Délmagyarország, 2010. november (100. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-11 / 262. szám

2010. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK AKTUALIS Francia krumpli és szegedi méz a kosárban Marokkói paradicsomot, egyiptomi t. v. paprikát és kínai fok­hagymát is láttunk a nagy áruházláncok szegedi kínálatában. Egy felmérés szerint a legkevesebb magyar termék az Aldiban van, a legtöbb a Matchben. MAGYARORSZÁG BOBKÓ ANNA Nem éri el a 73 százalékot a magyar élelmiszerek aránya a hazánkban működő, külföldi tulajdonú áruházakban. A „hazai láncoknál" ez az arány magasabb, 82 százalékos - de­rül ki a Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszeripari Gaz­daságtan Tanszékének felmé­réséből, amelyet a Hungari­kum Szövetség megbízásából készített. A kutatók a 12 legna­gyobb - 3 hazai és 9 nemzet­közi tulajdonú -, Magyaror­szágon tevékenykedő kereske­delmi lánc egy-egy véletlen­szerűen kiválasztott egységé­ben néztek meg 10 termékcso­portot: többek között húské­szítményeket, tejtermékeket, zöldségeket, gyümölcsöket. Kiderült: a friss áruk nagyobb része hazai beszerzésű - kima­gasló az arány a méz, a húské­szítmények, a zöldség-gyü­mölcs és a tej kínálatában. - A különböző termékkate­góriákban igen eltérő a hazai MAGYAR ÁRUK A vizsgált termékek esetében ("/„) Match 87,84 Coop 84,95 CBA 84,86 Coca 80,86 Metró 79,56 Reál 7834 Interspar 74,77 Auchan 73,58 Tesco 72,00 Penny 66,04 Lidi 62,25 Aldi 58,68 Forrás vmJiungarikum.org DM-GRAFIKA lékot - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Podrusz Szilárd egyetemi adjunktus. A legtöbb külföldi árut a német tulajdonú Aldiban ta­lálták, a legtöbb hazait pedig a belga hátterű Matchben. Má­sodik helyen végzett a Coop, harmadikon a CBA. Utóbbi két áruházlánc egy-egy szegedi üzletében mi is legfőképpen magyar árukat láttunk a pol­cokon. A CBA ötöst érdemel hiperlokális árubeszerzésből: szegedi termelői mézet is vá­sárolhatunk náluk. A Coopnál is tobzódtunk a magyar szí­nekkel megjelölt árukban. Itt viszont már találkoztunk Hol­landiából importált vörös­hagymával és francia krumpli­val is. A felmérésben legrosz­„UU U„1 áruk jelenléte. Míg egyes ter­mékcsoportoknál - például a tálcás húsoknál, illetve tojás­nál - ez az arány 90 százalék feletti volt, például a feldolgo­zott tejtermékek esetében a hazai eredetű áruk aránya alig haladta meg az 50 száza­Auszriából behozott mézet is árulnak a magyar mellett, a csomagolt fokhagymán a „Származási hely: Kína" fel­iratot olvastuk. A Napfény Park Tescójában a magyar ter­mékek kiemelt helyet kapnak - mellettük külföldi élelmisze­rekből is akad bőven. Láttunk marokkói, olasz és holland pa­radicsomot, egyiptomi t. v. paprikát, kínai fokhagymát, osztrák étolajat. - Abban az esetben pótol­juk külföldi importból a termé­keinket, ha azok nem terem­nek meg itthon, vagy nem ér­hetők el a hazai termelőktől olyan mennyiségben és minő­ségben, amilyenre vásárlóink­nak szükségük van - tájékoz­tatta lapunkat Sidló Noémi, a Tesco-Global Áruházak Zrt. kommunikációs vezetője, aki elmondta: kutatások igazol­ják, hogy az emberek nagy ré­sze elsősorban az ár, majd a minőség alapján dönt, és csak nagyon kevesen vannak, akik többet fizetnének azért, hogy hazai terméket fogyasszanak. A felmérés szerint a fogyasztók 10 százaléka hajlandó a drá­gább magyar árut is megvenni. Magyar áru külföldi Tescóban A Tesco áruházlánc 800 hazai beszállítóval áll kapcsolatban, áruit nemzetközi hálózatán keresztül is értékesíti. 