Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-24 / 196. szám

8 2010. AUGUSZTUS 24., KEDD AKI A LEGNAGYOBB ÍRÓKRÓL JELENTETT - VÁSÁRHELYI KÉRDÉS: JÁR-E BOCSÁNAT KRISTÓ NAGY ISTVÁNNAK? Égető Eszter fia is ügynök volt Zavarba hozta halálával ismerőseit Kristó Nagy István, akinek családja egykor szállást, menedéket nyújtott Hódmezővásárhe­lyen Németh Lászlónak. A kérdés az: jár-e nekrológ annak, aki bár sokat tett a magyar irodalomért, besúgta többek között Weöres Sándort, Pilinszky Jánost és magát Némethet is. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY BAKOS ANDRÁS „Talán nem végletes és vét­kes önhittség úgy véleked­nem, hogy az épp száz éve született Németh Lászlót én ismertem legjobban. Ma már aligha él valaki, aki régeb­ben és közelebbről ismerte volna - még szeretetreméltó s értelmes lányai sem, akik ­bocsánat! - még kis pisisek voltak, mikor édesapjuknak nemcsak műveit, hanem őt magát is jól ismertem: sőt, a negyvenes évek elejétől 1973-ig műveinek megjelen­tetésében is sok részem volt" - írta 9 esztendeje Kristó Nagy István, a Magvető Könyvkiadó múlt szerdán, 89 évesen elhunyt korábbi főszerkesztője az íróról. A KRISTÓ NAGY CSALÁD ADOTT SZÁLLÁST NÉMETH LÁSZLÓNAK. Valóban, amikor Németh László 1945 szeptemberében Hódmezővásárhelyre érke­zett, a Kristó Nagy család adott neki szállást, és ez az időszak termékeny volt szá­mára. Itt fejezte be az Iszonyt, és itteni élményeiből táplálkozik Égető Eszter cí­mű regénye. A címszereplő alakját Kristó Nagy István édesanyjáról mintázta az író, de a fiatalember maga is fel­tűnik a könyvben - és akik ismerték őt, azt mondják, Né­meth nagyon pontos jellem­rajzot adott róla. A Tartsd magad című Németh-esszé címzettje is ő volt. Az intelem azért kapott utóbb tragikus felhangot, mert a megszólí­tottról kiderült: az állambiz­tonsági szolgálat ügynöke volt, a legjobb írókról, köl­99 Püski Sándortól már 1975-ben hallottam, hogy Pista jelentette őt föl; Sándor bátyám börtönt ült. Azóta kiderült, hogy Pista ügynök volt; ez megbocsáthatatlan, alapos kutatást igényeL (Péter László) tőkről jelentett rendszeresen, többek között Pilinszky Já­nosról, Weöres Sándorról, és - ahogyan két éve a Hitel megírta -, magáról Németh Lászlóról is. A vásárhelyi ügynöklistából kiderül, hogy Juhász Lajos volt a fedőneve. ÉVTIZEDES BARÁTSÁGOK SZA­KADTAK MEG. Az egykori ügy­nökök lelepleződése Magyar­országon elsősorban a megfi­gyeltek számára volt tragikus, sokszor feldolgozhatatlan él­mény: évtizedes barátságok szakadtak meg a megyében is. Miközben a legtöbb ügy­nök talált magának mentsé­get, a besúgottak, a hat­van-nyolcvan éves emberek haragját és keserűségét a fia­talabbak már alig érzik át. Amikor a hódmezővásárhelyi névsort és a hozzá tartozó ta­nulmányt közzé tették, a cél az volt, hogy legalább a város életében záruljon le egy kor­szak, úgy, hogy az utókor, a közösség a lehető legtöbbet tudjon meg róla. Akik itt meg­találják a nevüket, elmond­hatják, miért váltak besúgó­vá, kényszerből tették-e, és nyilvánosan bocsánatot kér­hetnek. így tett például Fenyvesi Félix Lajos költő is a vásárhelyi közgyűlésen. A közösség pedig eldönt­heti, hogy hisz-e és megbocsát-e neki, vagy csak zavartan