Délmagyarország, 2010. október (100. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-01 / 229. szám

2010. OKTÓBER 1., PÉNTEK MEGYEI TŰKOR HÍREK Nagyobb helyen, új eszközökkel A SZEGEDI MÓRA-MÚZEUM MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLAL­KOZTATÓ TERMÉT bővítik, kor­szerűsítik több mint 20 millió forintos európai uniós támoga­tással - mutatta meg a helyszí­nen tartott tegnapi sajtótájé­koztatóján Szatmári Csilla köz­művelődési csoportvezető. Az emeleti műhelyben az eddigi 20 helyett novembertől 35 is­kolást tudnak fogadni. Besze­reznek egy tűzzománcégetőt, egy elektromos korongozót, mikroszkópokat, berendeznek egy régészeti turkálót, és mél­tó helyre kerülhetnek a foglal­koztató eszközei. A megyei múzeum 30 éve szervez gyere­keknek múzeumi matinét. Ma mégis nyitva tart az APEH AZ ÜGYFÉLFOGADÁSI HE­LYEK szolgáltatásának korlá­tozásáról szóló, tegnapi la­punkban megjelent informáci­óval ellentétben az APEH Dél-alföldi Regionális Igazga­tóságának valamennyi ügyfél­szolgálata és kirendeltsége a szokott munkarendben és szolgáltatással várja ma is az adózókat. Az esetlegesen oko­zott kellemetlenségért az ügy­felektől élnézést kérnek. Szolgáltatásfejlesztés az egyetemen MA 10-13 ÓRA KÖZÖTT a TIK-ben mutatják be a szegedi egyetem hallgatói és intézmé­nyi szolgálatfejlesztési pro­jektjeit. Az Unió által támoga­tott 5 program együttesen éri el, hogy javul a képzés és a munkaerőpiac közötti informá­cióáramlás. Fejlesztik a Szege­di Tudományegyetem és a partnerszervezetek szervezeti és szolgáltatási struktúráját, vagyis a vezetői információs rendszert. A hallgatók munka­erő-piaci lehetőségeinek kibő­vítéséhez, piaci pozíciójának erősítéséhez járul hozzá, hogy fejlesztik a Diplomás pályakö­vetési rendszert, a Komplex hallgatói szolgáltatásokat, az Alumni szolgáltatásokat, a „Kutatás+Fejlesztés+lnnová­ció" hármasságát megalapozó tehetséggondozást. Ajándék a gyermekpszichiátriának A K&H GYÓGYVARÁZS játé kokkal és könyvekkel ajándé­kozta meg tegnap a Szegedi Tu­dományegyetem gyermek- és ifjúságpszichiátriai osztályát. A cégcsoport idén júniusban a Neo FM kereskedelmi rádióval összefogva szervezett jótékony­sági akciót a fővárosi Egészség­liget nevű rendezvényen. Az ott összegyűjtött 2200 darab könyvet és játékot mostani ak­ciójuk során tíz intézmény kö­zött osztották szét. Idegenforgalmi szerződés A LEGJELENTŐSEBB DÉLVI­DÉKI TURISZTIKAI szakvásá­ron, Újvidéken idegenforgalmi szerződést kötött a szabadkai idegenforgalmi szervezet veze­tője, Nebojsa Darabos, illetve a Szeged és Térsége Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igaz­gatója, Mihály Illés. A két város továbbra is együttműködik utazási kiállításokon, program­jaikat, turisztikai attrakcióikat közös kiadványokban jelente­tik meg. Testvérvárosaink cím­szó alatt minden kiadványt hozzáférhetővé tesznek a tu­risták számára magyar, szerb és angol nyelven is. A PUSZTASZERI FOTÓS ÚJABB NEMZETKÖZI SIKERE - ARANYÉRMES A FÜGGŐ JÁTSZMA Bejárta a világot Bence képe 4500 fényképészt utasítotL maga mögé a pusztaszeri Máté Bence, aki első helyezést ért el az Environmental Photogra­pher of the Year versenyen Costa Ricában készült felvéte­lével. A 25 éves természetfotós első fotóalbuma novemberben jelenik meg. PUSZTASZER B.A. - Costa Ricában töltöttem fél évet 2008 novemberétől - ma­dárfotósleseket építettünk a társaimmal. Egy kolibrietető helyen fényképeztem a kolib­riket, amikor egyik nap felfi­gyeltem hangos, csettegő hangjukra. Ösztönösen raga­dozó madarat kerestem, hi­szen itthon is így riasztják egymást, ha veszélyt éreznek. Ilyen helyzetekben rendsze­rint egy karvaly érkezik. Itt azonban észrevettem, hogy a kígyó miatt nyugtalankodtak - beszélt Máté