Délmagyarország, 2010. augusztus (100. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-21 / 194. szám

2010. AUGUSZTUS 21., SZOMBAT HIRDETES SZERKESZT WERNER KRISZTINA -it, ,'^isr Több, már világörökségnek számító helyszínt kibővítettek, így került a listára az ausztriai Graz óvárosa az Eggenberg-kas­téllyal Minden eddiginél több, 21 kulturális és természeti kincset nyilvánított a világörökség részévé az UNESCO augusztus elején. A címért nagy a verseny, kis hazánk kilenc helyszínnel szerepel a listán. Világörökséggé váltak a csendes-óceáni Kiribatihoz tartozó Phoenix-szigetek - ez a világ legnagyobb védett tengeri területe -, a kis köz­társaság eddig egyetlen helyszínnel sem szerepelt a világörökségi listán. A korallzátonyok övezte területen több mint 500 ritka halfaj és 120 különleges korall él. TERMÉSZETI KINCS POMARANSKI LUCA A világörökség címét 1978-ban osztották ki először, Magyaror­szágnak kilenc évet kellett vár­nia arra, hogy felkerüljön a lis­tára, először Hollókő, valamint a budapesti Duna-part és a vár­negyed révén. Az előzmények Egyiptomba vezetnek: amikor az állam kormánya eldöntötte, hogy megépíti az asszuáni gá­tat, veszélybe kerültek a víz ál­tal elárasztandó területen fekvő ősi Abu Szimbel-i templomok. Megmentésükért 50 ország fo­gott össze - az egyiptomi kor­mány tiltakozása ellenére -, s végül 80 millió dollárért sikerült megőrizni, pontosabban ele­menként egy magasabban fek­vő helyre szállítani és újra fel­építeni a páratlan épületeket. SZIGORÚ FELTÉTELEK A világörökség címéért minden évben nagy a verseny, az oda­ítélésről 21 tagú Világörökség Bizottság dönt, amely elsősor­ban azt tartja szem előtt, hogy a megszavazott értékek kulturá­lis vagy természeti szempont­ból egyediek, unikálisak legye­nek. Mivel azonban ez a megfo­galmazás meglehetősen szub­jektív, tíz pontban fogalmazták meg a pontos kritériumokat, ezek közül legalább egynek meg kell felelnie a felterjesztett látványosságnak. Ilyen példá­ul, hogy a helyszín valamely kulturális hagyomány, vallás vagy civilizáció kimagasló ta­núsága legyen, az emberiség kultúrájának fontos állomását jelképezze, vagy éppen egy épí­tészeti vagy technikai megöl­Érdekes, hogy a nukleáris kí­sérletekről elhíresült Mar­shall-szigeteki Bikini-zátony is felkerült a listára. A csen­des-óceáni Bikini-atoll há­rom szigetét tarolta le a Bra­vó hidrogénbomba 1954-ben, s a zátonyon 1946 és 1958 között 23 kí­sérleti robbantást végzett az amerikai hadsereg. A zátony azóta regenerálódott, egész­séges ökoszisztémájában 183 korallfaj él. dás jeles példája legyen. A ter­mészeti kincsek mérlegelése­kor a kimagasló esztétikai érték mellett döntő lehet, hogy a Föld és az élet kialakulásának emlékét őrizze, vagy egy-egy növény- és állatközösség döntő fontosságú, kivételes élőhelye legyen. Emellett a felterjesztés­ben szerepelniük kell a hely­szín megóvását és kezelését tartalmazó részletes terveknek is. Idei ülését Brazíliában tar­totta az UNESCO bizottsága, amely nemcsak az új „válasz­tottakról" döntött, de több, már világörökségnek számító helyszínt kibővített. így az ausztriai Graz óvárosát az Eg­genberg-kastéllyal, az észak­moldovai festett templomokat a Sucevita kolostor Feltáma­dás-templomával, s a bulgáriai Pirin Nemzeti Parkhoz is „hoz­zácsapták" a magashegyi tér­séget. A tanzániai Ngorongoro természetvédelmi területet pe­dig, amely már évek óta a vi­lágörökség része, átminősítet­ték: természeti kincs mivolta mellett immár páratlan kultu­rális értékét is elismerték, így vegyes helyszín lett. VÖRÖS KÖVEK ÉS VÉDETT KORALLOK A természeti világörökség öt új helyszínnel gazdagodott. Igennel voksolt a bizottság a Sri Lanka-i központi fennsík­ra - ez a végveszélyben lévő ceyloni leopárd élőhelye -, a szibériai Putorana-fennsíkra, a Franciaországhoz tartozó La Réunion sziget egy részére és a hawaii Papahanaumokuakea tengeri természeti partra is. A kulturális világörökség része lett az 1725-ben épített indiai Jantar Mantar csillagvizsgáló is. „Műszerei" mészkőből és márványból épült tornyok, lépcsők és oszlopok, amelyek első látásra inkább szürrealis­ta szoborparkra hasonlítanak, mint csillagászati megfigyelőállomásra. Sokan nem tudják, hogy az ősi tizedik században épült arab csillag­vizsgálók a kor legmodernebb obszervatóriumai voltak. A hinduk az ötödik század táján vették át a ptolemaioszi elméletet, miszerint a világegyetem középpontjában a gömbölyű Föld áll. Az európaiaknak még csaknem ezer évet kellett várniuk egy hajóskapitányra, hogy el­jussanak erre a következtetésre... ATOM UTÁN VÉDELEM A kulturális világörökségek közé 15 új kincs került fel. Köz­tük Ausztrália történelmi fo­golytáborai, a kínai Dengfeng város műemlékei és a francia­országi Albi püspökváros. A nukleáris kísérletekről elhíre­sült Marshall-szigeteki Biki­ni-zátony is felkerült a listára. Nem kell messze menni, hogy egy másik új világörök­ségre bukkanjunk: az „észak Velencéjének" is nevezett Amszterdam csatornarend­szerét és egyik városrészét is A franciaországi Albiban magaso dik az ország egyik legkü­lönösebb katedrálisa, a Cathédrale St. Cécile több mint 78 méter magas tornyával, fest­ményekkel borí­tott falú, gyö­nyörű kápol- > nákkal. r T elismerték a címmel. A 207 négyzetkilométeres város terü­letének ötöde vízfelület, a fák­kal szegélyezett, keskeny vízi útvonalak felett boltozatos hi­dak ívelnek át. Mind közül ta­lán a legszebb a város egyik legrégebbi felvonóhídja, a hó­fehér Magere brug (Keskeny híd) az Amstel folyócska felett. A csatornák mentén sorakozó keskeny, felfelé lép­csőzetesen szűkülő, , XVII. századi színes házak mindegyike egy-egy gyöngy­szem. SZÁMOK­BAN Jelenleg 878 világörökségi helyszín van 145 ország­ban. Ezek kö­zül 679 kul­turális, 174 természeti, 25 pedig ve­gyés hely­szín. AUSZTRÁLIA TÖRTÉNELMI FOGOLYTÁ­BORA AZ OROSZ­ORSZÁGI PUTORA­NA-FENNSÍK MAGYAR BÜSZKESÉGEK A budapesti Duna-part látképe és a Budai Várnegyed (1987) számos épülettel, mint a Gellért fürdő vagy a Parlament, az And­rássy út és környezete (2002), Hollókő (1987), az Aggteleki-karszt és a Szlo­vák-karszt barlangjai (1995), a Pannonhal­mi Bencés Főapátság'és közvetlen termé­szeti környezete (1996), a Hortobágyi Nem­zeti Park (1999), a pécsi ókeresztény sír­kamrák (2000), a Fertő/Neusiedlersee kul­túrtáj (2001) és a Tokaj-hegyaljai borvidék (2002). A 21 új helyszín A kínai Danxia-hegység, a francia La Réunion sziget nemzeti parkjának egy része, a Phoenix-szigetek, az oroszországi Putorana-fennsík, a Sri Lanka-i közpon­ti fennsík, a hawaii Papahanaumokuakea tengeri nemzeti park, Ausztrália régi fogolytáborai, a brazí­liai Sao Cristóvao város Sao Francisco tere, a kínai Dengfeng város műemlékei, a franciaországi Albi vá­rosa, az indiai Dzsantar Mantar csillagvizsgáló, egy szúfi szentély az iráni Ardabilban, az iráni Tabriz tör­ténelmi bazársora, a csendes-óceáni Bikini-zátony, a mexikói Camino Real de Tierra Adentro történelmi kereskedelmi útvonal, a mexikói Oaxaca-völgy ősko­ri barlangjai, a hollandiai Amszterdam csatornarend­szere és városrésze, két középkori dél-koreai falu, Ha­hö és Jangdong, a szaúd-arábiai at-Turaif ősi vára és környéke, a tádzsikisztáni Szarazm régészeti lelőhe­lyei, valamint a vietnami Thang Long város császári fellegvára. Különleges sziklaképződményeiről híres a kínai Dan­xia-hegység. A kínai vörös kövek parkjaként is emle­getett geopark tele van vörös kőoszlopokkal, több . mint 380-nal, a legmagasabb 618 méteres. *hhhhhhh1

Next

/
Oldalképek
Tartalom