Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-22 / 247. szám

2010. OKTÓBER 22., PÉNTEK KULTURA Borisz Godunov - a Metropolitanből René Pape énekli a címszerepet. NEW YORK, SZEGED. Muszorgszkij operájával, a Borisz Godunowal szombaton 18 órától folytatódik az élő közvetítéssorozat a Belvárosi moziban a New York-i Metropolitanből. Az eredetileg felkért német rendező, Peter Stein - aki már egy éve dolgozott a produkción pár hónappal a bemutató előtt váratlanul visszalépett. A Met vezérkara az amerikai Stephen Wadsworth-t kérte fel, aki még nem rendezte korábban a darabot. A választás jónak bizonyult: a múlt heti premieren a kritikusok szerint bravúros előadást láthatott a New York-i közönség. A hatalmas sikerben nagy szerepe volt a parádés szereposztásnak, élén a szenzációs német basszussal, René Papéval, aki erőteljes, ám érzékeny, bársonyos hangjáról ismert. A további főbb szerepekben Jekatyerina Szemenscsukot, Vlagyimir Ognovenkót, Alekszander Antonenkót és Mihail Petrenkót hallhatjuk. Az opera történetét Muszorgszkij Puskin művéből adaptálta, amely a 17. századi Oroszország történelmének egyik izgalmas epizódját meséli el. A főhős, Borisz meggyilkolja a cári korona örökösét, de miközben őt emelik uralkodóvá, önvád és kétség gyötri. Bűntettét egy szökött szerzetes igyekszik megbosszulni, aki egy lengyel hercegnő közreműködésével fegyveres felkelést indít Borisz uralma ellen. A történet hátterében a könyörtelen emberi ambíciók és konfliktusok állnak. A kórus - amely az éhező, elnyomott orosz népet is jelképezi szinte a. szólistákéhoz mérhető feladatot kap a darabban. Muszorgszkij remekműve Valerij Gergiev karmester vezényletével csendül fel. CSALÓKA PÉTERT ALAKÍTJA WEÖRES SÁNDOR MESEJÁTÉKÁNAK KISSZÍNHÁZI ELŐADÁSAIN Címszereppel indít Rédei Csalóka Péterként mutatkozik be a kisszínházban a szegedi drámai tagozat pályakezdő színésze, Rédei Roland, aki a Pesti Magyar Színház színiakadémiájáról tért vissza szülővárosába. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT Sándor János rendezésében kedden mutatják be a kisszínházban Weöres Sándor mesejátékát, a Csalóka Pétert - a címszerepet a társulat új tagja, Rédei Roland alakítja. - Szegeden születtem, gyerekként az volt az álmom, hogy pilóta leszek. Katonatiszt nevelőapám azt mondta: nincs műszaki érzékem, ezért a büdös életben nem lesz belőlem pilóta, hacsak nem megyek műszaki iskolába. Így kerültem gépésztanulónak a Déri-szakközépiskolába. Hamar kiderült, hogy semmi érzékem hozzá, a szakmai tárgyakból katasztrofális voltam. A tanáraim csak azért engedtek át, mert látták, hogy a humán tárgyakhoz van inkább tehetségem. Érettségi után a magyar szakkal próbálkoztam az egyetemen, de az első filozófia zárthelyimet úgy megünnepeltem a barátaimmal, hogy többé vissza sem mentem. Megláttam a Szegedi Miniszínház hirdetését, és jelentkeztem a társulatba. Naponta kétszer-háromszor is színpadra léptünk gyerekek előtt. Farkas Laci barátom oltogatott Sztanyiszlavszkijjal és a színházi tudományokkal, ekkor döntöttem el, hogy ezzel szeretnék foglalkozni - meséli indulásáról Rédei Roland. Világmindenség a Dóm téren SZEGEDI 80 SZABADTÉRI AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Vidnyánszky Attila rendező már most határozott elképzeléssel készül a Szegedi Szabadtéri Játékok 80., jubileumi évadának nyitóprodukciójára, Az ember tragédiájára. Nemes egyszerűséggel a világmindenséget akarja megjeleníteni a színpadon. A szegedi szabadtéri művészeti vezetője, Kesselyák Gergely úgy érzi, van olyan prózai mű, amelyből elképzelhető a közönség által elvárt és a Dóm tér monumentalitásához méltó, nagy ecsetvonásokkal festő koncepció. Az első számú ilyen lehetőség szerinte Az ember tragédiája, amelynek egyébként nagy hagyománya van a szabadtérin: a legtöbbet játszott előadások között van, hiszen tizenhat nyáron keresztül hatvanegy előadásban szerepelt műsoron. Több mint egy évtizede nem volt a Dóm téren. Jövőre Vidnyánszky Attila, a debreceni színház igazgatója, a rendezői középgeneráció meghatározó alakja veszi kézbe a drámai alapanyagot. Vidnyánszky munkássága nem ismeretlen a szabadtéri közönsége előtt, hiszen az elmúlt két évben két rendezése futott az újszegedi színpadon, a beregszászi színház művészeinek előadásában. - A Tragédiát nagy műnek, igazi inspiráló alkotásnak tartom. Elkezdtünk gondolkodni a díszlettervezővel: látványban a világmindenséget szeretnénk leképezni - ecseteli koncepcióját. - Domináló élményként a fény mint az élet Rembrandt: már csak egy hétig Október 31-éig látogatható a szegedi ősz „slágertárlata", a Rembrandt rézkArcai a REÖK-ben: vasárnap nézhetjük meg utoljára a holland mester önarcképeit, ószövetségi történeteket, valamint koldusok és rabbik pillanatait megörökítő alkotásait. Érdemes hoszszabb időt rászánni a látogatásra, hiszen a művek minden egyes négyzetcentiméterén Rembrandt alkotó kezének és elméjének zsenialitásában merülhetünk el. forrása jelenik majd meg a színpadon. A szakrális tér abszolút megfelel az általunk elképzelt hangulatnak. Álomképek tömkelegét szeretném megjeleníteni. - Az egyik nagy álmom teljesül azzal, hogy Az ember tragédiája színre kerül a Dóm téren - veszi át a szót Kesselyák Gergely. - Gimnáziumi magyartanárom Tragédia-rajongó volt, egész negyedik osztályban csak ezzel a művel foglalkoztunk. Máig meghatározó, csodálatos élmény. Attila határozott rendezői kézzel nyúlt hozzá a drámához, és óriási lelkesedéssel vetette bele magát a munkába, ami lehengerlő végeredményt ígér. Az ember tragédiájára szóló jegyek esetében is elérhetik az akár 10 százalék kedvezményt azok a bónuszpontok, amelyeket Szeged-kártyára lehet gyűjteni. A pontokat - és a kulturális élvezeteket - a REÖK kiállításainak látogatásával növelhetjük. (X) 2005-ben Békéscsabán folytatta, ahol színiiskolásként a Konter László vezette családias hangulatú társulatban játszott. Rengeteg apró feladatot kapott, a gyakorlatban tanulhatta a szakmát. 2007-ben felvették a Pesti Magyar Színház színiakadémiájára, ahol Iglódi István növendéke lett. - Borzasztó volt megélni, hogy az a mester, akit istenítettünk, és apaként szerettünk, egyik napról a másikra itthagyott bennünket. Szerencsém volt, mert Juronics Tamás megMost kollégái a régi kedvencei - Szegediként úgy jöttem haza, hogy megszólalni is alig mertem, amikor először találkoztam Fekete Gizivel, Király Leventével, Borovics Tamással és a többiekkel, akiket még gyerekként a nézőtérről csodáltam, most pedig kollégájuk lettem. Noha sok kisebb szerepet játszottam már, igazából most kezdem a pályát. A színház vezetésétől nagy bizalmat és jó lehetőségeket kaptam. Játszom majd a Chaplinről szóló musicalben, A kölyökben is. Boldog vagyok, hogy ezt a szülővárosomban tehetem - hangsúlyozza Rédei Roland, aki sérült emberekkel foglalkozó szociálés drámapedagógus kedvesével költözött vissza Szegedre. Rédei Roland boldog, hogy bizalmat kapott. FOTÓ: VERÉB SIMON nézte az-egyik vizsgaelőadásunkat, majd szerződést is ajánlott Szegedre - mondja Roland. Weöres Sándor is szerencsét hozott már neki: diákként a költőről elnevezett szegedi általános iskolába járt, ahová nemrégiben