Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-29 / 227. szám

3 CSAK A BORASZATNAK EL SOMODI SÁNDOR Kivágatta az összes szőlőjét 18 év után kivágatta az összes szőlőjét Csongrád megye egyik legnevesebb borásza, az ásotthalmi Somodi Sándor. Nem érte meg a vesződség, most hozta meg a nehéz döntést. A borászat mellett viszont kitart. ÁSOTTHALOM DOMBAI TÜNDE A boros szakma legnagyobb el­ismerését, a Pannon Bormíves Céh tagságát elsőként az Al­földről az Ásotthalmon gazdál­kodó borász, Somodi Sándor ér­demelte ki, tavaly pedig a fo­gyasztók tüntették ki, a megye alkotói díját vette át. Jövőre lesz ment a világ. Az uniós belépés már csak rátett egy lapáttal, az Unió kvótát szabott, hogy úgy lehet szőlőterületet tele­píteni, ha előtte ugyanennyit kivágnak. De szabály sem kel­lett, lecsökkent a termőterü­let, nem éri meg szőlőt ter­meszteni. Vegyes a kép, ami a technológiát illeti. Aki nem lett sok pénzből vagy hitelből, pályázatból sztárborász, oda jutott, ahová mi. Feltűntek a nagy kuszaságban olyan ifjú húszéves a családi borászata, amelyről megírtuk: héthektá- ^ titánok is, akik, jól fogalmazta ros ültetvényről szüretel, évi a szakíró, Hugh Johnson, úgy 20-25 ezer palack borából alig marad a pincéjében a követke­ző évre. - Kivágattam az összes sző­lőt. Csak borom van - lepett meg, amikor az idei év értéke­lésére kértem. - Nemcsak Ásotthalom, az egész ágazat vergődik. A probléma gyöke­rei húsz évre nyúlnak vissza; akkoriban 130 ezer hektárról szüretelt az ország, ez mos­tanra 60 ezerre apadt. Azt hit­tük, amikor a nagyüzemek megszűntek, és tőke nélkül, de felvettük a kesztyűt a több száz éves francia és portugál nagybirtokokkal, hogy a jó bor is kell. Nem így lett, az ipari mennyiségű bor felé akartak mindenütt klasszikus francia borfajtákat előállítani, hogy francia tölgyfahordókat használtak. Nem jött be, de ez csak későn derült ki. A szeren­cselovagok, akik meg nem merték rábízni magukat a sa­ját ízlésükre, futnak a divat után, és összekeverik a hordó ízét a finom borokéval. Somodi Sándor családi ül­tetvényére a 2002-es téli fagy mért döntő csapást, azóta csak a veszteséget termelte. 44 éves borászmúlttal a háta mögött a 63 esztendős szakember nem kesereg, borász marad, szőlő nélkül. Több szőlész kollégájá­val közösen termelik meg a szükséges szőlőmennyiséget, Somodi Sándor: Húsz éve még 130 ezer hektárról szüretelt az ország, ez mostanra 60 ezerre apadt. FOTÓ: KARNOK CSABA ez amiatt jó, mert szakmailag is tisztességes munkamegosz­tást alakítottak ki. Eddig is vá­sárolt szőlőt a Mátrából, Bada­csonyból és a csongrádi borvi­dék különböző helyeiről. Azt mondja, ezekből készít a szőlő természetes szépségére, a táj­ra, a fajtára, az évjáratra jel­lemző borokat. A borkészítés és a bormarketing pedig egész embert kívánt. AZ ANTSZ IS AZT REMELI, AZ UNIÓ HALADÉKOT AD AZ ARZENMENTESITESRE Csődbe vinné a városokat a zacskós víz CSONGRÁD MEGYE FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Maráczi Gabriella, az ÁNTSZ re­gionális intézetének közegész­ségügyi osztályvezetője la­punknak azt mondta, természe­tes, hogy ez ügyben méltányo­san járnak el. A kormánnyal együtt az ÁNTSZ is azt várja, mit válaszol az Unió az ország kérelmére, amelyet még az elő­ző kormány közlekedési és víz­ügyi minisztériuma terjesztett be. Ebben azt kérik, adjon fel­mentést az Unió a kényszerin­tézkedések bevezetésének kö­telezettsége alól, és állapítson meg új határidőt, amelyre elké­szülhetnek a drága ivóvíztisztí­tók. Addig az ÁNTSZ a Dél-Al­földön is azt vizsgálja, hogyan lehet a meglévő feltételek kö­zött a viszonylag jobb minősé­gű vízzel ellátni azokat a tele­püléseket, ahol nagyobb az ar­zéntartalom. Az eddigi határidő 2009. december 25-e volt. Ez a helyzet 2,5 millió embert érint a Dél- és Észak-Alföldön, il­letve a Dél-Dunántúlon. A beru­házás összköltsége több mint 100 milliárd forint lesz, a tervek készülnek, ha a kormány segít, a munka is elkezdődik. Annak most senki sem örül­ne, ha az ÁNTSZ elkezdené szi­gorúan betartani a törvényt. Két évvel ezelőtt Eperjesen ­ahol az arzéntartalom a már említett határérték tízszerese ­bevezették ezt a korlátozást. Azóta lajtos kocsival hozatják az ivóvizet. Ez eddig a helyi ön­kormányzatnak 3 millió forint­jába került. Kiss Csaba polgár­mester hozzáteszi, ezt a pénzt a település eddig vissza tudta igényelni az államtól. A polgár­mesternek - aki háziorvos is ­kemény vitája volt a tisztiorvosi szolgálattal a korlátozás elren­delése miatt. - Az ÁNTSZ negy­ven éve tudja, hogy itt ilyen a víz, eddig is ezt itták az embe­rek, elegendő lett volna, ha a gyerekek kapnak tisztított ivó­vizet - mondta Kiss Csaba. A községvezető emlékeztet: a falu egy 50 milliós állami keret­ből kapja vissza az ivóvíz-bizto­sítás költségét: - Ez nagyon ha­mar kimerülne, ha Szarvason vagy Orosházán rendelnének el ilyen korlátozást. Pénzt pedig két alkalommal lehet visszaigé­nyelni: szeptemberben és má­jusban, közte az önkormányzat­nak megterhelő lehet a vízosztás finanszírozása, ez egy nagyobb önkormányzat esetében horribi­lis összeg. Ha mi nem hozhat­nánk lajtos kocsit, zacskós víz­zel évi 10-15 millióba, palackos­sal 20 millióba kerülne mindez. Tehetségkutatók V. FEKETE SÁNDOR vfekete@delmagyar.hu 99 Azért szeretem a műsort, mert a produkciók mögött munka van. „Telitalálatnak bizonyult a vetélkedő ötlete. A műsor a fél országot a képernyő elé ültette szombat estén­ként. Az idősebbek egy kicsit nosztalgiázhattak, hogy ilyesmi volt régen a Ki mit tud? meg a táncdal­fesztivál. A fiatalabbak örülhettek a látványos show-elemekben bővelkedő koncerteknek, a modern szerkesztéssel, szokatlan képi megoldásokkal dolgo­zó bejátszásoknak." Hat és fél évvel ezelőtt írtam ezt egy jegyzetben, amikor kihirdették a Megasztár 1. győztesének nevét. Tóth Vera legyőzte Oláh Ibolyát. Tényleg örültem a vetélkedőnek, lehetőséget terepi­tettek tehetséges fiataloknak, hogy befussanak, üde színeket hozzanak az akkor már évek óta stagnáló, szürkeség­be hajló hazai pop­és rockélet palettájá­ra. Kíváncsi voltam, lesz-e és milyen foly­tatás. Mint tudjuk, a Megasztár már az ötödik szériánál tart. örülhettünk szegedi sikernek is, hiszen az előző sorozatban Lakatos Krisztián az első háromba énekel­te magát, most pedig a legjobbak közé jutott több me­gyei kötődésű énekes, együttes. Míg a másik csator­nán az X-Faktorban az 50 esztendős szegedi „öreg rocker" Stone-t a legjobb 50 között jegyzik. Már ép­pen befejezni készült zenei pályáját, de ezt még meg­próbálom felkiáltással benevezett. Eddig sikerrel. Tény, hogy az utóbbi években feltűnt arcok közül néhánynak sikerült megkapaszkodnia az első vonal­ban, egyesek elcelebesedtek, vagyis hajlandók vol­tak patkányokat csókolgatni, sárban fürödni, csak hogy képernyőn lehessenek. A legtöbben ahogy jöt­tek, úgy el is tűntek. Pénz, menedzselés, kapcsola­tok nélkül nehéz megkapaszkodni, még ha tud is énekelni az illető. . Hat év elteltével már megszokottá váltak az akkor friss szerkesztői, képi megoldások. Tényleg pergők a műsorok, a zsűriben ülő személyiségek (nem mond­hatni valamennyiüket szakértőnek) hozzáteszik a magukét, hogy még színesebb legyen a produkció. Szerintem ismét a fél ország ott ül szombatonként a tévé előtt, váltogatja a