Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-04 / 231. szám

6 2010. OKTÓBER 4., HÉTFŐ SZEGEDI kistérség: Algyö, Deszk, Dóc, Domaszék. Kübekháza. Röszke, Sándorfalva, Szatymaz, Szeged, Tiszasziget, Újszentiván, Zsombó -HŰI HÍREK Interaktív kamion SZEGED. Interaktív, környezettudatos szemléletformáló játékokkal érkezik ma Szegedre az ÖKO-Pannon interaktív rendezvénykamionja, amely egy hónapon át járja az országot, hogy játékos eszközökkel buzdítsa a hulladékok újrahasznosítására a diákokat. Lesz mini-hulladékválogató szalag, italoskartonból papírmentés, interaktív kérdezz-felelek. 17 órától az Alma együttes tart zenés műsort a gyerekeknek a színpadon. Kedvencek az állatok világnapján SZEGED. Töltse fel a házi kedvencéről készült fotóját a www.zug.hu képgalériájába ma 24 óráig. Négy szerencsés állatbarát gazdi egy-egy állatvédelmi ajándékcsomagot kap. Az ajándékcsomagokat október 5-én sorsolják ki az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársai, akik a szerencsésekkel e-mailben veszik fel a kapcsolatot a sorsolást követően. Tabuk a plébánián RÖSZKE. Beszélgetések, kötetlen viták a modern fiatalok hitének kérdéseiről és kétségeiről - folytatódik a Tabu Café Röszkén, a plébániaudvarban. Minden középiskolás és huszonéves fiatalt várnak, hogy egy tea, kapucsínó vagy forró csoki mellett beszélgessenek kultúránk és életünk tabuiról, csütörtök esténként 19 órától. A plébánián ministránsfoglaikozás és játszóház indult, az általános iskola 3. osztályától a 8. osztályig október 3-ától, kéthetente szombatonként 9 órától. 4 ország vendéglátós oktatói a Krúdyban SZEGED. Az európai partnerség jegyében 4 ország vendéglátás és turizmus szakképzésben érintett iskolái cserélték ki tapasztalataikat. A Szegedi Kereskedelmi, Közgazdasági és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Krúdy Gyula Tagintézményében összegyűlt nemzetközi szakembergárda arjntegratív és ökotudatos, élethosszig tartó tanulást és tapasztalatot állította középpontba. Az uniós támogatást nyert programon angolul és magyarul hangzottak el az előadások - többek között a szegedi TISZK-ről, a kamaráknak a szakképzésben betöltött szerepéről. Az angol, francia, svéd és magyar szakemberek a legfrekventáltabb hazai idegenforgalmi területen, a Balaton partján folytatták a tapasztalatcserét, a szakképzési szintek egyeztetését. A most indított, 2 éven át tartó közös uniós program 4 ország diákjainkat vetélkedőjével zárul majd. Finnországban is ismerik Julika néni babáit Közel száz babát készített az elmúlt évtizedekben Molnár Imréné. FOTÓ: FRANK YVETTE Helyi népviseletbe öltöztetett méretarányos babáival szeretné megőrizni az utókor számára a tápéi népviseletet Molnár Imréné, 86 éves vasdiplomás pedagógus. Bálint Sándor náluk vendégeskedett. - A férjem Bálint Sándor tanítványa volt. Előfordult, hogy egy hétig is nálunk aludt. Kérdezgetett bennünket az itteni szokásokról, hagyományokról, amiket aztán felhasznált a munkáiban - mondta Molnár Imréné. SZEGED-TÁPÉ BOBKÓ ANNA - A kézimunkaszakkörben „Babák magyar népviseltben" címmel vetítettünk képeket - hiányoltam, hogy nincsenek köztük tápéi öltözetben. Elhatároztam, hogy ilyen babákat fogok készíteni - hallottuk a 86 éves Molnár Imrénétől, akinek a közelmúltban a tápéi Heller Ödön Művelődési Házban nyílt életmű-kiállítása. Gyermekkorában, lánykorában készült hímzéseit, jegykendőjét, horgolt, kötött ruhákat, régi fényképeket, százéves ingeket is láthatunk a teremben. Julika néni 35 évig tanított a településen, idén vasdiplomával ismerték el munkáját. 