Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-22 / 247. szám

12 2010. OKTÓBER 22., PÉNTEK SZIGSZtS "A Sze§etli Egyetem 1967. május 10-i számában megjelent, teljesítményét összegző írás okozta Pálfy György vesztét." SZERKESZTI: LÉVAY GIZELLA Pátfy György, a tanárképző főiskola forradalmi bizottsági titkára. Őrzi a munkáját méltató, később eltávolításához ürügyül szolgáló cik­ket. FOTÓ: KARNOK CSABA letésére, az egyetem Auditóri­um Maximumában izzó han­gulatra. Aztán a tüntetésre, amelynek élén a szegedi egye­tem rektora, Baróti Dezső ha­ladt. - „Oroszok, takarodjatok haza" - ismételtük a rigmust. Éljeneztünk minden „csillag­hulláskor", mikor a vörös jel­képet leverték emlékműről, középületről. Esténként pedig a korábban a leventék gyakor­latozásához használt fapus­kákkal járőröztünk a főiskolai udvaron, hogy óvjuk az érté­keket. A bosszú nem maradt el. A forradalom bukása, 1956 no­Múzeum és ismeretter­jesztés. A világ legnagyobb és legteljesebb, működőképes be­rendezésekből álló mezőgazda­sági eszköz és gépfejlődési gyűjteményét hozta létre Pálfy György. Az agrármérnök és bio­lógia-kémia szakos tanár vallja: a szegedi főiskoláról eltávolítot­ták, így Kétegyházán, majd 1985-től Gödöllőn, nyugdíjas­ként ismét Szegeden a szakmá­nak, a hagyományápolásnak, az ismeretterjesztésnek szenteli minden idejét és erejét. akkorra kialakult csípőizüle­ti tályog miatt, amit meg kel­lett műteni - folytatja az em­lékezést Pálfy György, akin akkor nem talált fogást az új hatalom. Sőt: néhány eszten­dővel később kinevezték az 1960-ban alapított mezőgaz­dasági tanszék élére. „Hét év alatt egymillió forint értékű társadalmi munkát végeztek", „Mezőgazdasági vonalon jó gyakorlat csak akkor lehetsé­ges, ha jól termelünk: 1966-ban 334 ezer forint volt a bruttó termelési érték" - mu­tatja a tanszék „vállalkozása­it", dolgozóit és hallgatóit di­csérő cikket. Ám a Szegedi Egyetem 1967. május 10-i szá­mában megjelent, teljesítmé­nyét összegző írás okozta Pálfy György vesztét. Az ott emlegetett méhészet szolgál­tatta az ürügyet régi irigyei­nek, a párttitkároknak arra, hogy gazdasági pert indítsa­nak az ellen, akit politikai okokból nem tudtak eltávolí­tani. Hiába nem nyert bizonyí­tást a sikkasztás vádja, 1969-ben Pálfy Györgyöt Szegedről Kétegyházára, az ot­tani mezőgazdasági szakmun­kásképző és munkástovább­képző intézetbe „száműzték". Vásárhelyt megmentette a véres utcai harcoktól MEGSZÓLAL A FORRADALMI BIZOTTSÁG TITKÁRA Munkája lett ürügy a megtorlásra Leszerelés előtti szabadságra érkezett haza Vásárhelyre az októberi forradalom idején Kádár Imre József, aki meggyőzte Máthés István nemzetőrparancsnokot arról, hogy kellő mennyiségű lőszer híján értelmetlen az oroszok elleni fegyveres ellenállás. Ezzel mentette meg a várost az utcai harcoktól. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY KOROM ANDRÁS Taszáron szolgált honvédként, s az októberi forradalom idején le­szerelés előtti szabadságra enged­ték haza Kádár Imre Józsefet. Az akkor 23 éves fiatalember no­vember l-jén engedelmeskedett annak a parancsnak, amely min­den szabadságon lévő katona je­lentkezését rendelte el a nemzet­őrségnél. - Máthés István főhadnagy, a nemzetőrparancsnoknál jelent­keztem, aki azt kérdezte, hogy mi­lyen beosztásban szolgáltam. Amikor megtudta, hogy híranyag­raktár-vezető voltam, távbe szélő ügyeletesnek osztott be. A nemzetőrség ak­kor a Kossuth téri csemege bolt feletti emeleten, a volt ÁVH irodáiban műkö­dött. Az el­fo­gott is őrizték. Nekem az volt a parancsom, hogy biztosítsam az élelmezésüket ad­dig, amíg át nem szállítják őket Sze­gedre. Nem tud­tam, hogy később ez menti meg az életemet - idézte fel emlékeit Kádár Imre József. A fiatal katona telefonközpontos­ként látta el a fel­adatát, illetve me­netleveleket és igazolványokat ál­lított ki, s a város felé közvetítette a parancsokat. Mun­káját olyan lelkiis­meretesen látta el, hogy honvédból na­pok alatt nemzetőr főhadnaggyá léptet­ték elő. - Miután a pa­rancsnoki előtérben dolgoztam, a forrada­lom vezetői közül csak azokkal talál­koztam, akik felke­resték Máthés Ist­vánt. így beszélhettem Vizy Béla szigorló orvostanhallgatóval, a forradalom egyik motorjával. Tőle tudtam meg, hogy Békéscsabán már benn vannak az oroszok, akik azzal kezdték a bevonulást, hogy egy szó _ nélkül belőt­tek a nya­ba, meg­egy ka tonát. Kádár Imre József emlékei sze­rint a vásárhelyi nemzetőrség no­vember 3-i délutáni gyűlésén a parancsnok elmondta, csak annyi lőszerük van, hogy 80 percig tud­ják feltartóztatnia szovjet csapato­kat. - Ültem az íróasztal mellett, s nem értettem, hogy ennek ellené­re néhány felhevült társam miért akar mégis harcolni. Nem gondol­tak bele, hogy ha ellenállunk, csak annál nagyobb bajt zúdítunk magunkra. Az oroszok ugyanis ké­p6S6k lesz­99 A nemzetőrség akkor a Kossuth téri csemegebolt feletti emeleten, a volt ÁVH irodáiban működött. Az elfogott ávósokat is itt őrizték. Kádár Imre József nek szétlő­ni a vá­rost, ha felbosz­szantjuk őket. A szüleimet és a várost féltve sír­va, könyö­rögve kértem Máthés István pa­rancsnokot, hogy ne vegyük fel a harcot. Gondolkodott, majd azt mondta, nem fogjuk. A vásárhelyiek tárgyalóküldött­séget indítottak a szovjet csapa­tokhoz, katonai autójukra Kádár Imre József fabri­kálta a fehér zászlót. November 3-án az orosz csapatok elfog­lalták a várost és a szovjet tisztek meg­jelentek a nemzet­őrség parancsnok­ságán. Mosolyog­va nyújtottak ke­zet az ott lévők­nek, majd zárt ajtók mögött tárgyaltak a nemzetőrpa­rancsnok­kal. A biz­tonság kedvé­ért az épület előtt álló szovjet jármű gépágyút az iroda ablaka felé fordították. - A forradalmat követően is­mét munkába akartam állni, de megszűnt korábbi szentesi állá­som. Márciusban a mórahalmi szociális otthonban helyezkedtem el könyvelőként. Az intézmény jú­niusi avatóján azonban megismert a pártbizottság gépkocsivezetője. Rám mutatott, hogy ott egy ellen­forradalmár. Fegyelmivel bocsátot­tak el. Ezt követően évekig alkalmi munkából éltem. A verést sem ke­rültem el, 1957 augusztusában iga­zoltattak, majd azonnal felültettek két fegyveres közé egy teherautó­ra. Elvittek valahová, s ott úgy megvertek, hogy egy hónapig kór­házban ápoltak. Ügyészségi vizs­gálat is folyt ellenem, miután azzal vádolt egy gépkocsivezető, hogy amikor őt ávós vadászatra küldték, én azt mondtam neki, ha nem megy, golyót kaphat. Azaz teljesí­tenie kell a parancsot. Az egyik rendőr, akiből munkásőrparancs­nok lett, mentett meg engem a bí­rósági eljárástól. Az ügyészségen azt mondta, hogy az őrizetbe vett ávósokat én etettem. KÉSŐI REHA­BILITÁCIÓ. Kádár Imre Jó­zsefet ha nem is büntették meg, 1989-ig piszkálták 56-os múltja miatt. A rend­szerváltás óta számos kitün­tetéssel is­merték el, hogy meg­mentette a várost az ut­cai harcoktól, így megkapta az 56-os em­lékérmet, a nemzetőrjel­vényt, tavaly pedig a hazá­ért érdemke­reszttel tün­tették ki. És sorai közé fo­gadta a vitézi rend is. Betegsége megmentette, munkája ürügyet szolgáltatott eltávolításához. Pálfy György, a szegedi tanárképző főiskola forradalmi bizottsági titkárát 1969-ben „száműzték". SZEGED ÚJSZÁSZI ILONA - Bevállalós fiatalként vettem részt a szegedi tanárképző fő­iskola forradalmi bizottságá­ban - gondol mosolyogva egykori önmagára Pálfy György, akit 1956 októberének második felében a testület tit­kárának választottak. A tanár­képző akkori állattani tan­székének ifjú oktatója jól em­lékszik az első párttól függet­len szervezet, a MEFESZ szü­vembere után igazoló bizott­ság tisztogatott a tanárképző főiskolán is. Eltávolították az egykori forradalmi bizottsá­got: előbb az elnököt és a ta­gokat, végül - évekkel később - a titkárt. Betegségem mentett meg a megtorlás első hullá­mától: annyira elhatalmaso­dott rajtam a tüszős mandu­lagyulladás, hogy bizmucilin injekcióval ágyba parancsol­tak október 27-én. De amúgy se tudtam volna mozdulni az

Next

/
Oldalképek
Tartalom