csatornákat. Azért szeretem a műsort, mert a produkciók mögött munka van. Ezek a fiatalok és kevésbé fiatalok nem celebek, hanem énekesek akarnak lenni. Keresik a pénzüket KISTELEK. Hitelezői választ­mány alakult tegnap azokból a tagokból és beszállítókból, akiknek tartozik a felszámolás alatt álló Kistér Tész. A követ­kező időszakban nekik kell képviselniük a többiek érdeke­it, valamint állandó kapcsolat­ban lesznek a felszámolóval. A kisteleki szövetkezet hi­telezői gyűlését a felszámoló­biztos, Fórián Csaba hívta November közepétől autózhatunk a csongrádi elkerülő úton Holnap megkezdődik a műsza­ki átadás-átvétel a 451-es főút Csongrádot elkerülő szaka­szán, de a 4,5 kilométeres új utat csak november derekán vehetik birtokba az autósok. CSONGRÁD BÍRÓ DÁNIEL Évek óta várják a csongrádi el­kerülő megépítését a környék­beliek. Noha most úgy tűnik, napokon belül használható lesz az új útszakasz, az autó­soknak még másfél hónapot várniuk kell a 4,5 kilométeres aszfaltcsík tesztelésére. A kivitelezést több körül­mény is késleltette. 2009 tava­szán már kiválasztották az út építőjét, de a nyomvonal által érintett területek kisajátítása még nem zárult le, ráadásul a régészeti leletmentés is több hónapot vett igénybe. Az út­építés végül 2009 augusztusá­ban kezdődhetett meg, de az őszi és téli időjárás nem ked­vezett a kivitelező konzorci­umnak, amelynek egyik tagja, a Szeviép Zrt. időközben csőd­helyzetbe került. A határidő­ket többször módosították: legutóbb - július végén - azt írtuk a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. elektroni­kus levelére hivatkozva, októ­berre várható, hogy megnyit­ják a forgalom előtt az új sza­kaszt. A napokban újra megkeres­tük a NIF Zrt.-t, hogy mikor ve­hetik birtokba az autósok a 451-es főút Csongrádot elkerülő szakaszát. Azt a választ kaptuk a társaság kommunikációs iro­dájától, hogy az útszakasz kivi­telezési munkálatai a végéhez közelednek. A főpálya burkola­ta gyakorlatilag elkészült, az egyik körforgalomnál a kopóré­teg terítésével lezárultak az asz­faltozási munkák. A burkolat­jelfestések, a jelzőtáblák, veze­tő oszlopok telepítése, a föld­utak és sárrázók építése, az ár­kok végleges kialakítása, vala­mint a növénytelepítés van még hátra. Holnap kezdődik a műszaki átadás-átvétel. Ez vár­hatóan október végére zárul le, utána kérhető meg a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól a forga­lomba helyezés. A NIF remé­nyei szerint november második felében átadhatják a forgalom­nak a Csongrád városát teher­mentesítő utat. Holnap kezdődik az elkerülő út műszaki átadás-átvétele. A SZERZŐ FELVÉTELE össze. Elmondta, a szövetke­zet 696 millió forinttal tarto­zik a hitelezőknek, a legna­gyobb összeget, 400 millió fo­rintot az OTP Bank követeli. Mivel a tész egyetlen - peres eljárás alatt álló - vagyontár­gya a hűtőház, és annak könyv szerinti értéke 400 mil­lió forint, kevés reményt lát arra, hogy a többi hitelező pénzt kaphasson. Egyetemisták a Stefánia tisztaságáért SZEGED MUNKATÁRSUNKTÓL Örökbe fogadta, gondozza a szegedi Stefániát a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara. Idén májusi fogadalmá­hoz tartja magát a hallgatói önkormányzat: negyedéven­te az egyetemisták és az ok­tatók együtt dolgoznak azért, hogy a Stefánia ne csak szép, de tiszta és gon­dozott is legyen. Tegnap a hallgatók és tanáraik a Kör­nyezetgazdálkodási Kft. szakembereinek irányításá­val dolgoztak. A területrendezés közben a diákok kérdőíves felmérést végeztek az arra sétálók kö­zött, a válaszadókat egy-egy csésze teára is meghívták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom