Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-28 / 200. szám

2010. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT SPORT 23 Szieszta WERNER KRISZTINA A megelőzés a szakember szerint egyszerű: jó párkapcsolat, eleven és izgalmas szerelem. A „szerelemféltés" szó gyakran a hírekbe kerül súlyos, erőszakos bűncselekmények vélt vagy bizonyított okaként, pedig két ember intim kapcsolatára utal. Hogyan alakulhat a legszebb érzés, a legnagyobb szeretet a legvadabb agresszió motiválójává? - erről kérdeztük dr. Felter Gábor pszichiátert. LELKI ELET RIMÁNYI ZITA A féltékenység ^ droggá válhat Dr. Feller Gábor A rendőrségi terminus szerinti „szerelemféltés" sok tettlegesség, esetenként bűncselekmény okozója. Legutóbb az alsóörsi kettős gyilkosság kapcsán emlegették okként, de ez nem nyert eddig bizonyítást. Mégis milyen lelki tényezők állhatnak a betegessé váló féltékenység hátterében? Miért, mikor vezethet tragédiáig az, amit időnként mindenki átél? Dr. Feller Gábor pszichiáter szerint egészséges formában inkább féltésnek kellene nevezni ezt az érzést és így fontos része a párkapcsolatnak. Hiszen természetesen féltjük, akit szeretünk, félünk attól, hogy egy jó kapcsolat tönkremehet. E tekintetben a féltésnek funkciója van, fenntartója a szeretetnek, felpörgeti a szerelmet. Azt jelenti, üzeni, hogy a pár féltékenyebbik fele több figyelmet igényel társától, arra vágyik, hogy jobban szeressék és ezt ki is mutassák. Tehát egy figyelmeztetés, hogy a kapcsolat soha nem magától értetődő, örök dolog, hanem tenni kell érte. Az ilyen féltés még jó is, erősebbé teheti a szerelmet, az érzelmeket és a szexuális élet is szenvedélyesebbé válhat hatására. SÚLYOS ESETEK Keskeny a határ, mikor válik betegessé a féltékenység - ez mindig az adott személyiség és a helyzet függvénye. Talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy amikor a maró, fojtogató érzés állandósul, azt nem tudja magától elhessegetni az ember, akkor már nagy a baj. A bizonytalanság az elviselhetetlenségig fokozódhat, az örökös rágalmazás, kételkedés mindennapossá, folyamatossá válik. Filmjelenetekből ismerős, hogy a féltékeny fél meglesi, követi párját, esetleg álruhában, vagy keresi a hajszálat a ruháján, átkutatja zsebeit. Murisnak tűnhet, de van ilyen a valóságban is. A féltékenységet tovább fokozza, ha már el is veszítette tárgyát, azaz az egyik fél ki akar lépni a kapcsolatból. Amikor már mondhatni bizonyíték is van a korábbi gyanakvásra és büntetésként megjelenik az agresszió. Az extremitásba hajló irracionális gondolatok erőszakot eredményezhetnek, előtörhetnek hónapok, évek óta őrizgetett sérelmek. A féltékenységből drog lesz, kitölt minden gondolatot. Esetenként tettlegességig is fajulhat a kóros reakció, sőt, az öngyilkosságok nagyobb száma is szerelemféltésből származik és a gyilkosságok húsz százaléka a féltékenységben gyökeredzik - a statisztikák szerint. SZOLIDBÓL VAD A pszichiátria megfigyelései szerint a legtöbb esetben akkor válik tomboló erőszakká a féltékenység, ha az egyén egyébként visszafogott, szolid személyiség, elfojtja a szégyellni valónak, alantasnak vélt érzelmeit, nem engedi meg, hogy dühe mások számára is láthatóvá váljék. ORVOSHOZ FORDULNAK A pszichiáter gyakorlatában gyakori feladat a féltékenység kezelése. Többnyire azok fordulnak hozzá, akik „áldozatai", azaz szenvednek társuk kisajátításukra utaló megnyilvánulásaitól. De előfordul, hogy olyanok mennek orvoshoz, akik maguk panaszkodnak amiatt, hogy nem tudják kiirtani magukból a zöld szemű szörnyeteget, zavarja őket, hogy apró dolgokból is súlyos következtetéseket hajlamosak levonni. A megelőzés a szakember szerint egyszerű: jó párkapcsolat, eleven és izgalmas szerelem. Mivel hosszú folyamat alatt válik betegessé a féltékenység, tanácsa szerint figyeljünk fel a csíráira és mindenképpen foglalkozzunk vele. Már az is a gond jele lehet, ha az egyik szerelmes állandóan utánatelefonál párjának, kérdezgeti, froclizza olyasmivel, hogy „Hol voltál?", „Miért nem válaszoltál?". Ez egy idő után mindkét fél számára nehézzé teheti a mindennapokat és a technikai fejlődés súlyosbította a helyzetet: állandó ellenőrizési lehetőséget biztosít a mobil, az e-mail, az SMS. CSÓKOK ÉS BÓKOK Növelheti a kóros féltékenység esélyét a társak közti intellektuális, anyagi vagy korkülönbség. Ne hagyjuk, hogy a rossz gondolat szikrája lángot kapjon! Nem jó, ha valaki gyanakodva nekiront társának. Inkább kérje meg, hogy beszéljenek róla, miért vannak kellemetlen érzései. Az is csak rövid távon ad enyhülést a féltékenyebb félnek, ha a másik pontosan beszámol programjáról, mit hogyan tervez, aztán mit mikor csinált. Inkább beszélgessenek arról, miért igényelné ezt a másik, mutassák ki jobban szeretetüket. Ezért fontosak a csókok, a bókok, a szeretlek szó kimondása. GYÓGYÍR A BAJRA Segíthet a párterápia, a családterápia is, mert a szakember szerint a féltékenység keletkezésében mindkét fél részt vesz. A féltékenység, a megcsalás is a kapcsolati problémára való reagálás. Másrészt általában az lesz erőszakos a féltékenység miatt, aki önmaga is bizonytalan, nem ismeri fel saját értékeit, kicsi az önbecsülése. így gyógyszer lehet ezeknek az önértékelési zavaroknak a kezelése is, a pszichoterápia, ugyanis az tud szeretni, aki magát is szereti. Akár gyermekkori nehézségek állhatnak dr. Feller Gábor szerint annak hátterében, miért hajlamosabb valaki a féltékenység kórosabb formájára. Például nem kapott elég dicséretet, gyakran ü ' csalódák | sok, kritikák érték. FÉLELMEK A párkapcsolatában akkor féltékeny valaki, ha attól fél, hogy a párja hűtlen, megcsalja valakivel. De féltékeny az az ember is, aki valakit rossz szemmel néz, mert fél, hogy háttérbe szorul miatta a párjánál. NEMEK, REAKCIÓK Érdekes különbség a szakember szerint, hogy másképp féltékenyek a nők és a férfiak. Ha a harmadik réme megjelenik a viszonyban, előbbiek jellemzően azt kérdezik: „Szereted is?", utóbbiak viszont azt, hogy „Le is feküdtél vele?". A férfiak - valószínűleg ősi ösztönök miatt - a szexre féltékenyebbek, a nők érzékenyebbek a kötődés erősségére. Az urak társuk elvesztésének képzete miatt jellemzően dühösek lesznek, a nők inkább szomorúak. A FÉLTÉKENYSÉG LÉNYEGE Meg akarjuk tartani, ami a miénk, míg az irigységé, hogy vágyunk valamire, ami nincs a birtokunkban. Viszont egy tizenéves féltékeny lehet a miatt a figyelem miatt is, amivel egy rocksztár fordul a saját jegyeséhez, holott a tini nem is ezt a figyelmet igényli. SZINTE MEGVÁLASZOLHATATLAN, HOGY KIBŐL VÁLIK CSALÁDIRTÓ Nehezen lehet előre megjósolni, hogy a minden emberben fellelhető bizonyos fokú agresszivitás kinél és mikor torkollik oly mértékű „kisülésbe", mészárlásba, mint amilyet legutóbb Ácson tapasztaltak a nyomozók - mondta Kovács Lajos, a Nemzeti Nyomozó Iroda úgynevezett döglött ügyek osztályának volt vezetője. Ácson augusztus 19-én egy 28 éves férfi összesen 92 késszúrással megölte 27 éves élettársát, majd 10 és 9 éves nevelt fiát, végül felakasztotta magát. Idén márciusban a Győr-Moson-Sopron megyei Tényőn történt hasonló tragédia. Akkor feleségét és két kislányát mészárolta le egy férfi, ezt követően egy láncfűrészszel saját életét is kioltotta. Az életellenes bűncselekmények elismert szakértője szerint az indulatok ilyen fokú robbanása mögött, a friss kiváltó momentum mellett, mindig valamilyen múltbéli eseményt is keresni kell. Kovács Lajos megemlítette, hogy a tényői, illetve a napokban történt ácsi családirtáshoz hasonló, igen súlyos bűncselekményekkel jómaga is többször szembesült. Régebben legtöbbször szerelemféltés, féltékenység miatt „vitte halálba" magával a gyilkos a feleséget, élettársat és gyermekeiket, mostanában inkább az anyagi kilátástalanság a vezető kiváltó ok. Kovács Lajos szólt arról, hogy rendőri szempontból viszonylag egyszerűen felgöngyölíthető a családi házon belül bekövetkezett tragédia, hiszen a tettes, illetve az általa hagyott nyomok is „adottak", ugyanakkor szinte megválaszolhatatlan kérdés, hogy kiből és milyen hatásokra válik családirtó. Mivel minden emberben fellelhető bizonyos fokú agresszivitás, amelyet egyénenként változó módon ugyan, de a többség féken tud tartani, alig „jósolható" meg, hogy végül is kiknek az agya „durran el" - fogalmazott a szakértő. Bár tény, hogy az ácsi gyilkos a bűncselekményt megelőzően öngyilkossági kísérlet miatt került kórházba, illetve a Tényőn családját kiirtó férfi pszichiátriai kezelés alatt állt, önmagában a pszichés probléma nem magyarázza a gyilkosságokat. Meglehetősen sokan -szorulnak Magyarországon pszichiátriai kezelésre, mégsem mondhatjuk, hogy ők potenciális elkövetők lennének - magyarázta Kovács Lajos. Szerencsére ritka, hogy valakinek úgy elboruljon az elméje, oly mértékben túlcsorduljon benne az agresszivitás, hogy megölje hozzátartozóit. Az ilyen ember múltjában általában mindig találni valamilyen komoly traumát, akár egy rosszul időzített szülői pofont, amit tetéznek a jelen - számára feloldhatatlan - konfliktusai. Ezek az emberek csak féktelen erőszakkal tudják „kisütni" a bennük túlcsordult agresszivitást, ezért is lépik túl többszörösen a családtagok megöléséhez „elégséges" mértéket. Ezért szúrt például 92-szer az ácsi férfi - tette hozzá. Egy-egy ilyen véres helyszín, és különösen a bestiálisán meggyilkolt gyermekek látványa még a legkeményebb nyomozókat is megviseli - számolt be tapasztalatairól Kovács Lajos. Hozzátette: csak úgy tudnak túllépni a pszichés nyomáson, ha az efféle bűnügyek vizsgálatát is ugyanolyan munkának tekintik, mint a kevésbé megrázó esetek feltárását, (mti)