Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-20 / 270. szám

Készült o Szegedi Tudományegyetem megbízásóból a Tudományos eredmények elismerése és dtsszeminátíója o Szegedi Tudományegyetem program keretében. Többcélú program. Az időalapú jegyrendszer gazdasági hatásának számítógépes modellezéséről a földrajz szakos Almási Bernát és a programtervező matematikus Palatínus Endre és Pauló Gergely tudo­mányos diákköri dolgozatot is írt. Az ott vázolt program előnyei közé tartozik, hogy fejleszthető a változó paraméterek módosításával: pél­dául az utas tűréshatára vagy a jegy árának változása, esetleg új járat beindítása és néhány régi eltörlése miatt - a megrendelő, az SZKT igé­nyei szerint. vett komplex problémát elő­ször le kell egyszerűsíteni ma­tematikai modellé, hogy vizs­gálni tudjuk. Ilyen többcélú optimalizálást kellett végezni, mert nincs megadva az a függ­vény, amely a többféle célt összehozná egyetlen célfügg­vénnyé, ezért nehéz feladat - mondja Blázsik Zoltán ad­junktus. A matematikus a cé­lok közé sorolta, hogy az utas elégedett legyen, ne csökken­jen a cég bevétele, miközben a jelenleginél többen használják a tömegközlekedési eszközö­ket. Hipotézisekkel is éltek an­nak meghatározásakor, hogy ki miért utazik, és mi alapján választ járművet. A célokkal együtt az utazási szándékot is feltételezve alkottak számító­gépes programokat, hogy meg­határozhassák azt az összeget, amiért a közlekedőnek már nem éri meg elővenni az autót, inkább közösségi járművel utazik, miközben az SZKT is képes fenntartani és működ­tetni a rendszert. A SIM CITY JÁTÉK MINTÁJÁRA DOLGOZTAK A MATEMATIKUS-INFORMATIKUSOK Időalapú vonaljegy Szegeden? A-ból B-be minél gyorsabban és olcsóbban szeretne eljutni mindenki. A tömegközlekedés szegedi szervezői matematiku­sok és informatikusok segítsé­gével találtak megoldást: az időalapú jegyet az SZKT jövő év közepétől tervezi bevezetni - Magyarországon elsőként. SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA - Környezetvédelmi és gazda­sági okokból is arra szeret­nénk ösztönözni a szegedie­ket, hogy minél többször használják a közösségi jármű­veket. Ám az úgynevezett „vá­rosnéző körjáratok" gazda­ságtalanok, és az utas szem­pontjából sem megfelelők. De az átszállás nem lenne nyűg és drága, ha a járatok találko­zási pontjánál a járművek gyorsan követnék egymást, il­letve a jegyek alkalmasak len­nének arra, hogy azzal az utas járatot és akár járműtípust is váltson. Ezért szeretnénk be­vezetni a közforgalmú közle­kedésben a jövő év közepétől - az országban elsőként - az Gyakorlat és elmélet találkozása. Dózsa Gábor (középen) és Csöke Ágnes az SZKT feladványát matemati­kus-informatikusoknak, Blázsik Zoltánnak (balról) és Csendes Tibornak (jobbról) adta. FOTÓ: FRANK YVETTE időalapú jegyet - vázolja kiin­dulópontját Dózsa Gábor, a Szegedi Közlekedési Kft. (SZKT) igazgatója. - Mi várható, ha az egysze­ri utazásra szóló jegyet időala­púra váltják Szegeden? Ho­gyan hat ez a szegediek közle­kedési szokásaira és az üze­meltető cég pénzügyeire? E kérdésekre úgy kerestük a vá­laszt, hogy a teljes szegedi né­pesség mozgását szimuláltuk: mintha a Sim City játékprog­ramot alkalmaznák a szegedi közlekedésre - magyarázza Csendes Tibor, a Szegedi Tu­dományegyetem Informatikai Intézete Számítógépes Opti­malizálás Tanszékét vezető professzor. - A KSH adatai és az SZKT utasszámlálása alap­ján zónákra osztottuk a vá­rost, népességét jellemezve a mozgásukat igyekeztünk mo­dellezni a teljes szegedi közle­kedési hálózaton. Olyan prog­ramokat írtunk, amelyek a kü­lönböző típusú embercsopor­tok igényeire megtalálták a legkedvezőbb útvonalat - a legrövidebb idő alatt, átszál­lásokkal együtt. így 3 külön­böző időtartamú jegyet tar­tunk optimálisnak, de azt is vizsgáltuk, hogy a 15, 30 és 60 perces jegy hogyan hat a be­vételre, az utasok elégedettsé­gére és az általuk megtett ki­lométerre. - A mikroszimuláció érde­kes módszerét a mi tanszékün­kön vezettük be. Most a szege­di népesség egyedei mozgásá­nak teljes napi hatását össze­geztük. Az ilyen, gyakorlatból A fény kutatói és a „legek" HÍREK Fiatal kutatók SZAB-díja REKREÁCIÓ: A JÓ MINŐSÉGŰ ÉLET MEGTEREMTÉSE Izzadni az egészségért MAGYARORSZÁG MUNKATÁRSUNKTÓL Osvay Károly tudománytörténeti tablót mutat. Ötvenéves a lézer, The­odore Harold Maiman amerikai fizikus az első lézerépítő. FOTÓ: FRANK YVETTE AZ MTA SZEGEDI AKADÉMIAI BIZOTTSÁGA FÖLHÍVÁSÁRA 25 PÁLYAMUNKA ÉRKEZETT. A magyar tudomány napja al­kalmából a Tudomány Támo­gatásáért a Dél-Alföldön Ala­pítvány kuratóriuma nevében Homoki-Nagy Mária profesz­szor, a SZAB tudományos tit­kára adta át az elismeréseket. I. díjat nyert természettudo­mányok kategóriában Szalai Tamás; orvostudományokban: Pomázi Anita és Nagy Dóra; társadalomtudományokban csatlós Erzsébet, bölcsészet­tudományokban Schirm Anita. Feltalálók A DÉL-ALFÖLDI INNOVÁCIÓS DÍJAT IDÉN ELŐSZÖR LEHE­TETT ELNYERNI. Természetes személy kategóriában aranyér­mes; Lantos Csaba és csapata (Gabonakutató Nonprofit Köz­hasznú Kft.), mert biotechno­lógiai módszerekkel új fűszer­paprika-hibridet állított elő. Második: az erős mágneses térben rendeződő struktúrák műszeres vizsgálatára alkal­mas eszközök alkotásáért Ste­inbach Gábor (MTA SZBK Nö­vénybiológiai Intézet). Bronz­érmes - munkatársaival együtt - Szebeni Gábor János (MTA SZBK), aki genetikailag módosított őssejteket hasz­nált a galektin-1 expresszié csökkentésére, ezáltal a rákos megbetegedések kezelésére alkalmas találmányt alkotott. Életmódkultúra. A jó közér­zet, a jól érzés, a jóllét, a jó minőségű élet megteremtésé­nek módja. Ez a rekreáció. A szó a munkában megfáradt ember feltöltődését, aktív ki­kapcsolódását, pihenését, fel­frissülését, munkaerejének és munkavégző képességének újratermelését jelenti. - Meg kell izzadni az egész­ségért! Egy héten 3-4-szer, al­kalmanként legalább minimum 30 percig úgy kellene sportolnia minden felnőttnek, hogy élet­kortól függően 130-170-es le­gyen a pulzusszáma - az ilyen típusú és intenzitású mozgást tartjuk „kemény" rekreációnak. Míg például a torna, a tánc, a kocogás, a kerékpározás, a ker­tészkedés a rekreáció „puha" formája. Mindig az életkor és az illető munkájának jellege dönti el, hogy számára milyen rekreá­ciós forma jelenti a kikapcsoló­dást, a feltöltődést. Hiszen en­nek az életmódkultúrának csak egy szelete a fizikai, leginkább sporthoz köthető rekreáció - magyarázza Gáldi Gábor. Az ELTE nyugalmazott tanára sportszociológusként kutatója e témának, de egyetemi docens­ként oktatja is az SZTE rekreá­ciószervező és egészségfejlesztő szakos hallgatóit a „minőségi élet tudományára". Napjainkban szabadidejé­nek több mint felét a tévé előtt tölti a magyar felnőttek többsé­ge. A15-84 év közötti felnőtt la­kosság 70 százaléka nem spor­tol, évente egyszer sem - a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) 2000. évi, életmódot vizsgáló időmérlege szerint. Az elmúlt évtizedekben nőtt a szabadidő, ellenben a fizikai rekreációra fordított idő csökkent. Ez két­szeres deficitet jelent. - Az évezred elején a férfiak és a nők sportaktivitása között 10 százalék különbséget tapasz­taltunk az erősebbnek mondott nem javára. A nagyvárosok la­kosságának 40, a kistelepülése­ken élőknek 20-22 százaléka szentel időt a sportnak - kere­sett összefüggést a számok kö­zött Gáldi Gábor, aki szerint az izgő-mozgó felnőttek társadal­milag is aktívabb, egészsége­sebb életet élnek. A sport pre­venció is, vagyis a rekreáció gazdasági haszna kimutatható. SZEGED, PÁRIZS, BERLIN Ú. i. - Ketskeméty István profesz­szor tanszékvezetése idején, a 60-as évek második felében már kezdeményezte a lézerku­tatásokat a szegedi egyetemen. Rácz Béla vezetésével a 70-es évek elejétől vett lendületet ez a kutatási irány - mutatja be a szegedi műhely kialakulását Osvay Károly, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tan­székének egyetemi docense. Szegedi „leg", hogy Magyar­országon először - a 70-es évek közepétől - itt építettek ipari körülmények közt is jól műkö­dő gázlézereket. További „leg", hogy Bor Zsolt akadémikus fej­lesztette ki a 80-as évek elejétől kezdve - Rácz Béla és Szabó Gábor közreműködésével - az úgynevezett elosztott vissza­csatolású festéklézereket, ame­lyekkel a maguk idejében a leg­rövidebb fényimpulzusokat le­hetett előállítani. A 80-as évek második felétől kezdve göttin­geni állomáshellyel Szatmári Sándor olyan nagy intenzitású femtoszekundumos excimer lé­zerrendszert dolgozott ki, amely ipari termékké vált, a vi­lág rangos laboratóriumaiban alkalmazzák. Ma Szegeden a lézer ipari felhasználásán is dolgozik Szabó Gábor akadé­mikus és Bozóki Zoltán cso­portja. A világ nem köti ide, pe­dig szegedi fizikusok ötlete és részben itteni fejlesztés a lézer szemészeti alkalmazása. - Diplomamunkámat Bor Zsolt témavezetésével írtam. Az ultrarövid időtartamú és nagy intenzitású lézerekkel és alkal­mazásaikkal foglalkozom. Több éven át külföldön - töb­bek között az angliai Ruther­ford Laboratóriumban, a svéd­országi Lundban, Berlinben és Párizsban is - dolgoztam - me­sél saját pályájáról Osvay Ká­roly. Az egyetemi hallgatókat is számítva 14 fős kutatócsoport­ja, a Tewati nemcsak nemzet­közi, hanem hazai kutatóinté­zetekkel is szorosan együttmű­ködik. A legfrissebb, ilyen együttműködésből született eredményt az SZBK-val érték el. Az Ormos Pál és Dér András ve­zette biofizikus csoport hozta a szemben is megtalálható bí­bormembránt és természetesen az azzal kapcsolatos tudásu­kat, a Tewati adta az ultragyors lézert és a mérési tudományo­kat. Együttes munkával igazol­ták, hogy a bíbormembrán a gerjesztés hatására megváltoz­tatja törésmutatóját, és így fel­használható optikai kapcsolás­ra. Az ötlet továbbfejlesztésé­vel az optikai távközlésben az adatátvitel sebességét a jelen­legi tízezerszeresére lehet sok­szorozni. Az eddig közel 300 tudományos közleménye is hozzájárult ahhoz, hogy Osvay Károly projektmenedzserként készítheti elő az ELI, a szuper­lézer Szegedre telepítését. Kutatóegyetem és ELI - Az SZTE kutatóegyetemi stá­tuszának elnyerése az EU ide te­lepítésétől függetlenül történt, és ebben nagy része volt az álta­lunk végzett tudományos prog­ramnak is - magyarázza Osvay Károly, aki hétfőnként tanít, míg a hét második felét gyakran kül­földön, leginkább Párizsban, az EU jelenlegi központjában tölti. - A mérőberendezéseket - töb­bek között - berlini kutatókkal együtt fejlesztjük, a csoportom­ból Varjú Kati, Börzsönyi Ádám és Kovács Attila részvételével. Az ELI-vel attoszekundumos, va­gyis 10"18 másodperces im­pulzusokat keltünk, de ehhez olyan módszer és műszer is kell, amely az időbeli részecs­kék sebességeioszlását is mé­ri. Mert Szegeden, Prágában, Bukarestben is más-más jelle­gű kísérleteket végzünk majd, hiszen az ELI 3 lábon álló inf­rastruktúrát jelent. Gáldi Gábor sportszociológus is. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT infovonal: 06 40 638 638 nfu@rifu.gov.hu • www.nfu.hu Új fj A projekt az Európai Unió tómogatásával, az Európai Szociális Alap tórsfinanszfrozósával valósul meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom