciakapcsos arany fülbevalóját. A megtaláló hívja a 20/220-7171-es vagy 62/486-195-ös számot. KARKÖTŐ A 20/555-2065-ös számról telefonáló olvasónk Mikulás napján, december 6-án veszítette el arany karkötőjét Szegeden, a 16-os buszon. A becsületes megtaláló jelentkezését a megadott telefoszámon várja. Meghalt Vőneki Gyula, egy volt iskola volt igazgatója, akit mi legtöbbször Főnöknek hívtuk, pedig nem is főnök, hanem barát volt. 1965-től tanított mérnöktanárként a József Attila sugárúti „többnevű" középiskolában, s 1975-től 1994-ig, nyugdíjazásáig igazgató is volt. Most elment, temetjük, pedig szerettük volna, ha még sokáig beszélgethetünk a régi időkről. Nekünk, tanároknak ugyanúgy élmény volt vele anekdotázni, mint több száz diákjának. Tanított tizenéveseket és felnőtteket szakmája szépségére. A textilipar nagymestere volt, s ennek az iparnak a hanyatlását túlélte. S tanított minket is összetartozásra, szeretetre és barátságra. Szívesen emlékszünk a közös kirándulásokra, együtt ünnepelt névnapokra, a félévi és év végi bulikra, a szalagavató bálokra. Emlékeznek a diákok is a technológiaórákra. Hatalmas elégteleneket tudott írni a naplóba, de mindig maradt hely a közepesekre is, hogy a bitang, nem mindig tanuló diák is kapjon esélyt, s ne kelljen javítóvizsgáznia. Tekintélyt parancsolt már a megjelenésével is, mégsem azért marad meg mindannyiunk emlékezetében, hanem azért, mert jó ember volt. Mint főnök szeretett vitatkozni, de lehetett vele akár veszekedni is. Egyenrangúnak érezhettük magunkat, mert az ajtaja mindig nyitva állt, s minden problémánk megoldására mindig készen állt. Ismert minket, tudta, kinek mikor mi fáj. Ha kellett egy kis segítség, nem azt kérdezte, hogy mire és meddig, hanem csak azt, hogy mennyit. Nagy szíve volt, de az a nagy szív elfáradt. Családjának nagy vesztesége és bánata után a mi veszteségünk és bánatunk következik, mert szerettünk. Gyula, nyugodj békében. Kollégáid és barátaid nevében: Berényi Károlyné Utcára vonulnak? Badényi István Utcára vonul? címmel megjelent olvasói leveléhez szeretnék néhány gondolatot fűzni. Az ön által leírt békés demonstráció (amit az MSZP-nek tanulnia kéne a Fidesztől): - egyenlő a mások által szervezett rendezvények szétzilálásával kereplőkkel, sípokkal, tojásdobálással és egyéb rendzavarásokkal, - egyenlő a tévészékház felgyújtásával, Molotov-koktélok dobálásával, - egyenlő az autók és egyéb tárgyak felgyújtásával, illetve rongálásával. De a hitelességgel is vannak problémák, úgy gondolom azonban, önt ez egyáltalán nem zavarja. Néhány példa: - a hitelminősítők 2008-2009-ben hitelesek, 2010-ben hiteltelenek (Matolcsy, Kósa), - a szakszervezeti tüntetések 2008-2009-ben hitelesek, 2010-ben hiteltelenek (Szijjártó), - a költségvetési tanács 2009-ben hiteles, 2010-ben hiteltelen, - az Alkotmánybíróság 2009-ig hiteles, 2010-ben hiteltelen. Sajnos folytathatnám még sokáig a sort, de gondolom, már ez is elég. Van egy javaslatom: talán több helyről kellene beszereznie az információkat (nem csak a pártközpontból), akkor talán hitelesebb lenne ön is. Éder Róbert 20/371-4522: • Badényi István levelére: a nyugdíjak alsó és felső összege közötti hússzoros (!) különbség a százalékos emelés következtében' fellépő további növekedést állapítana meg. A szerzett jog a magas öszszegű nyugdíjra akkor sem csorbulna, ha a százalékos emelés helyett azonos összegű (például 5000 forintos) emelést kapna minden érintett. A nyugdíjazáskor megállapított ellátás összege már elismeri a végzett munka értékét, amelyen a mindenkinél azonos összegű emelés sem változtatna.