27 évig vezette a helyi kézimunkaszakkört. 1962-ben férjével, Molnár Imrével hozta létre a falu helytörténeti gyűjteményét, amelynek máig gondozója. A helyi népviseletbe öltöztetett babák készítését is azért kezdte el, hogy ezáltal is ismertebbé tegye és az utókor számára megőrizze az ottani viseletet. - Nem tetszettek a gyári babák, mert nem voltak méretarányosak. Addig kutattam, amíg rátaláltam egy budapesti népi iparművészre, aki megtanította nekem, hogy kell babákat készíteni - magyarázta Julika néni, aki az évtizedek alatt közel 100 babát gyártott. Különlegességük, hogy teljes egészében pamut anyagból készültek. Még az arcuk is pamutból van: a fejmintára vizesen kellett ráhúzni az anyagot, ami a keményítőnek köszönhetően tartotta meg formáját. Julika néni nagy műgonddal festette meg a babák arcát, régi fényképekről, megmaradt öltözékek mintájára varrta meg ruháikat. A kiegészítőkre is odafigyelt: kedvence a tejhordó asszony, amihez Julika néni férje faragta ki fából az aprócska tejeskannát. A kiállításon gyékényszövő, pünkösdölő, táncoló „mini" tápaiakat is láthatunk. Néhány baba még külföldön is járt: Julika néni egyik tanítványa Finnországban dolgozott, kölcsönkérte az alkotásokat, hogy bemutathassa az ottaniaknak egy kiállításon a tápéi népviseletet. A Néprajzi Múzeumban rendezett tárlat után Arany-díjjal jutalmazták Molnár Imrénét. A 86 éves életvidám aszszony mostanában sem tétlenkedik. Lánya, Mária segítségével macikat varr, amiket a ferencesek juttatnak majd el a kárpátaljai gyerekeknek. Megújul a feszület Hárommillió forintból újul meg Szegeden a Vadkerti téri feszület. A keresztet 2002-ben állították helyre és avatták újra. A mostani renoválást a Szeged-Alsóvárosért Közhasznú Egyesület is kezdeményezte. SZEGED BERECZKY DIÁNA A Vadkerti téri, csaknem kétszáz éves feszületet október 15-éig helyreállítják. Az emlékmű talpazatának vízszigetelése mellett kicserélik a sóskúti homokkőből készült alkotás körüli földet. Tavasszal a szobrokat és a körülötte lévő kerítést festik le. A szoborcsoportot - a kutatók szerint - feltehetően a tér névadója, Vadkerti József állíttatta 1817 körül. Ő volt az alsóvárosi ispotály (kórház, menhely) felügyelő gondnoka. A krónikák szerint járványos betegség söpört végig akkor Szegeden, és az ezzel kapcsolatos gyógyulásokkal függhet össze a feszület felállítása. Az emlékmű restaurálását 2002ben Bánvölgyi László szegedi szobrászművész végezte. Erre azért volt szükség, mert a mű a fagykárok és a természeti erők pusztítása mellett komoly kémiai károsodást is szenvedett. Évtizedekig autótanpálya működött a téren, ahol a kipufogógáz is roncsolta a szobrokat. Az emlékművön felújítása óta mindig található friss virág. Az 1817 körül felállított feszületet október közepéig helyreállítják. Jövő tavasszal a kerítést is lefestik. FOTÓ: FRANK YVETTE Véget ért a vándorgyűlés SZEGED. Szombaton plenáris üléssel fejeződött be a 3 napos, 48. közgazdász-vándorgyűlés Szegeden, a Forrás Szállóban. A zárónapon Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter tartott előadást Erős állam az erős gazdaságért címmel, majd Kármán András, az NGM államtitkára beszélt a nemzetgazdaság finanszírozásának új követelményeiről. Őt követően Szász Károly, a PSZÁF elnöke a felügyelet terveiről, Karvalits Ferenc, a nemzeti bank alelnöke pedig arról tartott előadást, hogy a válságból való kilábalásért mit tehetünk és mit nem. MMK8Mn»NHHí Pörkölt, népdal és operett a búcsún Zsúfolásig megtelt a tápéi Búcsú tér szombat délután. A hagyományos tápai búcsúra 10 bográcsban készülő marhapörkölt pompás illata csalogatta ki az embereket. A jó vacsorához jó nóta is dukált: a színpadon egymást váltották a különböző népdalkörök és hagyományőrzők műsorai. A Szegedi Nemzeti Színház művészeivel már mindenki együtt énekelte a legismertebb operettslágereket, míg a desszert a Bon-Bori együttes koncertje volt. FOTÓ: VERÉB SIMON László, a nagyvárosi pásztor Ritka mesterséget űz a szegedi Papp László (képünkön): szürke marhákat terelő pásztor. Bár ma már alig akad munkája főleg ezen a vidéken hivatását mindig is komolyan vette. SZEGED TÍMÁR KRISZTA Pásztorokat a mai ember már leginkább csak népmesékből és régi filmekből ismer. Kihalóban van ez az ősi mesterség, amelyhez leginkább az idilli, romantikus képet kötjük: egész nap a mezőn heverészni, szalonnázni, legeltetni az állatokat. Ez vonzotta a szegedi Papp Lászlót is erre a pályára. - Nem mondhatnám, hogy beleszülettem ebbe a munkába, hiszen a családomban majd mindenki iparos - kezdte történetét a férfi. - De faluvégen nőttem fel, közel a természethez: nyaranta csigáztam, pákásztam. Egyszer, 13 évesen egy barátom rokonánál töltöttem el két hetet, aki történetesen juhász volt. Nagyon jól éreztem magam a pusztán - azt hiszem, innen a szakma szeretete. László innentől kezdve már tudatosan ezt a munkát kereste. Dolgozott a Hortobágyon istállófiúként és csikósként, de tm volt gulyás is. Sokat olvasott és tanult a pásztorokról. Egyszer azonban majdnem feladta. - Nem akartam alkoholista lenni - ez sajnos ezen a területen gyakori - mondta el őszintén. - Ráadásul a szakma hihetetlenül lealázott, ma már nagyon kevés a munkájára és küllemére is adó pásztor. Aki ezt a munkát végzi, inkább csak szükségből teszi. Nem így a szegedi férfi, akiben végül mégis győzött a szakma szeretete, és elhivatottságával példaként állhat a mai napig a pásztortársadalom előtt. Bár a kevés munkalehetőség miatt ma már csak alkalmanként dolgozik, azt úgy teszi, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Szárazon is 10 kilót nyomó subáját maga készítette 6 magyar rackából, ruhája is a helyi hagyományos pásztorviselet. Szürke marhával dolgozik: volt, hogy egyszerre 302 darabos gulyát őrzött. - A jószágot szeretni kell fogalmazta meg szakmájának alapját Papp László. - Ezenkívül szemesnek kell lenni, hiszen ha baj van, például egy állat megbetegszik, észre kell venni, és megoldást kell találni. A pásztor ugyanis magán, illetve a kutyáján kívül másra nem számíthat. Bírni kell a hideget-meleget és az egyedüllétet, és soha nem szabad elfelejteni: mindig a jószág az első, csak utána jöhet az ember. Munka ma már alig akad Lászlónak jelenleg nincs munkája: az a kevés lehetőség, ami adódna, az is messze szakítaná a családjától. Mindent megtesz azonban a szakma népszerűsítéséért: nyáron például aktív résztvevője volt a pásztortábornak, ahol a gyerekekkel igyekezett megkedveltetni ezt az ősi foglalkozást, amely ma már kihalófélben van.