Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-28 / 251. szám

2010. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR Sikeres az ifjúsági klub Makón Bevált az ifjúsági klub ötlete Ma­kón: már több mint 400 regiszt­rált tagja van. Alkohol és dohány nincs, a legnépszerűbbek a pén­teki programok. MAKÓ SZABÓ IMRE Az első hetek tapasztalatai alap­ján komoly igény van a helyi di­ákönkormányzat által működte­tett ifjúsági klubra: több mint 400-an váltottak tagságit, és 70-80-an napi rendszerességgel is lejárnak a régi városháza pin­céjében kialakított, deklaráltan cigaretta-, drog- és alkoholmen­tes szórakozóhelyre. Mint meg­írtuk, az egykori legendás Medi­cor klub helyiségét még a nyár elején adta oda a város a fiata­„70-80-an napi rendsze­rességgel is lejárnak a régi városháza pincéjé­ben kialakított, deklarál­tan cigaretta-, drog­és alkoholmentes szórakozóhelyre." lóknak, akik - a szaktudást igénylő munkákat leszámítva ­nagyrészt saját kezűleg takarí­tották ki és újították fel a helyi­séget. A többhetes munkának köszönhetően a mai 40-es kor­osztályban szép emlékeket idé­ző pince hangulatos, fiatalos lett, ahová ma már az egykori klubtagok gyerekei járnak. Szeptember elsején nyílt meg, és főleg arról nevezetes, hogy sok­féle ügyességi és társasjátékkal szerelték fel. Papp Zsanett diák­polgármester lapunknak el­mondta: az érdeklődés minden reményüket meghaladta, és a klub a nyitás óta rendben műkö­dik. A legnépszerűbbek a pénte­ki napok, amikor szervezett programok, versenyek és bulik is vannak. Abból továbbra sem engednek, hogy itt szeszes ital, illetve cigarettafüst vagy kábító­szer nem lehet, de kiderült: ezt nem is hiányolja senki. SIKETEK SZÉPSÉGVERSENYÉN JÁRT A DOROZSMAI LÁNY Varga Enikő álma valóra vált A kiskundorozsmai Varga Enikő részt vett a siketek és nagyot­hallók első szépségversenyén Budapesten. SZEGED KOVÁCS KRISZTA Hangos ugatással köszöntött Gaston és Odette, a két boxer, amikor megérkeztünk Varga Enikő kiskundorozsmai ottho­nához. A 22 éves lány élete első szépségversenyéről mesélt: ok­tóber 9-én rendezték meg ha­zánkban először a siketek és nagyothallók nemzetközi via­dalát Budapesten. - Emléklapot és szalagot kaptam - mutatta a polcán őr­zött ereklyéket Enikő. A dorozs­mai lány siketen született, 1996-ban ő volt az első Magyar­országon, akinek speciális eljá­rással meg akarták műteni a hallószervét, de édesanyja, Lesznek Amália az utolsó pilla­natban nem egyezett bele a mű­tétbe, mert veszélyesnek tartot­ta. Enikő aktív tagja a Siketek és Nagyothallók Országos Szö­Enikő a szépségiparban szeretne később elhelyezkedni. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA vetségének; nehézkesen képzi a hangokat, de - odafigyeléssel - megértettük. Enikő kislánykora óta álmo­dott arról, hogy szerepel a tévé­ben - a szépségverseny révén ez valóra vált. Szeret sportolni, gyerekként a tornában, a ge­rendán jeleskedett. Kipróbálta a táncot is, most sokat edz, fut­ni jár, hogy a következő meg­mérettetésen még vékonyabb, csinosabb legyen. Úgy véli, azért nem szerepelt jobban a versenyen, mert „van rajta egy kis felesleg". Végzős fodrászta­nuló Hódmezővásárhelyen, szeretne ott elhelyezkedni. Már kisebb vendégköre is van, re­méli, hogy később még többen bízzák rá a frizurájukat. A szép­ségiparban szeretne dolgozni, gyermekkora óta vonzza a mo­dellek csillogó világa. Barátai sokszor mondták, neki is köz­tük a helye, ezért jelentkezett a versenyre. - Utcai ruhában sétáltunk a zsűri előtt, én a 9-es sorszámot kaptam. Legközelebb már ma­gas sarkúban leszek - ígérte Enikő, aki első szépségverse­nyén egy fekete cicanadrágot, piros, kötött felsőt és lapos tal­pú csizmát viselt. A szépségver­senyt a fővárosi Rókus-kórház­ban rendezték, ott sminkelték A csend ritmusa a fényhang Az Európai Unióban többször rendeztek versenyeket a fogya­tékkal élők részére, de szépség­versenyt még sehol sem tartot­tak. A siketek és nagyothallók hazai szépségversenyére 18 és 40 év közötti hölgyek jelentkez­hettek, hogy megmutassák: „a siketség nem betegség, hanem képesség". A koreográfia rend­hagyó volt: a lányok számára hallhatatlan a zene, mozgásukat a csend ritmusa irányította. A fényhangeffektusokkal színesí­tett versenyen a kommunikációt jelnyelvi tolmácsok segítették. A 22 versenyző közül a szépségki­rálynő a 18 éves birjáni Weisz Fanni lett. őket, és a frizurájukat is elkészí­tették; az említett zsűri tagjai között pedig ott ült Rák Kati színművész is. Nem voltak olyan értékes ajándékok, mint egy hagyományos szépségver­senyen, az első három helyezett nagy csokor virágot kapott. Enikőt az édesanyja kísérte el, a barátai pedig büszkék voltak rá. Testvére, a 13 éves Edina is örült nővére szereplésének, harmadik testvérük, Zalán még csak 8 hónapos. Csépi, a párizsi bárzongorista 1978-tól párizsi bárokban és ka­barékban, majd az egyik legne­vesebb étteremben folytatta ide­haza megkezdett pályáját Csep­regi Lajos, akit annak idején bár­zongoristaként ismert meg a sze­gedi és a vásárhelyi közönség. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, SZEGED KOROM ANDRÁS Párizsi bárokban és kabarék­ban, az utóbbi 16 évben pedig a legelőkelőbb étteremben, a Grand Boulevard-on, az Opera közelében lévő La Taverne Kro­nenburgban zenélt a szegedi Csepregi Lajos. Az itthon Csépi­ként ismert bárzongorista a het­venes évek elején még a szegedi éjszakában dolgozott, így a régi Égő Aranyban, a Csirke bárban, a Hungária bárjában lépett fel. Majd átkerült a vásárhelyi Ti­szavirágba, később a'Béke Szál­ló bárjába. - 1978-ban a felesé­gemmel együtt turistaútra men­tünk Párizsba, és úgy döntöt­tünk, nem térünk haza. Vi­szonylag könnyen találtam kinn munkát, ott ugyanis, ha a bárzongoránál nem ült senki, a főnök engedélyével oda lehetett telepedni játszani. Ha tetszett a muzsikád, akkor marasztaltak, ha nem, akkor mehettél tovább. Több helyre is így kerültem be, játszottam kabarékban és bá­rokban, a híres Place Pigalle környékén, a Moulin Rouge kö­zelében lévő egyik bárban pél­dául öt évig. Csepregi Lajost 1994-től a Pá­rizsi Operaház szomszédságá­ban lévő, a Grand Boulevard egyik legelőkelőbb, legszebb ét termében, a La Taverne Kronen­burgban alkalmazták. Itt tavaly szeptemberig dolgozott, az étte­rem akkor ugyanis leégett. - Megszűnt az állásom, és mivel már elértem a korhatárt, nyug­díjba vonultam. A feleségem Párizsban dolgozik jelenleg is, én pedig hol ott vagyok, hol ha­zajövök Szegedre vagy az Ópusztaszer melletti tanyámra. Csepregi Lajos azt mondta, bár az éjszakában dolgozott, a párizsi bohéméletet nem ismer­te meg. Amikor éjfélkor befejez­te a munkáját, kocsiba ült, és hazament. Sosem késett a mun­kahelyéről, és beteg sem volt. - Öt év után megkaptam a francia állampolgárságot, ám nem mertem hazajönni egészen az itthoni rendszerváltásig. Ugyanis amikor kiderült, hogy Csepregi Lajos 32 év után lépett fel újra a Fekete Sasban. A SZERZŐ FELVÉTELE kinn maradtunk, zaklatták a ro­konaimat. Édesanyámat behív­ták a rendőrségre, és arról fag­gatták, hogy tudott-e a szándé­kunkról, majd bevonták az út­levelét. így aztán leveleztünk, majd amikor visszakapta az ira­tot, egy Zentán élő barátunknál találkoztunk. Később kijöhetett hozzánk, és a nyarakat gyakran együtt töltöttük. Csepregi 32 év után nemrég ismét zongorához ült Vásárhe­lyen, a Pepsi bár helyén műkö­dő Fekete Sas kávézóban, hogy felidézze az egykori hangulatot. TETSZETT A GYEREKEKNEK A CSALÓKA PÉTER A KISSZÍNHÁZBAN Ma is hatnak a Weöres-versek A legkisebbeket elvarázsolták a versek, a zene és az erős színészi gesztusok. FOTÓ: VERÉB SIMON SZEGED, „Alva jár az Orbán,/ Tornyot visz az orrán,/ Trombi­tások ülnek benne/ Három szé­kéi polyván..." - ezt és Weöres Sándor más népszerű gyer­mekverseit is elmondják a kis­színházban bemutatott mese­játékban, a Csalóka Péterben. Molnár Zsuzsa míves, szép szé­kely kaput tervezett, amely a díszlet leghangsúlyosabb ele­meként oldalra is nyitha­tó-csukható. Passzolnak hozzá a népviseletre emlékeztető, sti­lizált mintákkal díszített, pasz­tellben tartott jelmezek. Sándor János rendező hisz a mese ere­jében, színészeit arra biztathat­ta: bátran, erős gesztusokkal rajzoljanak jellegzetes karakte­reket. Flórián Antal mulatságo­san hozza is a korlátolt, kapzsi Bíró, Farkas Andrea a rátarti Bí­róné, Bánvölgyi Tamás a Kocs­máros figuráját. Lazák Mátyás gólyalábakon is biztosan járó bábjátékos, gitáros mesélő, Szívós László sok humorral re­mek Huszár és Kisbíró. A cím­szerepet gitárral alakító-ének­lő Rédei Roland jó érzékkel rög­tön megtalálja a hangot a játék­ba bekapcsolódó gyerekközön­séggel, Péter feleségeként Már­kus Melinda csinoska - nem ár­tana, ha jobban lehetne hallani is. Weber Kristóf zenéivel vagy csak önmagukban a Weöres­versek - Ha a világ rigó lenne, Pletykázó asszonyok - mági­kusan hatnak a legifjabb mai színházlátogató generációra is, így jó döntés volt az igazságke­reső mesét a gyerekbérleti so­rozatban műsorra tűzni. 3D-animációk a Kass Galériában SZEGED. Falakra szerelt monito­rokon Tóth Pál Balázs Béla-díjas animációs rendező hét filmjét láthatja a közönség a Vár utcai Kass Galériában a ma 17 órakor nyíló 7x3D című tárlaton. Az animáció világnapja alkalmá­ból nyíló rendhagyó kiállításon a filmek mellett a 3D-animáció munkafázisaiba bepillantást engedő állóképeket, rajzokat is megtekinthetik az érdeklődők. Tóth Pál 1971-ben kezdte pályá­ját a Kecskeméti Rajzfilmstúdió­ban, ahol részt vett a Mézga csa­lád, a János vitéz, a Gusztáv és a Magyar népmesék sorozat mun­kálataiban. Maga rendezte és ír­ta a Leo és Fred című, tizenhá­rom epizódból álló rajzfilmsoro­zatot. 1986-tól Belgiumban dol­gozott, 1995-ben telepedett le Szegeden, és megalapította sa­ját cégét, a Paja Filmet. 1996-ban elkészítette első 3D-s technikával alkotott szerzői filmjét, a Szezonvéget. Finom, intellektuális humorú, mégis közérthető 3D-animációs filmjei az elmúlt évtizedben számos dí­jat nyertek rangos fesztiválo­kon, többek között a győri Medi­awave-en, Unicában, Chicagó­ban, Espinhóban és Montecati­niban. „A határtalan kifejezési le­hetőségeket magában rejtő 3D-technika napjainkra vizuá­lis anyanyelvvé vált a film­gyártás és a képzőművészet területén. Használata igen változatos utakat kínál, 100443465 Az AGOTA Alapítvány a 2009. évben felajánlott 1.381.926 Ft szja 1 % összegéből 352.990 Ft-ot állami gondozott gyermekek táboroztatására, 105.000 Ft-ot fiatal életkezdő állami gondozott támogatására, 923.936 Ft-ot a családból kiemelt gyermekek életkilátásait javító kutatási és módszertani kézikönyvek (Róluk..., értük... I-II.) kiadására fordított. A felajánlás teljes összegben az alapítvány céljait támogatta, tartalékot nem képeztünk. EZÚTON IS TISZTELETTEL KÖSZÖNJÜK AZ ADÓZÓK BIZALMÁT! ÁGOTA Alapítvány, adószám: 18469336-1-06. amelynek egyik végpontja a valószínűtlenség határait sú­roló látványtrükkök előállítá­sa, a másik a tartalom szolgá­latába állított, csupán sokat tudó eszközként való alkal­mazása. A 3D-technika nem­csak új stílust teremtett, de di­vatossá tett egy felfokozottan illuzionisztikus látványvilá­got. Tóth Pál filmjeinek elsőd­leges célja a gondolat közvetí­tése, amihez a digitalizált for­ma, az effektek és a látványvi­lág megteremtése nem öncélú bravúrként, hanem kifejező keretként társul" - fogalmaz a december 19-éig látható kiállí­tást megnyitó Ibos Éva művé­szettörténész, a Móra-múze­um képzőművészeti vezetője. A VESEBETEGEK REGIONÁLIS EGYESÜLETE SZEGED ezúton köszöni, hogy a 2009. évi személyi jövedelemadójuk 1%-át egyesületünknek adták. A kapott 614.229 Ft-ot családi sportnapra, kirándulásra, színházlátogatásra fordította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom