Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-25 / 248. szám

2010. OKTÓBER 25., HÉTFŐ AKTUÁLIS 5 i«iMlllilWM^IHIIII. IimiMyr'Ai|'l.'WlMllilMlAlt|llIHIWIM'll IliÉ.jMlili |||M9#IUW • M • lil^a I il Méltóságteljesen ünnepeltek a megyében Nyugodtan telt az ünnep Csongrád megyében. Az 1956-os megemlékezéseken a szabadságról, a reményről és a kötelességről beszéltek a szónokok. CSONGRÁD MEGYE MUNKATÁRSAINKTÓL SZENTES Szentesen már pénteken megkezdődtek a megemlékezések: a Fidesz és a KDNP helyi szervezete megkoszorúzta az 56-os kopjafát. Ünnepi beszédet Pálffy István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő mondott, aki kiemelte: nem elég koszorúzni, a szabadság napjára felszabadultan kell emlékezni, hazugság és félelem nélkül. A szombati városi ünnepségen az önkormányzat vezetői, a rendvédelmi szervek és a civilszervezetek képviselői helyezték el koszorúikat az 56-os emlékműnél, majd a megyeházán Homoki-Nagy Mária egyetemi tanár beszélt. 56 emléke Szegeden Újra összeült az 1990-es közgyűlés CSONGRÁD Csongrádon előbb a temetői kopjafánál, majd a városháza falán elhelyezett emléktáblánál idézték föl az 1956-ban történteket, a koszorúzásokat követően pedig Körösi Tibor polgármester mondott ünnepi beszédet. A jeles nap alkalmából felavatták Csongrád új, közadakozásból emelt Országzászló-emlékművét. Köszöntőjében az ügy kezdeményezője, Héjjá István önkormányzati képviselő elmondta: a nemzeti érzelmű csongrádiak régi vágya teljesült azzal, hogy Máté István és Lantos Györgyi alkotók megformázták a magyarság összetartozásának jelképét, ami a város szívében díszeleghet. Magyar Anna, a Csongrád megyei közgyűlés elnöke a nemzeti összefogás fontosságára hívta föl a figyelmet beszédében, majd Salamon László esperes megszentelte az emlékművet. Országzászló-emlékművet avattak Csongrádon, FOTÓ: BÍRÓ DÁNIEL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY - 1956 október 23-án felsejlett a remény, hogy nekünk, az utcára ment bátor fiataloknak módunk és jogunk van eldönteni, a legnyugatibb keleti országgá változtatott hazánk visszaalakuljon azzá, ami volt, a legkeletibb nyugati országgá - fogalmazott Gyulai József professzor, akadémikus szombaton az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján tartott megemlékezésen a Nagy Imre sétányon, Vásárhelyen. A város díszpolgára személyes élményeit mesélte el arról, miként közeledett az ország a robbanáshoz, az 56-os történésekhez. Azt mondta: „adja Isten, hogy élni tudjunk annak a hagyatékával, amit 1956 adott". Az, ünnepségen többek között a város elöljárói, a pártok helyi szervezetei helyzeték el a tisztelet koszorúit Nagy Imre emléktáblájánál. MAKÓ - Az a kötelességünk, hogy ne felejtsük el azokat, akik 1956 hagyatékára emlékeztek Vásá * 1956-ban kiálltak a szabadságért - mondta beszédében Marosvári Attila alpolgármester Makón, a Csanád vezér téri kopjafáknál a város központi ünnepségén, Búzás Péter polgármester köszöntője után. A makói hősök közül név szerint is megemlített néhányat, többek között Fazekas Lajos rendőrkapitányt, aki megakadáelyen. FOTÓ: VERÉB SIMON lyozta a városban a vérontást, később börtönbe került, illetve Institóris Ildikót, aki gimnazistaként a Nemzeti dalt szavalta a Kossuth-szobornál, ezért pályája derékba tört - az ünnepség előtt mindkettőjük emléktábláját megkoszorúzták. Az ünnepségen a Makói Oktatási Központ diákjai adtak műsort a Napforduló együttessel. „1956 legsúlyosabb öröksége az emigráció" - emlékezett meg a forradalomról Blazovidi László, Szeged díszpolgára az október 23-i városi ünnepségen. Magyar Anna megyei közgyűlési elnök szerint a világon mindenhol tisztelettel néznek a magyarokra, ha szóba kerül 1956 eszméje. Kitüntetések az évfordulón BUDAPEST, HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, SZEGED. Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából október 23-án a Magyar Tudományos Akadémián Almási István vásárhelyi alpolgármester a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatának kitüntetését vehette át Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettestől, a Promenád Dixieland Band alapítójaként, a város vezetésében, illetve kulturális életében végzett munkájáért. Szintén a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatának díját kapta meg Cseh Attila, a Csongrád Megyei Bíróság elnökhelyettese, az igazságszolgáltatásban végzett példaértékű bírói munkássága, vezetői tevékenysége elismeréseként. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vehette át a Néprajzi Múzeumban Halász János parlamenti államtitkártól Szenti Tibor vásárhelyi író, néprajzkutató, illetve Ringler András, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense. Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára Schmitt Pál köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje polgári tagozata kitüntetést adományozta Mányoki Zsoltnak, a Szegedi ítélőtábla tanácselnökének. A .Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét kapta Bernáth Árpád, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, kimagasló színvonalú tevékenységért. Simon Ferencet, a vásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium pedagógusát, Karikó Terézt, a Szegedi Nemzeti Színház Liszt Ferenc-díjas magánénekesét, énekmestert, Rozgonyi Éva Liszt Ferenc-díjas karnagyot, a Szegedi Tudományegyetem Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola tanárát a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel tüntették ki. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet vehette át Hegedüsné Dékány Magdolna, a vásárhelyi polgármesteri hivatal nyugalmazott kulturális referense, valamint Gresó Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatala nyugalmazott osztályvezetője. Október 23-a alkalmából a Népművészet Ifjú Mestere díjat kapta Bereczné Lázár Nóra tojásfestő. Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön rendőr zászlóssá léptette elő Szöllősi Zoltán rendőr főtörzsőrmestert, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Szegedi Határrendészeti Kirendeltség, Határrendészeti Osztálya Szolgálati Csoportjának kutyavezetőjét. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium elismerésben részesítette Beregszászy Zoltánt, a Tisza Volán Zrt. Szegedi Közösségi Közlekedési Divízió főügyeletesét és Vörös Istvánnét, a közlekedési közszolgáltató divízió kereskedelmi szakmai vezetője. Nagy Imrére is emlékeztek a városi ünnepségen. FOTÓ: KARNOK CSABA SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL „A 20. század legkiemelkedőbb eseménye volt az 1956-os forradalom, amely magában hordozta bukását a nyugati államok közömbössége miatt" szólt ünnepi beszédében az 1956-os forradalom 54., és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 21. évfordulóján az emlékezőkhöz a városi ünnepségen Blazovich László történész, Szeged díszpolgára szombat délelőtt a Rákóczi téri Nagy Imre-szobornál. A történész szavai szerint a forradalom azt üzenete, hogy alanyi jogunk a szabadság, és aki azt elveszi, bűnt követ el. A vérbe fojtott forradalom legsúlyosabb öröksége: 200 ezren hagyták el hazánkat a megtorlás éveiben. - Ma szintén 200 ezer hazánkfia dolgozik külföldön. Vajon visszajönnek? tette fel a kérdést a történész. Szavai után a politikai pártok képviselői és az 56-os szervezetek megkoszorúzták Nagy Imre szobrát. A mártír miniszterelnök emléke előtt a városi közgyűlés nevében Botka László polgármester, Solymos László alpolgármester és Mózes Ervin főjegyző hajtott fejet. Koszorúzott a Csongrád Megyei önkormányzat, a megyei rendőr-főkapitányság, a Szegedi Rendőrkapitányság, a Szegedi Tudományegyetem és a Fidesz is. A Csongrád Megyei önkormányzat a Rerrich Béla téri 1956-os emlékmű előtt adózott a forradalom emlékének. Magyar Anna megyei közgyűlési elnök elmondta: az egész világon tisztelettel néznek a magyarokra, ha szóba kerül 1956 eszméje. Fejér Dénes, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (Pofosz) megyei elnöke arról beszélt, hogy soha nem az határozza meg az ember tettét, amit elgondol, hanem az, amit éppen cselekszik. Kun Miklós történész szerint 1956. október 23-a olyan kapaszkodó volt, mint 1848. március 15-e. A történész párhuzamot vont 1956 és 2006 között. - Ekkor újra pirosak lettek a vértől a pesti utcák - utalt a 4 évvel ezelőtti fővárosi eseményekre. 20 év után újra összeült szombaton Szeged rendszerváltás utáni első szabadon választott képviselő-testülete, amely 1990. október 23-án alakult meg. SZEGED R. TÓTH GÁBOR „Szeged polgármestere dr. Lippai Pál" - ezzel a főcímmel jelent meg a Délmagyarország tudósítása 1990. október 24-én. Fakszimiléjét szombaton a város rendszerváltás utáni első szabadon választott, 53 fős képviselő-testületének valamennyi megjelent tagja megkapta: 20 év után újra összeült a testület. Lippai Pál, Szeged díszpolgára, az időszak polgármestere köszöntötte a képviselőket akik Piri József szerint most már egy, közös frakciót alkotnak, az „idősödő volt képviselőkét". Indítványozta: 10 év múlva találkozzanak újra. - Október 23-a számunkra kettős ünnep. 1990-re is emlékezünk, és arra a négy évre, amit együtt harcolva, együtt vitatkozva, de közös célért dolgozva végigéltünk - kezdte Lippai Pál, majd arra kérte a képviselőket: elhunyt társaikra egyperces gyászszünettel emlékezzenek. - A különféle értékek, világnézetek ellenére érezhető volt, hogy Szeged fejlődéséért kívánnak dolgozni méltatta Botka László polgármester az egykori testületet, amelynek ezúttal egyetlen napirendi pontot kellett megvitatnia: Tóth László jegyző felszólítására egymás után mindenki elmondta, hogyan alakult az élete 1994 óta, „hogyan került mindenki távol a politikától, s lett így boldog ember". ÁgOston József például elmondta: a jobbítás szándéka vezette a politikába, de nem találta meg a számítását, így szerszámkészítő üzemet alapított. Családi vállalkozásában dolgozott tovább Kerekes Pál is; Len„1990-re is emlékezünk, és arra a négy évre, amit együtt harcolva, együtt vitatkozva, de közös célért dolgozva végigéltünk." Lippai Pál volt polgármester esés Éva 16 éve tanít az egyetemen, Simoncsics János pedig így fogalmazott: „két hónapja értelmiségi fogyatékos vagyok, nyugdíjba mentem". Lippai Pál, egykori polgármester vezette az ülést. Galiba Ferenc, a közgyűlés korelnöke is köszöntötte a megjelenteket. FOTÓK: KARNOK CSABA Koszorúzás a Rerrich Béla téren. FOTÓ: VERÉB SIMON