Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-24 / 223. szám

2010. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK PROGRAMPONT - NAPI KULTURÁLIS AJÁNLÓ ÉS TÉVÉMŰSOR Választói aktivitás: Csongrád megye a sor végén kullog Húsz éve a választók kevesebb mint 35 százaléka ment el szavazni a megyében az önkormányzati választásokon. Akkor ezzel az eredménnyel utolsó volt Csongrád a megyék rangsorában. Szűkebb pátriánk azóta is a sor végén kullog a helyhatósági voksolásokon a választói aktivitásával. CSONGRÁD MEGYE SZABÓ C. SZILÁRD Míg a rendszerváltás hajnalán, 1990 tavaszán az országgyűlési választások első fordulójában országosan és Csongrád megyében is a szavazók több mint 60 százaléka járult az urnákhoz, addig pár hónap múlva, az önkormányzati voksoláson már csak az arra jogosultak 40 százaléka ment el szavazni - országosan. Csongrádban ennél is rosszabb 34,6 százalék - volt az arány, amivel szűkebb pátriánk az utolsó helyre került a megyék rangsorában. Az Országos Választási Iroda (OVI) adataiból egyértelműen kitűnik, hogy a parlamenti választások sokkal több embert mozgatnak meg, Megyénkben 345 ezer 937 választópolgárt várnak az urnákhoz október 3-án. FOTÓ: KARNOK CSABA Felhős idő várható A választások alkalmával gyakran kerül szóba az időjárás. A szakértők ennek is nagy jelentőséget tulajdonítanak. Az egyik meteorológiai honlap az önkormányzati választások napjára, október 3-ára Szegedre és környékére 18 fokot és erősen felhős időt jelez előre. mint amikor a helyhatóságról döntenek. Tudni kell, hogy amíg az országgyűlési választásokon érvényességi és eredményességi küszöböt alkalmaznak, addig a helyhatósági voksoláson nincs ilyen. Az országgyűlési képviselőkről szóló döntéskor az egyéni választókerületben az első forduló érvényességi feltétele, hogy a körzet polgárainak több mint fele szavazzon. Amennyiben ez teljesült, úgy akkor eredményes a szavazás, ha egy jelölt megkapta az érvényes voksok több mint felét. Mindkettő „teljesítése" általában nem szokott sikerülni az első fordulóban, ezért rendeznek második fordulót. Az önkormányzatin - függetlenül a választópolgárok számától - az lesz a polgármester, illetve az az egyéni képviselő szerez mandátumot, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapja. Az OVI honlapján (www.valasztas.hu) az adatokat böngészve kiderül, hogy az első szabad választások, 1990 óta országosan a 2006-os helyhatósági voksoláson járultak a legtöbben az urnákhoz. Ekkor a 8 millió 146 ezer választásra jogosult 53,1 százaléka adta le a voksát. Csongrád megye 343 ezer 600 választó korú polgárából 48,7 százalék szavazott négy évvel ezelőtt a helyhatósági választáson. De a megyének nem ez a legjobb eredménye. 1994-ben Csongrád az országos átlag (43,4 százalék) felett volt a 49,3 százalékos választói aktivitásával az önkormányzati voksoláson. Az adatok alapján elmondhatjuk, hogy az elmúlt öt önkormányzati voksoláson a 19 megye közül Vasban, Győr-Moson-Sopronban, Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Beregben voltak a legaktívabbak, Csongrádban, Bács-Kiskunban, Békésben és Hajdú-Biharban pedig a leglustábbak a választók. Őszinte részvétel R. TÓTH GÁBOR toth.gabor@delmagyar.hu 140 ezer forintnak megfelelő büntetést fizet Cipruson, aki nem tudja indokolni távolmaradását á választásokról. Ha a voksszabotőrnek nincs alibije, Ausztráliában 21 ezer forintnyi ausztrál dollárt perkálhat, Egyiptomban akár börtönbe is kerülhet. Még a demokrácia bölcsője, Görögország, és az önkényuralmi elhajlásokkal aligha vállalható Luxemburg is kitart a kötelező választási részvétel intézménye mellett. Nemzetgazdasági nehézségeink jó részét helyrebillenthetné az apanázs, amelyet a magyar választópolgárok fizetnének hasonló esetben. Négy éve az önkormányzati választásokon például 48,7 százalékos volt a részvétel, csúcs az 99 Mibe akarunk beleszólni, ha nem abba, ki vezesse országunkat, településünket? 1994-es 49,3, a negatív rekord pedig 34,6 százalék. Utóbbit magyarázhatja, hogy 1990 őszére az emberek kellőképpen kiábrándultak a taxisblokáddal terhelt mindennapokból, a rendszerváltónak mondott erőkből - a hatalmat nemrég átadókra meg nem akartak újra szavazni. Maradt a távolmaradás. Azóta kormányok, polgármesterjelöltek jöttek-mentek, de a helyzet nem változott. Persze nem kizárólag magyar jelenségről van szó - beszédesek a brit helyi választások részvételi statisztikái is: 2006-ban a választók 41,6, 2002-ben 34 százaléka szavazott közvetlen elöljáróira. Lehet azon vitatkozni, ki a hibás. Ha esik az eső a választás napján, az a baj. Ha jó idő van, az. Közömbösek a választópolgárok - némelyik politikust meg csak négyévente látni, rosszul kivitelezett plakátjain; érte nem érdemes felkelni a fotelből, félbehagyni a dugványozást a kiskertben. De mibe akarunk beleszólni, ha nem abba, ki vezesse országunkat, településünket? Hagyjuk, hogy még ezt is más mondja meg helyettünk? Sokan pontosan ezt nem tudatosították magunkban az elmúlt 20 évben: lehet véleményük. Ami nélkül éppen megvan a világ, és megvan Magyarország - de magának mindenki tartozik annyival, hogy nem a távolmaradást választja. Az is választás, ha áthúzzuk a szavazólapot, kis elefántot rajzolunk rá. Az is véleménynyilvánítás. Őszinte részvétem annak, aki úgy gondolja: őszinte részvétele felesleges. A FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG SZERINT AZ ÖNKORMÁNYZATNAK KELL TISZTÁZNIA A JOGVITÁT Makói fürdőügy: tovább pattog a labda Szó sincs arról, hogy leállítanák a makói fürdőépítést - mondta az Uniót képviselő regionális fejlesztési ügynökség igazgatója. A pénz is megvan, de az ügynökség szerint a beruházás finanszírozására olyan formát kell találnia Makónak, amit az Unió elfogad. MAKÓ. SZEGED BAKOS ANDRÁS Arról szól az önkormányzati választási kampány Makón, hogy mi lesz az új fürdő építésével. Szeptember 12-én a Hír Televízió tudósítása közölte: meghiúsulhat az építkezés. A műsorban nyilatkozók az uniós támogatás ügyét intéző Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (DARFÜ) levelére hivatkoztak, az önkormányzat cáfolt. A DARFÜ ügyvezető igazgatója, amikor erről kérdeztük, előrebocsátotta: a politikai nyilatkozatokra nem reagál. Meggyőző99 Lehet más megoldás, több is, amivel ki lehet kerülni ezt a helyzetet, és lehet úgy finanszírozni a beruházást, hogy ne legyen büntetés belőle. Kiss Imre, a DARFÜ ügyvezető igazgatója dése, hogy az a levél tőlük nem kerülhetett ki. - Az előzményekről én papírból értesültem, miután két hónapja dolgozom itt, a beruházás pedig jóval régebben kezdődött - mondta Kiss Imre ügyvezető igazgató. - A makói önkormányzat - kerekítve - 2 milliárd forinttal járul hozzá a beruházáshoz, 1,4 milliárdot ad az ügynökség az Unió pénzéből. A problémát az okozza, hogy a város, annak érdekében, hogy az áfát a teljes beruházás után vissza tudja igényelni, létrehozott egy fürdőfejlesztő kft.-t, amelynek a 2 milliárdot kamatmentes tagi kölcsönként biztosítja, legalábbis az eddig kapott dokumentációkból ez derül ki. A 2 milliárdos kölcsön kamata évente 300 millió forint lenne. Meg kell vizsgálnunk, hogy a támogatás öszszege és a támogatott kamat mértéke együtt elfogadható-e az Unió támogatási rendszerében. Ha az derül ki, hogy a kamattámogatás is növeli a támogatási intenzitást, az uniós szabályok szerint az önkormányzat nem adhat ilyen jellegű pluszsegítséget, vagy ha mégis, akkor azt az összeget le kell vonnunk a megítélt támogatásból. Az is meggondolandó, hogy a kamatteher és a fürdő üzemeltetésének költsége együtt már lényegesen magasabb, mint a várható bevétel. A Keviép dolgozik a makói fürdőn. Nincs szó arról, hogy leállítják az építkezést. FOTÓ: SEGESVÁRI CSABA Lehet más megoldás, több is, amivel ki lehet kerülni ezt a helyzetet, és lehet úgy finanszírozni a beruházást, hogy ne legyen büntetés belőle. Az én kollégáim azt mondják, ők e-mailben, egyeztetéseken korábban több alkalommal is jelezték a makóiaknak, hogy ezt az ügyet tisztázni kell. Mi e problémára hívtuk fel az önkormányzat figyelmét abban a levélben - és szó sem volt benne arról, hogy le kell állítani a beruházást. Ennyi történt, nem több. Kiss Imre az ügyben tárgyalt Búzás Péter polgármesterrel. A város, a projekt menedzsmentje másképp látja ezt a helyzetet. Odáig jutottak, hogy megállapították: ez egy jogvita, amelyet tényleg meg kell oldani valahogy. Kiss szerint az, hogy a város létrehozta a fürdőfejlesztő kft.-t, elfogadható döntés volt, és az az igény is jogos, hogy Makó szeretné a teljes beruházás áfáját visszaigényelni. De ilyen pénzügyi konstrukcióval még nem találkozott a DARFÜ. - Együttműködünk az önkormányzattal a megoldás keresésében, hiszen az nem érdeke az Uniónak, és egyik politikai erőnek sem, hogy a beruházás tényleg emiatt akadjon meg. De most a városnak kell letennie a megoldási javaslatait, amelyekről tárgyalhatunk - szögezte le az igazgató. - Nekem az az érdekem, hogy ne jöjjenek el ide holnapután Brüsszelből megkérdezni, hogyan is gondoltuk mi ezt a szabálytalan kifizetést az uniós adófizetők pénzéből. Nyugodt város lehet Vásárhely HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Novemberben Skóciában tárgyal a Cittaslow - nyugodt város nemzetközi szövetség Vásárhely felvételéről - hangzott el tegnap a városházán tartott sajtótájékoztatón. Lázár János polgármester elmondta: közel egy éve határozták el, hogy Magyarországon elsőként csatlakozni szeretnének a mozgalomhoz, hiszen - tette hozzá - Vásárhelyen is a helyi értékek megőrzésére, a hagyományokon alapuló fejlődésre, élhető, de modern város megteremtésére törekszenek. A nemzetközi mozgalom vezetése három napot töltött a városban, hogy tanulmányozza Vásárhelyt. Megtapasztalták a vásárhelyi értékek védelmét és a megújuló energiaforrások használatát, valamint "azt is, miként kap teret a közétkeztetésben a helyi termelők áruja - összegezte Gian Luca Marconi. A szervezet elnöke szinte biztosra vette, hogy a város csatlakozhat a mozgalomhoz. Hasonlóan vélekedett a látottak alapján a Cittaslow központ igazgatója Pier Giorgio Oliveti is. Mondván: eleve ott tartanak terepszemlét, ahol megfelelhetnek az elképzeléseiknek. Arnoud Rodemburg, a szervezet alelnöke pedig azt hangsúlyozta: a nyugodt város megteremtése mellett a magas életminőség is fontos.