Bence annak a képnek az előzményeiről, amivel első helyezést ért el az Environmental Photographer of the Year versenyen. A 25 éves természetfotós 4500 fényképészt utasított maga mögé azzal a csodálatos felvé­tellel, amelyen egy sárga sá­vos lándzsa kígyó néz farkas­„Egy kolibrietető helyen fényképeztem a kolibriket, amikor egyik nap felfigyeltem hangos, csettegő hangjukra." Máté Bence természetfotós szemet egy zöld sapkás brili­áns kolibrivel. A megismétel­hetetlen pillanatot ábrázoló kép bejárta az egész világot. - A madaraknak végül nem sikerült elijeszteniük a halá­los mérgű, negyven-negyven­öt centis kígyót, amely nyu­godtan, lassan kúszott az ágon. A kolibrik néhányszor még odamentek, lebegtek kö­rülötte, majd újra otthagyták, így szerencsére több alkal­mam nyílt rá, hogy lefényké­pezzem - magyarázta Bence. Elárulta: nehezítette a fotó­zást, hogy olyan felszerelést használt, aminek a mélység­élessége mindössze 2-3 centi­Fly to Eye az angol, Függő játszma a magyar címe a Costa Ricában készült díjnyertes képnek, FOTÓ: MÁTÉ BENCE méter. Emiatt fontos volt, hogy a két állat elég közel ke­rüljön egymáshoz, hiszen csak így lehetett éles a kép. Bár a kolibri mindössze ne­gyed másodpercekre állt meg lebegni a levegőben, és a kí­gyó is mozgásban volt, a kép tökéletes lett. Fél év alatt Bence kevés fotót készített Costa Ricában, mert a fotóslesépítésre koncentrált. A vállalkozást társaival kezdte el. Mivel Magyarországon évek óta foglalkozik természetfotós-tu­rizmussal, először arra gondol­tak, Spanyolország vagy Fran­ciaország felé nyitnak. Végül egyik társa jó kapcsolatai miatt az egzotikus Costa Rica mellett döntöttek, ahol egy hotel hatal­mas magánterületén, az esőer­dőben kezdték el kiépíteni a le­seket. A .fiatal fotós idén január­ban újra kint töltött egy hóna­pot, és azt tervezi, hogy decem­berben is visszalátogat. Előtte azonban még bizto­san sokat hallhatunk róla, hi­szen novemberben jelenik meg első fotóalbuma, amely az elmúlt tíz év legjobb képe­it mutatja be, valamint ku­lisszatitkokkal is szolgál a fényképek létrejöttének kö­rülményeiről. Hollywoodot is lázba hozták az álmok Látványos és tipikus álomjelenet az Eredet című filmből. Bár nem mindig emlékszünk rájuk, minden este álmodunk. A fejünkben „vetített filmek­kel" agyunk rendszerezi a nap során begyűjtött információ­kat. Sigmund Freud szerint tu­datalattink kódolt üzeneteket küld nekünk - megfejtésük álomszimbólumok segítségével lehetséges. A téma a hollywoo­di filmesek érdeklődését is fel­keltette. ALOMKUTATÁS BOBKÓ ANNA Hatalmas sikerrel vetítették a mozikban Christopher Nolan Eredet (Inception) című film­jét, Leonardo DiCaprio fősze­replésével, amelyben az álom­vadászok egy speciális gép és vegyszer segítségével képesek kontrollálni az álmaikat, s a megfelelő feltételek mellett mások álmaiba is be tudnak lépni, ahol az alany védtelen tudatalattijába hatolva infor­mációkat szerezhetnek, vagy akár be is táplálhatnak gondo­latokat az illető agyába. A tör­ténet legtöbb része kitaláció, akad azonban, ami közel áll a valósághoz. Például, hogy bár nem létezik olyan gép, amely­re rákapcsolódva álombeli uta­zásra indulhatunk, a funkcio­nális MRI-szkennerrel pilla­natfelvételeket készíthetünk az agyműködésről. Ezen ada­tok alapján egy szoftver képes rá, hogy képet alkosson a tárgyról, amelyet az alany né­zett a vizsgálat pillanatában ­így megállapíthatjuk, mi jár valakinek az fejében. A kuta­tók szerint a technológia egy nap lehetővé teheti, hogy rög­zítsük álmainkat. „MOZI" AZ ANYAMÉHBEN Minden ember álmodik, még a magzatok is: erre a kicsik szemmozgásából és a kibocsá­tott agyhullámaikból követ­keztetnek a kutatók. A méh­ben fejlődő kis ember álma közben gyakran mosolyog, vagy grimaszol, ez feltehető­leg a jó, illetve a rossz álom je­le. Megfigyelték azt is, hogy amikor az anya álmodik, gyer­meke felhagy a mozgolódás­sal, és mintha moziban ülne, feszülten figyeli a „vetített képsorokat". Hogy miről álmodhatnak a magzatok, örök rejtély marad, de felnőttkorunkban sem tud­juk minden reggel felelevení­teni az éjszaka folyamán átél­teket. Ezek egyébként leg­többször a napközben történt dolgaink. Alvásunk négy fá­zisra tagolódik: átmenet az ébrenlétből az alvásba, felüle­tes alvás, mélyalvás és „álom­alvás", amelyet REM-nek hív­nak, angol elnevezésének (Ra­pid Eye Movement) rövidítése alapján. Ezek a fázisok 90 per­cenként, körülbelül ötször is­métlődnek egy éjjel, és 3-20 percig tartanak. Így nyolc óra alvás során körülbelül hat órát töltünk álmodás nélkül, két órát pedig az álomlátásos alvás állapotában. Hajnalban gyakrabban vagyunk álmodá­si szakaszban. Míg az éjszaka korábbi részében többnyire a nap eseményeit idézzük fel, az éjszaka második felében ir­racionális dolgokat látunk, ébredés után leginkább ezek­re emlékezünk. „MÉG ALSZOM RÁ EGYET" - Az álmok elengedhetetlenül fontosak testi és lelki egészsé­günk megőrzéséhez. Ilyenkor dolgozzuk fel a nap során be­gyűjtött információkat, ame­lyeket az agyunk rendszerez, ezáltal megnyugszunk. Elő­fordulhat, hogy megoldhatat­lan dilemmával fekszünk le, reggelre pedig úgy érezzük, meg tudjuk oldani a dolgot. Nem hiába a mondás: még al­szom rá egyet - magyarázta Varga Attila álomfejtő, aki ko­rábban naponta több tucat le­velet kapott, amelyben az em­berek álmaikat írták le, és je­lentésükre voltak kíváncsiak. Megfejtésük nem ördöngösség jövendölő álmok A tudatos álmodás, vagyis az, hogy mi „rendezzük" az alvás közben fejünkben pergő „fil­met", lehetséges. Ehhez az szükséges, hogy tudatában le­gyünk annak, hogy álmodunk. Ennél azonban hasznosabb, ha hagyjuk, hogy álmaink maguk­tól alakuljanak, hiszen így tu­datalattink tisztán tud beszél­ni velünk, s akár fontos infor­mációkat is közvetíthet. - Az emberek 5 százaléka képes a jövendölő álmokra is - tudtuk meg Varga Attila álomfejtőtől, aki elmondta: kapott már olyan levelet, amelyben azt ír­ta egy illető, hogy előre meg­álmodta egy színész halálát. - vallja Attila, aki szerint bár­ki meg tudja tanulni ezt a „tu­dományt", amelynek az újkor­ban az első képviselője Sig­mund Freud volt. Szerinte az álmok az elnyomott tudatta­lan képekbe öntött üzenetei a tudatos énnek címezve, va­gyis álmaink üzeneteket hor­doznak, ezeket az üzeneteket a világhírű osztrák pszichiáter álomszimbólumok segítségé­vel magyarázta meg. Freud és Jung. Bár mai racionális világunkban nem sok figyelmet fordí­tunk álmainkra, az ókori ember még nagyon is odafigyelt rájuk: az egyip­tomi fáraók udvarában álomfejtő papokat tartottak, akik az álmokban megjelenő szimbólumokat írták össze. A görögök Aszklépiosz, a gyógyí­tás istenének szentélyében aludtak, ha betegek voltak. Azt remélték, megálmodják betegségük okát és gyógyírját. A középkorban az álomfej­tőket boszorkánysággal vádolták, és gyakran a máglyán végezték, ezért ebben az időben visszaszorult ez a „tudomány". Az 1900-as években Freud szakított a babonás álomfejtéssel, és az álmok lélektani magyará­zatát kereste. Betegei álmaira is kíváncsi volt, és ezeket a gyógyításban is felhasználta. Az volt a meggyőződése, hogy az álomszimbólumok mind szexuális értelemmel bírnak. A kard, torony, oszlop, kígyó például a férfi nemi szervet jelképezi, míg a kagyló, táska, barlang a nőit. Freud ta­nítványa, Carl Gustav Jung élete, munkássága során nyolcvanezer álmot elemzett. A lakását a saját álmai alapján újra át- és átrendezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom