Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-27 / 276. szám

14 2010. NOVEMBER 27., SZOMBAT SZIGSZt3 Szeged mindennapjait az elvesztett első világháború utáni időszakban, 1,1** 1918. december végétől a francia megszálló csapatok uralták. SZERKESZTI: LEVAY GIZELLA A15 HONAPOS FRANCIA MEGSZALLASNAK VOLTAK ELŐNYEI IS „Szerecsönyök" Szegeden Kilencven évvel ezelőtt néger és arab katonák masíroztak Szeged utcáin - a francia megszálló hadsereg tagjai. Tisztjeik barátkoztak a helybeliekkel. Az ideiglenesen állomásozókat év végéig fotók mutatják be a Móra-múzeumban. TÖRTÉNELEM DOMBAI TÜNDE 1918-ban, az első világháború lezárása után minden szomszédunk megindult, az akkori Csehszlovákia, Románia és Szerbia is a darabjaira hullott monarchia, főleg Magyarország területeiből akart gyarapodni. Belgrád volt az antant dél-európai részének főhadiszállása, onnan indultak Szegedre a francia csapatok. Egyedül ők gondolták valóban ideiglenesnek az ideiglenes itt tartózko-dást. Mivel ők bizonyultak a legerősebbnek, és az ő antanton belüli pozíciójuk vitathatatlan volt, ők vonultak be Szegedre. - A megszállás határozott előnyökkel járt. Ennek köszönhetően a városba más (román, szerb, csehszlovák) haderők nem tudtak bejutni. Másik előnye, hogy a Tanácsköz'társaság és a velejáró atrocitások (emberek elhurcolása, foglalások, egyház elleni támadások) sem érték el Szegedet - hangsúlyozza Zombori István történész, megyei múzeumigazgató. A franciák Sándorfalvánál meghúzták a határt, Pestről addig terjedt a Tanácsköztársaság. Ugyanakkor a franciák minden belpolitikai tevékenységet meghagytak a városban, változatlanul működött például a rendőrség és a polgármesteri hivatal. Olyannyira nem szóltak bele a tett látni. Nagyanyám úgy emlegette őket, hogy a „szerecsönyök". A tisztek kulturáltan kávéházba, étterembe, színházba, múzeumba és a JT DÜ TERRITOIRE DE LF\ VILLE DE ZLsiZu VÁROS Határának b TÁPÉI irtokénak TÉRKÉPE. H.U.T I KAMUUL MISE LITO l)W MünftHt MŰM IrtmtMlUUMI DESON • OOMAINE DE TÁPÉ. -„» . , -5t CT «itH*i lú. I » ( ».J•> » SFMM'TW+AT MUMUM V " , '. LNHOBPMR • • • + • • BA 11 MŰ FUR H UH '. a y * . • VI. / i üa /y m • V • • —ír -JTC". tittti <mt 'IMI.JI RIM N II *<•« * xaAáé L polgári jellegű tevékenységekbe, hogy a Tanácsköztársaság ellen Bécsből és Aradról szervezkedő ellenforradalmi csoportok is ide tették át székhelyüket. 1918. december végén vonultak be, és 1920. március 20-án távoztak. Ez idő alatt például azt is megengedték, hogy a Mars téri laktanyában tartózkodó katonákat ismét Somogyi-könyvtárba jártak. A franciás neveltetésű helybeli urakkal és hölgyekkel jó kapcsolatot ápoltak. Még Móra is - aki köztudottan nem beszélt semmilyen idegen nyelvet jóban volt velük. Lehetett egy-két halottjuk, mert 1923-ban az egyik helyi újság azt írta: a franciák az eltemetett katonáikat kihantolták, és magukkal vitték hazai A kétnyelvű Szeged-térkép kifejezetten a francia katonai vezetés számára készült. A helyi parancsnokság e dokumentum segítségével volt képes átlátni a város közigazgatását, hétköznapi életét, területét. » A lakosság azt találta feltűnőnek, hogy az észak-afrikai, úgynevezett gyarmati közkatonaság került Szegedre, amely részben négerekből, részben arabokból állt Zombor István történész felfegyverezzék; elkezdődhetett a helyi, illetve magyar fegyveres erő szervezése. Azt természetesen megkövetelték, hogy ez velük szemben semmiféle erőszakos fellépéssel ne párosuljon. Gyakorlatilag a francia megszállás egy hat-hétszáz katonából álló hadtestet jelentett, több helyen szállásolták el őket a városban. A Boldogasszony sugárút és a Szentháromság utca egyik házában is laktak francia főtisztek. - A lakosság azt találta feltűnőnek, hogy az észak-afrikai, úgynevezett gyarmati közkatonaság került Szegedre, amely részben négerekből, részben arabokból állt. Az európai főtisztek ugyan lenéztek őket, ám nagy fegyelmet tartottak köztük - fogalmaz a történész. - Jelenlétük nem okozott gondot a városban, bár a járőrszolgálatot rendszeresen leheCÖ • wmmmmmm vÖ CO földre. A Móra-múzeum gyűjteményében korabeli fényképek tanúskodnak az ittlétükről. A főparancsnok, De Tournard ezredes hazatérve kiadta emlékiratait, és 1927-ben dedikált példányt küldött belőle a városi könyvtárnak. Kiderül abból is, hogy jól érezte magát ebben a művelt európai városban, ahol kitűnő kocsmákat, éttermeket ismert meg. Két lándzsát is őriz a múzeum francia lovaskatonáktól, fennmaradt a helyben kiadott francia újság példánya és néhány kétnyelvű plakát is. Kuriózum az a francia-magyar nyelvű Szeged-térkép, amely a „vendégeket" a város és a hozzátartozó tanyavilág területén kalauzolta. A szegediekben nem sok kellemes emléket hagyott ez a sajátos francia kapcsolat, ami maradt, azt is elhomályosította a trianoni békeszerződés. Az az eredmény inkább, hogy a negatívum sem maradt. A francia hadvezetés fellépett a tanácsköztársaság helyi erőivel szemben, így Kun Béláék szegedi híveinek mindöszsze öt nap hatalom jutott. Jelenlétük megóvta a várost a vörös terrortól, a román és a szerb megszállástól habár Újszegedet hosszú Ideig a szerb haderő tartotta katonai ellenőrzés alatt. it erez egy férfi? Sorozatunkban a szegedi Somogyikönyvtár kínálatából szemezgetünk. Ez alkalommal Bárdos András Love story Mit érez egy férfi? című kötetét ajánljuk. KÖNYVAJÁNLÓ A szerelem képlete egyszerű: adott egy sikeres férfi és egy vonzó nő. Vagy mégsem ilyen egyértelmű? Bárdos András „ítélet" című politikai krimijével tűnt fel az irodalmi palettán. Most megjelent második regényében az érzelmek vizére evez, ugyanis régóta foglalkoztatja a férfi-nő viszony örök problémája. A Love story az egykori, azonos című regény és film 2010 Magyarországára átültetett változata, mintegy tisztelgés az idén elhunyt Erich Segal (1937-2010) előtt. A könyv főhőse Olivér, a sikeres banki bróker, nagy nőcsábász, edzőteremben építi testét, hogy felszedje a világ összes cicababáját, luxusautóval jár, Dolce & Gabbana parfümöt és iPhone-t használ, márkás inget, márkás cipőt, márkás farmert visel, érzelmi analfabéta. Magánéletében felszínes, csak a könnyen megszerezhető élvezeteket hajszolja. Ám egy szép napon - meglepő módon - a bankcenterben felállítanak egy könyves pultot, amely mögött Eszter, a dekoratív, fiatal, művészettörténész lány olvas elmerülten. A nő látványa szíven üti Olivért, s beindul a kémia... A törtető üzletember és a mély érzésű bölcsészlány anynyira eltérő személyiségek, hogy kapcsolatuk eleve működésképtelenségre ítélt. Bárdos András regényének az az érdekessége, hogy e különös szerelmi viszonyt a férfi szemszögéből élhetjük át. Olivér sokszor egyszerűen nem érti, miért kellene elérzékenyülnie és meghatódnia, ha ő nem érez akkor és ott semmit. Amikor a férfi rádöbben, mennyire rosszul élte az életét, sajnos már késő. A történet annyira lebilincselő, hogy rövid terjedelme miatt „egy ültő helyben" elolvasható. Maga a szerző kiknek ajánlja könyvét? „Nőknek, akik többet akarnak tudni a férfiakról, és férfiaknak, akik szeretnék tudni, nincsenek egyedül." Mosonyi Helga könyvtáros BÁRDOS ANORÁS LUll'lllWBl