hallgat és hümmög. Kristó Nagy István esete azért különleges, mert a jelek sze­rint meggyőződésből jelen­tett, és érdemei is vannak. LATOLGATÁS A NEKROLÓGRÓL. Jár-e neki például nekrológ? A vásárhelyi néprajzkutatót, Szenti Tibort a minap azzal kereste meg egy irodalmár is­merőse, hogy írhatna megem­lékezést az elhunyt kiadói szerkesztőről, szervezhetne emlékkonferenciát. A hagya­tékban is lehetnek olyan írá­Kristó Nagy István nem csak könyveket írt. FOTÓ: DM/DV sok, amelyek Hódmezővásár­hely számára értékesek lehet­nek. - Nem vállalkozom erre, bár valóban ismertem Kristó Nagy Istvánt, úgy tudom, nemcsak jelentett emberek­ről, de föl is jelentett valakit, és ez megbocsáthatatlan ­mondta a néprajzkutató. - Latolgattam, hogy nekro­lógot írok Pistáról, de végül nem éreztem magam elég tájé­kozottnak egész életpályájá­ról, így lemondtam róla - fe­lelte kérdésünkre Péter László irodalomtörténész. Hozzátet­te: szerepe volt Kristó Nagy­nak a 40-es években Szent-Györgyi Albert, Kiss Sándor, Nyikos Gyula mellett a Szegedi Egyetemi Ifjúság (SZEI) irányításában. Neki kö­szönhető kiadói főszerkesztő­ként egy sor értékes könyv megjelentetése. Kétkötetes idézetgyűjteménye és világ­irodalom-története pedig átla­gon fölüli teljesítmény. Megje­lentette Németh László élet­műsorozatát, igaz, megcson­kította a szövegeket. Péter László maga pedig Kristó Nagy Istvánnak köszönheti, hogy 1945 nyarán egy vásár­helyi cserkésztalálkozón éle­tében először előadást tartha­tott. Az elhunyt, mint a Füg­getlen Ifjúság egyik országos vezetője segítette abban, hogy 1948 januárjában, 22 évesen a szegedi Pázmány Péter Népi Kollégium igazgatója lehetett. ROSSZ JELLEM ÉS KIVÉTELES TEHETSÉG. - Utóbb csak leve­leztünk, telefonon tartottuk a kapcsolatot - mondta Péter László. - Sokra becsültem, hogy gyógyszerész oklevél birtokában az irodalomban és a közéletben is átlagon fölüli szerepet töltött be. De Püski Sándortól már 1975-ben hal­lottam, hogy Pista jelentette őt föl; Sándor bátyám börtönt ült. Azóta kiderült, hogy Pista ügynök volt; ez megbocsátha­tatlan, és föltétlenül alapos kutatást igényel, kiknek ár­tott, miben. Mentségére le­gyen mondva, hogy nem zsa­rolásnak engedett, hanem meggyőződésből szolgálta a hazai sztálinista rendszert. Madách ugyan a nőről mond­ja, hogy méregből és mézből van összeszűrve, de ez az em­beri nemre általában érvé­nyes: Kristó Nagy István is ki­vételes tehetség, csaknem zseni, ugyanakkor tragikusan rossz jellem, ártalmas szel­lem. Az utókor majd részletes elemzés után tegye életművét mérlegre. Rossz berögződések. Ha ko­rábbi partnerünk - egy bizo­nyos reakcióját követően - hűt­len lett hozzánk, akkor jelenlegi partnerünk hasonló jelzését könnyen a hűtlenség jelének tulajdoníthatjuk - holott az ő esetében egészen más okok húzódhatnak meg az adott vi­selkedés mögött (feldühítették a munkahelyén, nem fogadta a fodrász, vagy bármi más). PÁRUNK NEM MOND IGAZAT: ENNEK LEGBIZTOSABB JELEI A SZÁJ ELTAKARÁS, A SZEMDÖRZSÖLÉS KÉZFEJJEL Mutasd a tested - megmondom, mit gondolsz Egy kapcsolatban árulkodóak a mozdulatok. ILLUSZTRÁCIÓ: VERÉB SIMON „Ismerem, mint a tenyerem!" ­mondják párjukról azok, akik régóta ugyanabban a kapcso­latban élnek. Még ők is csap­dába futhatnak azonban, Ka nem ismerik kedvesük testbe­szédét. CSONGRÁD MEGYE BERECZKY DIÁNA Mindennapos szituáció: a férfi vagy nő szótlanul, magába mélyedve ül a vacsoránál. „Mi a baj?" - hangzik a kérdés, amire a válasz általában: sem­mi. „De látom rajtad, hogy van valami, mondd el!" ­folytatódik a párbeszéd, amely ilyenkor többnyire ve­szekedéssé fajul. Még egy ké­nyelmes, jól bejáratott kap­csolatban is érdemes figyelni kedvesünk testbeszédére, ami gyakran árulkodóbb, mint a szavai. Ezeket a jeleket tudat­alattink „fogja", érdemes rá­juk hallgatni. Ha életünk ér­telme lábával ütemesen do­bol, egyértelmű, hogy ideges, feszült. Szintén nem a „mély" beszélgetés ideje, ha azt lát­juk: velünk szemben ülve vagy állva keresztbe teszi lá­bait és karjait, és kerüli a szemkontaktust. A másik tipikus eset, mikor érezzük: férjünk vagy felesé­günk nem mond igazat. En­nek legbiztosabb jelei a szájel­takarás (mint a kisgyerekek­nél), bár egy felnőtt megpró­bálja elfojtani ezt a gesztust: a kéz elindul a száj felé, de megtorpan, és elterelődik: mintha csak a haját vagy a ru­háját igazítaná meg. Hazug­ság esetén sokan eltakarják a kezüket, tenyerüket, vagy ép­pen eltakarják a szemüket: vakarják, dörzsölik. Klasszi­kus jel a gallérhúzogatás is. Elkezdhetünk gyanakodni, ha társunk kerüli a tekintetün­ket, szokatlan gesztusokat gyakorol, amelyeket koráb­ban nem tett meg (például bó­kol, ajándékot, virágot vesz). Ha kedvesünkkel társaság­ba megyünk, jó alkalmunk nyílik megfigyelni testbeszé­dét. Miközben ő beszélget, mi „legálisan" szemmel tarthat­juk. Biztosak lehetünk benne, hogy vetélytársunk akadt, ha a következőket vesszük észre: párunk oldalpillantásokat vet, szemkontaktust teremt, igazgatja a haját, ruházatát, testét a másik felé fordítja, fél­rebillenti a fejét, enyhén hu­nyorít, mosolyog, a másikhoz hasonló testtartást vesz fel. Flörtöléskor a szemek a mási­kéba kulcsolódnak, olykor le­csúsznak az éppen beszélő aj­kakig. Szimpátiáról árulkodik a hirtelen felhúzott szemöl­dök, a sűrűbb pislogás és a ki­tágult pupilla is. Annak azonban, aki nem ismeri elég mélyen a testbe­széd jeleit, nem szabad mesz­szemenő következtetéseket le­vonnia - figyelmeztetett Tisl­jár Roland. A Szegedi Tudo­mányegyetem Pszichológiai Intézetének munkatársa sze­rint a párkapcsolatoknak önálló nyelvezetük alakul ki, amely nem csak a nyelvhasz­nálatban, a mindkét fél szá­mára egyedi jelentőséggel és tartalommal bíró szavakban és szófordulatokban merül ki. Ide tartozik a nonverbális (nem szóbeli) jelzések készle­te is, amit a pár az egymással való mindennapi kommuniká­ciója során előszeretettel - ál­talában nem tudatosan ­használ. - A kapcsolat kezdetén, az ismerkedés során általában még nincs kellő ilyen jellegű információnk a másikra vo­natkozóan, ezért ilyenkor ko­rábbi tapasztalataink alapján próbáljuk meg partnerünk viselkedését értelmezni és megjósolni. Ha meg akarjuk tartani a kapcsolatot, akkor nem célszerű mindig elefán­tot csinálni a bolhából, vi­szont a struccpolitika sem megoldás. Jelezzük a part­nernek azt, hogy valami vál­tozást, esetleg problémát észlelünk - tanácsolta a pszichológus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom