Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-27 / 276. szám

2010. NOVEMBER 27., SZOMBAT KULTURA Ovibrader - a Hair sztárja és rendezője újra Szegeden Szemenyei János és Huszár Zsolt az Ovibrader című előadásban. A férfiak által került témák, a nők számára is fontos kérdések kerülnek középpontba a REÖK-ben. A REÖK decemberi szobaszínházi bemutatója Bagó Bertalan rendezése, az Ovibrader című előadás, Szemenyei János főszereplésével. A humoros előadást a Pillanat Színház társulata hozza Szegedre. A kortárs író, Garaczi László tollából származó mű alcíme: Péniszdialógok. Díszlete egyetlen kanapé, amelynek segítségével egy utazást tehetünk a férfiak lelkének legrejtettebb bugyraiba. A darab tanulságos nőknek és férfiaknak egyaránt. Az Ovibrader a férfi szexualitás és frusztráció köré fonódó péniszdialógokból építkező, különleges hangvételű dráma. A történet során Petyus, a „szeretlek" szó kimondására képtelen kisfiú múltbeli és jövőbeni életének főbb állomásai elevenednek meg epizodikusan a gyermekpszichológusnál megélt progreszszív hipnózis alatt. A négy virtuóz színészi alakítás fergeteges humorral, némi iróniával, sajátos zenei környezetben a katarzis esélyével teszi kerek egésszé, maradandó élménynyé az előadást. A darab rendezője Bagó Bertalan, aki a Szegedi Szabadtéri Játékok legsikeresebb nyári produkcióját, a Hairt is rendezte. Az előadás főszerepét pedig szintén a Hair után sztárként ünnepelt Szemenyei János alakítja. Bagó elmondása szerint Garaczi fanyar öniróniával megírt műve közel áll hozzá. Bagó véleménye szerint ebben a szomorú világban így érdemes a problémákról beszélni, hiszen így talán a „keserű pirulákat is könnyebb lenyelni". Bár a mű alcíme Péniszdialógok, mégsem hasonlít az ismert és évek óta sikerrel futó Vagina Monológokhoz. Azért sem, mert a korábbi darabban monológokat hallhattak, az Ovibraderben pedig helyzeteket láthatnak a nézők a színpadon. Bagó úgy fogalmazott: „Jelenetek, szituációk sokaságán keresztül igyekszünk bemutatni egy férfi saját szexualitásával összefüggő problémáit, egészen a kisgyerekkorától kezdődően." Változatos a tartalma, nemcsak a férfiak problémáiról, hanem a nőkkel való kapcsolatukról is szó van benne. Az előadást december 9-én csütörtökön, 19 órától nézhetik meg a REÖK-ben. Jegyet elővételben 1200 forintért, a helyszínen pedig 1500 forintért vásárolhatnak. (X) Nézzenek Csáki Róbertkiállítást 200 forintért! Csáki Róbert nagyszabású tárlatát Szeged-kártyával már 200 forintos jegyáron megtekinthetik, a kártya segítségével pedig a nyári programokra is gondolhatnak, hiszen ákár 10 százalékkal olcsóbban vásárolhatják meg a Szegedi Szabadtéri Játékok belépőjegyeit! Csáki Róbert kiállítása 2011. január 21-éig látogatható. Hétfőtől Vántus István Kortárs Zenei Napok Negyvenedszer rendezik meg Szegeden a Vántus István Kortárs Zenei Napokat hétfőtől csütörtökig. Az egyedülálló programsorozat egyik estjére a világhírű zeneszerző-karmester, Eötvös Péter (képünkön) is eljön. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi kortárs zenei napok névadója, Vántus István zeneszerző 75 éve született - és az idei a 40. rendezvénysorozat. A kettős jubileum jegyében szervezte meg Kiss Ernő népművelő, a Vántus István Társaság titkára november 29-e és december 2-a között az idei minifesztivált. Hétfőn 17 órától a Somogyi-könyvtár I. emeleti folyóirat-olvasójában Járdányi Pál emlékhangversenyére várják a közönséget, 19.30-tól a Korzó Zeneházban a szegedi szimfoA RUTTKAI ÉVA-DÍJAS DANIS LÍDIA A VÍGSZÍNHÁZBÓL SZERZŐDÖTT SZEGEDRE Vizyné után Makrancos Katát játssza Rácz Rita Junior Prima Díjat kapott BUDAPEST. Átadták a Junior Prima zeneművészeti díjakat Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban. A Batta András, a Zeneakadémia rektora által vezetett zsűri idén is tíz, hétezer euróval járó elismerést ítélt oda. A díjazottak között van a Szegedről indult tehetséges, fiatal koloratúrszoprán, Rácz Rita is, akit a színházban és a szabadtérin is több főszerepben láthatott-hallhatott már a közönség. Batta András azt hangsúlyozta: ma, amikor a felszínes „tehetségkutatás" dömpingje van, a Junior Prima Díj nem a pillanatnyi feltűnést, hanem a szorgalmas, tudatos és folyamatos munkát ismeri el. A zsűri tagja volt a világhírű drámai szoprán, Marton Éva Kossuth-díjas operaénekesnő, a Zeneakadémia tanszékvezetője is. Rendező fotója a sztárok falán nikusok adnak koncertet Vántus, Kocsár Miklós és Dobos Kálmán műveiből Gyüdi Sándor vezényletével. Inventio poética címmel kedden 17 órára a Fricsay-terembe az SZTE Zeneművészeti Kar hallgatóinak koncertjére várják az érdeklődőket, 19.30-tól pedig Temesi Mária és vendégei kamaraestjét rendezik meg a Korzó Zeneházban. Szerdán 17 órától korunk egyik legnagyobb komponistájával, Eötvös Péterrel beszélget Hollós Máté, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete és a Vántus István Társaság elnöke, 19.30-tól pedig a Fricsay-teremben rendeznek kamarahangversenyt, ahol Varga Laura, Kálmán Csaba és Felletár Melinda Eötvös Psy című művét is előadja. Ugyanezen az esten Huszár Lajos Polner Zoltán verseire komponált Alföldi varázsének című dalciklusa is elhangzik Simon Krisztina tolmácsolásában. A kortárs zenei napokat csütörtökön 19.30-tól a Fricsay-teremben kórus- és kamarahangverseny zárja, amelynek műsorában többek között Horváth Barnabás, Fekete Gyula és Tóth Péter művei csendülnek fel. Ősbemutatóként hangzik el Rákai András 0 magnum mysterium, szegedi bemutatóként Cser Ádám Ave Maria és Zombola Péter Credo című műve. Fellép a Bartók Béla Nőikar, a Victoria Kamarakórus, a Tömörkény-gimnázium leánykara és a Canticum Nóvum Énekegyüttes. Az idei sorozat tíz rendezvénye gazdag válogatást ígér a kortárs komolyzenéből, Törpék és óriások hangversenyt is tartanak fiatalokkal fiataloknak, zenepedagógiai délelőttöt az SZTE JGYPK Ének-zene Tanszékén, és a zeneművészeti szakközépiskola növendékei is bemutatkoznak. A Vígszínházból szerződött Szegedre Danis Lídia, akit az Édes Annában Vizyné szerepében láthat a közönség. A Ruttkai Éva-díjas, fiatal színésznő úgy érzi: kisgyermekes anyukaként férjével harmonikusabb életet élhetnek itt, mint a fővárosban. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT - Amikor a férjem, Lazák Mátyás végzett a színművészetin, Szegeden kapott szerződést, én a kisfiúnkkal egy évig egyedül maradtam Budapesten úgy, hogy pár hónapos korától kezdve játszottam a Vígszínházban. Úgy éreztem, ha nem találunk ki valamit, összeroppanok. Megbeszéltem a problémát igazgatómmal, Eszenyi Enikővel - akinek sok mindent köszönhetek -, ő azt javasolta: a felmondást felejtsük el. Soproni vagyok, 12 évig éltem Budapesten, amikor jött az ajánlat Szegedről, rögtön éreztem, hogy ez az ideális megoldás számomra. Juronics Tamás ráadásul olyan szerepeket ajánlott, amire ha egy harmincéves színésznő nemet mond, nem biztos, hogy normális. Makrancos Kata és a Három nővér Natasája volt az első két feladat, amit kitalált nekem. Beszéltünk egy lehetséges harmadik szerepről is. Láttam az előző évadban kedves vígszínházi kollégám, Pindroch Csaba címszereplésével Keresztes Attila Liliom-rendezését, és már akkor gondoltam rá, hogy szeretnék vele dolgozni. A vágyam teljesült, Attila rám osztotta Vizyné szerepét, aminél Nem rivalizálnak - Mivel idősebb vagyok a férjemnél, így időben is többet töltöttem már el a pályán. Ha lenne is szakmai versengés köztünk, jól kezeljük. Ha beszélgetünk erről, mindig oda lyukadunk ki: meg kell becsülnünk, hogy egy színházban játszhatunk - válaszolja a rivalizálást firtató kérdésre Lídia, aki úgy érzi, máris elfogult a szegedi társulattal. - Ilyen tehetséges, nagy munkabírású, alázatos, jól gondolkodó és tehetséges színészekkel ritkán lehet találkozni. Nem az ő hibájuk, hogy a szakmában kevéssé ismerik őket, mert a színigazgatók, színészkollégák nem veszik a fáradságot, és nem jönnek el Szegedre megnézni őket. Vagy ötven színész, rendező barátomat hívtam meg, hogy nézze meg az Édes Annát. Szinte könyörögtem nekik, de azt mondták, messze van. Pedig autópályán jöhetnének. Keresztes Attila egy csoda! Mindenkinek látnia kellene, mit tud a színházról, hogy rendez. Nem tartom korrektnek, hogy a szakmában sokszor úgy alkotnak véleményt egy vidéki társulatról, hogy nem is látták a produkcióit. csodálatosabbat nem is kívánhatnék magamnak - fogalmaz Danis Lídia, aki szerint naDanis Lídiának 20 hónapos a kisfia - a darabban azt kell eljátszania, hogy elvesztette a gyermekét. FOTÓ: FRANK YVETTE gyon nehéz a szerep. Már csak azért is, mert 20 hónapos a kisfia, és ebben a darabban azt kell eljátszania, hogy elvesztette a gyermekét. - Undorító szó, ha azt mondom erre: izgalmas. De mégiscsak az. Egy ponton átbillen bennem a dolog: már nem is kell játszanom, elég belegondolnom, hogy kikészüljek tőle. Fájdalmas, gyötrelmes, de szeretem az ilyen kegyetlen szerepeket! Azt is imádom benne, hogy Vizynéként nem gyönyörűen kisminkelve, hanem hófehérre festett arccal, csúnyán léphetek színpadra. Egy csúnya szerepért, a Körmagyar Takarítónőjéért kaptam meg a Ruttkai Éváról elnevezett emlékgyűrűt is a Vígszínházban. 26 éves voltam, és színművészetis osztályfőnökömmel, Hegedűs D. Gézával maradtunk versenyben érte. Megdöbbentem, amikor a társulat végül nekem szavazta meg. Ennél nagyobb elismerést nemigen kaphat az ember - mondja Lídia, aki szerint Ruttkai mítosza ma is él a Vígszínházban. Bár nehéz volt elszerződni az ország egyik legnépszerűbb teátrumából, úgy érzi, jól döntött. - Most elsősorban anyának érzem magam; jó, hogy a fiammal és az apukájával harmonikus életünk lehet Szegeden. Élvezettel figyelem, hogy Zsigmond - aki egyik kedvenc íróm, Móricz után kapta a nevét ahogy nő, tisztára az apja. Kiadtuk a budapesti lakásunkat - háromszor akkorát béreltünk itt helyette. A Kárász utcán áll a karácsonyfa, kezdődik a karácsonyi vásár, élhető a város. Ráadásul fantasztikus szerepeket kaptam, ezért nem is gondolok arra, hogy Enikővel úgy beszéltük meg: a Vígszínház kapuja nyitva áll előttem. Most itt vannak feladataim, nem is akármilyenek! •HHMMHMMMMMMI •••••••••••••••••••••BHHMHIHMHBNMI A Brnoi étteremben, a Szegedi Sztárok Falán tegnap elhelyezték Sándor János rendezőnek, Jászai Mari-díjas érdemes művésznek, a Szegedi Nemzeti Színház örökös tagjának dedikált fotóját. Kamaratárlat is nyílt a Sándor János színházi munkáit megörökítő felvételekből. A fotókiállítást Nagy László, a színház ügyvezető igazgatója nyitotta meg, aki méltatta egykori főrendező kollégája művészi munkásságát. Képünkön Sándor János látható Aranyi Sándor, a szegedi egyetem pedagógusképző kara rajz és művészettörténet tanszékének vezetője, Kerek Attila, a városháza protokollfőnöke és Nagy László társaságában. FOTÓ: FRANK YVETTE