Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-27 / 276. szám

2010. NOVEMBER 27., SZOMBAT 17 Levélgyűjtés a ligetben ÍREP'-FÍT* , VJ'+H, T-I,.,' ÍJJTT ' - - SÍALÍ- SSAM • ' — - WACI * Néhány napja, még szép időben járt az újszegedi ligetben olvasónk unokájával. „Falevelek gyűjtésével, biciklizéssel, sportos elfoglaltságokkal igyekeztünk kihasználni a novemberi szikrázó napsütés minden percét" - írta e-mailben olvasónk. FOTÓ: VÁNKAY LÁSZLÓNÉ POSTABONTAS Az ősmagyar menes igazi eredete A Délmagyarország 2010. novem­ber 3-i számában egy érdekes ké­pes riportot közölt Bobkó Annától az Ópusztaszeren tenyésztett „aranyszőrű paripák"-ról. Ehhez a cikkhez szeretnék néhány gondo­latot hozzáfűzni. Először is az ott szóban forgó lófajta neve hivatalosan achal tekini. Szár­mazási helye Turkesztán déli terüle­te. Mi, magyarok szeretjük honfogla­ló elődeinket ilyen nemes paripákon száguldozókként elképzelni, vagy olyan lovakon, mint amilyeneket Feszty Árpád pusztaszeri körképén láthatunk. Ennél a valóság sokkal prózaibb. Elfogadható ugyan, hogy a törzsi előkelőknek voltak ilyen szép­séges, rendkívül kitartóan vágtázó lovai. Az achal tekini fajta az arab te­livérhez hasonlóan a sivatag szülött­je, jól bírja az éhezést, szomjazást, a szélsőségesen forró éghajlatot, de a dermesztő hideget huzamosan nem viseli el. Elődeink viszont a nagy ha­vazásokkal, dermesztő hideg telek­kel jellemezhető területekről érkez­tek a Kárpát-medencébe. Egy legenda szerint Mohamed prófé­ta saját lovait egy hétig éheztette, szomjaztatta, majd azután engedte azokat a vízzel telt vályúhoz. Mielőtt az itatóhoz értek volna, a próféta megfújta riasztó sípját, és hét kancá­ja azonnal visszafordult, odafutottak gazdájukhoz, és várták a parancsot. Csak ezeket a lovait tenyésztette to­vább. Ezek a kancák lettek később a leghíresebb arab telivér törzsnek, a Kuhaylannak az alapítói. Csak a leggazdagabb magyar törzsi vezetőkkel temették el lovaikat egészben, vagy csak az állat kopo­nyáját, négy lábszárcsontját a lenyú­zott bőrbe göngyölve, de a közem­berek, az egyszerű harcosok állatait nem, tehát így a harci lovaknak, a ló­állomány zömének nem maradhatott sírlelete. Ezek a lovak alacsony ter­metűek, nagyfejűek, durva szerveze­tűek, de semmiképpen sem arany­szőrű, hanem pej vagy egérszürke színűek voltak. Ma a mongol pusztán élőknek vannak hasonló lovaik. A hó alól is kikaparták a füvet, hosszú téli szőrt növesztettek a hideg ellen, akár jeges vizű folyókon is átúsztat­hatok, a harcokban a ló haláláig haj­szolhatók voltak. Ezt az extenzív tar­tást az achal tekini nem viselhette volna el, ezért ezeket legfeljebb Ár­pád fejedelem Csepel-szigeti törzs­ménesében tarthatták. Harc közben csak az alacsony ter­metű, tarpán típusú hátas lóra lehe­tett le- és felugrálni, a 150-160 cen­timéteres marmagasságú nemes pa­ripákra aligha. Mai példa: a vadá­szok terepjáróikon úttalan utakon, szántásokon át üldözik a vadat, de az esti bankettra már csillogó Mer­cedesekkel vonulnak fel. A második világháborúban sok agyonhajszolt orosz és elrabolt magyar ló vett részt, Zsukov marsall pedig egy ki­glancolt szürke, doni fajtájú csődö­rön fogadta a moszkvai Vörös téren a díszszázadokat. A 895-896-os magyar honszerzés, majd az azt követő nyugati kalando­zások olyan szívós lovakon megví­vott csatákban zajlottak, mint ami­lyeneken 1241-ben Batu kán mon­goljai száguldoztak a muhi pusztán. Ezekkel a lovakkal átúsztak a jeges vizű Sajó folyót, hátba támadták IV. Béla király szekértáborát, és meg­semmisítő vereséget mértek a ma­gyar seregre. Ha ősi és későbbi tör­téneteinket mindig a legújabb kor igényei szerint cizelláljuk, akkor el­sikkad az igazság, amely bizony iz­zadság-, vér- és hullaszagú lehet. A magyarság harci lovait ugyanúgy az eurázsiai füves pusztákon a kímé­letlen kontinentális éghajlat szelek­tálta, mint az arab vagy az achal te­kinieket a sivatag forrósága. A Magyarországra került arab, achal tekini, sőt az eredeti tarpánjaink is a dús legelőkön, a bőséges vízellátás hatására több generáció után elpu­hultak, elődeik tűrőképességének a töredékével sem rendelkeztek. A kö­zépkorban a pusztai lovas, nyilazó harcmodort felváltotta a páncélos vi­tézek és lovak közelharca. Ehhez pe­dig nagytestű, nyugati típusú, hideg­vérű lovak kellettek. Az igénytelen és kistestű, melegvérű lovak felesle­gessé válva kiszorultak a tenyésztés­ből, kihaltak. Mai magyar tófajtáink is nyugat-eu­rópai eredetűek. A nóniusz fajta törzsalapító ménje, a Nonius Senior a napóleoni háború során került ha­zánkba, a magyar félvér fajták - Fu­rioso, North Star, Gidrán - ősei angol telivér fedezőmének voltak. Lipicai törzseinket - dán, nápolyi, arab faj­ták utódait - a szlovén karszt izzad­ta ki magából. Persze lehet csodaszarvast űző Hu­nor-Magorról álmodozni, aranyszőrű paripákat vizionálni, de a valóság hétköznapibb, mint a múltba révülés eredménye. Természetesen a szeri Cseppentő család achal tekinieket te­nyésztő munkája elismerést érdemel. Dr. Rénes Imre, Algyő OLVASÓINKNAK Tisztelt olvasóink! Szerkesztősé­günk fenntartja a jogot arra, hogy a beérkezett észrevételeket, olva­sói leveleket rövidítve, szerkesztett formában adja közre. Olvasói leve­leket csak teljes névvel aláírva, csörögös észrevételeket csak teljes névvel vagy telefonszámmal köz­lünk. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. E-MAIL Az Árpád otthon története Széli Kálmán miniszterelnöksége idején fogadta el az Országgyűlés az 1901. évi VIII. törvényt az álla­mi gyermekmenhelyekről, ame­lyekben kezdetben 7, később 15 éves korig kaptak otthont az erre rászoruló gyermekek. 1906. febru­ár 25-én alakult meg Andrássy Gyula belügyminiszter, Karsai Sán­dor belügyi államtitkár és Scossa Dezső szegedi tanfelügyelő kezde­ményezésére az Országos Gyer­mekvédő Liga. Működésének egyik első eredménye volt a sze­gedi Árpád szabadkőműves pá­holy közreműködésével Újszege­den, a Szőregi út 80. szám alatti telken létesített „nevelőintézet züllött fiúk részére". A város 20 holdat adományozott, a szegedi Fehér Kereszt Egyesület 40 ezer koronát kitevő egész vagyonát át­adta az építkezés céljaira, a Sze­ged-csanádi Takarékpénztár pedig 20 ezer koronás alapítvánnyal já­rult a célhoz. Az Árpád otthon 1908 augusztusá­ban nyílt meg. Századik évfordulójá­ról nem emlékezett meg a város. „A város folyóiratában", a Szeged 2003. szeptemberi számában Ta­kács János hívta föl - hasztalan ­a figyelmet Rekviem az Árpád ottho­nért címmel a közelgő centenárium­ra. A Somogyi-könyvtár kiadásában, szerkesztésemben megjelenő Sze­gedi Műhely című várostörténeti szemle 2007. évi 1-2. száma közöl­Kislány szoborral Az őszi szünetben Baranya megyében járt Kerekes Nóra Eszter és családja. A siklósi vár tövében készült a kép kislányukról, Annáról a kő­szobor tövében. FOTÓ: PÖLHE ÁRPÁD te az első igazgatónak, a