Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-28 / 226. szám

2010. SZEPTEMBER 28., KEDD MEGYEI TÜKÖR Szinte korlátlanul áradhatott a káros tartalom a tömegmédiából az utóbbi években - vallja Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 9 évre kinevezett elnöke, aki nemrég Szegeden tartott előadást. Az új médiaszabályozástól következetességet, pontosságot vár. SZEGED R. TÓTH GÁBOR - Minden jót, Mónika - ezzel a címmel adott ki közleményt nemrégiben a beszélgetős show-krót. Véget vet ennek a műfajnak? - Ironikus búcsú volt, amely - bízom benne - egy körszak végét jelenti. Ha a médiahatóság időben, következetesen szankcionálta volna az ilyen délutáni beszélgetős műsorokat, nem fajulhattak volna el ennyire. A médiahatóság továbbra sem kívánja előre meghatározni a tartalmat. A törvényhozóknak a jogszabályokban viszont világosan jelezniük kell, hol a határ. Jogalkalmazóként a törvény betartatása mellett alternatív megoldásokkal is próbálkozunk: például kísérletet teszünk arra, hogy egy induló műsorral (az RTL Klub Való Világ 4 című valóságshow-ja - a szerk.) kapcsolatban a szolgáltatóval közösen etikai kódexet fogadjunk el. - A Van kiút című konferencián az egyház és a média kapcsolatáról beszélt. Hogyan képzeli el az együttműködést? - Az államnak, családoknak, médiumoknak, egyházaknak az eddiginél jobban együtt kell működniük. A magyar tömegmédiából szinte korlátlanul áradhat a káros tartalom, ami más országokban nem jellemző. Ennek részben a rossz szabályozás, valamint a még rosszabb jogalkalmazás az oka. A törvényekben pontos szabályokat kell megfogalmaznia, az alkalmazó joghatóságnak pedig következetes döntéseket gia és idő, hogy a szülők odafigyeljenek arra, hogy mit nézzenek meg a gyerekek. Ez hosszú, tudatos munkával változtatható meg. Az Az egyházaknak történelmileg erős közösségszervező erejük van, amelyre szükség is lesz. Bízom benne, megtalálják azokat az új médiafelületeket, ahol kiterjeszthetik hatásukat. Szalai Annamária egyházaknak történelmileg erős közösségszervező erejük van, amelyre szükség is lesz. Bízom benne, megtalálják azokat az új médiafelületeEgykori újságíró a médiahatóság élén. Szalai Annamária 1961-ben született Zalaegerszegen. Diplomáit a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán tanítói, az ELTE BTK népművelés szakán, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskola szakközgazda, pénzügyi szak vállalkozási szakirányán szerezte. Tanított a zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskolában, majd a Zalai Hírlap újságírója, a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat filmforgalmazója, filmiroda-vezetője. 1991-ben belépett a Fideszbe, 1998-tól 2004-ig országgyűlési képviselő. 2002-től a Kodolányi |ános Főiskola kommunikáció tanszékén óraadó, 2003-tól adjunktus. Az Országgyűlés 2004-ben és 2008-ban az Országos Rádió és Televízió Testület (0RTT) tagjává választotta. Augusztus 11-e óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke. kell hoznia. Sőt a közösségeknek is felelősséget kell érezniük azért, hogy fellépjenek a káros tartalmak ellen. Magyarországon sajnos még a családokban sem jut enerket, ahol kiterjeszthetik hatásukat. - Részben elkészült, részben születőben van az új médiaszabályozás, de vannak nehezen körülírható fogalmak, mint például „a megfelelő közéteti tájékozottsághoz való jog". Ez mit jelent? - Az alkotmány korábbi szövege és a hatályos médiatörvény preambuluma is említi: nemcsak a véleménynyilvánítás számít alkotmányos alapjognak, hanem az is, hogy tájékozottak legyünk. így tudunk felelős döntést hozni. Utóbbi alapjog az elmúlt 20 évben háttérbe szorult, felülkerekedett az egyéni szabadságjogok aránytalan hangsúlyozása. - Haraszti Miklós, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) leköszönt sajtószabadság-képviselője szerint a készülő szabályozásnál még a putyini rendszer is liberálisabb. - Furcsállom Haraszti úr szelektív érzékenységét, aki nem tartotta aggályosnak pár évvel ezelőtt azt, hogy magyar oknyomozó újságírók autójába valakik kábítószert csempésztek. A kritikák egy része jogos volt, ennek nyomán számos módosító indítvány született, és ezeket a törvényalkotók be is építették a szövegbe. Minden jót kíván Mónikának Szalai Annamária HENN LASZL0 ANDRAS VILLAMKIALLITASA A REÖK-BEN Lélek-tájak - emléktöredékekkel Szalai Annamária: A törvényekben világosan meg kell mutatni, hol a határ, FOTÓ: SCHMIDT ANDREA kedtem, hogy eladásra fessek, hanem a magam útját járva a kitűzött cél felé szeretnék haladni - fogalmaz a hamarosan 51 éves alkotó. Úgy véli, sokkal pezsgőbbé vált a képzőművészeti élet, amióta működik a REÖK. A kiállítóhely ablakot nyit a világra; olyan világhírű alkotók - Warholtól a most is látható Rembrandtig - művei jelennek meg Szegeden, akikkel korábban nemigen lehetett itt találkozni. Kamaratárlatokat tervez - Régóta szeretnénk kevésbé ismert, de magas minőséget képviselő szegedi alkotókat is bemutatni a közönségnek. Az első években olyan kiállítási dömping volt nálunk, hogy erre nem maradt elég idő - mondja Nátyi Róbert művészettörténész, a REÖK művészeti vezetője, aki most két hétervát látható villámkiállítást rendezett Henn László András táblaképeiből. - A jövőben is szeretnék évente két-három hasonló kamaratárlatot szervezni helyi művészek számára. A REÖK mára olyan presztízzsel rendelkezik, hogy rangot jelent itt bemutatkozni. Henn László András folyamatos szereplője a kortárs képzőművészeti életnek. Nem csapong különböző irányzatok, stílusok között, hanem hosszú távra tervező, kiforrott alkotó, akinek művei belső harmóniát sugároznak. A lírai absztrakció irányába indult el, markáns, sajátos, most épülő, alakuló életművével szépen kapcsolódik az elmúlt évtizedek magyar ábrázoló hagyományához. Silan Textilöblítő Fresh Sky, Fresh Paradise, Sensitive, Attractive, Aroma Fashion 3x1 I, 297 Ft/l Ajánlataink az akciós készlet erejéig érvényesek! Nesquick Kakaópor 800 g, 744 Ft/kg Egy mosollyal több Henn László András a REÖK-ben. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA Lélek-tájakon címmel tegnap nyílt meg a REÖK-ben Henn László András festőművész október 10-éig látható villámkiállítása. SZEGED HOLLÓSI ZSOLT - Mindig találok egy fontos témát, amelyet körüljárok a munkáimban. Ilyen volt néhány évvel ezelőtt a Rítus-sorozatom, ami hasonló technikával készült, de még nem ennyire összetett anyaghasználat jellemezte. A Lélek-tájakon című mostani tárlatomon lélekképeket láthat a közönség. Visszagondoltam a „boldog békeidőkre", a gyermekkoromra különböző motívumokból, figurákból, emléktöredékekből, érzésekből és hangulatokból alakultak ki ezek a képek. A Szegedért Alapítvány és az önkormányzat támogatásával tudtam létrehozni a sorozatot, amit Budapesten már bemutattam a Melange Galériában mondja a tősgyökeres szegedi festőművész, Henn László András, aki a REÖK-ben most harminchárom 21x21 centiméteres, egyéni technikával készült táblaképet és egy nagyobbat állított ki. Utóbbi párját Hódmezővásárhelyen, az Őszi Tárlaton láthatja majd a közönség. - Különböző anyagú papírokat használok fel, amelyek a képeim alapját adják; erre rádolgozom, felületeket hozok létre, majd újabb egy-két réteget viszek fel. Az aranyfesték, amit a legtöbb képemnél használok, áttűnést, átfénylést ad a lélek-tájképeknek. Tömörkényes mestereim közül a rajzot tanító Zoltánfy Istvánt és a festészetet oktató Magos Gyulát kell elsőként említenem. Sokat tanultam Kalmár Mártontól és Orr Gizellától is. Követendő nagy elődök számomra Kondor Béla, valamint Tolvaly Ernő és Károlyi Zsigmond, akiktől a modern művészettörténetet elsajátíthattam. Soha nem arra tőre-