Délmagyarország, 2010. szeptember (100. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-16 / 216. szám

• www.delmagyar.hu Fehér-tó: 40 ezer szállóvendég Az első hazai madárrezervátumot 1935-ben alapították a Szeged melletti Fehér-tón. A17 tóból álló 2000 hektáros tórendszernél egyszerre mindig legalább 10 ezer szállóvendég tartózkodik, de van, hogy négyszer ennyien jönnek. SZEGED DOMBAI TÜNDE 75 éve választották le a Szeged melletti Fehér-tó területéből azt a 200 hektáros darabot, ahol Beretzk Péter és Győrffy István kutatásai alapján megteremtették az első hazai madárrezervátumot. Négy évre rá ebből lett az ország - a debreceni nagyerdő után - második természetvédelmi területe, országosan védett érték. A Fehér-tó nyílt vize most, a mesterséges halastórendszerben 1300 hektár. A szegedi és sándorfalvi új tavakat is beleszámolva, a 17 tó vidéke együtt közel 2000 hektár. A pusztaszeri tájvédelmi körzethez tartozik. Bizonyos részei szabadon látogathatók. Az 5-ös főút mellől, a Fehértói Halászcsárda tornyából, valamint az 5-ös út 157-es kilométerétől megközelíthető Beretzk Péter-kilátóból és a tanösvényről a Sándorfalvi útig elnyúló öreg tóra vethetünk pillantást. Azon túl, a Tiszáig az új tavak tükre csillog. - Egyébként kizárólag a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével és kísérőjével lehet bemenni. Úgy viszont például a heteken belül nagy látványosságnak ígérkező őszi daruvonulás légifolyosója alá is bejuthatnak a látogatók - halljuk Bakacsi Gábor természetvédelmi őrtől, a terület Pro Natura-díjas felelősétől. - Most egyedülálló képet nyújtanak a négy gémtelep bóklászó szürke gémei, a magukat illegető kis és F%ovábbi FOTÓK L_J a neten! összhang szárazon és vízen. A gazdálkodással is folyamatosan egészséges kompromisszumokat kell kötniük a természetvédelmi szakembereknek. A Fehér-tó ugyanis - többször bemutattuk - termelőüzem, halgazdaság működik rajta. Ebből adódik, hogy trágyázzák a vizet, a trágya egy része lebomlik, más része lerakódik. Tavaly például a bomlás idézett elő botulizmust. A tenyésztett halakra jönnek a természetvédelmi szempontból kevésbé értékes, nem is védett sárga lábú sirályok, kárókatonák, amelyeket gázágyúval riasztanak vagy puskával gyérítenek. A hangok viszont a többi madarat zavarják. Módot kell találni, hogy a nádastakók is felnevelhessék fiókáikat. Évente nagyjából 10 ezerre becsülik a idelátogató természetbarátok számát. A kutatást a Magyar Madártani Egyesület tagjai gyűrűzőtáborral segítik; évente 20-30 ezer madarat jelölnek meg. Bővebb információ a www.knp.hu honlapon. Gólyatöcs, üstökös gém, vörös gém és a Fehér-tó ezúttal - stílszerűen - madártávlatból. FOTÓK: BAKACSI GÁBOR nagy kócsagok. A százas csapatokba verődött nyári ludak, de látni hattyút, és a dankasirályok között a szerecsensirályok még itt időző hírmondóit. Megérkeztek a lengyel, ukrán, orosz területekről erre kóborló vándorok, és feltűntek az énekesek közül a nádi poszáták, fecskék. Egyszerre mindisflegalább tízezer szállóvendéget találni a Fehér-tónál. De előfordul, hogy összeszalad 30-40 ezer ideiglenes lakó is; tavaly ősszel csak daruból 29 ezret számoltak meg néhány hetes pihenőjük közben. És még nem beszéltünk a récékről, libákról, vagy a seregélyek 3-5 ezres csapatairól, amelyek behúzódnak a nádasba éjszakázni. Az utóbbi évtizedekben 250 különböző madárfajt sikerült megfigyelni. Változik a tó és vele az élővilága. A Fehér-tó például már csak nevében fehér. Elnevezését - a kardoskúti Fehér-tóhoz és Kunfehértóhoz hasonlóan - a szikes, nátriumsókban gazdag, sokszor kiszikkadó fehér medréről kapta. Akkoriban olyan madarak költöttek errefelé, mint a gulipán, gólyatöcs, széki lile, széki és törpe csér. Ezek szorultak ki a mesterséges tavak egyméteres üzemi vízszintje