Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-14 / 240. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG/DÉLVILÁG MELLÉKLETE » NAPRÓL NAPRA MINDIG MAS B Hétfő Kedd Szerda Kalendárium, A hét témája, Lakberendezés Gyógy-ír Légyott mi I I • I Van, amikor a sportra nemet mond Hajdú B. István személye ma már nem csak a sportkedvelőknek ismerős. Igaz, hogy a TV2 Bajnokok Ligája sportkommentátorának élete a futball és a sport, de az első helyen a család áll. Felesége és ötéves kisfia pedig imádja a hol mesélő, hol színházba járó, örök kedves apukát. SZTÁRHÍREK OLLÁRI GERGELY Névjegy. Hajdú B. István Budapesten született 1969-ben. A Testnevelési Egyetemen diplomázott. Az MTV sportosztályának előbb külső, majd 1993-1998 között belső munkatársa volt. Dolgozott a Szív TV-nél és a Vasárnap Reggel című lapnak, aztán ismét a tévéhez szegődött. 1996-ban, 1998-ban, 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban olimpiai tudósító volt (utóbbin rádiósként). Athénban és Pekingben a vízilabda-válogatott olimpiai győzelmét is kommentálta. Kommentálta a Bajnokok Ligája közvetítéseit, 2006-ban pedig a labdarúgó-világbajnokságról, többek között a döntőről is tudósított. - Hogy viseli a népszerűséget? Vannak, , akik megállítják az utcán és mérkőzésekről, k futballról kérdezgetik? A - Nyilván aki szokott szerepelni a tele­B vízióban, az bizonyos ismertségre tesz B szert. Tizenöt évvel ezelőtt állandóan { szem előtt voltam, sporthíreket L mondtam az országnak, szinte az B egyetlen csator­B nán. így, hogy az arcom is megjelenik a tele­vízióban, persze hogy megismer­nek az utcán, de általában a han­gom az, ami is­mertebb. - Feltesznek azért extrém kérdéseket is, ugye? - Persze, egész fura kérdések van­nak a mérkőzésekről, és a magán­életemről is. Nemegyszer tették már fel, hogy: mennyi alkoholt iszom? Valaki pedig azt szerette volna, hogy amikor a kisfia játszik az egyik legismertebb focis számító­gépes játékkal, akkor én kom­mentáljam az eseményeket ­egyébként én vagyok a gép hangja. A kisfiú ugyanis alig várja, hogy az ő nevét mondjam a világsztárok mellett. - Mennyiben határozza meg az a sport? A futball mellett más sportágakat is figyelem­mel követ? 99 Egy közvetítés alatt sok minden kide riil az emberről, hogy milyen a lelkesedése, van-e humora. Hajdú B. István - Nagyon sok sportot nézek a televízió­ban, a harmadik nagy szerelmem a vízi­labda. De igazából minden érdekel, le­gyen az vívás vagy egy Federer-Nadal szupermérkőzés teniszben. Persze a nap huszonnégy órájából nem lehet harmincat a televízió előtt tölteni. - Mit csinál egy sportkommentátor a szabad­idejében? Mit csinál, amikor épp kikapcsoló­dik? - Most épp kikapcsolódom, és a Debre­cen-Dunaújváros női kézilabda-mérkő­zés ismétlését nézem. De a család a leg­első mindenben. Mellette pedig a munka, ami . szórakozás és hobbi ' is egyben. - Tehát akad, hogy szabad­idejében megnéz egy jó kis magyar bajnoki mérkőzést... De szokott például olvas­gatni, színházba, moziba járni, művelődni? - Természetesen. A televízióval kapcsolat­ban azért mindig van egy határ, amikor már nemet mondok a sportra. Ilyenkor a családommal vagyok, leginkább ötéves kisfiammal. Olvasgatok is, de az most in­kább csak mesekönyv. A színházban pe­dig legutóbb az Esőember című darabot láttam. Kulka János és Nagy Ervin egysze­rűen fantasztikus alakítást nyújt. - Mit tanácsolna azoknak, akik sportriporteri szakmáról álmodoznak? - Mindenekelőtt azt, hogy szeressék a sportot kellő alázattal. Egy közvetítés alatt sok minden kiderül az emberről, hogy mi­lyen a lelkesedése, van-e humora. És azért jól meggondolva nem árt, ha érti az ide­gen nyelveket is, no meg a számítógépek kezelését. VESZÉLYES SZÉPSÉG Minél maga­sabb sarkú ci­pőt visel vala­ki, annál na­gyobb a ké­sőbbi térd­problémák kockázata. -9FL ud.: Nem az esküvő a legboldogabb nap? Péntek Szombat •PL? Költség per kopás: a farmer a evőztes m 99 1975-ben az átlagos nő 23 évesen férj­hez ment. 24 évesen szülte meg első gyermekét. Most 28 éve­sen házasod­nak és az első gyermek 30 éves koruk­ban érkezik. Meglepő dolog derült ki egy friss felmérésből: a megkér­dezettek 60 százaléka nem az esküvője napját említette élete legboldogabb napja­ként. A megkérdezet­ték közül ugyan­is minden hatodik azt mondta: az esküvője inkább rémálom volt, idegeskedés és veszeke­dés. ők úgy vélik: életük leg­boldo­gabb nap­ját család­juk vagy barátaik tár­saságában töl­tötték el - de nem a boldogí­tó igen ki­mondásakor. A megkér­dezettek 38 százaléka ál­lította azt, hogy házas­sága napján pánikba esett, mert r I nagyon nagy nyomás neheze­dett rá és ezt még a rokonok és a család is tovább gerjesz­tették. Az esküvő előtt, illetve annak napján a veszekedések leggyakoribb témája: kit hív­janak meg és kit ne. A párok negyede azt mondta, hogy a legtöbbet az esküvői költségvetésen ve­szekedtek, a menyasszonyok 23 százaléka pedig bevallotta, hogy az esküvő napját az anyukájuk választotta ki és nem hagyta, hogy az ara ebbe beleszóljon. A megkérdezett ezerből minden ötödik brit pár álmat­lanul forgolódott a nagy nap előtti éjszakán és 11 százalé­kuk még az egészsége meg­romlásáról is beszámolt. Egy híres brit esküvőszerve­ző azt mondta: „A legtöbb há­zasulandó pár nem veszi tudo­másul, hogy egy jó esküvő megszervezése 250-700 órát is kitesz. Ha valaki maga akarja a nagy napot megszervezni, en­nek ismeretében már nem is olyan meglepő, hogy az előkészületek sok ideges­kedéssel, nézetei­téréssel és hangos veszekedéssel jár- » , nak." A kutatásból az derül ki, hogy a párok gyak­ran szem elől tévesztik saját álmaikat a különleges nappal kapcsolatban és hagyják, hogy mindenki beleszóljon az ő esküvőjükbe. Pedig a bol­dogító igen kimondásának napja a párok addigi életében a legszebb nap kellene hogy legyen: romantikus, boldog, felhőtlen és emlékezetes. A legfrissebb kutatás arról számol be, hogy a tudósok kidolgozták a költség per ko­pás arányt, amit úgy kaptak meg, hogy a ruha árát elosztják azzal, hogy hányszor hordtuk. A furcsa elmélet nyertese a farmer, de előkelő helyet kapott a ranglistán a dzseki és a puló­ver is. A dobogóról lemaradva a sor végén kullog a fehérnemű - de talán ez így van rendjén. A kutatók arra mu­tattak rá: egy jó farmer, amely 8-10 ezer fo­rintba kerül nálunk, hosszú időn át szolgál­ja gazdáját: átlagosan 400 alkalommal vi­seljük, a nem farmeranyagból készült pan­tallót azonban csak 175-ször húzzuk fel, mi­előtt túladnánk rajta. A tanulmány készítői vizsgálódásuk során 3000 brit nő szekré­nyébe kukkantottak be, az ő öltözködési szokásaik alapján határozták meg az arány­számokat. Ruhadarab - Hányszor viseljük: dzseki/kabát 575; farmer 428; pulóver 228; póló/top 218; nadrág 176; melltartó 162; bu­gyi 100; sportnadrág 68. BRIDGET JONES-GENERÁCIÓ A mai felnőtt brit generációt Bridget Jones-gene­rációnak is nevezik, mert minden eddiginél töb­ben élnek egyedül. Igaz, hogy ma jobban keres­nek, jobb körülmények között és tovább élnek, mégis boldogtalanabbak, mint az 1970-es évek felnőttjei: akkor mindenkinek volt munkája, és az emberek zöme stabil párkapcsolatban élt. Keve­sebben váltak el, a szomszédok összejártak. Az anyák otthon maradhattak, hogy gyermekeiket gondozzák. Az 1970-es évek óta jelentős változá­son ment át a társadalom, és ez a tendencia álta­lánosságban a többi európai országra is igaz. A jó­létet illetően nem biztos: az egy háztartásra jutó jövedelem a szigetországban ugrásszerűen, több mint 140 százalékkal nőtt 1971 óta. A hi­vatalos munkanélküliségi adatok szerint a hetvenes évek elején a munkaképesek négy százalékának nem volt állása - ma nyolc százalékuk nem tud elhelyezked­ni. Elképesztő módon változott a fel­nőttek súlya is: 1994-ben a felnőtt népesség 15 százaléka volt túlsú­lyos, ma több mint 25 százalé­kuk. 1970-ben mintegy 340.000 ember kötött házasságot, tavaly kevesebb mint 200.000. I ÍVpffW^'' szövetkabátok, " dzsekik már di vita az üzleteinkben. Világmárkákkal várjuk: | • Street One • Via Appia • Lisa Campione 'llosl Alföldi Divathá: Livello Divathá: Szeged, vv"> Tisza Lajos krt. 51. www.livcllu.hu iio.hu Szeged. Passage sor • Jókai u. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom