Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-19 / 244. szám

CSONGRÁD ES SZENTES TERSEGE 2010. OKTÓBER 19., KEDD SZENTESI kistérség: Árpádhalom, Derekegytiáz, Eperjes, Fábiánsebestyén, Nagymágocs, Nagytőke. Szegvár. Szentes CSONGRÁDI kistérség: Csanytelek, Csongrád, Felgyő, Tömörkény HÍREK Tehetségek a könyvtárban CSONGRÁD. Tehetséggondozó foglalkozásokat tartanak mate­matikából, fizikából, magyarból és drámából a csongrádi Cse­megi Károly Könyvtár és Infor­mációs Központban. Fizikából hétfőnként, más tárgyakból szombat délelőttönként 9 órá­tól jönnek az általános és kö­zépiskolás diákok, akikkel a Ba­tsányi János Gimnázium és a szentesi Horváth Mihály gimná­zium tanárai foglalkoznak. A te­hetséggondozás népszerű: a könyvtár eredetileg maximáli­san 8 fős csoportokra gondolt, de ez végül a legkisebb létszám lett - például a drámafoglalko­zásokra 17-en jelentkeztek. A munka 10 hónapig tart. 150 éves a Kossuth-iskola CSONGRÁD. Programsorozattal ünnepli fennállásának 150. év­fordulóját a héten a csongrádi Kossuth-iskola. Tegnap felavat­ták az intézmény felújított sportpályáját. Ma 2 órától rendhagyó történelemórát tart 1956-ról M. Kiss Sándor akadé­mikus, holnap és csütörtök dél­után iskolatörténeti vetélkedőt szerveznek. Péntek reggel 9 órakor az I. világháborúban el­esett tanító emléktábláját avatják, 10 órakor 1860 méte­res jubileumi futásra várják a diákokat, délután 6 órakor pe­dig a moziban mutatják be az Abigél című színpadi musicalt egykori és mai diákok, valamint pedagógusok előadásában. ESZTER ES ERZSEBET ERT A MÁSIK NEVEN 40RUI Ikerpár tanítók a mágocsi suliban uom? A Tanítóként dolgozik egy iker­pár a nagymágocsi iskolában. Erzsébetet és Esztert a diákok nem szokták összekeverni, a szülők annál inkább, de ez sem jelent gondot, mert értenek egymás nevén. »§9S8 A Eszter. Soha többé nem éltek vissza a helyzettel - mondják. - A gyerekek soha nem ke­vertek még össze bennünket, de a szüleik annál inkább. NAGYMÁGOCS BÍRÓ DÁNIEL Erzsébetet és Esztert nagyon szeretik a nagymágocsi diákok. A SZERZŐ FELVÉTELE Ha valaki kettőt lát a nagymá­gocsi iskolában, nem biztos, hogy baj van a szemével. Ki­váltképp igaz ez akkor, ha az alsósok órájára téved be az ember, mert egy ikerpár tanít­ja a piciket írni és olvasni. Kajtár Jánosné Szabó Erzsé­betre és Gombosné Szabó Esz­terre 1992 ősze óta rácsodál­koznak a gyerekek. Attól a tanévtől dolgoznak együtt, de közös életük 1961-ben kezdő­dött, amikor Eszter 5 perccel megelőzte kishúgát. A nővé­rek mindenütt együtt koptat­ták a padot, még a bajai taní­tóképző főiskolára is együtt jártak. Hasonlóságukból egy­szer próbáltak hasznot húzni, de az is rosszul sült el: közép­iskolában történt, hogy Erzsé­bet helyett Eszter ment ki fe­lelni fizika órán, mert ő na­gyon szerette ezt a tantárgyat, de nem tudott felelni a kérdé­sekre, ezért egyest kapott ­Rendre előfordul, hogy nekem kell megmagyarázni egy rossz osztályzatot vagy egy fekete pontot, holott nem is én ad­tam, de engem állítanak meg miatta az utcán. Az sem okoz gondot, ha már a köszönésnél összetévesztenek bennünket. Értünk egymás nevén, így „A nővérek mindenütt együtt koptatták a padot, még a bajai tanítóképző főiskolára is együtt jártak." nem jövünk zavarba - meséli Eszter. Ő a közlékenyebb, ezt Erzsébet' is elismeri. Egyéb­ként külsőre is van különbség köztük: Eszternek van anya­jegy az arcán, és már festi a haját, ellentétben húgával. A nagymágocsi ikerpár ma is elválaszthatatlan. Nem elég, hogy a munkahelyen együtt vannak, és ugyanazt az osztályt tanítják, reggelen­ként hívják egymást telefo­non, és a délutáni ikerértekez­let sem marad el, hogy át tud­ják beszélni a nap történéseit. Felújított harangláb DEREKEGYHÁZ-TOMPAHÁT. Fel újították a Derekegyházhoz tar­tozó Tompaháton azt a harang­lábat, amely egy 1912-ben lezaj­lott tragikus eseményre emlé­keztet. Szabó István polgármes­tertől tudjuk, hogy abban az év­ben leégett egy barakk a Weiss Manfréd-birtokon, és sokan meg is haltak. A mementót a birtok tulajdonosa állíttatta az elhuny­tak emlékére, egy tölgyfa mellé. A fa azonban az elmúlt évszá­zadban olyannyira megnőtt és terebélyessé vált, hogy lassan elnyomta a haranglábat. Lépni kellett. Eredetileg a művelődési ház átadására szerettek volna elkészülni a felújítással, de ez végül nem sikerült. Mostanra fe­jeződött be a munka. A Weiss Manfréd-birtok a 20. század első felében arról volt ismert országszerte, hogy a művelhető terület jelentős részén akkoriban modernnek számító hajós öntözőrend­szert működtettek. A csator­nákon közlekedő hajó még a 60-as években is dolgozott, az állami gazdaság idején. A derekegyházi önkor­mányzat folytatja Tompahát fejlesztését: a művelődési ház renoválása után most az üre­sen álló iskolát szeretné ifjú­sági táboroknak helyet adó épületté alakítani. ÁBEL ISTVÁN SZOROS VERSENYBEN LETT ISMÉT POLGÁRMESTER 22 éve tanácselnökként kezdte Felgyő első embere 1988 óta vezeti Felgyőt a mos­tani választásokon ismét pol­gármesterré választott Ábel István. Annak idején tanácsel­nökként állt munkába a köz­ségházán. kor jártam a tanácsházán, amikor az esküvőm volt. Vé­gül belevágtam - mesélte Ábel István. 1990-ben aztán FELGYŐ MUNKATÁRSUNKTÓL - Üzemmérnökként dolgoz­tam az Ativizig csongrádi szakaszmérnökségén, amikor nyugdíjba vonult az akkori felgyői tanácselnök. Felme­rült a nevem, hogy elvállal­nám-e a falu vezetését. Vál­laltam, mert úgy éreztem, lépnem kell valamerre - a vízügyet a nagy vitát és tün­tetéseket kiváltó bős-nagy­marosi duzzasztó miatt akko­riban erősen kikezdték. So­kat gondolkoztam, hogy el­menjek-e a közigazgatásba dolgozni, hiszen utoljára ak­„Gondolkoztam, hogy elmenjek-e a köz­Igazgatásba dolgozni." Ábel István polgármester polgármesterjelöltként is in­dult. Könnyen győzött, an­nak idején ugyanis nem' akadt kihívója. Most azon­ban heten is indultak a pol­gármesteri tisztségért. Na­gyon szoros lett az ered­mény, a község régi-új pol­gármestere 172 voksot ka­pott, 30 szavazattal előzte meg Horváth Lajost. - A testülettel mindig megtaláltam a közös hangot, nagyon bízom benne, hogy a mostanival sem lesz nehéz dolgom, már csak azért sem, mert a hat képviselőből há­rommal az előző ciklusban is együtt dolgoztunk. Lesz munkánk bőven, hiszen sze­retnénk felújítani 16 és fél ki­lométernyi elhanyagolt vil­lanyvezeték-hálózatot, foly­tatnánk a kerékpárút építé­sét, rendbe tennénk a dűlő­utakat, elvégezzük a temp­lomfelújítást, és rendbe tesz­szük a közparkokat - sorolt néhányat a testület előtt álló feladatok közül Ábel István polgármester. SIPKA FERENC 40 EVE TERELGETI A NYAJAT 200 juh jár át a csanyi úton Negyven esztendeje tenyészt juhokat Sipka Ferenc, aki an­nak idején 20-30 jószággal kezdte. Ma már 200 magyar merinóból áll a nyája. CSANYTELEK KOROM ANDRÁS Hozzászoktak már a járműve­zetők, hogy napjában kétszer is népes juhnyáj kel át Csany­telek közelében a szegedi úton. A 200 merinói juhból ál­ló nyáj tulajdonosa, Sipka Fe­renc ugyanis 40 éve dolgozik saját, út menti területén. - 1970-ben költöztünk ide, és mivel a 10 holdnyi szikes terüle­ten legfeljebb fű terem, megvet­tem az első 20-30 juhomat, A magyar merinói fajtából álló nyájam mára 200 darabosra bő­vült - árulta el a gazda. Sipka Ferenc nemcsak az út egyik ol­dalán lévő lekerített területen legeltet, de naponta áttereli a nyájat az út másik oldalára. - Csongrád felé vagy egy kilométerre lehet látni, hogy jön-e az úton valaki, míg Csanytelek felé is van néhány száz méteres látótávolság. Ha nem jön senki, kinyitom a ke­99 1970-ben költöztünk ide, és mivel a 10 holdnyi szikes terü­leten legfeljebb fű terem, meg­vettem az első 20-30 juhomat. Sipka Ferenc rítésajtót, feltett kézzel kiállók az úttest közepére. A birkák erre nekiindulnak, és a kos nyomában gyorsan átballag­nak az úttesten. Már tudják a járást, s azt, hogy érdemes át­futni a túloldali mezőre ­mondta. Nem használ kutyát az állatok tereléséhez, azt mondja, csak megijesztené a nyájat. - Tavasszal nyírják a juho­kat egyszerre öten-hatan is. Egy állatot 220 forintért for­gatnak ki a bundájából, de a gyapjúnak nincs ára. Egyedül csak a bárányon lehet keres­ni, amit Olaszország­ba szállíta­nak. De a fel­vásárlók nem csinálnak egymásnak konkurenci­át, kilónként csak 5-10 forint­tal kínálnak többet egymásnál - tette hozzá a gazda. Sipka Ferenc elárulta azt is, hogy időnként ugyan a csa­ládja is eszik bárányhúst, de az számukra nem olyan kü­lönlegesség, mint másoknak. BMhmHSWH Sipka Ferenc nyájával. Az úton is átkelnek. A SZERZŐ FELVÉTELE

Next

/
Oldalképek
Tartalom