zsűrizni hívták vissza, kedden pedig Weöres mesejátékának címszerepében láthatja először a közönség a kisszínházban. - Elsősorban kisdiákoknak szánjuk a Csalóka Pétert, bár néha mi is megijedünk attól, hogy a Weöres-szövegek milyen sokrétűek, és egy egyszerűnek tűnő versikében is menynyi minden lehet. A mesejáték az igazságkeresésről szól: lelepleződik egy nem igazságos ítéleteket hozó bíró, akit Csalóka Péternek sikerül becsapnia. Sok hasonló történetet ismerünk, emlékeztet egy kicsit a Lúdas Matyira vagy az igazságos Mátyás királyról szóló mesékre. Az eredeti darabot Weöres-versekkel és -mondókákkal is kiegészítettük. 50 évig lappangtak a remekek Évtizedekig rejtegetni kellett Görgényi István festőművész 1956 ihlette műveit. Négy éve egy pincéből került elő a hagyaték. A képekből ma nyílik tárlat. SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Görgényi István (1917-1973) festőművész egy bánhidai bányászcsaládban született. Járta az országot; alkalmi munkákat vállalt pásztorként, cselédként, csillésként. Rajztudását Aba-Novák Vilmos és Bottka Miklós főiskolai tanár műtermében fejlesztette, a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványaként szerzett diplomát. Tatabányán mégis előbb bányászként dolgozott, később lett rajztanár és grafikus. Titokban festette meg az 1956-os forradalomhoz kötődő élményeit, műveit pedig elrejtette. Az alkotások a művész halála után újabb évtizedekig kallódtak. Görgényi István műveire Aba-Novák Vilmos és Rudnay Gyula volt a legnagyobb hatással. Négy éve egy pincéből került elő a páratlan 56-os kollekció. A tatai Rigó Erik biztonságtechnikai vállalkozó - azelőtt soha nem foglalkozott műtárgyakkal - a festő leszármazottaival kapcsolatba kerülve figyelt fel Görgényi István közel ötszáz darabból álló gyűjteményére. Megvásárolta az olajfestményeket, akvarelleket, tus- és krétarajzokat, plasztikai alkotásokat tartalmazó hagyatékot, amelyet restauráltatott, és azóta is gondoz. Az alkotások azok körében is nagy meglepetést keltettek, akik régen személyesen ismerték a festőt, mert elsősorban tájképek és portrék alkotójaként tartották számon. A napvilágra került művek jelentősen befolyásolják a művész munkásságáról, életéről eddig kialakult képet. P. Tóth Enikő művészettörténész szerint Görgényi István művészetét áthatotta mindaz, amit mesterétől, Rudnay Gyulától tanult. Mély tónusú, szenvedélyes megfogalmazású festményei felfoghatók akár a romantika, a nemzeti realizmus folytatásaként is. Előképe elsősorban Munkácsy Mihály és Francisco de Goya, némely portréknál Rembrandt. A művekből ma délelőtt 11 órakor nyílik kiállítás a Fekete Házban. Az összeállítás január 30-áig látogatható. Fekete Gizi a sztárfalon, kiállítás Király Leventéről SZEGED. A Brnoi étteremben péntek délután fél 5-kor újabb művész portréjával bővül a Szegedi Sztárok Fala: Fekete Gizi Jászai Mari-díjas színművész dedikált fotóját helyezik el a civil kezdeményezésre kialakított falon. Ezzel egy időben fotókiállítás is nyílik az étterem galériájában: Király Levente Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze 51 éve "a Szegedi Nemzeti Színház tagja; gazdag életútját mutatja be az a tárlat, amelynek anyagát Vajda Júlia Liszt-díjas operaénekes állította össze. Nagy László, a színház ügyvezető igazgatója nyitja meg a kiállítást és méltatja a művészeket. Különös apropót ad az eseménynek, hogy Fekete Gizi és Király Levente hamarosan együtt lép színpadra Görgey Gábor Mikszáth különös házasságai című drámájában, amelynek bemutatóját december 17-én tartják a kisszínházban.