Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-02 / 254. szám

CSONGRÁD ES SZENTES TERSEGE 2010. NOVEMBER 2., KEDD SZENTESI kistérség: Árpádhalom, Derekegyház, Eperjes, Fábiánsebestyén. Nagymágocs, Nagytöke, Szegvár, Szentes CSONGRÁDI kistérség: Csanytetek, Csongrád. Felgyő, Tömörkény HÍREK Lomtalanítás SZENTES. Szerdán kezdődik az őszi lomtalanítás Felsőpárton, a Kiss Ernő-Vasvári Pál-Munkás-Vörösmarty-Rákóczi-Damjanich-Dózsa György utcák által határolt területen. Csütörtökön a városrész többi utcájában, pénteken a Sárgaparton és a Kertvárosban gyűjtik a közterületen elhelyezett lomokat. A háztartásban feleslegessé vált használati tárgyak, bútorok, eszközök reggel 7 óráig helyezhetők ki az ingatlanok elé úgy, hogy azok ne akadályozzák a forgalmat. Fogadóóra SZENTES. Farkas Sándor országgyűlési képviselő tart fogadóórát csütörtök délelőtt 9 és 11 óra között a Kossuth utca 11. szám alatti Fidesz-irodában. Villon-est SZENTES. Székhelyi József Négykezes (Villon XXI) cimű estjét rendezik meg csütörtök este 7 órától a művelődési központban. Dobon közreműködik István Attila. Családi nap SZENTES. Márton-napi libáskodás címmel rendez családi napot szombaton 13 órától a Csallány Gábor kiállítóhelyen a Koszta József Múzeum. Pályázat diákoknak DEREKEGYHÁZ. Általános iskolás diákoknak hirdet mesevagy humorostörténet-író pályázatot a Dr. Brusznyai Árpád Művelődési Ház és Könyvtár. A másfél oldalas, kézzel írt történetekbe az alsó tagozatosoknak a természet, felesleges, kockanadrág, tengeri herkentyű, míg a felsősöknek az alkoholmentes sör, tekervényes, Csigusz, csalánsejt szavakat kell beleszőniük. Az alkotásokat december 6-áig lehet leadni a művelődési ház és könyvtárban. Az eredményeket a falu karácsonyi ünnepén hirdetik ki. RANGOS KITÜNTETEST KAPOTT A SZENTESI FAZEKAS S Mestere munkáját folytatja Kádár Barbara A Népművészet Ifjú Mestere díjjal tüntették ki a szentesi Kádár Barbara fazekast, aki mestere, Bese László munkáját folytatja - fekete kerámiákat készít, és gyermekeket tanít. SZENTES MUNKATÁRSUNKTÓL Kádár Barbara a fazekaskorong mellett. FOTÓ: KOROM ANDRÁS Kádár Barbarát 18 éves korában vitte el édesapja Bese László fazekas műhelyébe, ahol a fekete kerámiákat készítő mester azonnal a korong mellé ültette. - Virág, az ikertestvérem is velem együtt kezdett, de ő már nem fazekaskodik, a néptánc mellett kötelezte el magát - mondta a 35 éves Kádár Barbara, aki tanítói diplomájával jelenleg múzeumpedagógusként és teremőrként dolgozik a szentesi Koszta József Múzeumban. Kamerával ír helytörténetet Felgyő és a környező kistelepülések életének mindennapjait ábrázolja kamerájával Szabó István. Most dolgozik az internetes archívum létrehozásán. Ellopták a múltat. A felgyői iskolában komoly, a helyi eseményekről készült archívumot őriztek annak idején még VHS-kazettákon. Ám egyszer betörtek az intézménybe, s a tolvajok ellopták a kazettákat is. FELGYŐ KOROM ANDRÁS Kamerájával Szabó István örökíti meg a község és a kistérség életének mindennapjait, az óvodai, iskola ünnepségektől egészen a felgyői testületi ülésekig. - Korábban Csongrádon voltam diszkós, 1984 körül az ifjúsági házban dolgozván. Amikor Felgyőre költözött, akkor kereste meg Ábel István polgármester azzal, hogy segítsen kiépíteni a helyi kábeltévé-hálózatot. Kézenfekvő volt, hogy egy saját programot sugárzó csatornát is indítsanak. „Lakossági nyomásra indult be mindez, az emberek egyszerűen szerették volna, ha a különféle rendezvényeket felveszem." Szabó István tam, ahol a Magyar Rádió kihelyezett stúdiója is működött. Ott volt a filmklub is, így a mozgóképpel is kapcsolatba kerültem. Később egy kiskunfélegyházi zeneműkiadónál is dolgoztam - sorolta eddigi pályáját Szabó IstA diszkósból lett híradós, Szabó István arra törekszik, hogy mindent megmutasson, A SZERZŐ FELVÉTELE - Nem tartom magam nagy filmes szakembernek, mert engem elsősorban annak technikai része érdekel. Amit tudok, azt önmagamtól tanultam, az interneten szerzett ismeretek segítségével, valamint nagyon sok tapasztalatot szereztem, s rengeteg fogást sajátítottam el a Csongrád tévénél Donka Feritől. Ma is a pörgős, híradós műsorokat szeretem készíteni a legjobban. A felgyői önkormányzat alkalmazásában álló férfi digitális kamerájával ott van minden helyi eseményen, s nemcsak egyszerűen rögzíti, amit lát, de odahaza igazi kisfilmet készít belőle. Ezeket aztán a helyi kábeltévé-hálózaton sugározzák. - Lakossági nyomásra indult be mindez, az emberek egyszerűen szerették volna, ha a különféle rendezvényeket felveszem. Az így rögzített műsorokat most tömörítem, hogy azokból internetes archívumot hozzak létre. ••••MH Szentesi katonák hídja Kolontáron Vascölöpökre építették a hidat a szentesi műszaki ezred katonái. FOTÓ: MTI KOLONTÁR, SZENTES. Elkészült a kolontári Torna patak új hídja, amelyet a szentesi katonák építettek meg a megsemmisült építmény helyén. A Magyar Honvédség 37. II. Rákóczi Ferenc műszaki ezred 31 katonája határidőre készítette el az új, vegyes szerkezetű hidat a vörösiszap-katasztrófa sújtotta településen. Az átkelőt még nem adták át a forgalomnak, mert a hivatalos átadási ünnepséget várhatóan pénteken tartják a Honvédelmi Minisztérium vezetőinek jelenlétében - jelentette az MTI tegnap. A 20 tonna teherbírású, 15 méter hosszú és 5,8 méter széles híd vascölöpökön áll, lábazata fém, padlózata és korlátja fából készült. A híd, amelynek mindkét oldalán egy-egy méteres járdát is kialakítottak, hat nap alatt készült el. A szerkezet mindkét végén a szentesi katonák címerét ábrázoló faragott táblát tettek ki, és a híd elkészültének dátumát is rávésették. A szalagokkal lezárt, rendőrök által őrzött híd korlátjai felett ott lobog a műszaki ezred zászlaja. A híd a megsemmisült és a még lakható településrészt, a Kossuth és a Malom utcát köti össze. - Az agyag megformázása jobban érdekelt, mint a festés vagy a rajz, hiszen itt nem kötnek szigorú szabályok. A fantáziának legfeljebb az agyag fizikai tulajdonságai szabnak határt. A fekete kerámiában nem nagyon lehet újat alkotni, hiszen ez a legrégebbi típus. A közelmúltban 9$ Az agyag megformázása jobban érdekelt, mint a festés vagy a rajz, hiszen itt nem kötnek szigorú szabályok. A fantáziának legfeljebb az agyag fizikai tulajdonságai szabnak határt. Kádár Barbara elhunyt Bese Laci bácsi munkáját folytatom. Tőle az utóbbi években egyre több feladatot adtam, pedagógusi tapasztalataimat látva átengedte nekem a gyermekek oktatását. A Kisgölöncsér Kör tagjaival a helyőrségi klub pincéjében dolgozunk - mondta Kádár Barbara. Kérdésünkre, miért indult a Népművészet Ifjú Mestere díjért, és mit szólt, amikor elnyerte, azt válaszolta: a pályázatra Mód László néprajzkutató hívta fel a figyelmét, s meglepődött, amikor dolgozatával és fekete kerámiáival kiérdemelte a díjat. - Sokat jelent számomra a díj, hiszen ez a legmagasabb elismerés, amit fazekas kaphat. Ráadásul ezt a szakmai zsűri ítélte oda - mondta a szentesi fazekas. BOZÓ JÁNOSÉK ÉPÍTETTÉK A FALU ELSŐ KISÜZEMÉT Tésztanagyhatalom volt Tömörkény Géppel készül a tarhonya. FOTÓ: KOROM ANDRÁS Öt házitészta-készítő kisüzem is működött a nyolcvanas években a tömörkényi Kossuth utcában, egy pedig a községjelző tábla előtti házban. Mára csak kettő maradt belőlük. TÖMÖRKÉNY MUNKATÁRSUNKTÓL Az első tömörkényi tésztaüzemet Bozó János és felesége építette háza udvarán, még a nyolcvanas évek elején. - 1983. május elsején kezdtük meg a termelést. Akkoriban a Kontakta községi telepét vezettem, a feleségem pedig a háziiparban dolgozott, de az megszűnt, így állás nélkül maradt. Gondolkoztunk, mihez foghatna, s végül egy szegedi ismerősünkkel beszélgetve határoztuk el, száraztésztát fogunk gyártani. Úgy gondoltuk, már az is jó, ha annyi pénzt keresünk vele, ami a feleségem tb-járulékát fedezi - mondta Bozó János. Utóbb annyira beindult az üzem, hogy ő is feladta állását. - Az egyik szomszédom velünk azonos időben kezdett el szintén ilyen kisüzemet építeni. Hiába beszélgettünk gyakran, csak akkor derült ki, hogy mindketten tésztagyárat építünk, amikor már félig elkészültünk vele. Utánunk jöttek a többiek az utcában, de ma már csak Jéri Sanyiék dolgoznak rajtunk kívül - mondta. Bozóék tésztaüzeme, ahogy a többieké is, a 80-as évek közepétől a 90-es évek elejéig élte virágkorát. A csúcsidőszakban havonta 15-18 mázsa tíztojásos préselt házitésztát is készítettek. Ehhez már nem voltak elegen ketten, alkalmazottat is felvettek. Ma is van segítségük, hiszen mindketten nyugdíjasok, így az üzem csak amolyan kiegészítő tevékenységnek számít. - Annak idején sok munkával alakítottuk ki a piacunkat, s még Bács-Kiskun megyei boltokba is szállítunk. Most is csak annyit termelünk, amennyit megrendelnek, az üzem ezért sem dolgozik teljes műszakkal. Havonta csak fél műszakkal megyünk, ráadásul a hónap egyharmadában nem is dogozunk, így csak 5-6 mázsát termelünk. Kicsik vagyunk ahhoz, hogy közbeszerzési eljárásokon induljunk - sorolta a termelés viszszafogásának külső okait Bozó János.