miatt, helyettük a víz idevonzotta az összes hazai gémfélét. A nemzeti park nemcsak nézi és védi, hanem kezeli is a tórendszert. Ebben a madárparadicsomban is meggyűlik a bajuk a lakóknak a szélsőséges időjárással. Tavaly sivatagi időjárás honolt: októberig 270 milliméter csapadék esett. Az elmúlt egy évben pedig a másik véglet következett be: eddig a tavalyi mennyiség háromszorosa volt az égi áldás. AZ ÉLETET TANULJÁK A DIÁKOK A FEJLESZTŐISKOLÁBAN Pénzhiánnyal küzdenek Szőregen A GEMMA-ban minden súlyosan fogyatékos és halmozottan sérült gyerek kezét fogják. FOTÓ: SCHMIDT ANDREA A tanévkezdéssel egy időben megnyitotta kapuit a Szivárvány Autizmus Egyesület fenntartásában működő GEMMA. Egyelőre nyolc súlyosan fogyatékos fiatal számára kínál délelőttől délutánig hasznos és szakszerű időtöltést a szőregi intézmény. SZEGED-SZŐREG TÍMÁR KRISZTA Nem volt hiábavaló az a rengeteg munka, amelyet az utóbbi hónapokban végeztek az ügy felkarolói a szőregi szociális központ, fejlesztőiskola és fogyatékosok nappali intézményéért: szeptember elsején a GEMMA-ban is elindulhatott a tanév. Nyolc fiatalnak változott meg gyökeresen az élete azzal, hogy az intézmény megnyitotta kapuit, hiszen ők, akiket súlyos, halmozott fogyatékosságuk miatt más intézmények nem tudnak felvállalni, értő és szerető közegben tölthetik napjaikat. - Bár a GEMMA fejlesztőiskola, alapvetően ugyanúgy működik, mint bármelyik másik oktatási intézmény. Naponta négy óránk van órarend szerint - mesélt a mindennapokról Kiss Zsuzsanna intézményvezető. Persze itt nem a hagyományos tantárgyakat tanulják a gyerekek: van mozgásnevelés, kézműves-foglalkozás és zeneterápia, néhány tankönyvből pedig elsajátíthatják az alsós szintű matematika alapjait is. Talán ennél is fontosabb azonban az önálló életre nevelés: mivel az iskolában 23 éves korig gondoskodnak a fiatalokról, a nagyobbak háztartási ismeretek órán a gyakorlókonyhában ételeket is készítenek, de egyéb háztartási és kerti munkába is bekapcsolódhatnak. Ottjártunkkor például diót gyűjtöttek, és leveleket gereblyéztek az iskola udvarán. - Ez egy olyan iskola, ahová mindenki szeret járni - mesélte Péntek Imréné csoportvezető. - Az egyik fiú például hétvégén azt reklamálta otthon, mi az, hogy most nem mehet a foglalkozásokra. Idilli tehát az az állapot, amelybe ezek a súlyosan beteg gyerekek kerültek, az iskola helyzete azonban korántsem az. Az egyik betegszállító cég felajánlása nélkül, miszerint mindennap ingyen fuvarozza a GEMMA-sokat Szegedről Szőregre, majd haza, a tanév valószínűleg el sem kezdődhetett volna, hiszen a családok többségének még arra sincs pénze, hogy az ebédet kifizessék. Ezért az itt dolgozók most például azért kilincselnek, hogy ezt a pár adag ebédet valaki adományként felajánlja, és naponta kiszállítsa. A pénzhiány azonban máshol is látszik. A GEMMA-ban a tervek szerint két 6 fős csoport lesz, 5-5 felnőttel - vagyis szinte minden gyerekre jut egy szakember. Csakhogy a normatív támogatás, amelyet kapnak, csupán négyórás munkájuk felének kifizetésére elég. Ráadásul nem is ennyit dolgoznak, hiszen itt délutánig maradhatnak a fiatalok. A fennmaradó időt így önkéntesként töltik az intézményben. És akkor még nem beszéltünk a rezsiről - fogalmuk sincs, miből tudják majd kifizetni. 2,5 millió forint kellene a bérekre - Azt sem tudjuk egyelőre, működőképes és biztonságos-e a fűtési rendszer, átvizsgáltatni azonban nincs pénzünk - mondta az intézményvezető, aki úgy számolja, decemberig csak a bérekre 2,5 millió forintra lenne szükségük. Minden mást viszont megpróbálnak adományokból megoldani, vagyis folytatják azt, amit eddig is: kilincselnek, hogy élhetővé és fenntarthatóvá tegyék azt a helyet, ahol a súlyosan fogyatékos Csongrád megyei gyerekekről szakszerűen gondoskodnak.