2009­ben több mint 21 milliárd fo­rint értékben adott el magyar terméket a nemzetközi háló­zatban, és jelenleg mintegy 70-féle magyar árut kínálnak határainkon kívül. ••• EGY KÖBMÉTER 140 FORINTBA KERÜL JANUART0L 8-9 százalékos gázáremelés jön CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az emberek nagy többsége már a 127 forintos gázárral is teljesítőképessége határára jutott. A mostani feltétele­zett 8-9 százalékos drágu­lással a földgáz köbmétere 140 forint körül lesz. Ennél pontosabb összeget nem tu­dunk mondani, mivel a gáz árában több egyéb, állandó díjtétel is szerepel (lásd ke­retes írásunkat). Az egyedi fűtéses lakások­ban mindenesetre - 55 négy­I A F0LDGAZ ATLAGARANAK forint/köbméter Nem csak a gázért fizetünk A gázárban a fűtőérték alap­ján forintban megadott gázdí­jon felül szerepel az áfa, az éves alapdíj, az importkorrek­ciós tényező és a stratégiai tá­rolás díja. E két utóbbi tételt külön kezelik, ezek együttesen és egységesen köbméteren­ként összesen 5 forintot tesz­nek ki a végfelhasználói ár­ban. Az alapdíj is külön tétel­ként jelenik meg a számlán, mivel ez a földgázelosztó tár­saságokhoz tartozó költség­elem. A GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt.-nél az alap­díj havonta 1250 forint. Forrás: DM/DV-gyűjtés, MEH, portfotio.hu zetméteres alapterülettel szá­molva - a havi átlagos 25 ezer forintos gázszámla a közel 10 százalékos drágulás után 27 és 28 ezer forint között lehet. Csaknem 3000 forinttal kell majd többet fizetni. Az átlagos kétszobás, 136 légköbméteres panellakásban most havi 23-24 ezer forintba kerül a távfűtés, télen éppúgy, mint nyáron. A földgáz árának drá­gulása érintheti majd a hő-, valamint a használati meleg „Szolgáltatónként válto­zik, mennyibe kerül a gáz, mivel nem egyformák a társaságok költségei." víz díját. Ezért nehezebb ki­számolni, mennyit vehet ki az DM-6RAFIKA emberek pénztárcájából a drá­gulás. Kalkulációnk szerint 5 százalékkal, átlagosan havi 1200 forinttal kell majd többet költeni a panellakásokban a távfűtésre. Az 5-6 ezer forintos villany­számlával együtt a fűtésért és az áramért már most is mintegy 30 ezer forintot ad ki egy család ha­vonta - ez a 73 ezer 500 forintos minimálbér 40 százaléka. INGATLAN BERBEADAS A Tisza Volán Zrt. bérbeadásra hirdeti: Szeged, Somogyi B. u. 21. sz. alatt lévő üzlethelyiséget. Érdeklődés, ajánlat leadás: 2010. november 23-ig a kereskedelem aitiszavolan.hu e-inail cíinen. ÉRDEKLŐDÉS: HUNOR CO-OP Zrt. 6600 Szentes, Petőfi u. 5. 65/562-232/124. gazdasági igazgatónál KIADÓ ÜZLETHELYISÉGEKI A HUNOR CO-OP zrt. bérleti üzemeltetésre meghirdeti a 2011.1. negyedévben megújuló és bővülő KÁLA Áruház (Szentes, Apponyi tér 7.) még szabad üzlethelyiségeit (földszint: 86 m2, emelet: 70 + 71 m2) Ötödik sebesség ÚjSZÁSZI ILONA —^P ujszaszi@delmagyar.hu November 11. különös nap a szegedi universitas kro­nológiájában. E napon kezdődött meg 1872-ben a ta­nítás a jogelődnek tekintett Báthory-féle kolozsvári egyetemen; 1940-ben ekkor tartották a Szegeden újonnan alapított Horthy Miklós Tudományegyetem tanévnyitóját; továbbá 2002 óta ilyenkor ünneplik a 2000-beli integrációval megszülető Szegedi Tudo­mányegyetem napját. A mostani 70. és 10. évfordulóhoz hozzátehetjük, hogy e tanévben, de jövő májusban 430 éves lesz a Bá­thory-féle egyetem alapítólevele, júniusban pedig arra emlékezhetünk, hogy $9 Minden kor saját választ ad az alap­kérdésre: mi az uni­versitas küldetése? 90 éve hirdették ki: a kolozsvári egyetemet Szegedre helyezik. A jeles napok és ju­bileumok okot szol­gáltatnak az ünnep­lésre, de a hétköznapi feladatok újragondolására is. Hi­ába, hogy az egyház mellett a második legrégebbi intéz­mény az egyetem, feltételezhető, minden kor saját vá­laszt ad az alapkérdésre: mi az universitas küldetése. Az eiső szegedi rektor, Menyhárt Gáspár 89 éve az el­mélyedő búvárlatot, a tudomány közlését, valamint a gyakorlatiasságot nevezte a modern magyar egyetem legfőbb értékeinek. Ezt rektori székfoglalójában Szent-Györgyi Albert 70 éve megtoldotta. „Az egyetem (...) legősibb hivatása gyűjteni, terjeszteni és gyarapíta­ni az emberi tudást. Másik feladata kis számban nevelni a jövőnek tudósokat, akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik. Újabb, (...) harmadik hivatása nevelni a haza részévé polgárokat, akik el vannak látva a szellem fegy­vereivel. (...) De (...) a mi egyetemünknek van még egy negyedik, különleges hivatása is: hogy a magyar Al­földnek szellemi központja legyen." Továbblép a mos­tani rektor: Szabó Gábor akadémikus azt hangsúlyozza, hogy Szeged egyetemének a nemzetközi porondon is si­keres kutatóegyetemnek kell lennie, miközben - az ok­tatáson, kutatáson túl - a tudományos eredmények hasznosításában és a helyi gazdaság fejlesztésében is részt vesz. A három küldetésnyilatkozatban az államnak is meg kell látnia saját arcát és feladatát. A szegedi egyetem 1921 és 1940 táján is olyan anyagi erőforrásokat kapott, amelyekkel Nobel-díjra érdemes és más kimagasló eredményeket produkált. Most uniós és más pénzfor­rások biztosításával ismét az államnak kell lökést adnia az újabb teljesítményfokozathoz. A szegedi universitas a szuperlézerrel az ötödik sebességre kapcsol. Bohács hiába nyomott BUDAPEST. Nem ment át elsőre tegnap az országgyűlésben Lázár János Fidesz-frakcióve­zető alkotmánybírósági jogkö­röket szűkítő, illetve a végki­elégítések különadójáról szóló alkotmánymódosítási javasla­tának hétfőn elfogadott válto­zata. Egy szavazat hiányzott a kétharmados többséghez. Négy kormánypárti képviselő már a szavazás közben jelezte: nem működik a szavazógépe. - Nyomtam a gombot, de láttam, hogy nem érzékeli a szerkezet. Nem először fordul elő ilyen, szinte mindennapos eset a Parlamentben. Azonnal jeleztem a jegyző felé, hogy gond van, ő ezt észlelte; saj­nos a levezető elnök, Balczó Zoltán nem - mesélte az egyik érintett honatya, a szegedi Bohács Zsolt. Néhány perccel korábban úgynevezett jelenléti szava­zást tartottak: akkor még min­den rendben volt a szavazógé­pével. A „próbavoksoláson" az is kiderült: megfelelő szám­ban vannak jelen a Fidesz és a KDNP képviselői, 261-en vol­tak az ülésteremben. A sikertelen szavazás kihir­detése után felbolydult a par­lament - néhányan szándé­kos provokációt emlegettek. Bohács Zsolt szegedi honatya azonnal jelezte, hogy nem műkö­dik a szavazógépe. FOTÓ: MTI I A levezető elnök végül név szerint szólította a négy hon­atyát - mindannyian szóban, igennel szavaztak. Az MSZP-s Tóbiás József kezdeményezésére összehív­ták a házbizottság rendkívüli ülését - a képviselő szerint a házszabály egyértelmű: kihir­detett döntést nem lehet utó­lag módosítani. A házbizott­ság szerint azonban a négy fi­deszes képviselő időben jelez­te, hogy probléma volt szava­zógépével, ezért az ő szavaza­tukat is beszámították. A dön­tést mindegyik parlamenti párt tudomásul vette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom