Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-21 / 194. szám

10 2010. AUGUSZTUS 21., SZOMBAT SZERKt S/l I LÉVAY GIZELLA A hűtlen kezelés, csalás és sikkasztási ügyeket - például ilyen volt a Posta­bank-, Globex- és Kulcsár-ügy - azért is nehéz felgöngyölíteni, mert a hozzájuk kapcsolódó csalások, okirat-hamisítások hamar elévülnek. DÖGLÖTT AKTÁK, ELÉVÜLT BŰNCSELEKMÉNYEK Gyilkosság: a társadalom sosem bocsátja meg Egy 2009-es felmérés szerint jelenleg 250-300 azon rendőrségi ügyek száma, amelyeket eredménytelenül zártak le. Ezeket nevezzük köznyelven döglött ügyeknek. De az elkövetők sohasem lehetnek nyugodtak, a nyomozóhatóságok mindig résen vannak, hogy ne teljen el az elévülési idő, és az elkövetők ne úszhassák meg büntetlenül korábbi tetteiket. ÍTÉLKEZÉS KANCSÁR TÍMEA Döglött akták - a kifejezés hal­latán sokaknak rögtön Nick Vera nyomozó vagy John Still­man hadnagy jut eszébe. Nem csoda, a régi, megoldatlan ügyekkel foglalkozó rendőrsé­gi osztály munkájáról szóló, amerikai krimisorozat igen népszerű. Hazánkban is műkö­dik a Nemzeti Nyomozó Irodán belül egy úgynevezett életvé­delmi osztály - a köznyelv stí­lusosan döglött ügyek osztá­lyának nevezi -, ahol a nyo­mozók sok év eltelte után is igyekeznek megtalálni a bűnö­söket. És nem hiába, egy-egy váratlan tanúvallomás felszín­re hozhat újabb információkat egy már feledésbe merült ügy kapcsán. A technika fejlődése is elő­segíti a szakértői intézetek munkáját, jó példa erre a ki­lencvenes évek elején nagy port kavart Farkas Helga-ügy. A hatóságok 19 éve nem tud­ják bizonyítani a gyilkossá­got. Akkoriban még „paranor­málisnak" gondolták az em­berek, hogy DNS-vizsgálato­kat hívnak segítségül az ügy felgöngyölítése érdekében, ma viszont már természetes, ha biológiai anyagmaradvá­nyokból kiderítik a szakértők, ki lehetett az elkövető. Műkö­dik a gyakorlatban, hogy le­poroljanak egy aktát, egy bi­zonyítékot a nyomozók, és húsz év távlatából megállapít­ják: valaki embert ölt? FBMÁ11A LEBUKÁS VESZÉLYE - Igen - erősítette meg kéte­lyeinket Deme Tamás őrnagy, a Nemzeti Nyomozó Iroda Életvédelmi Osztályának ve­zetője. Nevek és konkrét té­nyek ismertetése nélkül elme­sélt egy ügyet: - Sok évvel ezelőtt Pest megyében meggyilkoltak egy főiskolás srácot egy iskolá­ban, ahol pluszjövedelemért biztonsági őr volt. A két, egy fiatal- és egy nagykorú gyil­kostól a helyszínen találtunk biológiai anyagmaradványo­kat, amelyeket három-négy évvel ezelőtt DNS-vizsgálat­nak vetettünk alá, és segítsé­gükkel rövid időn belül elkap­tuk az elkövetőket. Nem cso­da, derült égből villámcsapás­ként érte a tetteseket, hogy a rendőrök elfogták őket - min­dent rögtön beismertek. Fia­talkori botlás volt, mára más emberek lettek, de „utolérte őket a tudomány", és mivel a szándékos, súlyosabb ember­ölés, egy 93-as törvény szerint soha nem évül el, megkapták méltó büntetésüket. A szakember elárulta: egy 2009-es felmérés szerint je­lenleg 250-300 azon ügyek <T3 LJ V(T5 Nem minden bűnelkövető kerül bíróság elé. ILLUSZTRÁCIÓ: KARNOK CSABA úgynevezett Seuso-kincsek miatt öltek meg. A társadalom soha nem bocsátja meg ezeket a bűncselekményeket, a tette­sek pedig életük végéig retteg­hetnek a lebukástól. 107 EZER 627 ÜGYBEN Dr. Kiss Anna, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatója elmondta, 2008-ban a rendőrség 107 ezer 627 ügy­ben szüntette meg a nyomo­zást, az ügyészség pedig 143-ban, tehát összesen 107 ezer 770 büntetőeljárás szűnt Mikor évül el? A magyar büntetőjogban felsorolt 279 bűntett közül csupán huszonkettő nem évül el. A rablás alapesetét a büntető törvénykönyv 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti, vagyis egy ilyen bűncselekmény elévülési ideje nyolc év. Ha jelentős értékben, fegyveresen követi el a rablást, már 10-15 év szabadságvesztéssel büntethető a tettes, azaz 15 év elteltével évülhet el a bűncselekmény. Ugyanannyi idő alatt, mint egy alapesetes gyilkosság, amit mondjuk egy kocsmai verekedés során, hirtelen felindulásból követtek el. száma, amelyeket eredmény­telenül zártak le, azaz köz­nyelven: döglött ügyek. A szaknyelv a felfüggesztés ter­minológiát használja. Ezen bűncselekmények nagy száza­léka olyan szándékos ember­ölés, amely nemcsak jogi érte­lemben nem évül el, hanem az emberek fejéből sem törlő­dik ki. Olyan mély nyomot hagynak a közvéleményben, hogy 12 év távlatából is em­lékszünk például a hétéves Szatmári Nikolett, illetve Fe­nyő János budapesti vállalko­zó meggyilkolására, az Arany­kéz utcai, négy halálos áldo­zatot követelő robbantásra. Harminc éve keresik az 1980-ban, egy kőszárhegyi pincében felakasztott kiskato­na gyilkosát, akit az ókori, meg, anélkül, hogy az ügyész vádat emelt volna, mert a bűncselekmények büntethe­tősége elévült. - Az idő múlá­sával a tanúk másképpen em­lékeznek, máshogy látják, máshogyan értékelik az ese­ményeket. Ha eltérnek a nyo­mozás során tett vallomásuk­tól, akkor ez azzal a veszéllyel járhat, hogy elkövetik a hamis tanúzást. A bizonyítékok is el­halványodhatnak. Másrészről jogpolitikai magyarázata is le­het az elévülésnek: nem lehet egy bűnügyet bizonytalan ideig felderítetlenül hagyni. A történésszel szemben a jogal­kalmazó feladata, hogy záros határidőn belül befejezze a büntetőeljárást - mondta dr. Kiss Anna. Az OKRI kutatója arra is figyelmeztetett, hogy az előzetes letartóztatás soha­sem lehet előre hozott bünte­tés, ezért nem lehet azt a vég­sőkig húzni. Persze így az is előfordulhat, hogy a határ­idők lejárta után ki kell en­gedni a fogva tartott vádlot­tat, aki ezt követően nem biz­tos, hogy megjelenik majd a tárgyaláson. A RENDŐRÖK LESBEN ÁLLNAK Az elévülési időt az eljáró jog­alkalmazó (nyomozó, ügyész, bíró) bármilyen jogi cselekmé­nye megszakítja, újraindítja. Tehát, ha például valakinek éppen elévülne a bűntette, de előtte pár nappal kiadnak el­lene egy elfogatóparancsot, akkor nem ketyeg az elévülés „vekkere". Farkas Péter olim­piai bajnoknak például még sokáig kellett volna bujkálnia, hogy büntetlenül megússza a drogkereskedelmet. Európai, majd nemzetközi elfogatópa­rancsot adtak ki ellene, és amikor a nyomozók kaptak egy fülest: elhagyta spanyol­országi rejtekhelyét, hogy An­dorrában találkozhasson a ba­rátnőjével, és elkapták. - A nyomozóhatóságnál odafigyelnek arra, hogy ne teljen el az elévülési idő, és az elkövetők ne úszhassák meg büntetlenül korábbi tetteiket. Tudunk olyan emberölésről, amikor a tettes az elévülési időt a szülői ház padlásán töl­tötte, és évekig le sem jött on­nan, a büntetés végrehajtásá­nak sajátos módját választva ezzel - tudtuk meg az OKRI kutatójától. Azokat a maffiacsoportokat, amelyek a kilencvenes évek ele­jén olajszőkítésre verbuválód­tak, és eddig nem buktak le, már nem is tudják felelősségre vonni-megúszták. A MÚLT RENDSZER FELTÁRÁSA 1991. novem­ber 4-én a parlament el­fogadta a Zé­tényi-Ta­kács-féle tör­vényt, amely kimondta, hogy nem évülnek el azok a politi­kai okokból elkövetett bűncselekmé­nyek, amelye­ket 1990. má­jus 2-áig, az orosz csapa­tok kivonulá­sáig követtek el. Az Alkot­mánybíróság azért semmi­sítette meg ezt a jogsza­bályt, mert nem ismerte el a büntető­jog visszaható hatályát. FARKAS HELGA A hatóságok 19 éve nem tudják bizo­nyítani a gyil­kosságot. NINCS BIZO­NYÍTÉK A többszörös gyilkossággal vádolt, jelen­leg is Magyar­országon bör­tönbüntetését töltő Magda Marinké a gyanú szerint részt vett a négytagú sze­gedi Z. Nagy csatád meg­gyilkolásában is, de a bíró­ság ezt nem tudta rábizo­nyítani. Kisbeszéd a spenótról Kezdjük tehát azzal, hogy a magyarok legin­kább sűrű, fölhabarított, a liszt vakító sivata­gával sűrített főzeléket készítenek belőle, ho­lott ez, már bocsánat, nem föltétlenül helyén­való. Az elkészítésnek ez a túlbonyolított mód­ja jellemzően magyar főzési oktondiság, akár a pucolás. Megpucolja például az almát. Emlék­szünk nagypapa fantasztikus mozdulataira, hogyan kanyarítja olyan vékonyan és ügyesen az almahéjat, hogy hosszú, belül fehér, kívül piros szalagocska lesz belőle. Jaj, ez akkor is marhaság. Van, aki a paradicsom héját is lehú­zogatja, mielőtt lecsónak küldi vagy pörkölt­húsok közé dobja barátkozni. Ugyan, ugyan. Hiszen még a krumplit sem kell pucolni sütés előtt, nyugodtan ki lehet próbálni: ha héjastól gurigatjuk a szemeket a napraforgóolaj vidá­man sercegő poklába, éppoly ízletes lesz, mint pucolva, sőt, az újkrumplit kifejezetten tilos hámozni. Tilos. Erre mondom én, hogy a spenót is úgy a leg­ízletesebb, ha éppen csak dinszteljük, néhány deka vaj, fokhagyma akár tubusból is, krém­ként, és baba. Olyan baba, de olyan, hogy! öt perc alatt omlik puha levelekké a koráb­ban még kemény állagú, a sokszori mosdatást is - ez kötelező - büszkén viselő spenótkülönít­mény. A spenóthoz kapcsolódik egy másik épüle­tes, égbekiáltó marhaság is. Gondoljunk Po­peye-re, a félszemű, érthetetlenül hadaró, du­rungkarú tengerészre és örök ellenfelére, a túl­súlyos és sunyi Blútó kapitányra. Ezek ketten lassan egy évszázada püfölik egymást, és Po­peye-en természetesen mindig a spenót segít. Laposra verik, eltángálják, kiszipolyozzák, meglopják, széttépik és földbe ássák, de akkor érkezik a csodatévő konzerv, Popeye fal belő­le, és föltámad. Hoppá, a föltámadás! Ilyesmi ügyességgel más is híres lett már. Csak azt nem értem, hogy Blútónak ilyen hosszadalma­san puffogó évtizedek alatt hogyhogy nem ju­tott az eszébe: spenótot ő is ehetne, és akkor erős lenne, bölcs, vonzó és morálisan kiegyen­súlyozott?! A magyar irodalom történetében is jeles sze­repe volt a spenótnak, azt a ki tudja már, hány kötetes irodalomtörténeti gyűjteményt nevezték így a színe miatt. A spenót kifejezi a világ világnézeti, politi­kai, ha úgy tetszik, morális megosztottságát, amennyiben két részre osztja az emberiséget, a spenótpártiakra és a sóskapártiakra, de­mokraták és republikánusok, reformátusok és katolikusok, a vajpártiak és a margarinosok, illetve ott vannak azok az elvetemültek, akik sem spenóttal, sem pedig sóskával nem él­nek, na, nyilván ők az ateisták. Vagy táltos bogumilok. Nagyon fontos, hogy a spenót nemcsak fő­ételek pazar kísérőétke, hanem levesek kelléke is, s persze hogy Krúdy Gyulára gondolunk, az ő marhacomb alapozottságú levesére, amely vá­ratlanul a Krúdy-leves nevet viseli, és sok egyéb zöldség mellett a spenót néhány bébi kiskato­náját sem nélkülözi. A spenót metaforikus képessége váratlan gazdagságot mutat. Mert ha a spenót Don Qui­jote, akkor a fokhagyma Sancho Pansa. Ha a spenót az Univerzum, akkor a fokhagyma fe­hér derengése a Tejút. Ha a tükörtojás Kolum­busz hajója, akkor a spenót az Óceán és a szánk, a kitátott, éhes szánk az Újvilág maga. Ha a tojás sárgán izzó déli nap a fehérjefelhők paplanjában, akkor a spenót az ég. Jó, kicsit sűrű, kicsit zöld, de^égboltozat akkor is. Ha a tükörtojás a telihold, akkor a spenót az éjsza­kai ég, és sajnos, a közelben valaki kedves is­merős erőteljesen menstruál is. Vörösboros vacsorákhoz kiváló kísérő. Kü­lönösen azoknak a savas honfitársaknak, akik bélrendszere kevésbé tolerálja a fok­hagyma akarnokságát. Az első randevún fel­jön, két durva kézzel marcangolja az ártatlan bélbolyhokat a sav vadállata. Ez különben azért jó, mert biztosan nem lesz korai, elsie­tett magömlés. A gyertya lángja szerelmesen lobog. Szemben, a szalvétás, gyertyás asztal túloldalán mosolyog a lány, az elvált szerető, az új kedves. A sav függönyén keresztül is lát­szik, hogy szereti a spenótot ő is. A mosolya bátorító, a tekintete egyértelmű, a fogsora zöld. Sziv Ernő

Next

/
Oldalképek
Tartalom