Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-27 / 276. szám

Szieszta SZERKESZTI WERNER KRISZTINA Így csináljuk mi, magyarok AHOGY KOROSODUNK, EGYRE MEGBOCSÁTÓBBAN KEZELJÜK PARTNERÜNK HŰTLENSÉGÉT Az emberi élet nincs nélküle. Lehet róla beszélgetni szabadosan és érzékien. Lehet teljesen magánügyként, és lehet egy népesedési probléma részeként kezelni. Lehet a férfiak egyeduralmi vágyait meglátni benne, vagy a nők szépségét és vonzerejét. Természetesen a szexualitásról van szó. Méghozzá a magyarok szokásairól ezen a területen. A közelmúltban 222 ezer 124 ember töltötte ki az ország szextesztjét. Húsz éve nem készült olyan kutatás, amely rávilágított volna a magyarok szexuális szokásaira, és amelyre szexológusok és szexuálpszichológusok támaszkodhatnának. A Magyar Szexuálterápiás és Párterápiás Egyesület vezetésével összeállított kérdéssor hiányt pótolt. Az 50 kérdésből álló tesztet bárki kitölthette, természetesen teljes anonimitás mellett. A kérdéssor tesztelte az általá1J A felmérés alapján minden negyedik ember megcsalta már aktuális párját, és minden negyedik férfi fizetett szexuális szolgáltatásért... nos tájékozottságot, a szokásokat, de nem kerülte ki a szélsőséges viselkedések vizslatását és a tabukat sem. - Valamennyivel több nő töltötte ki a tesztet, mint férfi: 58-42%-os lett a nemek aránya - mondta el Hámori Barbara az Origótól. - Válaszaikat már összesítettük, és találtunk olyan eredményeket, amelyeken még az értékelést végző szexuálpszichológus szakembereink is megdöbbentek. Gyimesi Andrea, a kutatást végző szexuálterapeuta szerint egyértelműen látszik, hogy a kapcsolat hosszával együtt változnak a szokások is. - Nem csupán arról van szó, hogy az együttlétek száma csökken, hanem átértékelődnek az addigi elvek is: az együtt töltött évekkel arányosan nő a megbocsátás képessége, a megcsalások száma, illetve bizonyos esetekben a nyitott kapcsolat gondolata. Ezzel ellentétben például a 16-20 év közöttiek 80%-a azonnal otthagyná párját, ha úgy érezné, valami megváltozott. A teszt kapcsán választ kaphatunk majd arra, hogy ezek a szomorú változások törvényszerűek-e a 7 évnél hoszszabb kapcsolatokban, vagyis milyen körülmények mellett marad meg leginkább a hűség és a szenvedély hosszabb kapcsolatok esetén is. Megdöbbentő, de a válaszok után tény: minden negyedik ember megcsalja párját. E kérdéskörben nincs a nemek között különbség, mind a férfiak, mind a nők 25%-a vallotta be, hogy félrelépett már. Elgondolkodtató az is, hogy minden negyedik férfi fizetett már szexért! Szintén érdekes, hogy a köztudat szerint a férfiak inkább képesek az érzelem nélküli együttlétre, azonban a szextesztben a nők 68%-a szerint is létezik „csak szex" kapcsolat (a férfiak esetében 79%). Egyéjszakás kalandja pedig a nők 57, a férfiak 66%-ának volt már. CSINSZKA ÉS ADY ENDRE BÖHM ARANKA Karinthy Frigyessel a hirtelen támadt és viharos szerelemből a házasságkötés után csak a viharok maradtak. Folytonos háborújuk általában a nyilvánosság előtt zajlott, így mindenkinek tudomása volt magánéletük titkairól. TÖRÖK SOPHIE Babits Mihály felesége. Műveiben egyetlen törekvés vezérelte: önnön lelki vívódásait a lehető legmaradéktalanabbul megmutatni, akár a poétikai megformálás igényének feladása árán is. SZÍNHÁZ DARVASI LÁSZLÓ - írtál egy úgynevezett nőNYUGAT című darabot, afféle kollázst, amelyben a Nyugat időszakának női, írók és feleségek, szeretők és barátok egyenrangú félként teszik a dolgaikat a férfiak mellett. Akik persze mind kiváló írók, mára klasszikusok. - Nem tisztem megítélni ezeknek a nőknek a helyét a kánonban, de annál mindenképpen fontosabbak és jobbak, mint amennyire számon tartjuk őket manapság. - A nő a XIX. században eszmél fel, és aztán a XX. században pozícionálja, vagyis újrapozicionálja a bibliai Éva által predesztinált helyzetét. Ennek a harcnak az elemei a választójogtól a dohányzásig, a orvosi pálya gyakorlásától a nadrág viseléséig terjednek. - Igen, mert nagyon fontos, hogy milyen életkörnyezetben működtek ezek az asszonyok, mivel kellett még a liberálisabb és megengedőbb közegükben is megküzdeniük, milyen előítéletekkel. Például Laczkó Géza akkor kéri számon a nőn a találmányokat, amikor Szofja Kovalevszkaja, Hugonnai Vilma, Dienes Valéria és Madame Curie már ismertek az egész világon. Móricz és Bródy is úgy néznek egy kiváló, nő által létrehozott irodalmi szövegre, s ezáltal a nőre, mint búvárhalra a sivatagban. - Számtalan írónőt, nyugatos feleséget szerepeltetsz. Kaffka Margit, Harmos Ilona, Csinszka, Török Sophie, Móricz, Krúdy feleségei. Ki volt szerinted a legtehetségesebb? - Óvakodnék a kategorikus kijelentésektől. Az irodalomtörténet Kaffkát tartja a legtehetségesebbnek, én nem tudok olyan egyszerűen választani, nagyon személyesek a szempontjaim. Mindegyik nőnél találtam különlegesen nagyszerű írásokat. Például Harmos Ilona, aki Görög Ilona néven publikált, káprázatos elbeszélő, a novellái szikárak és mellbevágók. - És a leginkább szeretetreméltó? Ki a legkevésbé szimpatikus? A nő a XIX. században eszmél fel Bíró Kriszta: nőNYUGAT. A Nyugat indulásának éveiben, az irodalom megújulásával párhuzamosan a magyar társadalomban megindult egy csendes forradalom. Polgári nők serege vágyott vagy kényszerült arra, hogy otthagyva a „privát mamuskaéletet", egzisztenciát, sikert és megbecsülést vívjon ki magának - saját jogon. Ennek az átmeneti kornak emblematikus figurái a folyóirat körül íróként, múzsaként, feleségként, barátként szereplő nők, akiknek sorsa és munkássága ma már elhomályosult része kulturális emlékezetünknek. A nőNYUGAT róluk szól Szerelmeikről, házasságukról, sikereikről, kudarcaikról. Elhallgatott és kimondott, leírt és elfeledett szavaikról. Éleslátásukról amellyel magukat és kortársaikat szenvedélyes elemzés alá veszik. Névjegy. Bíró Kriszta (1970) színész, író. Az Örkény István Színház társulatának tagja, játszott Shakespeare-t, Molnár Ferencet, Csehovot, Parti Nagy Lajost. Megannyi fontos magyar filmben, tévéfilmben is alakított, például a Sorstalanságban, a Presszóban vagy a Bereményi rendezte csodás Szabó Magda-regény filmes adaptációjában, a Régimódi történetben ő a csúnya Gizella. ír szépprózát is, két kötete a Jozefa, illetve a Fiókregény. A tévénézők rendszeresen láthatják kulturális vetélkedőkben, Százeves a Nyugat, Színház, Szósz. - Meghatódtam például, ahogyan Csinszka pozícionálja magát Ady halála után vagy tíz évvel. Egy érett nő édes-keserű ráeszmélése a valóságra. És meghökkentén olvastam, ahogyan Móricz ripsz-ropsz kiábrándul Simonyi Máriából. Szinte meg sem kísérelt rájönni, kit is vett feleségül. De a két kérdésre nehéz válaszolni. Legkevésbé - nos, ilyen nincs. Nem tudtam volna összehozni ezt a szöveget, ha nem szeretek bele mindbe, ha véleményem van a viselt dolgaikról. Éppen az volna a cél, hogy korábbi sommás ítéleteinket, mint például, hogy Csinszka karrierista és tehetségtelen, Böhm Aranka csak egy üresfejű kokott, Török Sophie kizárólag Babits által létezik, Harmos Ilona rosszindulatú pletykafészek etc„ szóval ezeket a rossz közhelyeket szeretnénk feloldani. Ezek az asszonyok bonyolult, titokzatos, szereleméhes, érvényesülésre és elismerésre vágyó emberek, akiknek ugyanúgy jár az emlékezet, mint a férfiaknak, önmagukért, nem a férfiért. - Dérynéi olvasni az ítélet nincsben, hogy Babits egy antológia szerkesztésekor feleségét, Török Sophie-t vagy tíz verssel válogatta be, József Attilát viszont kettővel. - Babits is csak ember. Hál' istennek. De tételezzük fel, hogy Babits valóban jó költőnek tartotta a feleségét. József Attilával való bonyolult és összetett viszonyát pedig már éppen eleget elemezték. És ez mit sem von le ennek a három embernek a kiválóságából. - Mit mondjak, ezek a nők aztán nem bántak egymással kesztyűs kézzel. Féltékenység, intrika, önzés, harc, ieszólás, volt minden. - És mely nők között nincsen?! Egy szorosra zárt csoportban, ahol folytonos harc dúl az irodalomért, az alkotói lét fenntarthatóságáért, a személyes boldogságért. Éppen mint az életben. - Ha jól látom, az alaphelyzet ez: van a férfi, a zseni és van a nő, aki a társ, a feleség, akinek szolgálni kell a géniusz oldalán. Kellene. Mert ebből a szolgálatból hatalmas patáliák, verekedések, öngyilkosságok lesznek. - Nem hiszem, hogy folytonosan a „géniusz" mellett élés foglalkoztatta volna őket. - Bocsánat, közbevágok. Számtalanszor megírják n^lóban, és a nőNYUGAT-ban te idézed is ezt a problémájukat. - Nagyon jól érthető, emberi vágyak mentén mozogtak. Természetesen nem tagadható, igen, a küzdelem. Küzdelem nőiségük megtartásáért, úgy, hogy közben szuverén alkotók legyenek. De ez a küzdelem ma is él, mondhatni hétköznapi jelenség. Egy boltban dolgozó nőnek, tanárnak, ügyvédnek, agronómusnak ugyanolyan keserves vagy éppen szépséges a harca, hogy jól dolgozzék és a családja is rendben legyen. Szóval boldog akar lenni. És ez éppen olyan küzdelmes, mint száz évvel ezelőtt. Csak a harci terepek változtak. - Jó, csak éppen az irodalom meg az irodalmi élet kapcsán vagyunk hajlamosak gyakran idealizálni. Na például Krúdy. Meséit valaki szebben nála magyarul a nőről? Aligha. A házasságai mégis rémregények. - A patáliák, a verekedések, az öngyilkosságok csakis saját helyükön elemezhetők, szerintem tilos általánosítani. Vagyis nem minden irodalmár felesége öli meg magát, nem minden költő felesége szedi szét hisztériásán a kávéházat, és nem az értelmiség privilégiuma a patáliázás.