Szőregen elhunyt, általam még ismert Füzesi Mártonnak 1910. október 12-i be­számolóját, Scossa Dezsőnek a Dél­magyarország 1929. május 9-i szá­mában megjelent emlékezését, Hor­váth Dezsőnek emlékidéző írását és a magam arcképvázlatát az íróként is jeleskedő Scossa Dezsőről. „A liga", ahogy a szegediek emle­gették, 1945-től állami kezelésbe került, és a bolsevik legendárium szerint fölvette az Ifjú Gárda ne­vet. A rendszerváltoztatás után megyei irányítású gyermekvédel­mi intézmény lett. Nem tudni, mi­ért, elsorvadt vagy elsorvasztot­ták. Most azt olvasom a Délma­gyarország november 9-i számá­ban, hogy mindössze 16 állami gondozott lakja, de őket hamaro­san átköltöztetik a Tápén, az egyik régi iskolából e célra fölújí­tott azonos rendeltetésű intézetbe (Budai Nagy Antal u. 51.). A tápai­ak tiltakoznak. Én is tiltakozom, de más okból. Az Árpád otthont a Rákosi-korszak­ban államosíthatták, azután átad­ták a megyének, a városnak. A rendszerváltoztatás után nem volt szervezet, amely nyúlt volna érte, igényét jelentette volna vissza­szerzésére. 1989-ben újjáalakult ugyan az 1945 után betiltott Or­szágos Gyermekvédő Liga, de mai vezetői nyilván nem ismerik az elődintézmény történetét; nem tudják, hogy netán joguk lett vol­na, lenne rá. Meglehet, hogy jogilag minden rendben van. De van-e erkölcsi alapja a városnak, hogy - mint ol­vasom - „ha kiürül, felkínálják el­adásra, az-ára az értékbecslések alapján 407 millió 600 forint lesz". „A telket átminősítik: intéz­ményből kertvárosi övezet lesz. Lebontható a nevelőotthon régi épülete, két-három emeletes lakó­park épülhet kisebb irodákkal, üz­letekkel." Elődeink erőfeszítéseit akkor be­csülhetjük meg, s akkor adhatunk példát a közélet mai áldozatos szereplőinek, hogy nem hiába te­vékenykednek a közért, ha ered­ményeiket nem kótyavetyéljük el, hanem tevékenységüket érdemeik elismerésével, egyre magasabb színvonalon folytatjuk, továbbfej­lesztjük. Milyen példát lát maga előtt, aki ma teremt önzetlen munkával intézményt, szerveze­tet, alapítványt: néhány évtized múlva az ő kezdeményezése is er­re a sorsra jut? Senki nem mondhatja, hogy nincs elég árva, elhagyott, nevelőottho­ni ellátásra szoruló 15 év alatti gyermek hazánkban. A Árpád ott­hon országos intézménnyé bővít­ve ma is találna rendeltetésének megfelelő tennivalókat. Ki emel szót érte? Péter László Egy csalódott szavazó levele A választásokon nagyon szerettem volna, hogy a szocik végre eltaka­rodjanak a hatalomból, mert egyre szemtelenebbül loptak. A jobbiko­soktól meg valójában féltem is, meg bosszantott is, hogy mégis ki­hez képest jobbik? És ha én nem értek velük egyet, akkor én a rosz­szabbik Magyarországban vagyok? Szerintem pont ők vannak a rosz­szabb oldalon, mert nem tudom el­hinni, hogy ettől a sok gyűlölkö­déstől, mocskolódástól nekik jó. Az LMP-re nem szavaztam, mert úgy éreztem, hogy a szavazatom menne a levesbe. Nem maradt más, szavaztam a Fideszre. Azóta meg­bántam. Apámmal is veszekedtünk miatta, mert ő azt mondta, hogy a Fidesznek olyan a szövege, mint az 1950-es, 60-as évek újságcikkei. Most meg a Fidesz lenyúlja a nyug­díjbefizetéseket. Ha én nem a szer­ződés szerint fizetném a részleteket, elárvereznék a lakást. A Fidesz fel­rúgja a szerződést a nyugdíjpénztá­rakkal, és nem történik semmi? Sőt lehet, hogy benyeli a nyugdíjpénztá­rakat is. Akkor mi lesz a pénzzel, amit oda befizettem? Mert nem hi­szem, hogy az állam tudna nekem olyan szolgáltatást adni, mint a pénztár, amelyben most vagyok. De ezen túl is, ha a pénztárakat be­nyeli, akkor benyelheti a bankokat is. Az egyik ismerősöm közalkalma­zott. Retteg, hogy indoklás nélkül kidobják, a végkielégítését meg le­nyúlják. A Fidesz az alkotmánybíró­ságot is befenyíti, ha nem úgy tán­col, ahogy ő fütyül. Szerzek egy Sze­retem az AB-t pólót, de mit lehet még tenni? Én nem ezt akartam, és nem akarok diktatúra alatt élni, akár kommunista, akár fideszes. Horváth Lajos E-MAIL CÍMÜNK: KAPCSOLATOK@DELMAGYAR.HU UTÁNAJÁRTUNK OLVASÓNK PANASZANAK CSATORNÁK ÉS SET TOP BOX Szentesi olvasónk panaszolta a 30/340-6703-as telefonszám­ról, hogy amióta a szentesi TvNetWorköt megvette a Rubi­Com nevű szolgáltató, 15 adó­val kevesebbet tudnak fogni. Olyan adókat vettek ki, ame­lyeket sokan néztek: sportot, több filmes csatornát. Helyet­tük olyan „színvonalas" adó­kat kaptak, amelyek még a té­véújságban sincsenek benne. Ami azonban a legjobban fel­háborítja: 10 ezer forintért vettek korábban set top boxot, ami tökéletes képet biztosí­tott. Az új szolgáltató azonban közölte: nekik ez nem felel meg, és béreltetni akarnak az ügyfelekkel egy másik fajtát. Olvasónk szeretné tudni, hogy miért nem jó az eddig használt set top box. A RubiCom illetékese úgy tájékoz­tatta lapunkat: miután a TvNet­Work megszüntette tevékenysé­gét a távközlési piacon, cégük a két szolgáltatási területet korsze­rűsítette, egységesítette, és kiter­jesztette fejállomási körzetét a város egészére. Műszaki fejleszté­seket követően ma már csaknem a teljes szolgáltatási területükön bevezettek egy korszerű, változa­tos tartalmú, számos értéket kí­náló csatornakiosztást, ez való­sult meg Szentesen is. A kikerülő csatornákat értékes tartalmú, ha­sonló tematikájú csatornákra cse­rélték, a szűkebb nézői réteget célzó hírcsatornák pedig a digitá­lis, tematikus csomagokban talál­hatók meg. Örömmel fogadták előfizetőik pozitív visszajelzéseit az újonnan bekerült TV Deko, Zo­ne Club, Digisport, illetve a filme­ket reklám nélkül sugárzó film­csatornákkal kapcsolatban. A sportcsatornák közül a Sport Klub és a Eurosport2 helyett bekerült a Sport M, ami a magyar sport ra­jongóit célozza meg. Ezenkívül el­érhető sportcsatornák még: SportL Sport2, Digisport és Eu­rosport. Az előző kínálatból kike­rülő filmcsatornákat a reklám nél­kül sugárzó Filmbox, a Filmbox plus és közkívánatra a klasszikus filmremekeket sugárzó Filmmúze­um csatorna váltja föl. Az új film­csatornák műsorkínálata jelenleg letölthető a www.filmboxtv.hu, a www.tvmagazin.hu, valamint www.tvmustra.hu weboldalakról, de a cég ígéretet kapott későbbi műsorújságbeli megjelenésre is. A digitális szolgáltatás igénybe­vételéhez szükséges set top box lecserélésére pedig azért van szükség, mert a korábbi (TvNet­Work) és a jelenlegi távközlési szolgáltató eltérő műszaki megol­dás alkalmazásával valósítja meg a digitális szolgáltatást. A Rubi­Com azon volt TvNetWork-előfize­tőknek, akik korábban saját tulaj­donú set top boxot vettek igény­be, kedvezményt ajánl: 5000 fo­rint helyett 2500 forint egyszeri óvadékdíj, és 840 forint helyett 420 forint havidíj megfizetésével biztosítja a beltéri egységet. 2010. december 31-éig a Rubi­Com ügyfélszolgálatán a CA-mo­dul megvásárlására is kedvezmé­nyesen - 25 ezer helyett 10 ezer forintos áron - van lehetőség.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom